Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 15., péntek 3. A párttitkár magányossága Múltkoriban az egyik párttitkár ismerősöm hangosan méltatlankodott; mindent neki kell csinálni, a vezetőségi tagok pedig csak asszisztálnak. S ami megragadta a figyelmemet, hogy azt is megemlítette: gyakran magányosnak érzi magát, bár rengeteg a tennivalója, és sok emberrel tart intenzív munkakapcsolatot. Beszélgetésünk során arra is fény derült, valójában nem is szívesen adná ki kezéből a munkát, szereti, ha lehetőleg saját elgondolása szerint történnek a dolgok. Mindebből arra tudtam következtetni, hogy elmagányosodásának tényleges okát nem a vezetőségi tagok passzivitásában, hanem inkább a vezető kollektíva tagjaival szembeni bizalmatlanságában érdemes keresni. Az említett probléma nem elszigetelt jelenség, hiszen sokunk ismerőse a ló- tó-futó párttitkár, aki szinte élvezi a nagy leterheltséget, imád szerepelni, de közben állandóan panaszkodik a körülményekre, a munka alól magukat kivonó társaira. E közvetlen élmények arra késztettek, hogy tovább gondoljam az ilyen jellegű magárahagyatottság más válfajait is. melyek talán nem ennyire egyértelműek, mint az előbb jelzett eset. Sajátos magányosság akkor is létrejön, ha a párttitkár tájékozódásban és feldolgozásban nem tart lépést a politikai folyamatokkal, vonatkozzon ez akár központi, akár helybeli kérdésekre. Ám a tapasztalatok szerint az sem jó, ha a titkár a törekvésekben és célokban tartósan a kollektíva elé szalad, s közben a meg nem értett világmegváltó szerepét vállalja magára. Ilyenkor érdemes az elutasítás okainak mélyére ásni, ahol rendszerint megtalálhatók a végrehajtás feltételeinek hézagai, nemegyszer az érdektelenség jegyei. Apropó! Érdek. Ez is gyakran lehet az elárvulás kórokozója. Például, ha helyileg két fő érdekáram van, de a párttitkár egy kreált harmadikat próbál érvényesíteni. Így persze mindkét érdeket képviselő csoport ellene fordul, konszenzus abban lesz, hogy milyen elvetélt javaslat a titkáré. Ám, az sem szerencsés, ha valaki afféle bölcs’ bíróként beáll a két érdek közé. Általános recept a konkrét esetekben persze nem létezik, ám talán célra vezető először megvizsgálni a felmerülő érdekek természetét. Ezután két választásunk lehet. Az egyik, hogy határozottan, érvelő módon odaállunk az előre vivő, de többség érdekét kifejező törekvés mellé, és a párttagokat is megnyer j ük annak képviseletére. A másik, hogy a két érdekcsoportra bízzuk a kérdéses probléma eldöntését. A magányosságnak van egy felemás formája is. nevezetesen, mikor a titkár a párttagok között megbecsülésnek örvend, viszont pár" tonkivüli dolgozók körében már kevésbé. E helyzetnek rendszerint az a legfőbb oka, hogy a pártszervezel munkája rejtve marad a kollektíva előtt. Az elfedés oka rendszerint nem a titkolódzás, hanem az. hogy a pártszervezetnek a helyileg lényeges kérdésekben nincs önálló mondanivalója, kezdeményezese. Bár a szervezeti élet rendszeres. a taggyűlések látszólag aktívak. a tagság zöme dolgozik, ám ezek többnyire önmozgásoknak, pótcselekvéseknek bizonyulnak. Ennek tipikus hatása az, hogy a környezet a párttitkárt rendes embernek tartja, ugyanakkor problémáikkal másokhoz fordulnak. Sajátos eset a párttitkár kritikátlan lehorgonyzása a munkahelyi vezető mellett, teljes azonosulása annak szándékaival, gyakorlati lépéseivel. Itt jobbára nem arról van szó, hogy ne legyen jó együttműködés a párttitkár és a gazdasági vezető között, hanem arról, hogy mindkét fél saját feladatának megfelelően nyilvánuljon meg és képviselje a pártszervezet álláspontját. Ha a titkár csak a vezető visszhangja. ha képtelen szuverén módon vitatkozni, netán a dolgozók igazságérzete mellé állni, akkor ezzel elsáncol- hatja magát a közösségtől, benne a párttagoktól is. A politikai arculat ilyenfajta elvesztése azzal is jár, hogy hosszabb távon a gazdasági vezető sem tekinti segítségnek a gépies helyeslést, a kritikátlanságot. Így bekövetkezhet a teljes elmagányosodás állapota, s a titkár valóban támasz nélkül marad. Mit lehet tenni az ilyen jellegű elszigetelődés ellen? A legfontosabb szabálynak a formalitások nélküli kollektivitást kell tekinteni. Mondhatnánk az okosság egyéni, a bölcsesség kollektív kategória. A kettő közötti különbség abban van, hogy a bölcsességben benne van a realitásérzék, a megvalósíthatóság, az okosságban nem feltétlenül. Ezért fontos, hogy kollektivitás ne csak a testületi üléseken érvényesüljön, hanem a mindennapokban is. A folyamatos kollektivitás előnyei összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint esetleges hátrányai. A közös gondolkodás eredményeként a pártszervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekkel a közvetlen környezet. így a pártszervezet és a párttitkár sem lesz magányos. Erősödik a nyíltság, a kritikus közszellem, a párttagok is szívesebben részt vállalnak a megoldásokat kereső gondolkodásból és a közös cselekvésből is. Ennek eredményeként kevesebb lehet a magányos titkár, és egyre erősödhetnek, a közösséghez tartozás láthatatlan, ám mindenki számára jó érzést jelentő szálai. B. P. A BÉKÉSCSABAI KNER NYOMDÁBAN befejeződött a két és fél évesre tervezett beruházási program első szakasza, amellyel a csomagolóanyagok gyártásának mennyiségi és minőségi növelését tűzték ki célul. Az NSZK-beli, svájci, osztrák és olasz cégektől vásárolt nyomdaipari gépek — vá- gógépek, ragasztógépek már bekapcsolódtak a termelésbe. (MTI-fotó: B. Fazekas László — KS) LEHET, HOGY NEM A MOSDÓ A HIBÁS? Egy kismotorszerviz kálváriája Több telefonhívást kaptunk az elmúlt hetekben, melyek azt panaszolták, hogy bezárt Egerben az egyetlen kiismotorszerviz. Ez az egyéb javítási munkák mellett a garanciális feladatokat is elvégezte. Amikor az ügy nyomába szegődtünk, még nem tudtuk, mennyire szövevényes. majdhogynem kibogozhatatlan szálakat igyekszünk felgombolyítani. Felkerestük az érdekelteket: Ivócs Lászlót az Elektronikái Szolgáltató Kisszövetkezet (ELKISZ) egri kismotor- szerviz-részlegének vezetőiét. Tóth Józsefet, az ELKISZ elnökét és dr. Gombkötő György főorvost, a Heves Megyei Köjál munkaegész- ségügvi és foglalkozási ártalmak osztályának vezetőiét. Keserves körülmények között dolgozunk már január óta — mondja Ivócs László. — Ekkor történt ugyanis, hogy az Universal mérlegjavító részlege — akikkel a WC-t, mosdót, az öltözőt, az áramot stb. — közösen használtuk — elköltözött a Mecset utcából, ahol a kismotorszerviz is működött. Hivatalosan az ELKISZ 1985. január elsejétől vált külön az Umiversaltól. ám két éúen át még egy fedél alatt dolgoztunk. Addig nem is történt semmi gond a munka- védelem szempontjából nem találtak hibát az ellenőrzések alkalmával, hisz mint már említettem a szociális helyiségeket közösen használtuk. Erre. ha jól tudom, szóbeli megállapodás volt csak. az Universal elnökének hallgatólagos beleegyezésével. Az év eleién viszont amikor a mérlegjavításokat a Csebokszári-lakó- telepre helyezték át. a saját WC-jét. mosdóját stb. az Universal — a bérlő — bezárta. — És azóta? — Sajnos, egész télen ilyen rossz körülmények mellett dolgoztunk. Nyáron javult a helyzet, akkor a melegben elviselhetőbb volt. Igv ment ez egészen július végéig, amikor a Köjál munkatársai ellenőrzést tartottak. és megállapították, hogyha nem történik változás, be kell zárni ezt a részleget. Nem engedhettük, hogy ilyen viszonyok mellett tovább folyjék a munka — tájékoztat dr. Gombkötő György főorvos. — A legalapvetőbb feltételek hiányoztak. hiszen a szerelés, javítás után az olajos kezüket még meg sem moshatták a dolgozók. Nem beszélve arról, hogy nem volt áram. világítás, a helyiség ablakai kicsik, az egész belső tér sötét. A lakossági igények viszont feltétlenül megkívánják. hogy ez a szerviz működjék. A júliusi ellenőrzés után, augusztus elején levelet írtunk az Universal elnökének, mint bérlőnek, hogy változtassanak ezen az állapoton. A levél másolatát elküldtük a városi tanács igazgatási osztályának. termelésellátás-felügyeleti osztályának, az Ingatlankezelő. -Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat — a bérbe adó — igazgatójának, valamint az ELKISZ elnökének. A mai napig egyetlen válaszlevelet kantunk: az Universal tói —. ők úgy érzik. nem felelősek. hiszen jogosan zárták be a saját portájukat. Számomra azonban még ma is tisztázatlanok a jogviszonyok, az. hogy valójában ki a gazdája ennek az épületnek. — A Köjál részéről csak annyit mondhatok: ameny- nyiben egy olyan helyiséget tudnak biztosítani a kismotorszerviznek. amel" a munkavédelmi előírásoknak megfelel — azonnal engedélyezzük ennek a működését. Közel fél éve folvi'k a vita erről az ügyről — mondja Tóth József, az ELKISZ elnöke —. arról, hogy több helyiséget hasz. nálunk. mint amennyiért bérleti díjat fizetünk. A mi kezünkben lévő szerződés egv negyvennyolc négyzet- méteres helyiségről szólt, ennek havonta 1440 forint volt az ára. — De a dolgozók ennél több helyet használtak .. . — Szóbeli megegyezés alapján a mi szervizeseink is igénybe vehették az öltözőket. a mosdókat, a WC-t. az áramot. Mi felajánlottuk, hogyha átadják nekünk a szociális helyiségeket, akkor mi fizetjük ennek a bérleti díját. Ök azonban két évre visszamenően is követelik ezt. bár akkor. 1985-ben nem kérték tőlünk. — Ami viszont ebből a lakosságot érinti: lesz-e, és ha iaen. mikor Egerben kismotorszerviz? — November elsejétől a Torok köz 4-es szám alatti épületre már megkötöttük az IKLV-val a bérleti szerződést. Az itt lévő két helyiség azonban felújításra szorul, s a zuhanyzó, mosdó is hiányzik belőlük. Egyelőre kivitelezőt keresünk. Ha találnánk ilyet, két-három héten belül beköltözhetnek a dolgozók. * A beszélgetések után felkerestük mindkét helyszínt — a régi Mecset utcait, és az új. Torok közben kiszemeltet. Ez utóbbinál szemmel láthatóan már megkezdődött valami, az udvari részből elhordták a hulladékot. szemetet. A plafon kissé roskatag, az illemhely kint van az udvaron. és mint ahoav azt az. ELKISZ elnöke elmondta, a kivitelezőt egyelőre csak keresik. A Mecset utcai épület jobb állapotban van: a szerelőműhelyben található egy me- legítőbojler, külön vécé, mosdó. ámbátor kissé romosak. Mégis úgy tűnik, nem kerülne olyan sok pénzbe, időbe — a rendbehozataluk, mint a Torok közben. Ott- jártunkkor épp az Universal dolgozói takarították el a régi otthonuk körül a hulladékot — nemsokára érkeznek a kőművesek, ezzel a kis házikóval —. mert bizonyára megéri a befektetés — törődik a bérlőjük. A kismotorszerviz vasa i tá ján pedig szomorúan árválkodik a lakat. Nem tudni, mikor kerül le onnan, vagv mikor költözhetnek új műhelyükbe a szerelők. Reméljük, hogy hamarosan, hiszen ez mindenkinek örömére szolgálna. Az ELKISZ-nek. ámelv rendes munkakörülményeket tudna biztosítani, s ezzel együtt újratermelné a pénzt ez a részleg is. a dolgozóknak. akik ismét munkába állhatnának és természetesen az ő pénztárcájuk is gyarapodhatna. és azoknak is. akik kismotorral rendelkeznek, hisz újra biztos fogódzót találhatnának ha elromlik a járgányuk .. . Doros Judit Kiskerttulajdonosoknak Beteg növények gyógyítása Cellciddel Az egész országban számos, igen agresszív gomba- és baktériumbetegség károsítja a kertekben a gyümölcsfákat, növényeket. Ezek a károsítok a nyílt sebfelületen keresztül hatolnak be a fába, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák — figyelmeztet a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. Különösen időszerű a megelőzés a közeledő metszési időszakban. Erre a célra a kutatók kifejlesztettek egy új sebkezelő anyagot, amely Cellcid néven került kereskedelmi forgalomba. A Cellcid felhasználható gyümölcsfák és díszfák törzsén, ágain metszésből és egyéb sérülésekből, valamint gombafertőzésekből eredő sebek kezelésére: a rákos, elhalt kéregrészeket kezelés előtt az ép szöveti részig ki kell vágni. A Cellcid igen nagy előnye a korábbi sebkezelő készítményekkel szem’ ben, hogy behatol a fába és a már korábban fertőzött részeket js meggyógyítja. Tavaszra készülnek Detken A Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet gépműhelyében az időszerű feladatok elvégzésére kétmillió forintot fordítanak. Képünkön, balra: Kovács György és Forgács János a pótkocsik alkatrészeit gyártják a forgácsolóműhelyben. Lent: műszaki vizsgára készítik fel az MTZ traktorokat. (Fotó: Szabó Sándor)
