Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 5. »tám Ara: 1988. január ?.* csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kifogások Pedagógus ismerősöm mesélte, hogy a múltko­riban mint járt az egyik kollégája. Valami házi fel­adatot adott fel a diákjai­nak, aztán mikor ennek elkészítését ellenőrizte, ki­derült, hogy a huszonnyolc nebuló közül mindössze négy csinálta meg a kapott leckét. Amikor felszólí­totta a gyerekeket, hogy egyenként mondják el. miért nem végezték el a munkát, igencsak meglepő­dött, hiszen valamennyi tanuló nyomban kész vá­lasszal szolgált. Eg.vikük a nagymama betegségére hivatkozott, másikuk a la­kásukban történt csőtörés­re. a harmadiknak a fe­je fájt, a negyedikhez ép­pen akkor állítottak be a rég nem látott külföldi rokonok és így tovább. Egyetlen fiú vagy lány sem akadt, aki többé-ke- vésbé elfogadható indo­kot ne tudott volna felhoz­ni a saját mentségére. Hogy ezek után a tanár­nő mit tett, az voltakép­pen nem is nagyon érde­kes, ám a történet igencsak sok tanulsággal szolgál. Ha csupán a gyermeki le­leményességről lenne szó. azt még egy mosolygás­sal, netán egy feddő kéz­mozdulattal el lehetne in­tézni. Gondoljunk csak bele. hogy a különféle gyárak­ban. üzemekben, hivata­lokban, azaz a munkahe­lyeinken hányszor de hány­szor hallunk önmagunk­tól és a többiektől ügye­sebbnél ügyesebb kibú­vókat, amikor arról fag­gatnak bennünket, hogy vajon miért is nem tettünk eleget a kötelezettségeink­nek. Beosztott a főnöke előtt, főnök az ő felettese előtt szinte percek alatt kivágja magát a bajból, hogy aztán elégedetten sóhajtson egyet. Fogal­mam sincsen, ki mennyi időt tölt el a különböző magyarázatok kifundálá­sával, azt azonban sej­tem, hogy ha ebben a „versenyszámban” manap­ság világbajnokságot ren­deznének, kis hazánknak nem kellene szégyenkez­nie az elért helyezései miatt. Nem tudom, mik az okai ennek a magatartásnak. Talán az, hogy még min­dig könnyebb, kevésbé fá­rasztóbb néhány monda­tot kiagyalni, mintsem a megbízatásokat teljesíteni, vagy a mulasztásunkért a jogos felelősségre vonást elszenvedni. Ám, ha ez igaz is, a?on azért nem árt elgondolkodni, hogy pusztán szavakkal, muto­gatásokkal nem juthatunk előrébb, mivel a legszebb tirádák sem pótolhatják a tényleges cselekedeteket. Gazdaságunk jelenlegi helyzete cseppet sem ró­zsás. Ha a kifogások fel­sorakoztatásával lehetne segíteni a gondjainkon, már bizonyára réges-ré- gen nem ott tartanánk, ahol tartunk. Csaíchogy nem lehet. Így hát itt az ideje, hogy felhagyjunk a mentségek keresgélésé­vel. Már csak azért is, mert a legkiválóbb magyará­zat sem hajt annyi hasz­not, mint akár a legpará­nyibb tett. Sárhegyi István TANÁCSKOZÁS A MEGYE VEZETŐIVEL, ISMERKEDÉS AZ EGRI IFJÚSÁGI HAZZAL Heves megyébe látogatott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Szerdán kétnapos, Heves megyei látogatásra érke­zett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. A megyei pártbizottságon Barta Alajos első titkár. Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke és Gampel István, az MSZMP KB munkatársa fogadta. a fogadás után a Politikai Bizottság tagja a megye párt-, állami és társadal­mi szerveinek vezetőivel találkozott és eszmecserét folytatott időszerű politi­kai, társadalmi és gazda­sági kérdésekről. A találkozó első részében Barta Alajos első titkár adott tájékoztatót a megye életé­ről, munkájáról, gondjairóh Elsőként azt elemezte, hogy mik a politikai közhangulat jellemzői napjainkban. El­mondotta, hogy a megye la­kosságának közérzetére több tényező hat együttesen. A lakosság helyeslőén ítéli meg a Mihail Gorbacsov és Rea­gan elnök közötti megállapo­dást a rakétafegyverzetek csökkentéséről. A lakosság kedvezően fogiadta azokat a központi bizottsági üléseket, amelyeken az ideológiai, il­letve gazdasági kérdések ke­rültek terítékre. A megye la­kossága pozitívan ítélte meg az Országgyűlés téli üléssza­kát, és általánosságban is elmondható, hogy fokozódott az érdeklődés a parlamenti tevékenység iránt. Tovább nőtt az Országgyűlés tekin­télye. Tetszett az emberek­nek Grósz Károly miniszter- elnök legutóbbi televíziós in­terjúja. Elismerést keltett, hogy a párt és a kormány vezetői továbbra is aktív diplomáciai tevékenységet folytatnak, valamint az is, hogy a vezetők munkahe­lyeken találkoznak a dolgo­zókkal. Azt is el lehet mon­dani — fejtette ki az első titkár —, hogy a megye la­kosságának nagy többsége tisztességgel és eredménye­sen dolgozik. A múlt eszten­dőben a bérből és fizetésből élők jövedelme a megyében Érkezés a megyei pártbizottságra 7 százalékkal nőtt. A keres­kedelmi dolgozókra különö­sen nagy munka hárult az utóbbi napokban, akik ne­héz és felelősségteljes fel­adatukat jól megoldották. A legalapvetőbb cikkekből az ellátás a megyében az év utolsó napjaiban is megfele­lő volt. Jelenleg a megye boltjaiban az iparcikkek fel­töltése folyik, hiszen különö­sen sok kelt el az elmúlt időszakban hűtőszekrények­ből, televíziókból, mélyhűtő ládákból és bútorokból. Természetesen gondok is adódnak. A kereskedelem­ben különösen a szénellátás akadozott. Nemcsak mennyi­ségi problémák voltak, ha­nem a dolgozók nem min­dig kapták meg azt a szén- fajtát, amit vásárolni akar­tak. A megye értelmiségénél az átlagostól nyugtalanabb han­gulat és erősebb kétkedés ta­pasztalható, mint más réte­geknél. Erősebb a kritika is. A hibákról hangsúlyozottab­ban szólnak, és úgy érzik, hogy sem anyagi, sem erköl­csi megbecsülésük nem meg­felelő. Az év folyamán a megyei pártbizottság meg is tárgyalja a megye értelmisé­gének helyzetét. Barta Alajos elmondta azt is. hogy bizonyos tekintet­ben félelem is tapasztalható a lakosságnál. Nem tudják még megítélni, milyen lesz az életszínvonal csökkenése és aggodalom van az iránt is, hogy vajon tartható lesz-e a 15 százalékos tervezett ár­emelkedés. A fiatal házasok gondként vetik fel a gyer­mekruházati cikkek magas árát, egyes szülők pedig ki­fejtették, hogy az iskolai ét­keztetési térítési díjak növe­kedése miatt, valószínűleg nem igénylik majd ezt a szol­gáltatást. A megye lakosaiban, kü­lönösen a párttagokban, nagy a várakozás az idén megrendelendő országos pártkonferencia iránt — mondta Barta Alajos. — Az emberek azt várják, hogy pártunk reálisan felmérje je­lenlegi helyzetünket, eljus­son a tanulságok levonásáig és megfelelő intézkedések szülessenek. A közhangulatot összegezve, az első titkár ki­fejtette, hogy jelen van a szocialista vívmányok félté­se, bizonyos kételkedés, ugyanakkor a korábbi köz­hangulathoz képest erősödik az a felfogás, hogy társadal­mi összefogással képesek va­gyunk úrrá lenni a nehézsé­geken. A gazdaságról, az életkö­rülményekről szólva, Barta (Folytatás a 2. oldalon) Eszmecsere a megye vezetőivel Kambodzsába és Törökországba Üdvözlő táviratok A Kambodzsai Népköz- társaság nemzeti ünnepe al­kalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Németh Ká­roly, az Elnöki Tanács elnö­ke és Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban üdvözölték Heng Sam- rint, a Kambodzsai Forra­dalmi Párt Központi Bizott­ságának főtitkárát, az Ál­lamtanács elnökét és Hun Sent, a minisztertanács elnö­két. Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke még táv­iratban köszöntötte Turgut özalt, a Török Köztársaság miniszterelnökévé történt is­mételt kinevezése alkalmá­ból. Maróthy László Tolna megyében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter kétnapos látogatást tett Tolna megyében. Kedden Szekszárdon Péter Szigfrid, a Tolna megyei pártbizott­ság első titkára és Pónya József, a Paksi Atomerő­mű Vállalat vezérigazgató­ja fogadta, majd megbe­szélést folytattak időszerű gazdaságpolitikai kérdések­ről. Maróthy Lászlót szer­dán a megyei pártszékház­ban tartott eszmecserén Császár József megyei ta­nácselnök tájékoztatta a terület környezetvédelmi helyzetéről. Bár Tolna nem tartozik az erősen veszé­lyeztetett térségek közé, itt is gondokkal kell szembenézni. Így például öt településen fogyasztásra alkalmatlan az ivóvíz. Szekszárdon is le kellett állítani a Sió mel­letti kutak működését, mert a folyó időnként vegyi anya­gokkal erősen szennyezett. Egyelőre megoldatlan a ve­szélyes hulladékok elhelye­zése a megyében, ezért Si- montornyán, ahol a bőrgyár­ban sok ilyen anyag gyű­lik össze, ideiglenes táro­lót építenek. A Politikai Bizottság tag­ja ezután a Sárközben tá­jékozódott a térség melio­rációjának, teljes vízren­dezésének tervéről és a most folyó munkákról, majd a Paksi Atomerőmű Vállala­tot kereste fel. Itt ismer­tették az állandó ellenőr­zés tapasztalatait, amely szerint az atomerőmű a meg­engedettnél sokkal kisebb sugárzást bocsát ki. RAMOVILL-TÁJÉKOZTATÓ Valutáért - Egerben is A Ramovill Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat szer­vizhálózata jelenleg az im­portból származó tartós fo­gyasztási cikkek mintegy 80 százalékát javítja, s azt ter­vezik. hogy az eddigi 5—6 napról 1—2 napra csökken­tik a televíziókészülékek, hűtőszekrények, -ládák, rá­diók. magnók, lemezjátszók, videomagnók, személyi szá­mítógépek. háztartási és ker­ti kisgépek javítási idejét — hangzott el szerdán a Fó­rum Szállóban tartott válla­lati sajtótájékoztatón. A •most húszéves vállalatot az OKISZ annak idején azért hozta létre, hogy az ország­ban szétszórtan működő ja­vító-szolgáltató szövetke­zeteknek. szervizeknek le­gyen olyan jogi személy képviselőjük, amely folya­matosan beszerzi és raktá­rozza az anyagokat és al­katrészeket. szerződést köt a gyártókkal a garancia- vállalásra. Elmondták, hogy mivel az állami támogatás megszű­nik. szolgáltatásaik árát kénytelenek emelni, ennek mértéke az idén várhatóan 20—22 százalék lesz. Ezt úgy igyekeznek ellensúlyozni, hogy a javításokat a jelen­leginél is jobb minőségben és gyorsabban végzik el. sőt bevezetik azt is. hogy pontosan megmondják: a szerelő délelőtt vagy dél­után érkezik. Űjabban vi­deók és személyi számító­gépek javítását is vállalják. Mivel a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásaik az ár­emelés ellenére sem eléggé nyereségesek, az elmúlt év­ben két valutáért árusító boltot nyitották, ahol híra­dástechnikai berendezése­ket és különleges ajándék­cikkeket árusítanak. Az idén ezek körét továbbiakkal kí­vánták bővíteni; azt terve­zik. hogy nagy turistáiorgál- mú vidékeken — Sopron­ban. Pécsett. Egerben — alakítanak ki hasonló üzle­teket. Megtakarítás a közúti igazgatóságnál és városaink ingatlankezelőinél Melegebb tél — kevesebb kiadás Míg tavaly ilyenkor dide­regtünk. az idén a téli hó­napokban hévül ünk. Így le­hetne összefoglalni az el­múlt hetek melegebb időjá­rása miatt kialakult közér­zetünket. Azonban ez nemcsak az emberek -hangulatára, ha­nem a fűtéssel, a melegvíz­szolgáltatással és a téli utak tisztán tartásával foglalko­zó vállalatok költségére is kedvezően hat. A Miskolci Közúti Igaz­gatóság egri üzemfőnöksé- gének főmérnöke, Kálmán István arról számolt be la­punknak. hogy becslések szerint eddig mintegy há­rommillió forintot takarí­tottak meg az elmúlt évek hasonló időszakához képest Egyszerűsített ügyeletet tartanak fenn, kilenc géft áll harmincnyolc helyett ké­szenlétben és minimális volt az üzem- és szóróanyag-fel­használásuk is. Mi a helyzet megyénk na­gyabb városaiban az ingat­lankezelő vállalatoknál? Kiss István, az egri IKÍ.V energetikusa elmondotta, a rendelkezésre álló adatok szerint 325 ezer köbméter­rel kevesebb gázt használ­tak fel. mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Egyéb­ként kazánjaikat ennek el­lenére megfelelő hőmérsék­leten kell tartani, már csak a cirkuláció és a meleg víz biztosítása miatt is. Hasonló válaszokat kap­tunk a Mátrtaaliáról és a Zagyva-partjáról is. A gyöngyösiek 11.7 százalék­kal kevesebb energiát igé­nyeltek. míg a hatvaniak 10 százalékkal maradtak alul ..a meleget adó hő fogyasz­tásában ”, mint az elmúlt évek azonos téli hónapjai­ban. A vállalatvezetők úev vé- iiiK. ha ilyen enyhe marad az időjárás, akkor megyei szin­ten komoly megtakarításo­kat könyvelhetnek el.

Next

/
Thumbnails
Contents