Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 11., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM I ■■ Vállalkozási formák a mezőgazdaságban Az idő múlásával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek arca is változik; sok olyan vonás is megerősödött, amely korábban kizárólag az iparra, a nagyüzemekre volt jellemző. A hasonlóságnak vannak jó oldalai is. De rosszak is. Azt a tendenciát például a szövetkezeti mozgalmon belül senki nem üdvözli, hogy a tsz-tag mindinkább fix fizetést kapó bérmunkásként kezd dolgozni a közösben, lassanként teljesen elfelejtvén, hogy ő nem alkalmazottja, hanem tulajdonosa a gazdaságnak. ÁREMELÉS UTÁN Az üzemi étkezésről Kétségtelen, hogy kényelmesebb a tagnak nem gyakorolni a szövetkezeti demokrácia kinálta jogokat, tulajdonosként nem véleményt mondani, mellőzni a különféle munkahelyi, gaz. dasági döntéseket hozó fórumokat, s csak elvégezni a napi penzumot, türelmesen várván a havi járandóságot. Persze, igaz az is, hogy kevés olyan gazdaság van, ahol a vezetés tényleg igényli a kollektív véleményalkotást, és lehetőséget is teremt a tulajdonos-tagok meglevő jogainak érvényre juttatásához. Holott, a tulajdonosi érzés gyengülése és kihunyta attól a belső hajtóerőtől fosztja meg termelőszövetkezeteinket, aminek jelentős szerepe volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar mező- gazdaság eredményessé, európai mércével mérve is sikeressé vált. Az ipar pedig éppen mostanában próbálja belső érdekeltségi rendszerét a tulajdonosi kötődés erősítésével megalapozni, mert már bebizonyosodott, hogy nagyobb teljesítményre serkent, ha a dolgozók közvetlenül, a pénztárcájukon keresztül érzékelhetik munkájuk minőségét, értékét. A vállalati tanács intézménye, illetve az itt-ott már bevezetett részjegyek is e célt szolgálják. Am, gyakran a gyárakban teljesen új utakat is kell ;keresni, a mezőgazdasági szövetkezetekben viszont nem, ott tulajdonképpen az egyszer már működött rendszert kell csak feléleszteni és friss, a ma követelményeinek megfelelő megoldásokkal kiegészíteni, gazdagítani. A cél az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt: eredményesebb gazdálkodásra ösztönözni. Ennek egyik módja a termelőszövetkezetekben : az önelszámoló egység. Ez a rendszer nem csupán a feladatok decentralizálását jelenti, hanem egy olyan vállalkozásra késztető forma bevezetését is, ahol ' az emberek figyelnek az anyag- és energiafelhasználás alakulására, az eszközök teljes kihasználására, a költségtakarékosságra, vagyis, ahol közvetlenül érvényesül a dolgozók gazdasági érdekeltsége. A belső vállalkozásoknak ez a kerete többféle fejlettségi fokon működik. Legegyszerűbb forma, amikor az eredménytől függő részesedést csak differenciáltan szétosztják. A fejlettebb változatban az önelszámoló egység maga jdönt a belső vezetésről és munkamegosztásról, a munkarendről, a jövedelem elosztásáról, sőt, gondolkodhatnak arról is, hogy a feladatok végrehajtásához milyen eszközöket vegyenek igénybe. Az autonómia csúcsa viszont az, amikor egy ilyen részleg határozhat már arról is. hogy az általa elért jövedelemből mekkora részt takarít meg. oszt szét, vagy fordít fejlesztésre, beruházásra, gazdálkodásának dinamizálására. Arról egyelőre azonban még szó nincs, hogy az ön- elszámolás rendszere, mint az anyagi érdekeltségen aflapuló. a tulajdonosi szemléletet javító belső vállalkozási forma általánossá vált volna mindenfelé. Van megye, ahol ódzkodnak bevezetésétől, máshol viszont szívesen fordulnak ebbe az irányba a gazdaságok: Sza- bolcs-Szatmárban például a tsz-ek háromnegyedében működik már valamilyen szinten önelszámoló egység. Hiba volna azonban azt hinni, hogy ahol már megszerveződött egy-egy részleg, mindenhol tökéletesen harmonikus az élete is. Több gazdaság közeli vizsgálata bizony megmutatta, hogy a kimondott és deklarált önállóság csak formális, nincs valódi vállalkozási szabadság. Persze, nemcsak az önelszámolás rendszerének különféle változataival igyekszenek növelni az üzemekben a munka hatásfokát, több helyen bevált módszerként meggyökeresedett már — például — az átalánydíjas elszámolási forma is. Ennek lényege: egy ilyen, vállalkozási formába került ágazat dolgozói a munkaeszközeik egy részét bérlik, másik részét megvásárolják a közöstől, állják a termelésük egyéb költségeit is, a jövedelmük meghatározott részét pedig — átalányt — befizetik a tsz kasszájába, a maradékról viszont szabadon határozhatnak. Az itt munkálkodó a saját és munkatársai zsebét „fosztja ki” akkor, ha lazsál, pazarolja az anyagot és energiát. E rendszer szépséghibája viszont, hogy erre a formára egyelőre csak a tsz-ek melléküzemágaiban, javítóműhelyeiben térhetnek át, nem alkalmazható ellenben a növénytermesztésben, az állattenyésztésben. Sokszor hallani, hogy az ember leginkább a gyomrán tud spórolni. Azonban ez az út nem mindig járható. Főleg akkor nem, ha fizikai munkával keresi valaki a kenyerét. Ehhez a nagy erőkifejtést igénylő tevékenységhez kell a kalória, mert máskülönben a teljesítmény látja kárát. Az üzemek, vállalatok eddig az étkezési díjak jelentős hányadát vállalták magukra, ezért maradhatott viszonylag olcsó az üzemi koszt. Hogy az áremelések után is így lesz-e mindez, erre voltunk kíváncsiak, s utánanéztünk az új helyzetnek, megyénk több üzeménél, kma- tög ★ Az egri Finomszerelvény- gyár gazdasági igazgatóhelyettese, Szederkényi György elmondta, hogy 3200 a dolgozói összlétszám. Ebből Több mint harminc évvel ezelőtt, 1956 őszén hazánkban a Rákosi—Gerő féle csoport szektás-dogmatikus hibái. a jobboldali revizionisták árulásba torkolló politikája, a belső ellenséges erők aknamunkája és a nemzetközi imperializmus támadása következtében fegyveres ellenforradalom tört ki Magyarországon, amelynek célja az 1945 után felszámolt régi földesúri-tőkés rendszer visszaállítása volt. Az ellen- forradalmi erők csapásai következtében a forradalmi erők átmenetileg defenzívában voltak, fennállott a hatalom elvesztésének veszélye. Mivel a munkáshatalmat a forradalmi erők saját maguk nem tudták megvédeni, ezért a Szovjetunió fegyveres segítségét kérték az ellenforradalom fegyveres leverésére, amely sikerült is. Az ellenforradalmi erők átmeneti térhódításának egyik oka az volt, hogy a forradalmi erők, a munkásosztály nem voltak felfegyverezve. Az új Forradalmi Központ ezért november 4-e után elhatározta a munkás- osztály, a néphez hű erők felfegyverzését, s 1957 január végén határozatot fogadott el a Munkásőrség létrehozására. Mielőtt azonban a Munkásőrség megszervezéséről és kezdeti tevékenységének történetéről szólok, röviden írok az 1956 novem2600-an Egerben, 600-an a hevesi részlegnél dolgoznak. — Nálunk a Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat, Hevesen az ottani áfész működteti a konyhát. Tavaly egy adag ebéd 25 forintba került, melyből a vállalat 10 forintot térített, s a dolgozók 15 forintért ülhettek az asztalokhoz. Most 9 forinttal lett mindez drágább, így a 34 forintból a munkáltató magára vállal 14 forintot, s húsz forintba kerül egy ebéd, azaz 33 százalékkal drágult. Eddig Hevesen körülbelül 100—t!20-an, Egerben 600—700-an étkeztek. Kérdés, hogy ez hogyan alakul ezután . .. ★ Gyöngyösön a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójának. Molnár Gábornak a tájékoztatása szerint: 111/1. bérében megszervezett karhatalomról, amely fegyveres szervezet a Munkásőrség elődének tekintendő. A megyei pártvezetés a párt újjászervezésével párhuzamosan végezte a karhatalom szervezését. Már november közepén megindult ez a munka, amelynek során a megyei ideiglenes intézőbizottság november 30-ra Egerbe tanácskozást hívott össze, amelynek célja a karhatalom kiépítésének megbeszélése volt. A karhatalom megszervezése nem volt könnyű feladat, hisz még a forradalmi erők jelentős része defenzívában volt. A megyei ideiglenes elnökség a szervezés politikai irányításával Ivády Józsefet bízta meg. A katonai szervezők L intallér László és Budai György lettek. Szívós munkával sikerült először az egri, majd a füzesabonyi egységet létrehozniuk. Az egri egység szervezése már november 18-án megindult, s a hónap végére majdnem 90 tagot számlált. Parancsnoka Lintallér László lett, a füzesabonyi egységé pedig Budai György. December hónapban már minden városban és járási székhelyen egy 25—30 tagú karhatalmi egység jött létre. 1956. december 1-jén a megyei karhatalmi egységek létszáma 293, 1957. január 15-én pedig már 320 volt. A — Speciális helyzetben vagyunk; egyrészt, mert saját konyhánkon főzünk, másrészt, mert a nehéz fizikai munkát végző dolgozóinknak kötelező a reggeli és a vacsora. Ez most J8 forint lett. Az éjszakai pótlék is ugyanennyi, az ebéd 19 forint. Az új díjak 2.50—3 forinttal drágábbak az 1987-esnél. Százötven szakmunkástanulónknak 8 forintjába kerül mindez. Ha valaki a fizikaiak köréből itt ebédel, vagy haza hordja a föztet, akkor ők az önköltséges, 28 forintos árat térítik, mert a vállalat csak egyszeri étkezést tud támogatni. Gondoljunk arra, hogy a kötelező reggelit vagy vacsorát már kedvezményesen fogyasztották. Az üzem ezer alkalmazottjának közel fele igényelte az elmúlt időben ezt a szolgáltatást, s egy részük kétszer is étkezett. Mivel a nehéz munka elvégzésének feltétele a minőségi táplálkozás, úgy hihevesi járásban december közepén a kormányőrség helyi származású tagjai segítették a karhatalom létrehozását. Az egységek tagjai főként a honvédség rendszerhez hú, hivatásos és tartalékos tisztjeiből, pártmunkásokból, ipari munkásokból, állami gazdasági dolgozókból és párttag tsz-tagokból kerültek ki. A karhatalom igen cselekvőén tevékenykedő forradalmi szervezet volt. Komoly munkát végzett az utóvéd harcokat folytató ellenforradalmi erők leküzdésében, a rend és a nyugalom helyre- állításában, a termelőmunka zavartalanságának biztosításában. öt-tíz fős gépkocsis járőrök cirkáltak a megyében, s ellenőrizték a falvakat, felszámolták a még meglévő „forradalmi bizottságokat”, s visszahelyezték az ellenforradalmárok által elbocsátott párt-, állami és gazdasági vezetőket. Meghiúsították az ellenforradalmi akciókat. Megyei viszonylatban is jelentős volt az ellenforradalmárok 1956. december 12-i, egri akciójának fegyveres felszámolása, amely fordulópontot jelentett a megye politikai életében, a konszolidáció előrehaszem, ezen az arányon lényeges változás nemigen lesz. ★ Zólyomi Lajos, a Mátra- vidéki Fémművek Siroki Gyárának számviteli osztályvezetője, a friss kalkulációkról a következőket mondta: — A parádi áfész által előállított adagokért 1987- ben 23 forintot fizettünk, s ebből 16 forint volt a dolgozó költsége. Ma ez 32 forint, s 20 forint a személyekre eső hányad. A 2600 dolgozónk 36 községből verbuválódik, s körülbelül 500-an itt esznek Mintegy 200—250 a fizikai dolgozó, a többi adminisztratív. Azok, akik nincsenek géphez kötve, ki tudják ezt a lehetőséget használni. Az üzem folyamatos, három műszakban dolgozik. A gép mellől nem lehet eljönni. A munkanap végén 2 órakor pedig a közlekedés . miatt sietnek a buszhoz. A 25 százalékos tarifaemelkedés tapasztalatairól beszámolni még korai lenne . .. ladásában. A karhatalmis- ták felkutatták a politikai és a közíörvényes bűnözőket. A rendőrséggel együttműködve összegyűjtötték a kintiévé fegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat. A karhatalom munkájával kivívta a párttagság a pártszervek, a szocializmushoz hű erők bizalmát. Az egri ideiglenes intézőbizottság 1957. március 20-i ülésére készített beszámoló így szólott a karhatalomról: „... ma már forradalmi elszántságú és fegyelmű karhatalom van. Az ellenség által rettegett, egyre eredményesebb elhárító. operatív tevékenység, munka folyik. Döntő szerepük van ezeknek a szerveknek az ellenforradalom szinte teljes visszaszorításában, illegalitásba való kényszerítésében ... A március 15-i provokációs kísérlet bedöglött, minden komoly provokációt elkerültünk, s ez bizonyítéka e szervek helyes tevékenységének. Ebben nagy érdemeket szereztek idős. harcedzett elvtársaink, Szől- lősi Sándor, Lintallér László. Dancza János, Bóta Bernát, Nagy Béla és még sokan mások ...” (Folytatjuk) Szecskó Károly H. L. I. A HATVANI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET herédi üzemegységében — a Heves Megyei Tíizoltó-parancsnokság javaslatára — jött létre a tűzoltókészülékeket javító műhely. A garanciális időn túl lejárt vagy meghibásodott poroltókat töltik fel, javítják meg vagy cserélik ki az itt dolgozó asszonyok. Ez évben több ezer darabot orvosolnak Vajas Pálné és munkatársai (Foitó: Szabó Sándor) (ib. szabó) A szó puszta kimondá- sa is komolyságot, felelősséget \tükröz. Mégis — hnint tapasztalhatjuk — hány. de (hány jelentés, beszámoló kerül még mindig rangosabb testületek elé is anélkül, ‘hogy sajnos. úgyszólván iakár a legkisebb mértékben tartalmazná Iazt. Iamit a téma napirendre tűzői várnának tőle. Általánosságok, sab Ionos 'megállapítások, közhelyek untatják iaz embert, hogy a fogalmazás, a nyelv gyengeségeit imár ne is 'említsük. Bosszantó. ^nemegyszer egyenesen felháborító, amikor ezek az '..írásos anyagok” arról vallanak, hogy készítőik kezeiből szinte mindenféle alaposabb körültekintés. elmélyülés, különösebb témaismeret, jártasság nélkül kerültek a címzettekhez. Azokhoz. akik a '.hivatalos megbeszélés. értekezlet tanácskozás kedvéért más. jóval értelmesebb tennivalóktól szakítják el tíz időt, nemegyszer órák hosszat majdnem ,teljesen felesleges ücsörgésre kárhoztatva. Az. hogy csupán a napokban jómagam három ilyen súlytalan irománnyal is találkoztam, feltétlenül arra enged következtetni: jócskán akadnak még felesleges. igazán nélkülözhető ..előterjesztők.” Olyan kisebb-naavobb rangú hivatalnokok. .irodisták”, akiknek még oly látványos buzgólkodásuk is csak egyféle — ahogyan mondani szokták — lázas semmittevés. Csupán azért gyártják a vékonyabb-vaskosabb paksamétát. mert követelik tőlük, benne ivan a programban. 1 munkatervben. Eszükben sincs igazán végrehajtani a rájuk '.testált feladatot. S mindaddig megtehetik ezt. iamíg elöljáróik, vezetőik ennyire igénytelenek velük szemben. Jóllehet, iaencsak ellentmond ez egészségesebb törekvéseinknek. ,a hatékonyság valamennyiünktől megkívánt s elvárt növelésének, ösz- szeeayeztethetetlen azzal az igyekezettel amely az élet minden területén — így az irodákban, tanácstermekben is — okos gondolatokat. felismeréseket, még inkább pedig határozott. aktív cselekvést vár az egyébként sokkal kényelmesebb unatkozás, ásí- tozás. kávézgatás. hűsítős hűsölés Ihelyett. Mert kibontakozás. előrelépés csak akkor lehet, ha akár a legszerényebb jelentéssel, beszámolóval. előterjesztéssel is tenni takarnak \ és tenni tudnak. A legkevésbé sem lehetne már helyük az ismétel- aetéseknek. az elvek, határozatok gépies szajkózásának. iaz álmosító locsogásnak. Legyen nagyobb, igazi rangja annak, ami itt vagy ott napirendre kerül, s amivel ez vagy iaz a társai. testületé elé lép. Tiszteljük 'mea végre egymást felelősségünk érzésével, hivatalunk, feladatunk komolyságával alacsonyabb és magasabb poszton egyaránt. Gyóni Gyula ACÉLKÉK SZÍNŰ EGYENRUHÁBAN Á Munkásőrség megszervezése és tevékenysége Heves megyében Nagy Béla. alapító munkásőr Jelentés