Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 4. szám 1988. január 6., szerda ÁRA: 1.80 FORINT A LENGYEL KORMÁNYLAPNAK A KULTÚRA, MINT VONZERŐ liendégcsalogaVö értékeink „Forog az idegen . . Nemzedékek A múlt év utolsó Máskép adásában a műsor fiatal riporterei vallottak önmagukról. Egyiküknek ezúttal egy különleges óhaja is teljesült: bemutatták Vitray Tamásnak. A rangidős mester ugyancsak megütközött fiatal munkatársa kívánságán. A dolgok természetéből adódóan teljesen helyénvalónak találta volna, ha kolléganője azon fáradozik. hogy túlszárnyalja őt. .megküzd” vele. ismerkedés helyett olyat tesz. amivel felhívja magára- a figyelmet. Ezzel szemben azt a látszólag egyszerűbb megoldást kereste: tanácsot és szakmai támogatást kért amire — ebben talán a nyilvánosság is segített — ígéretet is kapott. E rövid kis epizód több tanulsággal is szolgált. A legáltalánosabb következtetés. ami az ehhez hasonló esetekből levonható. mégiscsak az. hogy mi. egymás mellett élő nemzedékek mennyire különbözőek vagyunk! Az ötvenes évek ,.fé-j nves szellők” fiai még va-f lóban inkább romantikus lelkesedéssel, hittel még ezt az — egyébként méltán elvárt — versengest vállalták volna. Mint ahogy nagyon sokan vállalták is. és sikerrel bizonyítottak. Mi. mai harmincasok- negvvenesek már oda- odakacsingattunk az idősebb pályatársakra, próbáltunk tőlük ellesni ezt-1 azt. bíráltuk is őket, de? azért még a magunk ere-ji jében, a jó szerencsében a dolgok sikeres állásában bízva. ha kételyekkel. gyakori megtorpanásokkal is. mégiscsak a küzdelmet választottuk i az élet bármely területén, munkában, lakásszerzésben. családi, egyéni boldogulásban. A mai tizen-, huszonéveseknek viszont már nincsenek illúzióik. Nem hisznek az élet véletlen fordulataiban. Apuik félsikerein, nem ritkán kudarcain megtanulták, hogy csak előre elgondolt, kiszámított, jól megalapozott lépések vezetnek eredményhez. Így hát az illúzióvesztés, afféle illúziótévesztéshez is vezet olykor. Pályakezdőink sokszor kiskapukat keresnek akkor is. amikor a nagyon keresztül is nyitott az út. Mintha a most eszmélő nemzedékek pedig eleve megtorpannának, félnének a kezdeményezéstől. Érthető ez. hiszen a közeljövő szűkebb perspektívákat ígér. Az idősebbeknek fel kell ismerniük. hogy ez az ifjúság más vágyakkal, más kilátásokkal indul az életnek. Nem lehet őket magukra hagyni, de elvtelenül támogatni sem. Nem engedhetjük, hogy a mai tizen-huszonévesek lemondjanak a küzdelemről. de együtt kell velük haladnunk mindannyiunknak. Jámbor Ildikó Mi tagadás, a kultúra leértékelődésének számos jelét tapasztaljuk manapság, amikor a gazdasági szempontok kerültek előtérbe. Sokan, mint pénznyelő ágazatra tekintenek erre a szférára. Pedig a kultúra — túl közvetett hatásain — közvetlen termelőerőként is hat. Gondoljunk csak Olaszországra vagy Görögországra: a múlt emlékeit felkereső turistamilliók igen csinos summával gyarapítják a nemzeti jövedelmet. Az idegenforgalom alakulásában tehát a kulturális értékek vonzerejének is nagy szerepe van, s ha ennek bizonyítására hazai példát is keresünk, nemigen kell Egernél messzebb menni. Köztudomású, hogy a megyeszékhely évek óta az ország leglátogatottabb városa Budapest után, a bel- és külföldi turisták száma rendszeresen eléri, sőt meghaladja a másfél milliót. A látogatók nemcsak a környező szép tájak, a finom 'borok miatt jönnek, hanem kulturális értékeink megtekintésére is. A történelmi belváros rekonstrukciója nyomán, a sétálóutcák kialakításával, valóságos szabadtéri építészeti múzeum jött létre, s méghozzá nem halott skanzen módjára, hanem lüktető élettel tele. A nagy műgonddal helyreállított épületek, a tereket díszítő szobrok, mind-mind kóborlásra csábítják az idegent. A város fölött trónoló vár valóságos tárháza nemzeti múltunk emlékeinek. Állandó és időszakos kiállításai a történelem, a művészettörténet különböző korszakaiba engednek bepillantást. Ahogy gyarapodnak a helyreállított falrészek, bástyák, úgy nő a látogatók száma is. Nem egyszerű múzeum ez, hanem nemzeti zarándokhely, melyre több külföldi is kíváncsi. Tavaly, a visszavétel háromszázadik évfordulójának évében, ez az érdeklődés tovább fokozódott. A város, mint egyházi központ. számos további értékkel bír. A Bazilika klasszicista tömbje szinte kikerülhetetlenül magasodik a Líceummal szemben, s az altemplomban őrzött ereklyék megtekintését sem érdemes elmulasztani. Kiesik a központból. s így kevesebben keresik fel a Ráctemplomot, melynek helyreállított iko- nosztáza valóságos művészettörténeti kincs. Számos értéket rejt a főiskola épületében található Főegyházmegyei Könyvtár is. Régi kódexeket. Mozart és Mikes Kelemen leveleit őrzik itt, a gyönyörű mennyezetfreskók alatt húzódó, masszív polcokon. Eger vonzerejének növekedésében a jelen kultúrája is mind nagyobb szerepet játszik. Néhány hete nyílt meg Kiss Roóz Ilona keramikusművész állandó tárlata a kispréposti palotában, mely sok látogatót vonzhat, főleg, ha sikerül megnövelni a kiállítóterületet és a müvek számát. A nyári hónapok jelentős eseménye az Agria Játékok rendezvénysorozata. A csillagos ég alatt zajló színházi előadások, a nagytemplomban tartott koncerteken, a kiegészítő programokon, nemcsak a városlakók, de a vendégek is részt vesznek. Tágabb értelemben persze, kulturális vonzerőként értékelhetjük gyógyvizeinket, borainkat is. Ezen a téren még jelentős tartalékokkal rendelkezik a város. A kérdés csak az: lesz-e akarat és elegendő pénz ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázására. be merünk-e fektetni ma. a későbbi nyereség reményében. Ugyancsak pénzkérdés, de kulturáltság kérdése is a vendéglátás színvonalának emelése. Hiszen nemcsak az a cél, hogy forogjon az idegen, hanem az is, hogy kicsit tovább itt maradjon. Ehhez pedig az kell. hogy megtalálja az otthon megszokott szolgáltatásokat, s hozzá még azt a bizonyos ..magyaros”. vendégszeretetet. A Bazilika nem csak építészetileg érdekes, rendszeresen tartanak itt koncerteket is (Fotó: Koncz János) A vár állandó kiállításai múltunkba engednek bepillantást Grósz Károly interjúja Az ország előtt álló idei feladatokról, a magyar gazdaság helyzetéről, társadalmunk gondjairól, a kibontakozási programról és a nemzetközi helyzetről nyilatkozott Grósz Károly kormányfő a lengyel kormány lapjának a Rzeczpospolitá- nak. A Grósz Károly fényképével illusztrált interjú a lap keddi számában jelent meg. Katonai attasék fogadása Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár az új év alkalmából a Honvédelmi Minisztériumban fogadta a Budapesten akkreditált attasétestület tagjait. Az államtitkár új évi köszöntőjére az attasétestület nevében loan Todericiu ezredes, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja válaszolt. Kimagasló termelési eredmény a Paksi Atomerőműben Tavaly már 37,3 százalékát adta villamosenergia-termelésünknek A Paksi Atomerőmű Vállalat kiemelkedő eredménynyel zárta az 1987-es évet. Az erőmű négy blokkja ösz- szesen 10 milliárd 985 millió kilowattóra villamos energiát termelt. 48 százalékkal többet az előző évinél. Az ország immár legnagyobb energiabázisán úgy érték el a jó eredményeket, hogy a negyedik reaktorblokkot a tervezettnél csaknem öt hónappal korábban üzembe tudták helyezni, illetve a már üzemelő blokkokat — megbízható működésük alapján — maximálisan kihasználták. Az erőmű termelési és biztonsági mutatói nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyen szerepelnek. A hazai atomerőmű-építés történetében igen jelentős év volt 1987. hiszen ekkor vált Paks a legfőbb energiaforrásunkká: az atomerőmű az elmúlt évben má’. 37,3 százalékát adta a hazai villamosenergia-termelésnek, többet mint a szén-, illetve szérihidrogénbázisú erőművek. A Pakson egy év alatt terven felül szolgáltatott energia előállításához hagyományos erőműben 380 ezer tonna olaj felhasználására lett volna szükség, s mivel az atomerőmű a legalacsonyabb önköltséggel dolgozik, a megtakarítás számottevő. Legkorszerűbb erőmüvünknek mind a négy blokkja jelenleg is teljes kapacitással, összesen 1760 megawatt teljesítménnyel termel és naponta 41 millió kilowattóra villamos energiát ad az országos hálózatba. AZ IMPORT NÖVELÉSE A CÉL 0 Gazdasági Kamara iigyvezetőségének ülése Kibővített ülést tartott kedden — Beck Tamás elnök vezetésével — a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége. Az ülésen vállalati tapasztalatokat ösz- szegezve azt vizsgálták, hogyan bővíthető a KGST-or- szágokkal folytatott gazdasági együttműködés. Az elfogadott ajánlások szerint a legfontosabb tennivaló a hazai és a külföldi vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok erősítése, a termelők és felhasználók szorosabb együttműködési lehetőségének megteremtése. A Kamara véleménye szerint a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az import növelésére. Ennek feltétele, hogy az állami szervek és a vállalatok együttműködése révén hatékonyabbá váljon a piaci lehetőségek feltárása és hasznosítása. Az ülésen részt vett és felszólalt Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. VÁLASZTÁS A PÁRTBIZOTTSÁGON Új első titkár Szolnok megyében A Szolnok megyei párt- bizottság kedden ülést tartott. amelyen részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A teS‘ tület megvitatta és elfogadta a megyei pártfegyel" mi bizottság 1987. évi munkájáról szóló jelentést, majd megtárgyalta és jóváhagyta a pártbizottság 1988. évre szóló munkatervét. Az ülésen Szabó Istvánt. a Központi Bizottság tagját, a jászberényi városi párt- bizottság első titkárát megválasztották a megyei párt- bizottság első titkárának és a végrehajtó bizottság tagjának.
