Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

F. P.-NÉ „Ne gondolják, hogy elfo­gult vagyok. Mint vásárló, nem várok el sem többet, sem kevesebbet, mint amit én nyújtok a vevőknek. Há­rom év múlva visszaállok a pult mögé. Remélem, talál­kozunk." — írja levelének végén, ötletesen utalva arra, hogy levélírónk bízik a mi jövőbeni ellenőrzésünkben. Amit elmond, az „a pult mögöttiek panasza’’, a vá­sárlók ilyen-olyan hibái, oly­kor túlkapásai ellen, azok megszelídítése érdekében. Négy oldalon át futja taka­rékra vett haragjából, né­mely megállapítása „ül is", ahogy mondani szokták. Vi­tát nem nyitunk, de a pult inneni oldalán is halmozód­nak sértődések. Van okunk a pult mindkét oldalán ma­gunkba szállni. Egyébként élvezetesen ír. SZ. K. A felhatalmazás nélkül felvett összeggel el nem szá­moló személyt kell felelős­ségre vonni, a felvett pénz átadására kötelezni. A kéz­besítési szabályok esetleges megsértése bizonyítandó. Ezeket a reklamációkat leg­jobb írásba foglalni, mert a szóbeli panaszra adott szó­beli válasz, még kielégítő volta esetén is elrepül. An­nak a panasznak van foga­natja igazán, amit írásban el kell intézni. Kínos embe­ri. netán családi viszonyla­tokban tapintatosan, körül­tekintően kell eljárni: nem mindig azonos a valóság a panasszal. F. L. A munkalapon az elvég­zett munkamennyiségek sze­repelnek, az önök esetében a ceruza vastagon fogott. Ha már felmérették szakember­rel, és az is megállapította, hogy a mennyiség nem le­het több, mint amit a költ­ségvetés egyébként is elő­írt, a benyújtott számlát tel­jes egészében ne fizessék ki (a szerződés is kevesebb tel­jesítményről szólt), kifogá­solják meg a számla össze­gét. Ha a számlát nem mó­dosítják, forduljanak bíró­sághoz. M. P. Az ingó hagyatékra nem vesznek fel hagyatéki leltárt, csak ha a jogosultak vala­melyike kéri. vagy ha olyan ingó. pl. gépkocsi, vagy fenn­tartásos betétkönyv van az örökségben, amire nézve a hagyatéki eljárást le kell folytatni. Az önök esetében eltűnt ékszerekről, készpénz­ről van szó, bizonyítás kér­dése, hogy a halál pillana­tában ez a vagyoni rész meg­volt-e? A másik oldal taga­dásával szemben, illetve az­zal az ajánlattal szemben, hogy a megfelelő hagyatéki rész fejében hajlandók 3000 forintot kiadni, ajánlat, sem­mi esetre sem annak beis­merése. hogy az önök által részletezett és felsorolt va­gyontárgyakat önök joggal követelhetik. Ha viszont az ingatlan nagy felújítását önök végeztették el az örök­hagyó kérelmére, pár hónap­pal a haláleset előtt, akkor részarányuknak megfelelő­en „a másik oldal" szemé­lyeitől, hagyatéki hitelezői minőségben kérhetnek térí­tést. Itt is azonban az eset összes körülményei, az igény bizonyíthatósága kérdésesek, nem kis rizikófaktorral jár, lakóhelyükről az ország má­sik zugában pert nyitni. Mintha Homa János látta volna azt a jelenetet há­zunk előtt, aminek magam is szemtanúja voltam az új év első délelőttjén. Környe­zetünk című vezércikkében foglaltakkal egyetértve el­mondanék én is egv esetet. A ianuár elsejei reggelen ugyanis gyermeksírásra let­tem figyelmes. Kinyitottam az ablakot, hogy meggyőződ­jem a sérelem okáról. Tör­tént ugyanis, hogy az eme­letről valaki az idejétmúlt karácsonyfájától a legrövi­debb úton akart megszaba­dulni. s mert lecipelni lusta volt. egyszerűen kidobta az ablakon. Persze arra már nem gondolt, hogy az úton gyerekek, felnőttek is tar­tózkodhatnak. Furcsa, hogy némelyek így bánnak az oly sok örömet okozó fák­kal. De az is felháborít, amikor a félig kopasz galy- lvak hetekig ott éktelenked­nek az utcán, mert az ille­tékesek nem szállítják el. S mivel vannak nebulók, akik még sohasem hallottak környezetvédelemről, a pa­takba dobják a fenyőket. Dobrovits Mária + A ianuár 5-i számban megjelent így váltunk em­berré című cikk levélírásra késztetett. A szerző méltat­ja a Nemzeti Múzeum ku­polatermében megrendezeti kiállítást. ahol eredetiben láthattuk a magyar ősrégé­szet három jelentős lelet- csoportját. Érdekes ellent­mondás figyelhető meg a tárlaton közreadott szóróla­pon és a cikkben közölt in­formáció között. A szerző azt íria: ..A harmadik hazai lelet 50—70 ezer évvel ■ ez- előttről való, 1932-ben a bük­ki Subalyuk-barlangban bukkant rá Kadic Ottokár." A kiállítás rendezői viszont így fogalmaztak: „A Bükk hegységben. Cserépfalu kö­zelében nyíló barlangban Dancza János ásatásain fe­dezték fel 1932 áprilisában egv nagyméretű tűzhelyré­teg alatt a felnőtt nő álkap­csát. keresztcsontiát is. láb- közéo csontjait is. Az ása­tást a leletek előkerülése után Kadic Ottokár geoló­gus folytatta ugyanez év má­jusában amikor rátaláltak egv gyermek. valószínűleg leánvkoponya töredékére is." Ez az ellentmondás vizs­gálata azért is érdekes szá­munkra. mert a mai naoig is homály fedi az első ma­gyarországi neander-völgyi ősemberlelet feltárásának történetét. Pedig itt Eger­ben élt és haláláig a Dobó István Vármúzeumban dol­gozott az az ember, aki elő­ször foghatta kezébe ezt a jelentős leletet. Az említett újságcikk alapvető dologban téved. A leletekre nem vé­letlenül bukkantak rá. ha­nem Dancza János és mun­katársai módszeres, feltáró tevékenységének eredmé­nyeként kerültek napvilág­ra. Tisztelettel kell tehát adóznunk azok emléke előtt, akik úttörőmunkát végez­tek az ősemberkutatásban, az akkori idők mostoha kö­rülményei között is. Mara­dandó értéket tártak fel az utókor számára, amelyhez hasonlót a korszerű ásatási módszerek ismeretében sem sikerült megismételni ha­zánkban. hiszen azóta is csak egv újabb hazai lelet bukkant elő a neander­völgyi típusból. A máriare- metei szurdokban fekvő Fel­ső-barlangból. ami csupán három darab metszőfogból áll. Fülep Lászlóné tanár Eger Több mint két évtizede végeznek megfigyeléseket Piszkéste- tőn a szakemberek, a Magyar Tudományos Akadémia Csil­lagászati Kutatóintézetében. A munkát három speciális táv­cső segíti, köztük hazánk egyik legnagyobb — két méter tü­körátmérőjű — teleszkópja. Ezzel fptografálni, fotoelektro- mos észlelést és színképelemzést lehet végezni. A méréseket számítógép is segíti. Az obszervatórium részt vesz az Inter- kozmosz-programban, és tudományos tapasztalatokat cserél a szocialista országok csillagászaival. (Fotó: Szabó Sándorj A HUMANIZMUS NEM SZENVEDETT CSORBÁT - FUTÓPÁLYÁT NEM ÉPÍTENEK Levelek az illetékestől Lapunk január 4-i számá­ban Kegyeletsértés. vala­mint Ha sétány, akkor miért nem az? című panaszos le­velekre Farkas Imre, az eg­ri városi tanács műszaki osztályának vezetője a kö­vetkezőket válaszolta: ..A levélíró kegyeletsértés­sel vádolja a temető egy részének áthelyezésében köz­reműködőket. A kegyeletsér­tés fogalmát a Btk. 181. §-a egyértelműen meghatároz­za. úgy gondolom, hogy a panaszos ezt nem ismeri, és ezért használta ezt a kife­jezést. A jogi meghatározá­son túl véleményem szerint a humanizmus nem szenve­dett csorbát az eljárás so­rán. Az egri SZOT Szálló építése kapcsán ugyanis az Épületkarbantartó Szövet­kezet telephelye szanálásra került, s üzemeit a Vörös­Az új adórendszer a tár­sadalombiztosítás több terü­letét alapvetően érinti, ezért a jogszabályok jelentős ré­szét 1988. január 1-jével mó­dosították. Koczka József, a Heves Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság ve­zetője az új rendelkezések­ről tájékoztatja olvasóinkat. Az adóreform bevezetésére tekintettel módosultak a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járu­lékra és a dolgozókat terhe­lő nyugdíjjárulék-fizetési kö­telezettségre vonatkozó sza­bályok. A járulék alapja és mértéke befolyásolja a gaz­dálkodó szervek költség- és jövedelemviszonyait. A nyug­díjjárulék egységes mértékű meghatározásával megszű­nik az eddigi nettó kereseti arányokat alakító funkciója, e szerepet 1988-tól a szemé­lyi jövedelemadó érvényesíti. Adómentes társadalombiz­tosítási ellátások, anyasági, temetési segély, családi pótlék és a társadalombiztosítás ke­retében a gyermekre tekin­tettel folyósított jövedelem-, tüzér utcában lévő telephely bővítésével tudta elhelyez­ni. Megvásárolta a Kisasz- szonv-temető gondnoki laká­sát. s az Eger Város Taná­csa kezelésében lévő Hősök temetőiéből 969 négyzetmé­ter területet. A temető egy részének megszüntetését, az ott lévő sírok áthelyezését az érvényes jogszabályok alapján, a lehető leggondo­sabb munkával végeztük. Kegyeletsértésnek még a gyanúja sem merülhetett fel. A temető egy részének meg­szüntetéséről szóló hirdet­ményt 6 hónapra a taná­cson kifüggesztettük. Több alkalommal tájékoztattuk a lakosságot a Népújságon resztül is. sőt. a temető be­járatánál is kitettünk egy közleményt. Felhívásunkra tiltakozás a fél év alatt egy sem érkezett. Ezért nem valamint a nyugdíjjal folyó­sított házastársi pótlék, a végkielégítés, a két vagy több árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel meg­állapított állandó özvegyi nyugdíj, az 1988. január 1-je előtt megállapított baleseti járadék, az árvaellátás. Ezek a juttatások értelemszerűen az adóköteles jövedelmekkel sem számítandók össze. A nyugdíjak önmagukban nem esnek adófizetési kötelezett­ség alá, ugyanakkor a nyug­díj összegének a nyugdíj mellett megszerzett egyéb jövedelemre eső adó szem­pontjából jelentősége van. Adóköteles társadalombiz­tosítási ellátások: táppénz, baleseti táppénz, terhességi­gyermekágyi segély, az 1987. december 31-ét követően megállapított baleseti jára­dék. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagok ré­szére kifizetett betegségi se­gély a táppénzzel, a szülési segély, a terhességi-gyermek­ágyi segéllyel adó szempont­ból egy tekintet alá esik. Az adóköteles társadalombizto­értiük. hogy a Tisztelt Ol­vasó. aki ..gyakran felkere­si” a temetőt, miért csak most tette meg észrevétele­it. A hős'i temető rendben tartását az Épületkarban­tartó Szövetkezet szocialis­ta brigádjai társadalmi mun­kában végzik. példamuta­tóan. ~k Az egri Csebokszári-lakó- telepen. a Csapajev sétányon a gyalogosforgalmat jár­dán biztosítjuk. A patak- part melletti út úgynevezett szervizút. itt járda létesí­tése nem indokolt. Ezért nem épült meg. nem pedig feledékenységből. A terüle­ten és annak környezetében futópálya építését a tanács nem tervezte és nem is ter­vezi. az olvasói megjegyzés tehát téves információn ala­pult.” sítási ellátást az új esztendő­től a felbruttósított keresetek alapján állapítják meg, illet­ve folyósítják. Mivel a nyug­díjak összegét nem terheli adó. ezeket az ellátásokat a felbruttósított keresetből szá­mítani nem lehet. így 1988- tól a nyugdíj alapjául figye­lembe vett keresetekből le kell vonni az ezekre eső adó összegét. ★ Az adóreform érinti az egyéni és társas kisvállalko­zók (kisiparosok, magánke­reskedők, ipari szolgáltató szakcsoport és gazdasági munkaközösség tagjai stb.) társadalombiztosítási helyze­tét is. A jogszabály újszerű­én szabályozza az érintettek járulékfizetési kötelezettsé­gét, illetőleg az egyes ellá­tások alapjául szolgáló jöve­delmeket. Minderről — hely­hiány miatt — a jövő heti Pf. 23. című oldalunkon ol­vashatnak bővebben az ér­dekeltek. (A szerk.) Ritkán fordul elő. hogy hosszú idő után találkozik két egykori híres iátszótárs. Ez történt az elmúlt napok­ban Budapesten. Az. ünne­pekre hazautazott Puskás Ferenc Spanyolországból és Béres András Belgiumból. A két híres labdarúgó a negyvenes évek végén együtt szerepelt a Kispesti AC csa­patában. a Budapesti Hon­véd iogelőd lében. Puskás volt a balösszekötő és Bé­res a balszélső. Azóta mind­ketten bejárták a világot, szerepeltek különböző csa­patokban játékosként, edző­ként és menedzserként. Mint köztudott. Puskás Ferenc a Real Madridban aratott nagy sikereket, míg Béres a belga csapatok menedzse­reként tevékenykedett fi­gyelemreméltó eredmény- nvel. Amikor összetalálkoz­tak. felidézték azokat az időket, amikor még egymás mellett játszattak a külvá­rosi grundokon és a pályán. Ma Puskás Ferenc idegen- forgalommal foglalkozik. Budapesten, a Béke Szál­lóban sajtótájékoztatón is­mertették a Coophotels és a nyugatnémet Alferia cég közös ajánlatát, amely csak­nem meghökkentette a részt­vevőket. mert az első pil­lanatban sokan el sem akar­ták hinni, hogy ilyen lehe­tőség létezhet. Dr. Simkó Miklós, a Coophotels igaz­gatója és Kosa Lajos, az Al­feria igazgatója azonban részletesen tájékoztatta az újságírókat a Béke Szálló­ban a részletekről, és ezek meggyőzték a résztvevőket arról, hogy valóban ú.i le­hetőség nyílik a magyar ál­lampolgárok előtt, ha tar­tósan külföldön óhajtanak nyaralni. A sajtótájékoztatón megjelent Puskás Ferenc, akit a labdarúgó-rajongók még most is .,öcsi’'-nek hív­nak. és ő ajánlotta az úi programot. Népszerűsége nyilván hozzájárul ahhoz, hogy ez az új üdülési for­rna valóban mihamarabb elterjedjen. Az egykori hí­res labdarúgó új szerepet vállalt, és a magyar idegen- forgalom apostola óhajt lenni. Arra törekszik. hoCTv személyes összeköttetéseit felhasználva külföldi turis­tákat hozzon Magyarország­ra. a fővárosba a Balaton partjára, vagy éppen vala­melyik gyógyüdülőhelyre, ahol különlegesen gyógyító víz várja a vendégeket. — Mindenkinek jó szív­vel ajánlhatom az Alferia és a Coophotels közös prog­ramját — mondta Puskás Ferenc —. sok helyen jár­tam a világban, úgy is. mint játékos úgv is. mint edző. Barátaim ismerőseim van­nak Európában, az Egyesült Államokban Kanadában. Dél-Amerikában és Ausztrá­liában, Azt tervezem, hogy felkeresem a külföldi ma­gyar egyesületeket. klubo­kat. és ott ismertetem azo­kat a lehetőségeket, amelyek a turistákat várják Magyar- országon. Puskás Ferenc tehát vi­lágkörüli utat tervez. Az ső állomás Ausztria lesz. az­tán az NSZK. majd Svéd­ország Norvégia követke­zik. Molnár Károly Budapest Puskás Ferenc és Béres András a fl/e/wj/ai; fóruma Új társadalombiztosítási szabályok LAPUNK CIKKEIRE Visszhang az olvasóktól Piszkéstetői csillagászok Üzen a szerkesztő Puskás és a balszélsője

Next

/
Thumbnails
Contents