Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 26. szám ARA: 1988. február 1.. hétfő 1.80 FORINT A művelődés esélyei Amikor belevágtunk ebbe az esztendőbe, még általános volt a vélekedés: megcsappannak a művelődés esélyei, nem lesz elegendő idő és energia, az emberekben arra, hogy kulturálódjanak, Aztán, ahogy telnek a hetek, mind több jelét lehet látni annak, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. Sok szempontból újra az érdeklődés központjába került néhány kulturális kérdés, az intézmények vezetői nem panaszkodnak a közönség elmaradására. Sőt. bizony még néhány program, szolgáltatás, olyan figyelmet kelt, amelyre nem is számítottak. Ha jobban belegondolunk, ez a jelenség is természetes: bonyolultabbá váló világunkban kell az eligazító szó, ezért ki-ki önmaga is keresi a biztos pontokat. Egyre nagyobb az igény a szórakozásra, a kikapcsolódásra is, mert napi feszültségeink közül ki kell lépnünk, hogy másnap is el tudjuk végezni feladatainkat. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sokan ráébredtek arra: az előttünk álló esztendőkben csak új ismeretekkel felvértezve állják meg a helyüket. Ez mind arra utal. hogy egyáltalán nem- kisebbek a művelődés esélyei, mint régebben, csupán alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez. Ez egyáltalán nem egyszerű feladat, bármennyire is szimplán ki lehet mondani. szinte parancsoló szükségként megfogalmazni. A versenyt kevés művelődési intézmény állhatja, mert a többség esetében hiányoznak azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy felvegyék a kesztyűt. Mert igenis, versenyről van szó: a világgal, a felgyorsult eseményekkel, az emberek érdeklődésével kell lépést tartani. Ráadásul úgy, hogy egv-egy településen a művelődési ház vagy a könyvtár az értelmes közösségi lét lehetőségét adja meg, ' ne az italbolt lehessen az egyetlen hely, ahol gondot és bajt meg lehet beszélni. Sajnos jelen pillanatban a községi művelődési házaink túlnyomó többsége nagy nehézségekkel küzd. Olyan körülmények között dolgoznak, amelyek létüket is megkérdőjelezik. A könyvtárak s a mozik sincsenek lényegesen jobb helyzetben. Mindenütt el kell gondolkodni azon, hogy az ésszerűség határain belül. hogyan lehet összpontosítani a szűkös anyagi lehetőségeket, s legalább egy elfogadható épületet a közösség céljaira szolgálatba állítani, esetleg úgynevezett faluházzá alakítani. Változatos formákat kell kitalálni arra, hogy a művelődésnek valóban megmaradjanak az esélyei, mert enélkül nehezen juthatunk előre. Gábor László A BIZALOM JEGYÉBEN Családsegítő központok Egerben flifUtffBQ -kupa *88: 1. Bélapátfalva A nehezülő gazdasági körülmények, és társadalmi változások következtében az elmúlt évtizedben szaporodtak a családon belüli konfliktusos helyzetek, miközben a hagyományos állami ellátórendszer nem, vagy nem mindig időben tudott lépést tartani a segítségnyújtásban. Ennek legfőbb oka az volt, hogy hiányoztak a kellő intimitást is biztosító, a sokoldalú segítésre is képes tanácsadó intézmények, amelyek a családot tekintve igyekeztek volna komplex támogatást nyújtani a különböző gondok megoldásában. Ezt a hiányt igyekeztek pótolni Egerben is, ahol a Megyei Módszertani Továbbképző Bölcsődében család- segítő szolgálatot szerveztek. Szükség volt erre a lépésre azért is, mert az elmúlt években a megyeszékhelyen is jelentősen nőtt a veszélyeztetett kiskorúak száma, s emelkedett a válások aránya. A családsegítő központ elődje, a gyed-klub a Cse- bokszári-városrészben alakult tavaly októberben. A választást az indokolta, hogy a lakónegyedben több, mint 18 ezer ember él, elsősorban fiatalok, kisgyermekes családok. Az elhatározásban szerepet játszott az is, hogy a bölcsődei gyermeklétszám csökkenése miatt felszabadult gondozónői hálózat fel- készültsége (egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai ismeretei) jól hasznosíthatók ebben a munkában. Mivel ezek a szakemberek nagyfokú empátiás készséggel rendelkeznek, ennek segítségével képesek „azonos hullámhosszra'’ állni másokkal, így a segítségnyújtás is könnyebbé válik. A Kiss Lajos utcai Sem- melweis-bölcsődében a tárgyi feltételek (klubszoba, gyermekjátszószoba, fogadó rész) is biztosítottak. Épp ezért ebben az intézményben már tavaly megkezdvédőnők, illetve körzeti orvosok jelzéseire, információira. A bölcsődei családsegítő szolgálat, amely valamennyi városi bölcsödében igénybe vehető. $egít a kiskorú gyermekek nevelésére vonatkozó ismeretek átadásában, a tudatosabb gyermeknevelésben. A csebokszári központban már jelenleg is képzett szakembergárda (jogász, szakpszichológus, logopédus, pedagógus, védőnő) szeretné elérni, hogy a szülők a jövőben bármikor bizalommal forduljanak az új szervezethez. Lehetőséget nyújtanak intimebb kérdések tisztázására, s a családban előforduló bármilyen jellegű konfliktus megoldására is. A távolabbi cél, hogy egy- egy bölcsőde a különböző lakókörzetek meghatározott családsegítő bázisává váljon. Ez a tervezett rendszer koordinációs munkát végezne azok között az emberek között, is, akik a lakókörzet testi-lelki egészségéért felelősek. (Fotó: archív) hette működését, a családsegítő szervezet. Itt a kismamák kötetlen beszélgetéseken, tanácsadásokon vehetnek részt. A foglalkozások keretében napirendre kerültek és kerülnek lélektani, orvosegészségügyi, nevelés- tani és gondozással kapcsolatos előadások. A tervek között szerepelnek vetítések, kiállítások is. A gyermekek számára szakfelügyeletet, szabad játéktevékenységet biztosítanak az itt dolgozók. A rendszeres napi ügyelet (8—12 óráig) célja, hogy a tanácsra szorulók telefonon, illetve személyesen is választ kaphassanak kérdéseikre. Azoknak a kicsiknek pedig, akik jól érzik magukat az új környezetben, heti egy alkalommal egyórás felügyeletet szerveznek. Ez alatt az idő alatt a szülők elintézhetik azokat a teendőket, amelyeket gyerekkel együtt nehezebb volna. Az új központok létrehozása a problémás családok felkutatásában is segítséget nyújt, mivel számítanak a Telt lelátó — ezer néző — előtt vívták vasárnap délelőtt Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban a Népújság-kupa '88 pénzdíjas teremlabdarúgó-torna helyosztóit. A döntőt megtekintette Somogyi Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is, aki munkatársunk kérdéseire a nagyközönség előtt nyil vános interjúban válaszolt. A végső győzelmet, parázs hangulatú játék, majd büntetőpárbaj után a Bélapátfalvi Építők szerezte meg az Eger SE előtt. Harmadik ként a Gyöngyösi SE végzett. A tornáról a 6. oldalon részletesen is beszámolunk. Képünkön: a 20 ezer forintos fődíjat elnyerő cementgyári gárda (Fotó: Szántó György) Az ifjúsági törvény — KISZ-szemmel A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közelmúltban lezajlott találkozóján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitika feladattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre. a KISZ Központi Bizottságának titkára a következőket mondta: — Az ifjúsági törvény 1971- ben született meg, annak hangsúlyozásaként, hogy az ifjúság nevelése, az ifjúsággal való foglalkozás össztársadalmi. azaz állami feladat. Minthogy azonban elsősorban szándékok fogalmazódtak meg benne, megalkotóik nem pontosították az állam. a különböző állami szervek feladatait. s nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó garanciákat, ellenőrzési. számonkérési mechanizmusokat, a törvény nagyobbrészt deklaráció maradt, Elsősorban, ez az oka annak, hogy a KISZ szorgalmazza e törvény módosítását — mondatta a KISZ KB titkára. — Az ifjúsági szövetség álláspontja az — fejtette ki Nagy Imre —. hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkotni mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagy. részt állami feladat, a gondok orvoslása pusztán jogi eszközökkel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűtlensége. a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a lakáshelyzet folyamatos romlása. a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növekedése — perspektívavesztést jelenthetnek az ifjúság számára. Ennek következménye az elkeseredettség, a kiábrándultság pedig máris tapasztalható az ifjúság körében. A fiatalság az a társadalmi réteg, amelynek nincsenek még tartalékai, emellett az ifjúság társadalmi szerepe. érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabályozás. Ezért van szükség a kormány ifjúságpolitikai feladattervére amely a stabilizációs időszak állami feladatait rögzíti — húzta alá a KISZ K'B titkára, majd így folytatta: — Az ifjúság helyzetének javításához szükség van alapvető társadalmi szemléletváltásra. új prioritások meghatározására és érvényesítésére is. Előrelépést jelent e szándék megvalósításában, hogy az Országgyűlés nemrégiben megalakult ifjúsági és sportbizottsága első ülésén állást foglalt: a parlament tavaszi ülésszakán javaslatot tesz arra. hogy a kormány készítsen ifjúságpolitikai feladattervet és azt terjessze a testület elé. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy a törvényhozó testület ne csak az ifjúsági törvény módosítása ürügyén tárgyaljon a fiatalok helyzetéről. — Nincs kizárva annak a lehetősége — mondotta befejezésül a KISZ KB titkára —. hogy az ifjúsági törvény felülvizsgálatának eredménye — ez a következő év feladata — új törvény megalkotása t teszi szükségessé. Annak azonban, hogy olyan új törvény szülessék, amel.v tartalmában-minő- ségében nem jelent újat, nincs értelme. Az ifjúsági szövetség véleménye szerint ennek a törvénynek nem az ifjúsággal kell foglalkoznia, hanem az állam ifjúsági tevékenységével A fiatalokkal szemben vállalt kötelezettségeit kell jogszabályi keretbe foglalnia, garanciákat nyújtva arra is., hogy az ifjúság élhessen a jogaival ÉLELMISZER-KÍNAIAT 1988-BAN Kielégítik a keresletet Immár nemcsak a megváltozott árak, hanem 1988 első hónapjának tapasztalatai alapján is prognosztizálhatja a kereskedelem az év folyamán várható igényeket, s a termelőkkel folytatott tárgyalások, valamint az importlehetőségek ismeretében tervezheti az idei áruellátást. Az élelmiszer-kereskedelem várható alakulásáról Spi- lák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes a következő tájékoztatást adta: a kereskedelem a tavalyihoz hasonló élelmiszer-forgalommal számol, ám az árak alakulását figyelembe véve, számít arra is, hogy az igények egyre inkább eltolódnak az olcsóbb termékek felé. A kereskedők véleménye szerint, a hazai élelmiszer- ipar lehetővé tészi a kereslet maradéktalan kielégítését. Az alapvető élelmiszerek közül lisztből és kenyérből növekvő forgalom várható, cukorból viszont valószínűleg kevesebbet fognak vásárolni. A prognózis szerint megnövekszik ugyan az igény az olcsóbb húskészítmények iránt, de változatlanul keresik majd a vevők a drágább húsokat is — például a szalámit, a bélszínt — ám ezekből az idén sem tud a kereskedelem elegendőt kínálni. A zsiradékok közül előreláthatóan egyre inkább az étolaj- és a margarinfogyasztás kerül előtérbe — elsősorban a sertészsír árának növekedése miatt —, margarinból azonban importra lesz szükség. Tejből és tejtermékekből, az áremelkedések ellenére, januárban ugyanannyi fogyott az üzletekben, mint az elmúlt években, s a termelőkkel folytatott tárgyalások szerint, a tejipar szállításai teljes egészében fedezik a szükségleteket az év folyamán. Rizsből is lesz elegendő, a második fél évben azonban előreláthatóan további importra lesz szükség. Az áremeléseket követően, a vártnál kisebb mértékben csökkent a kereslet a hús- és készételkonzervek iránt. E- termékekből elegendőt tudnak biztosítani, viszont a főzelék- és gyümölcskonzer- vek mennyiségének és választékának biztosítására további tárgyalásokra lesz szükség a gyártókkal. A kereskedelem az égetett szeszes italok forgalmának csökkentésére törekszik. Célja, hogy az alacsonyabb szeszfokú borok és sörök felé terelje át a forgalmat. Az utóbbiakból elegendőnek ígérkezik a rendelkezésre álló mennyiség, a söripar például az elmúlt két esztendőben 800 ezer hektoliterrel növelte évi termelését. Üdítőitalokból az áremelkedések ellenére, a tavalyihoz hasonló forgalom várható, s az igényeknek megfelelően, növelik a kereskedelmi forgalomban a kóla és a citrus üdítők arányát. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az év első felében a tárolt áruk alapozzák meg a kereskedelem kínálatát. Hagymából és zöldségfélékből többet tároltak a tervezettnél, alma is van elegendő, a burgonya azonban kevés. A kereslet kielégítésére tavasszal importtal javítják a burgonyakínálatot. Az ez év őszi és 1989 tavaszi zavartalan ellátás érdekében. valószínűleg növelni kell a burgonya vetésterületét, mert az időjárás hatása kiszámíthatatlan. A belkereskedelem a rendelkezésre álló importkeretet elsősorban alapvető cikkek behozatalára fordítja. A déligyümölcsök közül ezért citromból vásárolnak nagyobb mennyiséget, ebből igény szerinti lesz az ellátás, banán, narancs azonban várhatóan kevesebb lesz, mint amennyi elkelne az üzletekben. (MTI)
