Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-09 / 7. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1988. január 9., szombat „MEGÁLLÍTOTTA A NAPOT ÉS AZ ÉGET . . Kopernikuszró a csillagász városában Ha egy derüli lioldlalan éjszakán feltekintünk, bizonyára mély benyo­mást gyakorol ránk az égbolt egészének nyugodt változatlansága. A csilla­gok állandó elrendeződésben, állandó fényességgel ragyognak. Mindannyian saját szemünkkel láthatjuk, hogy a földi dolgok keletkeznek, növekednek, változnak, elkopnak, felbomlanak, tönkremennek. A Nap és a többi égitest viszont úgy tűnik, örök életű és a legkevésbé sem változó. Ez azonban nem így van. az égbolt is változik és ennek titkai évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget. Most egy olyan tudósra emlékezünk, aki Európában, a ko­rai újjászületés idején forradalmasította a csillagászatot. Nagy művének, a De Revo- lutionibusnak a fakszimile kiadása A csillagász szülőháza (középen), ma múzeum Holdat például sima, töké­letes gömbnek. a Napot ma­kulátlan tisztaságú tüzgo" lyónak hitte. 1497-től 1506- ig Itáliában élt. Bologná­ban jogi. Padovában orvosi tanulmányokat folytatott. A doktori címet Ferrarában szerezte meg. Lengyelország­ba való visszatérése után egv ideig nagybátyja kezelő­orvosa volt. 1512-től kezd­ve azonban elsősorban csil­lagászattal foglalkozott. Felélesztette a görög Arisztarkhosznak azt a több mint tizenhét évszázad­dal ezelőtt felvetett gondo­latát. hogy a Nap van a világ középpontjában és kö­rülötte keringenek a boly­gók. Ebből a feltételezés­ből elemezve megfigyelései­nek eredményeit, figyelem­re méltóan modern Nap- rendszer-modellt szerkesz­tett. Arra is rájött, hogy a Föld csak egy a bolygók közül. Bolognában barátja Domenica Maria di Novara csillagászati előadásai és a szabadabban gondolkodó hu­manistákkal folytatott be­szélgetések hatására megér­lelődött benne a ptolemaio- szi Földközéppontú világ­kép felülvizsgálatának szük­ségessége. 1507-re nagy vo­nalakban már kidolgozta az új, heliocentrikus világké­pet. Felfogását először az 1512jből származó Commen' tariolusban fejtette ki váz­latosan. Népszerű formában Rheticus, a wittenbergi egyetem matematikapro­fesszora ismertette 1540-ben Narratio Prima című mun­kájában. Hatására irta meg Kopernikusz élete fő mű­vét a De Revolutionibus Or' bium Caelestiumot. Az égi pályák körforgásáról — címmel. Ez a munka, amely egy élet elméleti és megfi­gyelő tevékenységét össze­gezte. (elismerte a Napkö­ze ppontú bolygórendszert Olajfestmény Kopernikusz haláláról (Tóth Gizella reprodukciói) Kopernikusz portréja a toruni szé­kesegyházban és matematikai, illetve geo­metriai felvetésként mond­ta ki azt. Állította, hogy sokkal egyszerűbben le le' hét Írni az égitestek mozgá­sát, ha a rendszer közepébe nem a Földet, hanem a Napot képzeljük. Ez a mű ugyanakkor az egyház ta­nításával ellentétes világ­kép kifejtését tartalmazta és csak Kopernikusz halála napján 1543. május 25-én jelent meg nyomtatásban. Állítólag a frissen kinyom­tatott példányt halálos agyán adták a kezébe. Következtetéseit az aláb­biakkal bizonyítja: ....... m indennek a középpont­jában van a Nap székhelye. Vajon ebben a legnagy' szerűbb szentélyben tud­nánk-e jobb helyet találni ennek a fáklyának, mint ahonnan mindent egyszerre meg tud világítani? Méltán nevezik egyesek a világ lámpásának, mások a világ eszének és uralkodójá­nak ... így tehát a Nap \cn mii .n m.í hi^ír > Vevw Po n Ntu, mm i * uw i\ ÁTftí ÁS SKnviys op<v-\ mintha királyi trónján ül" ne. irányítja a körülötte ke­ringő bolygók családját ..." Kopernikusz monumen­tális művét eleinte csak ár­talmatlan feltételezésnek te­kintették. Ezért néhány év­tizedig sikerült az inkvizi-r ció figyelmét elkerülnie. Ahhoz természetesen, hogy tanításai a heliocentrikus világképről bizonyíthatók le­hessenek szükség volt arra, hogy a legfontosabb csilla­gászati optikai műszert, a távcsövet felfedezzék. A bolygók valóságos pályáját alig fél évszázaddá! később Johannes Kepler írta le. Később pedig Galileo Gali­lei és Isaac Newton fejlesz­tette tovább. Végezetül érdemes EtT gelsre utalnunk, aki Ko­pernikusz elméletét forra­dalmi tettnek nevezte, amellyel a természetkuta­tás kinyilvánította függet­lenségét, a teológia hatalma alól:... Mentusz Károly Manapság a Lengyelor­szágba látogató magyar turisták közül talán még kevesen jutnak el az észa­ki részhez közeli Torunba Pedig az ország legszebb műemlék városai között is kiemelkedő helyet foglal el. Vonzerejét gazdag, a kö­zépkorból őrzött épületei fokozzák. A Visztula-parti város külső részeivel, fa­lakkal körülvett központi magva szinte érintetlen szi­getként maradt meg. Is­mertségét azonban a város nagy szülöttjének, Mikolaj Kopernikusznak emléke jelzi ma is. amelyre mél­tán büszkék a lengyelek. Szobra a városháza mellett Az ódon Főtéren találni azt a mostani üzletházat, amelynek valamikori helyén állt épületébe költözött a mai Kopernika utcai ház­ból idősebb Mikolaj Koper­nikusz rézkereskedő. Iti töltötte gyermekéveit fia. a későbbi -világhírű csillagász. Az atyai háztól alig néhány lépésre áll a szobra, jelké­pezve a gyermekkortól a világhírig megtett rövid, de valójában küzdelmes. el­mélkedésekkel leli utat. Kezében a korabeli csillagá­szati műszert, az éggömböt tartja. A szobor talapzatán latin felirat olvasható, melynek magyar jelentése: „A toruni Kopernikusz, aki mozgásba hozta a Földet, megállította a Napot és az Eget Ki is volt ez az ember, a természettudomány korai nagy egyénisége? Érdemes megállni és elidőzni annál a helyreállított gótikus pol­gárháznál. amely Koperni­kusz vöröstéglából épített szülőháza. A kétemeletes, keskeny homlokzatú, jelleg­zetesen gótikus épületben született valószínűleg 1473- ban a korabeli csillagászat fórra dal másító ja. Ma múzeum ran benne, amelynek falai között őrzik és bemutatják az életével. munkásságával kapcsolatos emlékeket, doku­mentumokat. Ott látni nagy vihart kavart műveinek fakszimile kiadásait, csilla­gászati eszközei nék mo­delljeit. Megelevenedik élete, mun­kássága a látogató előtt. A hírneves krakkói egyetemen tanult, és ott fordult érdek­lődése a csillagászat felé. Fáradhatatlanul olvasott és egyre növekvő ismeret- anyaga arra késztette, hogy elgondolkozzék a világ- egyetem szerkezetéről. Opti­ka nélküli műszerekkel vé­gezte megfigyeléseit. A Csillagászati műszereinek modelljei a toruni múzeumban A NÉPÚJSÁG hirdetési tarifái 1988. január 1-jétől (ÄFA-val) LAKOSSÁGI hirdetések Hétfőtől Szombaton és péntekig ünnepnapokon a) Egyszerű apróhirdetés: forint (házasság, tanácsi lakáscsere, albérletkeresés, egyetemisták korrepetálási tevékenysége, gyesen lévők gyermekgondo­zás-vállalása, amatőr és hob­bi témák, magánszemélyek használt személyi ingóságai és egyéb használt tárgy) 3,— 4,— b) Apróhirdetés: (ingatlan, gép és jármű, lakás, lakáscsere, állat és nagyobb értékű adásvétel) 5,— 8­c) Soros közlemények: (találkozók, gyászhír, köszönetnyilvánítás) 40,— 60,— SZABAD árfolyamú hirdeté­sek: Vállalatok, intézmények, szö­vetkezetek, magánkereskedők és iparosok, vállalkozók, ter­melők, tenyésztők stb. részére apróhirdetés: 11,— 23 — Keretes hirdetések hb/mm 20,— 2^— Kis keretes hb/mm (apróhirdetések között) 18,— 26,— Soros közlemények (gyászhír, köszönetnyilvánítás stb.) 50,— 15,— Az apróhirdetéseknél az első és minden további vasta* gon szedetjt szó a díjak alkalmazása szempontjából két szónak számít. Ezenkívül felszámolandó még + egy szó a nyilvántartási számra. Legrövidebb apróhirdetés 10 szó. Fixnapi hirdetés (lakossági és közületi) 50%, szöveg- oldali hirdetés 30% felárért. Jeligedíj: lakossági 25,— Ft, közületi 100,— Ft. A hirdetések díjai nem foglalják magukban a szöveg- írás, a fotó, rajz, grafika és más hasonló munkákkal kapcsolatos költségeket. Minden héten hétfőtől péntekig adható fel fixnapi hirdetés, a Heves Megyei Lapkiadó Vállalatnál (Eger, Beloiannisz u. 1.), 8.30—11 és 13—16 óráig tartó ügy- félfogadási időben. HEVES MEGYEI LAPKIADÓ VÄLLALAT, EGER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents