Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
8. NÉPÚJSÁG, 1988. február 13., szombat Bemutatkozik a Dialóg Stúdió A Népújság Szerkesztősége és az egri Gárdonyi Géza Színház február lü-én kiállítást nyitott a Múzsák galériájában. A színház előcsarnokában plakátokon tükröződik egy esztendő magyar filmtermése, a Dialóg Filmstúdió Vállalat pedig gazdag anyaggal mutatkozik be. Munkatársaink ellátogattak az alkotóműhelybe, s ezúttal adnak képet a látottakról. Nincs helye az eleíántcsont- toronynak A lantijabb rendezőgeneráció tagja Tímár Péter, de máris két sikeres és érdekes filmet tudhat a háta mögött. Az egyik az Egészséges erotika. a másik a Moziklip. Mind a kettő sajátos szemléletű. s még egyre jövünk rá hamarosan beszélgetésünk során: nagyon olcsó. Míg a stúdióvezető szavaiból kiderül. hogy egy átlagos költség- vetés 20 millió, addig az egyik Tímár-forgatás 6,5 millióba, a másik 8 millióba került. —» Az idő a legnagyobb pénz, s én rendkívül, élőké* szítetfem a munkát •— indokolja meg a.z összegeket. — Ezenkívül az operatőr is jómagam voltam, sőt a vágóasztalhoz is leültem. Ebből adódott, hegy ilyen kevésből „kijöttem." Szerintem ,.el- tansoliák" azokat a hatalmas költségvetéseket, a mostani keretek akkor alakultak ki. amikor még jobban álltunk. Nehéz rászokni manapság a másfajta gondolkodásmódra. Ha egy produkciót elkezdenek, még az is természetes, hogy mindenki taxival jár a filmgyárba. Trükkoperatőrként kezdte pályafutását Tímár Péter, azután végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Munkakönyvee szerint a MAFILM-hez tartozik, az eddigi munkáit a Dialógban készítette el. örökmozgó, nyugtalan természet. Nem képes elviselni a dologtalan- ságot, ha éppen nem rendez, akkor más feladat után néz. Bár örökké elégedetlen, mert úgy érzi: lényegesen többet tudna az asztalra tenni. — Manapság túlságosan is a ..vetésforgó elv” szerint fogadnak el forgatókönyveket. Én jobbnak tartanám, hogyha más szempontok is érvényesülnének. Például figyelembe vennék, hogy valaki gyorsan végez feladatával, és kitűnő minőséget ad ki a kezéből. Úgy érzem, hogy ebben a gazdasági helyzetben kötelessége az alkotónak, hogy művészkedési hajlamaiból lefaragjon. A stúdióban is meg kéne fordítani az arányt, hogy több vígjáték, szórakoztató alkotás születhessen. Nem húzódhatunk elefántcsonttoronyba, sokkal nagyobb alázattal kéne közeledni a közönséghez. Szavaiból az is kiderül, hogy foglalkoztatják formanyelvi, s filozófiai kérdések is. Csak hát ezekből csak áttételesen ad ízelítőt műveiben, nem kényszeríti rá a közönségre gondolatmenetét, csupán a végeredménnyel számol el. — A Moziklipet úgy kezdtem el. hogy egyszerű lesz a vállalkozás. Aztán rájöttem. hogy rengeteg aprómunka zuhant a nyakamba. Iszonyú mennyiségű konyakos meggyet kellett a vágószobába vinnem ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak velem. Tízezer snitt és nyolcezer beállítás öszege az a film. Ki akartam próbálni egy új műfaj lehetőségeit, a sűrítés problémájára akartam választ kapni. Az újfajta szemlélet, a video hatása már érződik a nyugati filmgyártásban már felhasználják az újításokat, a feszültség. az izgalom megteremtéséhez. Most újabb kísérletbe vágok: egy lélektani krimit kezdek. Már felhasználom benne mindazt, amit most tanultam. Kicsit visszahajolok a művészeti ág múltjához: míg nem volt ennyi optikai lehetőség, a kamera mozgásával pótolták a hiányokat. Ez sokszor jobb eredményhez vezetett, mint a mostani technikai csodák felhasználása. Arról is mesél, hogy sokan megkeresték a könnyűzenei életből, hogy forgasson számukra videoklippet. Most azonban inkább pihen, készül a mélyebb, rázósabb feladatra. Szavaiból kiderül, hogy egyáltalán nem tragikus a helyzet, a fiatalok között lehet olyant találni, aki keljfeljancsiként nehezebb körümények között is helyt próbál állni. Bacsó Péter Öze Lajosnak ad instrukciókat a Te rongyos élet forgatásán Egy jó autó mindent kibír . . . Tolmár Tamás stábja a Zu bánás közben egyik jelenetét forgatja Ide még egy kis kenőcsöt raku hes Marietta az Eszki Forge A forgatás sok ember összelia világosítók, hangmérnökök, ke munkások, s ki tudja még háti sső, operator és gyártásvezető i archívumából válogatott fotók gadnak meg ei Majd azon a kijáraton menj fel — mondhatja András Ferenc, a Dögkeselyű rendezője Cserhalmi Györgynek Nem kell félni a kamerától — I leburdi vakáción felt A Dialóg Filmstúdió másik három társával (Budapest, Hunnia, Objektív) 1976. február 1-jén alakult meg. a Mafiímen belül. A Társulás Stúdió néhány év múlva csatlakozott hozzájuk. így tehát ötre nőtt a játékfilmstúdiók száma. Ez volt a felállás 1987. július 1-jéig, amikor is a stúdiók vállalati rangot kaptak, a Társulás kivételével, amelyet időközben feloszlattak, (ök most keresik a szervezeti és művészi megújulás lehetőségeit.) Ezek a száraz tények, a mögöttük meghúzódó társadalmi, egyéni, közösségi, alkotói szenvedélyek, gondok és viták feltárására még korai az idő, s ennek az írásnak nem is ez a célja, csupán csak annyi: röpke pillantást adni egy alkotóműhely alig több mint évtizednyi történetére, jelezvén művészi és kultúrpolitikai törekvéseit, kísérleteit, eredményeit. A Dialóg Filmstúdió történetét sokkal korábbról, a 60-as évek elejéről kell kezdeni. Megint csak tények. Ezekben az években került sor — 45 után — a szakma első radikális átszervezésére. A központi irányítás után, önálló szellemi társulások jöttek létre, részben gazdasági önállósággal. Stúdióknak nevezték őket, és I—IV-ig római számmal működtek. A Dialóg „őse" az l. Stúdió volt, amelynek keletkezésére Kovács András így emlékezik: ”... önkéntes rendezői társulások jöttek létre, némely esetben teljesen véletlenszerűen, máskor, mint az I. Stúdió esetében olya» nők kerültek össze, akik -már régebben is együtt dolgoztak. Fábri, Makk, Ranódy, Máriássy, Baosó és én már 56 előtt is együtt dolgoztunk, szemléletünk igen közelállt egymáshoz, mégha ezt a közös elvi alapot írásban csak akkor fogalmaztuk meg, amikor Újhelyi Szilárd lett a stúdió vezetője.” [Filmkultúra, 1975., (2—3.)]. Üjhelyi Szilárd egy évtizeddel később adott személyes interjújában a „közös elvi alapot” igy fogalmazta újjá: .,... A rendezők önkéntes társulásán alapuló alkotócsoport lehet tehát az a szervezeti forma, amelyben az állami irányítás és a művészeti alkotó tevékenység összhangja, a művészek önkifejezésének spontán vágya és a társadalmi igény találkozása megfelelően létrejöhet.., Most is vallom, hogy több alkotócsoport léte biztosíthatja filmművészetünk sokszínűségét, a ^realitástól« való veszélytől ma sem kell tartanunk. Az említett rendezők közötti "társulás« alapját nem a stílus, hanem a magatartás közössége jelentette. Ügy értem, hogy stílusuk különbözősége ellenére is összefűzi őket a filmművészei társadalmi lel adatáról vallott nézetük közössége." Ma már filmgyártásunk „aranykorának' nevezzük a hatvanas éveket. Az I. Stúdióban olyan maradandó értékek születtek a múltról, közelmúltról, mint a Húsz óra (Fábri Zoltán). Hideg napok (Kovács András), Szerelem (Makk Károly). Imposztorok (Máriássy Félix). A tanú (Bacsó Péter), Égi bárány (Jancsó Miklós), Szindbád (Hu- szárik Zoltán). Az eleven, lüktető, a társadalommal együtt lélegző filmek sokasága ,is az 1. Stúdióból került ki. Néhány jelentősebb mű: Fügefalevél (Máriássy Félix), Falak, Staféta (Kovács András), Fejlövés. Kitörés (Bacsó Péter) és. folytathatnánk a sort. 1971-ben egy radikális felsőbb intézkedéssel megszüntették az „első stúdvórendszert" (máig is nehezen érthető indokok alapján), és négy évig két úgynevezett Játékfilm Stúdió Vállalat (Hunnia. Budapest) jegyezte a magyar filmgyártást. Bár ezekben az években is születtek jelentős filmek, az alkotó művészektől elidegenedett struktúra bukásra ítéltetett. 1976-ban létrejött a bevezetőben már említett második stúdiórendszer". Akárcsak a hatvanas években, újra találkoztak — a Dialógban feltétlenül — azok a filmalkotók, akik mint korábban, a megváltozott társadalmi-gazdasági szituációban ismét a valóság és történelmi múltunk analitikus, elkötelezett művészi ábrázolására törekedtek A régi nagyok közül sokan elmentek, csak a hajdani I. Stúdióból. Máriássy, Ranódy, Huszárik ... De a megmaradt idősebb korosztály tagjai mellé fokozatosan felzárkóztak a középnemzedék tagjai és jöttek az egészen fiatalok is. Ez a folyamatosság és békés egymás mellett élés napjainkra is jellemző. A Dialóg Filmstúdió alakulásakor nem adott ki „alapokmányt”, azokon a eszmei-művészi hagyományokon kívánt tovább menni, amelyet az I. Stúdió korszakában már deklaráltak az ide tömörülő művészek. Az első és legfontosabb feladat a művészi tanács meg szervezése, továbbá a dramaturgiai alapbázis megteremte se volt. Az első művészeti tanács tagjai a következők vol tak: Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly, Kovács András. Szász Péter. Stúdióvezető: Bogács Antal, helyei tese Bacsó Péter volt. ÚJHELYI JÁNOS Az olkotóműhel) Részlet az első tématerv bevezetőjéből: ......fs művés zeti tanács azon rendezők közössége, akik művekben is bizonyíthatóan alakíthatják ki a stúdió művészi arculatát, szocialista társadalmunk fejlődésének, ellentmondásainak többoldalú vizsgálatát, alkotó ábrázolását. ... Fontosnak tartjuk, hogy filmjeink intenzitása az eddigieknél erőteljesebben találkozzon a ma emberének érdeklődésével, s a nézőt további gondolkodásra aktív társadalmi cselekvésre inspirálja. ...Törekvésünk p stúdió rendezői gárdájának fiatal tehetségekkel történő bővítése." (Budapest, 1976. február 15.) Majd tizenkét év távlatából tegyük mérlegre, áttekintve a termést, hogyan valósultak meg az előzőekben lefektetett tézisek, és próbáljuk felvázolni a Dialóg profilját. Az áttekintéshez nem a kronológiai, hanem a tematikus megközelítés látszik alkalmasabbnak. A ’45 utáni magyar filmművészetnek — különösen a 60- as étiekben — mindig erőssége volt a kíméletlen, bátor szembenézés történelmi, nemzeti múltunkkal. Ezt a folya matosságot a Dialóg-filmek jó részében is érzékeljük. Fáb ri Zoltán Magyarok (1977) kezdte a sort. A nagy erejű drámai alkotásnak az érdekessége, hogy Balázs József első- könyves író ezzel debütált a vásznon. Fábri és Balázs József szerencsés találkozásából még egy film született, a Fábián Bálint találkozása Istennel (1980). A Vörös grófnő I—II. (1984), Kovács András rendezői pályájának nagy vállalkozása volt. a Károlyi Katinka szemszögéből feldolgozott látványos, impozáns kiállítású filmnek nagy szakmai és közönségsikere völt. A Tanácsköztársaság előzményeit és magát a 130 nap történetét újszerű történelmi szemlélettel ábrázoló alkotás fontos helyet foglal el a nemzeti identitást kereső filmjeink között. Vonatkozik ez a megállapítás Jancsó Miklós két történelmi víziójára — a
