Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 8., péntek Befejezte Heves megyei látogatását Úvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Ismerkedés a hulladékhasznosító üzem végtermékével (Folytatás az 1. oldalról) lesznek a személy- és teherautó és az autóbuszok hangszigetelésére szolgáló anyagokra. A töltőanyagokat mű- gyantaporral keverik, amely préselhető, formára és lapra. Ebben az évben a technológiát továbbfejlesztik, mintegy 6 milliós beruházással, és helyben megkezdik a műgyantagyártást is. 1988- ban ezer tonna töltőanyagot készítenek textilhulladékokból egy műszakban, amelyet fokozatosan két, illetve három műszakra bővítenék majd. Ezáltal a termelés is fokozódik, évente 4—5 ezer tonnára. Jakab Lajos, a pártalap- szervezet titkára arról tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát, hogy 119 fős párttagságuk az említett tíz községben dolgozik. Január végére befejezik a párttagkönyvek cseréjét megelőző elbeszélgetéseket a tagokkal. Ennek tapasztalatait taggyűlésen értékelik majd. A szövetkezetben egyébként 15 éves múltra visszatekintő MSZBT-szakcscport is működik. Kiemelte, hogy az üzletekben az év végi leltározásnál napi 12—13 órát is dolgoztak a kereskedők, de határidőre elkészültek az átárazásokkal. Erőfeszítéseikért minden elismerést megérdemelnek. — Szűkebb hazánkban az országosnál nagyobb a szövetkezeti kiskereskedelmi egységek száma — jegyezte meg Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára. — Ez a megye településszerkezetéből adódik. Az áfészek a városokban is hoztak létre áruházakat. Az iparcikk- és az élelmiszer-ellátás javítására Egerben, Gyöngyösön. Ez fontos része kereskedelempolitikánknak. — Hogyan működnek az iskolaszövetkezetek? —- érdeklődött Óvári Miklós. — Mindenütt tanár-elnök van — válaszolta Nagy Zoltán áfész-elnök. — Fő tevékenységük az iskolás gyerekek tízóraiztatása és az iskolákban van egy-egy kis szövetkezeti bolt is, ahol tanszereket és iskolatejet árulnak. Például az egyik füzesabonyi általános iskolában a közreműködésünkkel olyan kisszövetkezetet alakítottak. ahol a tanulók nyu- lat tenyésztenek. Mi ehhez segítséget nyújtunk és fel is vásároljuk az állatokat. Azt hiszem, ez fontos nevelési célt is szolgál, miután a szövetkezés gondolatát már gyerekkorban megismerik a diákok. A tájékoztató után Óvári Miklós és kísérete, Nagy Zoltán kalauzolásával, meglátogatta a füzesabonyi ABC-áruházat. — Kipihenték-e már a leltározás fáradalmait? — fordult a Központi Bizottság titkára Kerékgyártó Gusztáváé üzletvezető-helyetteshez. — Még nem teljesen — mondta Kerékgyártó Gusz- távné. — Most, januárban, folyamatosan kivesszük a szabadnapokat. Jelenleg év eleji kínálattal rendelkezünk. Az elmúlt hetekben főleg vegyi árukból fogyott nagyon sok. Decemberben például egymillióval több volt a forgalmunk, mint ’86 decemberében. A füzesabonyi áfész elnöke ezt követően a szemközti iparcikkáruházba invitálta Óvári Miklóst. A Politikai Bizottság tagja hosszasan időzött az átárazott cipőválaszték mellett. Meggyőződhetett arról, hogy főleg a gyermeklábbelik ára jelentősen emelkedett, ugyanakkor a női és férficipők 12—13 százalékkal olcsóbbak lettek. Ajándékot is vásárolt az áruházban, amellyel, mint mondta: lányának igyekszik kedveskedni. Ezután megtekintette az áfész textilhulladék-feldol- gozó üzemét, ahol Révész Zoltán üzemvezető mutatta be a gépeket és a feldolgozás teljes menetét. Óvári Miklós délelőtt, 11 óra után néhány perccel érkezett a Füzesabonyi Állami gazdaságba. Bíró Endre igazgató és Szőke Jónás, a pártvezetőség titkára köszöntötték. Bíró Endre bevezetőjében arra utalt, hogy az 5500 hektáros nagyüzem termelési szerkezetében elsődleges az állattenyésztés. A termelési érték felét ez biztosítja, húsz százalékát a növény- termelés, a többit pedig a feldolgozótevékenység adja. A gazdaságban nagy múltja van a vetőmagtermelésnek, amelyet búzából és tavaszi árpából kínálnak, a vevők megelégedésére. Ebben nemes versenyt folytatnak a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezettel, amely szintén nagy vetőmagtermelő. Árbevételük 1987-ben 415 millió forint volt, nyereségük pedig 11 millió. A korábbi létszámcsökkenés a gazdaságban az utóbbi három évben megállt, és ma 620-an dolgoznak. Az elmúlt esztendőben a tehenészetben jelentős korszerűsítést hajtottak végre és 1988-tól az állomány növelése a céljuk. Elavult a sertéstelepük, melynek fejlesztésére nem volt módjuk, hasonló gondokkal küzdenek a juhászaiban is, az országos helyzetképhez hasonlóan. Az igazgató kiemelte a vadgazdálkodás jelentőségét Füzesabony térségében, amely 1987-ben 13 millió forintot hozott a gazdaságnak. Nagyon sok volt az érdeklődő vendég külföldről is. Ezt az ágazatot 20 millióra szeretnék felfejleszteni. 1988- ról szólva, kiemelte, hogy az új közgazdasági feltételek további hathatós erőfeszítéseket kívánnak a gazdaság kollektívájától az eredmények fokozásáért. Fejlesztésekkel és odaadó munkával szeretnék elérni ebben az évben is a 11 milliós nyereséget. Szőke Jónás a párttagság helyzetéről, a pártvezetőség irányító tevékenységéről tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát. Mint mondta. decemberben elbeszélgettek a párttagsággal. Vala- mennyiüket foglalkoztatja a reform folytatása és a megvalósítás módja. A párttagság reméli, hogy meggyorsul a műszaki fejlesztés és az értelmiség is nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést kap. Kiemelte, hogy nagy hatást gyakorolt a gazdaság kollektívájára a Grósz Károly miniszterelnökkel, újév napján sugárzott tévéinterjú. Csatlakoznak a kormány stabilizációs programjához, ugyanakkor még nagyobb nyilvánosságot és magyarázatot kérnek a társadalmi-gazdasági folyamatok ösz- szefüggéseinek megvilágítására. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, válaszában kiemelte, hogy országunknak nagy szüksége van a műszaki feljesztésre és ezen belül is' a műszaki értelmiség alkotó, tevékeny munkájára i. Kapjanak nagyobb elismerést azok, akik többet dolgoznak. Ehhez azonban nagyobb igazságosság kell, amely viszont a nagyobb teljesítményekkel . kezdődik. A készülő bérreform elsődlegesen ezt tűzi ki célul, elismerve a többletet. Kitért arra is, hogy az idei, 15 százalékos fogyasztói áremelések mellett a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tett a szooiálpolitikai juttatások érdekében. A lehetőségek alapján, igyekszik ellensúlyozni az árintézkedéseket. Végezetül hangoztatta: — Mi a reform következetes folytatása mellett köteleztük el magunkat. Szocialista keretek között kívánjuk ésszerűsíteni a gazdálkodást, megvalósítani a szerkezetátalakítást. Füzesabonyi látogatását befejezve, Óvári Miklós Hevesre utazott, ahol a középfokú oktatási, intézetben fogadta őt Juhász Lajos, az MSZMP Heves Városi Bizottságának első titkára, Kontra Gyula, a városi tanács elnöke és Lóvéi Gyula, az intézmény igazgatója. A vendég tájékoztatást hallgatott meg az iskoláról, amely gimnázium, mezőgazdasági szakközépiskola, ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző iskola és felnőttek mezőgazdasági továbbképző intézete. 1987 augusztusában adták át az építők az impozáns épületet. Mint az igazgató hangsúlyozta: egy 14 ezres városban kell is az eszközök ilyen összpontosítása. Sok előnye van ennek, minden oldal hozza a maga sajátos értékeit. A gimnazisták hagyományaikkal húzóerőt jelentenek. míg a szakmunkás- tanulók a fizikai munka megbecsülését tehetik közkinccsé. Egyfajta szellemi központ is kialakulhat itt, az oktatáson túl, a szabadidő hasznos eltöltésében is segíthetnek a diákoknak és a város lakóinak. Az igazgató kiemelte a nyugdíjasok középiskoláját, s a fakultációkat, amelyek segítenek az elhelyezkedésben. Ezután a Központi Bizottság titkára megtekintette az új épületegyüttest, a könyvtárat, a számítógéptermet, a klubszobát, s elégedetten nyilatkozott a látottakról. Ezt követően az MSZMP Heves Városi Bizottságán aktívaülésre került sor, amelyen részt vettek a város és vonzáskörzetének párt- és állami vezetői. Óvári Miklós tájékoztatót adott időszerű politikai kérdésekről. Részletezte, hogy milyen várakozás előzte meg az 1988- as esztendőt: nagyon sokan a válság időszakának jósolták. S feltették a kérdést, ki a felelős ezért. Mint az előadó hangsúlyozta: ne az indulatok, a vágyak vezessenek bennünket ítéletünkben, hanem a valóság szilárd talaján fogalmazzuk meg véleményünket. A konkrét helyzet konkrét elemzéséből kell kiindulni, reálisan számot vetve azzal, hogy hová jutottunk, és mit kell tenni a továbbhaladásért. Sokféle szélsőséges álláspont forog közkézen arról, hogy milyen is az ország helyzete. Sokan el is bizonytalanodnak. Mögöttünk nyugodtabb évek állnak, talán el is szoktunk a küzdelemtől, a vitától. Az ellenséges propaganda is hallatja a hangját. Akadnak pesszimisták, akik feketére festik a jövőt. Pedig a legnehezebb időkben is épülnek új létesítmények. így például az Egri Ifjúsági Ház vagy a hevesi, szép új iskola. A történelem sohasem igazolta a pesszimistákat: 1945- ben vagy 1956 után is azt jósolták, hogy nem lesz talp- raállás. Mégis sikerült, a vártnál hamarabb is. Sokan a reformoknak is az árnyoldalát látják. Pedig a húsz éve élő és működő reform nélkül nehezebb helyzetben volnánk. Mint Óvári Miklós aláhúzta: nem lehet kiindulni múló hangulatokból, sok tényező szabja meg helyzetünket. Nem lehet egyetlen tényből kiindulni, történetiségében kell véleményünket megformálni. Az elmúlt évtizedek alatt egy rombadőlt országot a nyomor szintjéről elfogadható színvonalra fejlesztettünk. Mindenkinek fedél van a feje felett, nincs éhezés. Viszont az utóbbi másfél évtizedben a gazdaság extenziv fejlődési szakaszáról az intenzívre kell átállítani gazdaságunkat, miközben alkalmazkodni kell a megváltozott világgazdasági viszonyokhoz. Egyes közgazdászok szerint Magyarország annyi veszteséget szenvedett a számára kedvezőtlen cserearány-változások következtében. mint a második világháború idején. E károk egy részét javuló munkánkkal ellensúlyozni tudtuk, viszont a másik részéből adódik költségvetési hiányunk, adósságállományunk növekedése. De ez nem fátum, gazdaságunk szerkezetének változásával szükséges elérnünk, hogy kedvezőbb világgazdasági pozícióba kerüljünk. A szerkezetátalakítást már 1976-ban elhatároztuk. De ezt ingyen nem adj§k, s a terheket eddig nem vállaltuk. Az elhatározás hiányzott hozzá. Javítanunk kell munkánk minőségét, új módon szükséges dolgoznunk. Ehhez új jövedelem- és adórendszer, illetve értékarányos ár szükséges. A teljesítmény jobb megbecsülése, a jövedelmek differenciálódása várható, de a szocialista igazságosság elveinek is eleget kell tenni. A Központi Bizottság titkára adatokkal érzékeltette helyzetünket, majd leszögezte: ez nem tekinthető válságnak, mert az a termelés hanyatlása, az életszínvonal zuhanása volna. Jelenleg a stagnálás és az egyensúlyzavar gazdaságunk két fő problémája, ezeken úrrá kell lenni. Ezt szolgálja a stabilizációs és a kibontakozási program. Felvetődik az a kérdés is, hogy miben áll a párt felelőssége. A társadalmunk vezető ereje vállalta a reform útját. gazdasági és politikai téren egyaránt. Vállalnia kellett volna már a hetvenes évek közepén a szerkezetátalakítással járó terheket. Viszont egy szocialista munkáspárt nem könnyen jut arra az elhatározásra, hogy az emberek életszínvonalával nem törődve viszi keresztül akaratát. Az is gondot jelent, hogy még nem tudtuk megoldani a hatékonyság kérdését a szocialista viszonyok között: a kapitalista modelleket nem utánozhatjuk, ki kell dolgoznunk saját utunkat. Végezetül elismerően szólt Heves megyei tapasztalatairól. aláhúzva, hogy amit látott és tanult ebben a két napban, az is azt igazolja, hogy nem a ..gyász”, hanem a munka és az eredmények éve lesz az 1988-as esztendő is. Ezután Óvári Miklós. a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetbe látogatott. ahol Báder Miklósáé. a szövetkezet elnöke tájékoztatta a 630 fős kollektíva tevékenységéről. Itt a hagyományokat a kor követelményeinek megfelelően igyekeznek ápolni. Nem titkolta az elnökasszony a nehézségeket. szigorúak a piaci viszonyok, a forgalmi adó sem kedvezett a népművészetnek. De egyre nagyobb erőfeszítéssel bizonyítja a szövetkezet életképességét. A Központi Bizottság titkára végigjárta a szövetkezetét. meggyőződött az asz- szonyok szép munkájáról. Megtekintette például Hegedűs Éva országosan első hellyel jutalmazott szőtteseit. a mintaterem szép kollekcióját. Beszélgetett Balázs Jánosné varrórészleg-veze- tővel és Fűlőp Istvánnal, a mechanikai részleg irányítójával is. Az ismerkedés végén elismeréssel szólt a látottakról, s kiemelte, hogy ez a kollektíva őrizze meg megújulási készségét, nyíltságát, szókimondását. Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az esti órákban búcsúzott el megyénktől, s utazott vissza Budapestre. Tudósítás: Mentusz Károly Gábor László Fotó: Szántó György A tanulók virággal köszöntik a kedves vendéget a hevesi középfokú oktatási intézményben Báder Miklósné szövetkezeti elnök bemutatja egyik új munkájukat
