Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 11. szám Ara: 1988. január 14., csütörtök l.SQ FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A BIOTECHNOLÓGIA MÓDSZEREIVEL - KÍSÉRLETEK SOPRONBAN, BADACSONYBAN, EGERBEN - A LEGNAGYOBB SZŐLŐFAJTA-GYŰJTEMÉNY EURÓPÁBAN fl kombinát és a kutatás-fejlesztés A hetvenes évek második felében a Tudó., mánypoiitikai Bizottság javaslatára a nyu­gati országokban már kipróbált és ered­ményes példákat figyelembe véve elhatá­rozták, hogy a vállalatok munkáját és a kutatást szorosabb kapcsolatba hozzák egy­mással. Ennek jegyében átszervezték a Sző­lészeti és Borászati Kutató Intézetet is. A tájkutató állomások azonban az intézet ke­retében megmaradtak. Az átszervezést ma már úgy értékelik szakmai körökben, hogy a szőlészeti és a borászati kutatás megsíny­lette. 1982-ben azután olyan döntés szüle­tett, hogy a tájkutató állomásokat, így az egrit is, a borgazdasági kombinátokhoz, il­letve az állami gazdaságokhoz csatolták hozzá. Ennek az volt a célja, hogy a szel­lemi erőt a vállalati célok megvalósítására kamatoztassák. Ezzel a lehetőséggel nem mindenütt éltek egyformán. Az Egervin Borgazdasági Kombinátnál azonban felis­merték annak jelentőségét, hogy a jövő építése kutatás-fejlesztés nélkül nem lehet­séges. Az analitikai laborban növény- és talaj- vizsgálatokat végeznek. Előtérben Sziráki Gabriella laboráns (Fotó: Szántó György) Békeóhaj Az ünnepi révületben hajlamosak voltunk arra, még mi felnőttek is. hogy úev véljük: az egész föld­golyón ezekben a percek­ben végtelen béke van .. Aztán elég volt az új év első óráiban csupán napi­lapjaink szalagcímeit sze­münkkel végigpásztázni. Az érzékenyek. mások szenvedéseire. gondjaira fogékonyabbak, a finom falatok és pezsgő táplálta révületből rémületbe es­tek. Még mielőtt a Kedves Olvasó felkapná a fejét, és azt mondaná: nono mi­re ez a nagy borúlátás, ez a túlzott pesszimista hang amikor az év végén ,.a washingtoni kettős csúcs" igencsak biztató eredmény- nvel zárult. Közelebb ju­tott a ..sárgolyó’- a béke megvalósításához. Koránt sem lehet senkit sem vul- gár-optimizmussal vádol­ni. A bizakodásra soha­sem volt nagyobb szűk ség tán. mint ma ... De. amikor tőlünk nem is olyan távol, a bibliai bethlehemi csillag földjén és a Hindukus lábainál, az Arab-öbölben, hovatovább évtizedekkel kell mérnünk a gyűlölet táplálta eszte­len. győztes nélküli harco kát a bizalom örömébe üröm is vegyül .. Az ..ázsiai táborok háborúi" sokkal közelebb vannak hozzánk, mint gondolnánk. Megdöbbentő az a gyű­lölet. amely például egv olyan sémita népet irá­nyít. amelyik mérhetetlen véráldozatot hozott a tör­ténelem folyamán eddig is létéért. Túl a sokszor ál­humánus sopánkodáson. arra is gondolnunk kell. hogy több nemzedék nő fel a palesztin és afgán menekülttáborokban, ame­lyeknek fogalma sincs ar­ról. hogy mi az iskola, a munka az államépítés ... No. és a Vén Európa...? Aránylag konszolidál­tan. igaz meglehetősen inflálódva fordult át az. óévből az újba. És „vigyá­zó szemeit Bécsre veti", ahol a közeli napokban ül­nek újra tárgyalóasztal mellé az Európai Bizton­ságerősítő Értekezlet részt­vevői. Szeretnének végre megállapodni abban, hogy kinek, mi is fáj. Különö­sen a nemzetiségi kérdés területén. Itt. mi magya­rok is szeretnénk termé­szetesen tárgyalások alap­ián megnyugtató és szebb jövővel biztató eredménye­ket elérni... Mert mi Európában élők szívesen hozzuk fel ősi földrészünket példának. De még csak 43 év telt el. ami a mai mérték szerint alig egv emberöltő. S az is igaz. hogy nekünk is akad­nak tennivalóink, amelyek­re érvényes a költő intel­me: „rendezni kell végre közös dolgainkat”. Miat­tunk. s az utánunk követ­kezőkért egyaránt. Nem­csak a béke. hanem a meg­értés óhajától is vezérelve. Soós Tamás Elhatározták. hogy a vállalaton belül megfelelő anyagi alapot teremtenek ehhez, ugyanakkor lehetősé­get biztosítanak o létreho­zott kutatás-fejlesztési köz­pontnak, hogy szőlő-, illet­ve oltványtermeléssel nye­reséget érjen el, és támo­gassa a tudományos mun­kát. Az egri borvidéken egyébként is nagy múltja van a szőlőfajták neme­sítésének, s a borászati ku­tatómunkának. Az elmúlt években is számtalan faj­tát állítottak elő, amelyek ma is köztermesztésben vannak. A múlt tehát ikö- telez a jövő építésére, er­ről értesültünk dr. Oláh László igazgatótól. Elmond­ta, hogy ebben az évben megkezdik az úgynevezett vírusmentes fajták és fajta­jelöltek telepítését, amelyek már az ezredforduló jelölt­jei lesznek. Ezek olyan anyagok, amelyek garan­tálják a nagyobb termésho­zamot. de a kiváló minősé­get is. Élnek a biotechnoló­gia módszereivel és a sejt szintjén ítélik meg, hogy egyegy fajta fagytűrőké­pessége például milyen. Ez a gyors információszerzést szolgálja laboratóriumi kö­rülmények között. Ma Magyarországon a jelenlegi környezetben igen sok gondot okoz a me­zőgazdasági termelésben a vízhiány. Bár a szőlőt nem sorolják a nagy nedvesség­tartalmat igénylő növények közé, mégis a fejlődés bi­zonyos időszakaiban igény­li a vizet. Ezért nagyon fontosak a szőlőtermelésben folytatott agrotechnikai műveletek, azok helyes meg­választása, amelyekhez szintén vizsgálatokat foly­tatunk. Jelenleg egyedülálló módszerekkel elemzik a szőlővesszők szabad és kö­tött víztartalmát. Az utóbbi ugyanis a vesszők télállósá­gát befolyásolja. Mindezt fontos tudni egy-egy fajta ajánlása során. Nagy jelen­tőségű itt a központban a vörösborokkal kapcsolatos kutatómunka is. 1987-ben pályázat alapján elnyerték az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság támoga­tását az egyes szőlőfajták megismerését szolgáló bio­technológiai módszerek al­kalmazására. Erre 2,2 mil­lió forintot kaptak, össze­hasonlító kísérleteket kezd­tek Sopronban, Badacsony­ban és Egerben az Eged- hegyen a domb-, illetve hegyvidéki szőlőművelés technológiájáról, hagyo­mányos és gépi eszközök­kel. A sorokba speciális fű­féléket telepítettek, ame­lyek jól tűrik a taposást és a vízfogyasztásuk kevés. Ezt a kísérletet az FLR Proteinvest Agrárfejlesz­tő Közös Vállalattal, vala­mint a Szarvasi öntözési Kutató Intézettel közösen végzik. 1987-ben az egri kombi­nát kutatás-fejlesztési köz­pontja tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait. Munkatársai sokat tettek azért, hogy a megyeszék­hely elnyerte a Szőlő és Bor Városa címet. A 660 faj­tát és fajtajelöltet felölelő gyűjteményük legnagyobb Európában, amely nagy le­hetőséget kínál a további nemesítő munkáihoz. Ért­hető tehát, hogy sokan ér­deklődnek iránta külföldről is. Közvetlen kapcsolatuk ,van szovjet, jugoszláv, csehszlovák, osztrák, fran­cia kutatóintézetekkel. az NSZK-ban pedig több in­tézmény mellett termelő üzemekkel is. Természete­sen fontos feladatuknak tartják az egri és a mátra- alji borvidéken tevékeny­kedő szőlősgazdaságokkal való szakmai együttműkö­dést is. így különösen jó kapcsolatot alakítottak ki a detki, az andornaktályai, az Egri Csillagok, a visontai, a gyöngyösi, a markazi, az abasári, a nagyrédei ter­melőszövetkezettel. Az el­múlt időszakban is többféle szakmai bemutatót tartottak a kutatási eredmények gyors átadására. Arra tö­rekszenek, hogy az üze­meknek legyen mit látniuk és átvenniük. Együttmű­ködnek a íbor sód sziráki ter­melőszövetkezettel is an­nak érdekében, hogy a Miskolc környéki egykori borászkodást feltámasszák. A kombinát elhatározta, hogy a Heves Megyei Te- szöv-vel 1988 első negyed­évében létrehozza az Egri Szőlészeti és Borászati Koordinációs Bizottságot. Célja, hogy a megyeszék­helyet körülölelő borvidé­ken folytatott szakmai munkát jobban elősegítse. Fontos, hogy a szőlőművelés gépesítésében, az érdekelt­ségi rendszerben magasabb színvonalat érjenek el. Űj elképzeléseiket igyekeznek felhasználni a nemesítés­ben a környezetkímélő módszerek elterjesztésé­ben, a környezetkímélő kedve. Mentusz Károly Misik Sándor tudományos főmunkatárs a szőlőszaporító anyag minőségét vizsgálja speciális műszereken Hámori Csaba látogatása Somogy megyében Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a KISZ KB első titkára szerdán Somogy megyébe lá­togatott. Délelőtt Klenovics Imré­nek, a megyei pártbizottság első titkárának, Gyenesei 1st- ván megyei tanácselnöknek és Kaposvár vezetőinek kí­séretében a megyeszékhe­lyen felkereste a Finom- mechanikai Vállalat 3. szá­mú gyáregységét. Az egyedi elektronikai nagyberendezé­seket — köztük tv-műsorok és telefonbeszélgetések to­vábbítására alkalmas mikro­hullámú adó-vevő rendsze­reket — gyártó üzem 1970 óta működik Kaposvárott. Azon munkahelyek egyike, amelyek ipari kultúrát te­remtettek, hozzájárultak So­mogy megye gazdasági szer­kezetének átalakításához. Amint a vállalat és a gyár vezetői elmondták, az egyre erőteljesebb piaci hatások a megújuló képesség további fokozását sürgetik, bár a jelenlegi gazdasági helyzet, a vártnál nagyobb nyereség­elvonás nehezíti ezt a tö­rekvést. Az üzemlátogatáson a fia­tal műszaki értelmiségiek képviselői hangoztatták: olyan perspektívát remélnek a stabilizációs és kibontako zási programtól, hogy anya­gi, családalapítási és egyéb gondjaik enyhültével ered­ményesebben szolgálhassák az ország felemelkedését. Ezekkel a problémákkal és az ifjúságpolitika egyéb idő­szerű kérdéseivel foglalko­zott előadásában Hámori Csaba a délutáni aktívaérte kezleten, amelyet az MSZMP Somogy Megyei Oktatási Igazgatóságán rendeztek. Tanácskozás az árak alakulásáról Az árak alakulását befo­lyásoló tényezőket vitatta meg a Fogyasztók Országos Tanácsának árszakértői bi­zottsága szerdán. Budapes­ten a Hazafias Népfront Székházéban tartott ülésén. Vitaindító előadásában Petschnig Mária, a Közgaz- gazdasági Szemle felelős szerkesztője az infláció ala­kulásában szerepet játszó té­nyezők közül elöljáróban a nettó külföldi adósságállo­mány csökkentésének szük­ségességéről beszélt. Hang­súlyozta: ez többletexportot igényel, ám a fokozott ki­vitellel jövedelmek is kelet­keznek. s a lecsökkent áru­alappal szemben pénztöbblet jelenik meg a piacon. Az így keletkező inflációs nyomást azzal lehet csökkenteni, ha a többletjövedelmet lekötik, például önkéntes megtaka­rítással. Az áremelkedés belső té­nyezőjéről szólva kiemelte: a magyar gazdaságban olyan termelési szisztéma alakult ki, amelyben a termékeket előállítók nem érdekeltek a költségek csökkentésében. Eddig a valóságos költség- növekedés nem volt érzékel­hető az árakban, mert az inflációt a költségvetés vi­selte a támogatásokon ke­resztül. Idén áprilistól azon­ban alulról termelődő inflá­cióval kell számolni, mert — a dotáció megszűnésével — a termelői árak alakulása közvetlen hatást gyakorol majd a fogyasztói árak moz­gására. A jelenleginél széle­sebb hatókörű, szigorú pénz­ügyi politikára lenne szük­ség. ennek megvalósítására a kétszintű bankrendszer al­kalmas is lenne. A gyakor­latban azonban szerény elő­rehaladás tapasztalható ate- kintetben. hogy a jegybank irányítsa pénzügyileg a gaz­daságot. A vitában felszólalók töb­bek között kiemelték: idén az árak 80 százaléka került át szabadáras kategóriába, ezen a területen az utóbbi években 5 százalék körüli emelkedés volt jellemző. Ezért van remény arra, hogy az elkövetkezendő eszten­dőkben csökkenthető a két­számjegyű infláció. NAPI 18-20 EZER TONNA TERMELÉSSEL Jó évkezdet a Therez-bányában A Mátraalji Szénbányák Thorez külfejtéses bánya­üzeme napi 18—20 ezer ton­na termeléssel kezdte az új évet. Ez a mennyiség bőven elegendő a szomszédos Ga­garin Hőerőmű zavartalan kiszolgálásához, s nőtt a tar­talékkészlet is a várható, hi­degebb napokra. Jelenleg 160 ezer tonna lignit vár felhasználásra az erőmű szénterén. A Gagarin Hőerőműnek az idei terv szerint 5,9 mil­lió tonna tüzelőanyagra van szüksége. Ennek zökkenő- mentes leszállítása a Tho­rez-bánya és a bükkábrányi külfejtés közös feladata. A Thorez-bányában már meg­teremtették a feltételeket feladatuk teljesítéséhez: o fejtésre előkészített meny- nyiség tovább növekedett, 1,7 millió tonna lignitről már eltakarították a med­dőréteget. Folynak az új bá­nyamező nyitásának előké­születei is. A mostani, úgy­nevezett nyugati bánya fo­kozatosan kimerül, s az új területen a földmunkákat végzik egy nagy géplánc át­telepítéséhez. B Pénzügyminisztérium és a Magyar Posta közleménye A Minisztertanács döntését követően a kormány és a SZOT között létrejött meg­állapodásnak megfelelően az egyedül élő. 70 éven felüli nyugdíjasok, valamint a 70 éven felüli nyugdíjas házas­párok, akik egyedül élnek és egy nyugdíjjal rendelkez­nek, 1988. január 1-jétől mentesülnek a televízió elő­fizetési díj alól. Ez a rendelkezés értelem­szerűen kiterjed azokra a 70 éven felüli nyugdíjasokra is. akik önálló keresettel nem rendelkező kiskorú tartásá­ról, továbbá akik a nyug­díjkorhatárt elért, de önál­ló nyugdíjjal vagy egyéb jövedelemmel nem rendelke­ző házastársuk, illetve egyéb, eltartásra szoruló, jövede­lemmel nem rendelkező csa­ládtagjuk eltartásáról gon­doskodnak. A mentesítéssel kapcsola­tos gyakorlati lebonyolítást a Magyar Posta végzi, a ko­rábban közzétett tájékozta­tásnak megfelelően.

Next

/
Thumbnails
Contents