Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

5 NÉPÚJSÁG, 1988. január 13., szerda A KISZ Heves Megyei Bi­zottsága múlt év végén született állásfoglalása alapján a ..Jövőnk a tét!” akció gondolatiságát kí­vánja tovább folytatni, amely az elmúlt évben a fiatalok egy részének a felelős politizálását és az érdeklődő közvélemény fi­gyelmét váltotta ki a me­gyénkben is. Politikai ak­ciót hirdetett 1988 első felére „Lépjünk — fele­lősséggel a jövőért!” cím­mel. Jelezve ezzel is, hogy a lépésváltás elen­gedhetetlen követelmény a mozgalmi munkában: az új kérdések bátor, „kendő­zetlen” válaszokat igényel­nek. Markánsabb, cselek- vöbb és cselekedtetőbb if­júsági mozgalomra van szükség. Fontos a felkészültség gyelembe vették a KISZ-es felvetéseket. Együttgondolkodás Néhány héttel ezelőtt meg­jelent a KISZ Heves Me­gyei Bizottsága felhívása, amely a társadalmi-gazdasá­gi reform mellett kíván ki­állni, arra mozgósítani. A különböző ifjúsági fórumo­kon számos felvetés fogal­mazódott meg, közvetlenül viszont csupán néhány ér­kezett. Szeretnénk azokban a kérdésekben, amelyek a fia­talság egészét érintik, állás­pontot kialakítani és a me­gye közvéleménye előtt meg­jeleníteni, az illetékesek előtt képviselni, illetve a megoldásban részt venni. Egyedi valós problémákat is szeretnénk felkarolni. Ügyek­ben. folyamatokban kívá­nunk gondolkodni. Vállaljuk ezáltal jobban a nyilvános­ságot is, amelynek példaér­téke lehet. A legfontosabb kérdések­re kívánunk koncentrálni (például közösségi élet, po­litikai képzés, lakáskérdés, foglalkoztatás, képzés, a tel­jesítményelv jobb érvénye­sülése stb.). Az elmúlt év ifjúsági szö­vetségünk számára is új poli­tikai helyzetet hozott. Ezt felismerve indította el a KISZ KB a „Jövőnk a tét!” akciót. Ennek során nyilvánvaló­an és kézzel foghatóan meg­mutatkozott a szervezetek differenciáltsága. A jól mű­ködő, a politikai kérdések iránt érzékenyebb szerveze­tek körében az önállóság és az öntevékenység volt a jel­lemző. A jelentősebb részé­ben viszont az vált nyilván­valóvá. hogy nincs vagy igen csekély az érdemi poli­tikai hatásuk. Általában eze­ken a helyeken a politikai mozgalmi munka hagyomá­nyai is kevésbé élőek. Itt az élen is sok esetben felkészü­letlenebb vezető áll. Egy ré­sze nem elég felkészült a rö­vid időn belüli helyzetfel­mérésre. programalkotásra. Ügy látjuk, hogy az akció szemléletmódosító hatása fo­kozatosan beépül a gondol­kodásba, a mindennapi cse­lekvésbe. A múlt évi intenzívebb politikai munka hatására nőtt a mozgalom iránti társadalmi figyelem, elfogadottabbá vált szövetségünk aktívabb politi­kai szerepvállalása. Eredeti céljainkat ugyan csak részben és differenciáltan tudtuk megvalósítani. Megyei és vá­rosi, valamint a szervezeti politikai és állami progra­mok készítésénél azonban zömében érdemi módon fi­A párt megyei szervei is biztatást adtak a KISZ szer­vei. szervezetei számára, hogy jelenítsük meg önálló javaslatainkat, lépjünk ve­lük a nyilvánosság elé. Ta­lán ellentmondás, de ezek a mostani kihívások a. KISZ- nek nagyobb mozgásteret biztosítanak, több politikai feladatot jelentenek, mint egy kiegyensúlyozottabb idő­szak. Lehetőség nyílik szá­munkra azáltal is. hogy a mostani időszak szigorodó körülményei következtében a korábbiaknál jobban rászo­rulnak a fiatalok az érdek- védelemre és a közös fellé­pésre. A társadalmi méretekben, de egy-egy munkahelyen is különböző érdekek vannak jelen a döntések előtt. Nem generációs ellentéteket aka­runk, hanem azt is szeret­nénk, ha a fiatalok lelkese­dése, az idősebbek tapaszta­lata jobban kiegészítenéegy- mást. Az év közepéig kerül sor az ifjúsági parlamentekre. Fontosnak tartjuk, hogy a KlSZ-szervezetek előzetes ál­lásfoglalást alakítsanak ki. Ahol a gazdasági, illetve az intézményi vezetés számít a fiatalokra, ott a társadalmi szervezetekkel közösen ér­demi politizálásra teremte­nek lehetőséget. A most kez­dődő év eleji értékelő és ter­vező KISZ-taggyűlésektől azt várjuk, hogy áttekintsék, hol tartanak, és a legfontosabb éves feladataikat határozzák meg. Az elmúlt években megyénk egyik legkiemelkedőbben dol­gozó KISZ-bizottsúga a Gagarin Hőerőmű Vállalaté. Ké­pünkön Tresó László titkár veszi át a KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját (Fotó: Szántó György) A feszültebb helyzet, a sta­bilizációs és kibontakozási program életképes, cselek­vésre elszánt szervezeteket követel. Olyanokat, amelyek önállóak a gondolkodásban, a helyzetelemzésben, a terve­zésben: van saját program­juk. Képesek a saját közös­ségük, egyéni érdekeiket ösz- szekapcsolni az egész tár­sadalom ügyeinek előrevite- lével. A „Jövőnk a tét!” akció keretében több szervezet ilyen értelemben is bizonyí­tott: eredményesen kapcso­lódtak a helyi, illetve átfo­gó gazdasági feladatokhoz. A vállalatok, intézmények egy részénél a KlSZ-szerve- zetek is eredményesen já­rultak hozzá, hogy a figye­lem középpontjába kerültek a korszerű technológiák, a gépek kapacitás-kihasználá­sának koordinálása, az ér­tékelemzés többirányú al­kalmazása, hasznosítása. Több, széles körben is hasz­nosítható javaslatot dolgoz­tak ki fiataljaink. Megfogal­mazódtak helyi védnökségek a Gagarin Hőerőmű Válla­latnál, a Finomszerelvény- gyárnál. Az alkotó, újító te­vékenységet fejlesztették to­vább a Heves Megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál, a Mátraalji Szénbányáknál, az apci Qualitálnál, a Dohány­gyárnál. A kompolti kutató­intézet fiataljai országos programhoz kapcsolódóan környezetkímélő technológiák kidolgozásával, országos el­terjesztésével hívták fel ma­gukra a figyelmet. A Heves Megyei Kórház KISZ-esei a daganatos megbetegedések, a Celladam alkalmazásának le­hetőségével kívánnak az ed­digieknél eredményesebben foglalkozni. Jó kezdeményezésnek tart­juk az Egri Ifjúsági Ház tár­sadalomról és reformról szó­lő előadás-sorozatát és a gyön­gyösi reformklubot. Értékrend és beszélgetések Mozgalmi munkánk ál­landó jellemzője a múlt. a jelen és a jövő összekap­csolódása. Az 1988-as moz­galmi évben fontos felada­tunknak tekintjük — külö­nösen a tizenévesek köré­ben —. hogy alaposabban ismerjük meg közelmúltunk történelmi fejlődését, segít­sük az eligazodást a mai társadalmi-gazdasági gyakor­latban. Világosabb érték­rendet szeretnénk kialakí­tani. Elsősorban a követke­ző kérdésekről kívánunk vi­tákat, beszélgetéseket szer­vezni: a felszabadulást kö­vető időszakról, szocialista felfogásunkról, a politikai in­tézményrendszerről, az ér­tékrendekről, a tulajdonvi­szonyokról, a hazafiság kér­déséről. A KISZ-tagságot alkotó generáció részben már a kö­vetkező század generációja. Hogy milyen lesz a holnap, a jövő, már rajtuk is mú­lik. Az elméleti tudás, a gya­korlati ismeretek megszerzé­se, a számítástechnikai is­meretek elsajátítása, a nyelv­tudás. a jövő század embe­rének elengedhetetlen saját­ja kell. hogy legyen. Erre ma kell felkészülni. Erre szeretnénk a mozgalmi mun­ka eszközeivel hatékonyab­ban, mozgósítani. Lakáskérdésben a tavaszi időszakban lehetőség nyílik arra, hogy a KlSZ-szerveze- tek véleményt mondjanak az új lakásgazdálkodási kon­cepcióval kapcsolatban. Természetesen! Egészsége­sen! Életmódmozgalom in­dult. melynek keretében az elmúlt hetekben már több figyelemfelhívó programra került sor. Így kiemelkedett a 100 órás úszás Egerben. A KISZ megyebizottsága mel­lett négy rétegtanács tevé­kenykedik — a tizenéves, a mezőgazdasági, az ipari és az értelmiségi —, a hatás­körükbe utalt kérdésekben önállóan járnak el. Az elmúlt hónapokban az is bebizonyosodott, hogy tag­ságunk egytizedének jelent fontos szerepet, lehetőséget a KISZ, hogy politizálhas­son, beleszólhasson ügyekbe. Azt a kilencedet is meg kell nyerni szabadidős progra­mokkal, a munkásmozgalmi hagyományok feleleveníté­sével. Az elmúlt időszakban a taglétszám érzékelhetően csökkent. Van, ahol korosz­tályi változásokról van szó. Szervezeteink egy részénél ez pedig a politikai mozgal­mi munka tekintélyvesztését jelzi. Gondot jelent, hogy sok helyen a munkásfiata­lok körében nem találtuk meg a legmegfelelőbb for­mákat. Sokan vesznek el a mozgalom számára az „át­meneteknél”, iskolából mun­kahelyre, egyik munkahely­ről egy másik munkahelyre történő átkerülésnél. Erre a következőkben jobban fel kell készülni. Az új kollek­tívába kerülő fiatalokat sok helyen nem időben keresik meg a KISZ részéről. A KISZ-en belül a hiteles program csak az lehet, ha a korszerűsítést saját terüle­tünkön kezdjük. Sós Tamás a KISZ Heves Megyei Bizottsága első titkára Kimondott szó Az egyik egri gimnáziumban KISZ-küldöttgyűlést tar­tottak. A felszólaló diákok a régi szokás szerint, osz­tályfőnökükkel jó előre egyeztették beszédüket, így konfliktusmentesnek ígérkezett a délután. Szó szót kö­vetett, a hallgatóság kötelességtudóan unatkozott, ami­kor az egyik résztvevő műsoron kívül jelezte felszóla­lási szándékát. El is mondhatta, ami a szívét nyomta, s hogy tényleg valós gondokról beszélt, bizonyította a felcsattanó taps. Az illető másnap nem úszta meg vak­merőségét, a tanári szoba ajtaja előtt megtudta, néni kellett volna kiteregetnie a szennyest, pláne a városi KISZ képviselőjének a jelenlétében. De hát ez a mi fó­rumunk volt, nem? — kérdezte, de a pedagógus arcáról leolvasta, jobb ha hallgat.. . Akik az újságnak nyilatkoznak általában óvatosak. „Elmondom neked, de csak, ha nem írod meg” — közli sokszor. Mások keményebbek: „Ezt meg ne lássam az újságiban!" Ezen a már csak az elengedhetetlen szem­telenség segít, máskor az sem. A Magyar Ifjúság kará­csonyi számában Gubcsi Lajos kért interjút Csehák Ju­dittól. A miniszterasszony az egyik kérdésre azt vála­szolta: „Ezt elmondom önnek magánhasználatra, de kérem, ne írja meg!” — Akkor ne is mondja — válaszolta Gubcsi, és elérte hogy közlésre szánt nyilatkozatot kapott. Ez persze akkor lenne igazán örömteli, ha nem mint fehér hollót kellene említeni. Pedig az ezzel kapcso­latos intelmeiket sokan művészi formában is közkinccsé tették. A sok közül elég talán csak a legszebbet, Illyés Gyuláét említeni. „Ki szépen kimondja a rettenetét, az­zal fel is oldja” — írja. S ha a világtörténelmet néz­zük, akkor is be kell látnunk, hogy a kimondott szó mindig hasznosabb — ha nem is veszélytelenebb — volt, mint az elhallgatott. Hiszen: „Növeli, ki elfedi a bajt.” Manapság is nagyobb lehetőségünk lenne a tisztán­látásra, ha jószándékú kérdéseinkre mindig őszinte vá­laszt kapnánk, amelyeket senki előtt nem kell kendőz­ni. Az a törekvés a legszimpatikusabb, amely ezeket mindenki számára hozzáférhetővé kívánja tenni. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy még ,<megfertőzetlen” fiataloknak senki ne merje elvenni a kedvüket attól, hogy megtartsák egyéniségüket, hiszen leginkább ők a képesek arra, hogy alakítsák a jövőt, amely a jelszó szerint: TÉT. Kovács Attila ÍGÉRETES kezdeményezés a háév-nél Ezreket érő ötletek Hogyan lehet rövid időn belül 1500 forintra szert ten­ni? Szellemesen. Gondolj ki egy. az építőipar profil­jába vágó ötletet, és küldd el az Állami Építők KISZ- bizottságára! Ha a szakem­berek elfogadják, máris ke­zedben a pénz. Ennek fejé­ben mindössze arról kell meggyőzni az alkotói ambí­cióra serkentő vállalatveze­tést. hogy az elgondolás er­kölcsi és gazdasági hasznot hoz az építőknek. Ha ke- vesled a pénzt, törheted a fejed tovább. „Kizsebelhe­ted” Góbor Péter KlSZ-tit- kárt. aki az ötletnapokon annyit fizet amennyire in­novatív fantáziádból te­lik ... — Eredményesebbé sze­retnénk tenni újítási tevé­kenységünket — újságolja Márton József, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Az elmúlt években ugyan­is csökkent az alkotói kedv, a formalitások miatt csak kevesen vállalkoztak új mű­szaki megoldások keresésé­re. Amióta megalakult cé­günk innovációs klubja, azóta jobbak a lehetőségek. Az akció hamar népszerű lett a munkahelyeken. Eger­ben és Gyöngyösön az ipa­ri főüzemben egymást kö­vetik a jobbnál jobb mű­szaki gondolatok. Van le­hetőség a szakmabeliek ver­sengésére, a közgazdászok önmegvalósítására is. A pá- lvakeresők szellemi próba­tételnek. a jövedelemkiegé­szítés egyik formájának tartják a díjazott elgondo­lásokat. A főmérnökökből, osztály­vezetőkből álló értékelőbi­zottság gyakran szakít időt az ötletládák tartalmának vagy az ötletnap eredményé­nek elbírálására. Rajna Már­ton üzemvezető javaslata nyomán az elektromos föld­kábeleket ezentúl kevesebb költséggel szerelik a nyom­vonalakon. Gyarmati Csaba üzemmérnök a talpgerendák zsaluzásának ésszerűsítését indítványozta. Pethes Te- rencné épületgépész-terve­ző a nyomáspróbák okozta balesetek elhárítására, míg Jakab László oktató a szem­léletesebb szakmunkáskép­zés megvalósítására sora­koztatta fel érveit. Juhász János szerelő az egyik leg­termékenyebb ötletgazda Az értékelők minden el­gondolást tanulmányoznak, az ötletnapokon a helyszí­nen döntenek és fizetnek. Mika István ÁLLÁSAJÁNLATAI: Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz: — szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező anyaggazdászt; Verpeléti szervizébe raktárost; Egri szervi. cébe felsőfokú végzettséggel, minimum 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező üzemvezetőt. Heves Megyei Autójavító Vállalat Leányvállalata: Eger, Faiskola u. 5. Szakirányú középfokú végzettséggel, gépírni tudó ügyfél - forgalmi ügyintézőt alkalmaz. Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyára: Hatvan, Szocialista Brigádok tere. Felvételre keres targoncavezetőket, vontatóvezetőket és segédmunkásokat. Mátrai Állami Gyógyintézet: Mátraháxa Alkalmaz diétásnővért, víz-, és központifűtés-szerelőt, kazánfűtőt (olajkazánhoz), portást és takarítónőt. Páva Ruhagyár 3. sz. Üzemegysége: Petőfibánya, Iskola u. 1. Azonnali belépéssel felvesz két műszakos munkarendbe szakképzett varrónőket, betanított női munkaerőket. Továbbá alkalmaz felső-, vagy középfokú szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező műszaki vezetőt. Dz elhatározástól a tettekig Felelős politizálás, cselekvő gondolkodás

Next

/
Thumbnails
Contents