Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 30., szombat . •. • - •- - r -A'* v ELISMERÉS A MÚLT ÉVI HELYTÁLLÁSÉRT Új feladatok előtt a szövetkezeti mozgalom A Dle/Uijläq kérdez — válaszol: dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára Szííkebb hazánk termelőszövetkezeteiben is megkezdődtek a zárszámadások. A közös gazdaságokban a következő napokban, hetekben folyamatosan köz-, illetve küldöttgyűléseken vonnak mérleget az 1987. évi gazdálkodás tapasztalatairól, ugyanakkor meghatározzák az idei tervfeladato kát is. A zárszámadásokat fokozott érdeklődés kíséri, hiszen tavaly az előző évekhez képest kedvezőtlenebb feltételek között tevékenykedtek a gazdaságok. Ezek ellenére is jelentős eredmények születtek. Javult a gazdálkodás színvonala, eredményessége. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, az 1988-as elképzelések ről beszélgettünk dr. Asztalos Miklóssal, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárával. * — Tudvalevő, hogy az időjárás nem kedvezett 1987- ben a mezőgazdaságnak. Mégis miként értékeli a kialakult helyzetet? (Fotó: Perl Márton) együttműködést valósítanak meg a megyén belül és hasznosítanák más megyék ez irányú kedvező tapasztalatait is. Szűkebb hazánk termelőszövetkezetei a gondos, szakszerű munka és a kedvező őszi időjárás eredményeként összességében megfelelő helyzetet teremtettek az 1988-as gazdasági év indításához. Az őszi kalászosok fejlettségét, bokrosodását a szakemberek jónak ítélik. Az elmúlt he; tekben már a tavaszi feladatokat szolgáló gondos talajelőkészítésnek lehettünk szemtanúi. Láttuk az igyekezetei, a szakszerűséget. Gazdaságainkban a szokatlanul enyhe decemberben és januárban tervszerűen folytatták a metszést, a gépjavítást, a műtrágyaszórásra való felkészülést. Mindez biztató. — A hosszú és zord tél. a kései kitavaszodás, a hosz- szan tartó asztály mellett nehezítette a mezőgazdasági üzemek helyzetét a közgazdasági szabályozók szigorodása. a különböző anyagok, alkatrészek áremelkedése is. Előzőleg a hosszan tartó száraz ősz, majd március első felében több mint tíz napig a kifejezetten kemény téli időjárás kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre. Ezek hatására a búzának tíz, az őszi árpának 48, és a káposztarepcének 81 százaléka kipusztult. Emiatt a tervezetthez képest növekedett a tavaszi árpa, a kukorica, a cukorrépa területe. A tava- vaszi növények vetését a gazdaságok időben, jó minőségben végezték, és a jókor jött csapadék a kelésükre is kedvezően hatott. Júniusban és júliusban a szokatlanul száraz, meleg idő a növényeket nagyon megviselte, és a biztató termés- kilátásokat nagymértékben csökkentette. Döntően ebből adódóan. de helyenként szakmai, agrotechnikai, technológiai hiányosságok miatt is a szántóföldön termelt növények hozamai — a napraforgó kivételével — elmaradlak az elképzelésektől. A kalászosok hektáronkénti termésátlagai viszont, az előző évitől kedvezőbbek lettek. — A rendkívül hideg tél megviselte a szőlőültetvényeket is. — Valóban, igen jelehtős kárt okozott. A főrügyek, a fajtától függően 30—90 százalékban elfagytak. Az üzemek a kár mértékét szakszerű metszéssel és egész éves gondos ápolással jelentősen ellensúlyozták. A téli fagy végül is 13 százalékos terméskiesést okozott. Ennek ellenére az országos átlagot jelentősen meghaladó mennyiséget szüreteltek a gazdaságok az ültetvényekről. . A szőlő minősége az időjáráshoz képest jónak értékelhető. A főrügyek elfagyásán túl 632 hektáron kell a karokat és törzseket újra nevelni, illetve több mint ötszáz hektár szőlőt szükséges kivágni. A hűvös tavasz miatt a metegigényes zöldségfélék termése mintegy három hetet késett; ami a piaci ellátásban okozott nehézségeket. A hosszan tartó ősz a lemaradást csaknem teljesen pótolta. Így zöldségből a 4500 hektáros területről jó közepes termést takarítottak be üzemeink. — Mi jellemezte az állat- tenyésztést? — Az 1986-ban és 1987- ben a közgazdasági szabályozók kedvező változásai ellenére a helyzet nem teljesen megnyugtatóan alakult. Mérséklődött ugyan, de nem állt meg az állatállomány számának csökkenése a juh. a sertés és a húsmarha esetében. Ugyanakkor biztatóbb a kép a tejhozamú szarvas- marha- és baromfiágazatban. A nagyüzemi állattartó telepek világbanki hitellel történő rekonstrukciója tervszerűen halad megyeszerte. Nyolc szövetkezetben már befejeződött, vagy közvetlen befejezés előtt áll. Ennek előnyös hatásai egyre erőteljesebbén kibontakoznak. Termelőszövetkezeteinkben 1987-ben az alaptevékenységen túl, elsősorban az élelmiszeripari termelés növekedett. — Hogyan alakult a köz- gazdasági feltételrendszer? — Megyénk közös gazdaságaiban a zárszámadó közgyűléseken összességében eredményes, illetve megfelelő 1987-es gazdasági év zárásáról adnak számot, Az üzemek a tervezettet megközelítő 8 milliárd forint termelési értéket és 690 millió forint nyereséget értek el. A veszteség húszmillió. Az elmúlt évben javult a gazdálkodás eredményessége, amely orjzágos összehasonlításban is igen kedvező helyezést biztosít megyénknek! Az esztendők óta legjobbak; a nagyrédei, a visontai, a hevesi, az abasári termelő- szövetkezet ismét kiemelkedő eredményeket értek el. Nem kevésbé örvendetes, hogy a korábban tartósan gyengélkedő üzemek közül a tarnamérai, a bátori és az istenmezeji szövetkezet tavalyi tevékenysége bizakodásra ad okot. . Az elmúlt évek alacsony színvonalú gazdálkodása és a jelentős elemi károk miatt a nagyfü- gedi szövetkezet önálló élet- képessége kétségessé vált. Ezért a karácsondiakkal közösen, a kollektívák kölcsönös érdekeit szolgálva 1988. január közepétől a nagyfü- gedi termelőszövetkezet beleolvadt a karácsondi közös gazdaságba. Ez komoly lehetőséget teremt ahhoz, hogy a nagyfügediek helyzete hasszabb távon stabilizálódjon. Az elmúlt év közben szerzett információk szerint több gyengén működő nagyüzem. mint például a csá- nyi, a káli. a feldebrői veszteséges gazdálkodásra volt kilátás. Takarékos költség- gazdálkodással és eredményes intézkedésekkel ezt sikerült elkerülniük. A jelentős pénzügyi hiánnyal záró domoszlói szövetkezetnél elkerülhetetlenné vált a szanálás kezdeményezése. — Mennyire készültek fel a közös gazdaságok az 1988. évi feladatokra? — A zárszámadással együtt a tervezés és az új adórendszerre való áttérés szerteágazó feladatokat jelent és nem kis felelősséget az érintett vezetőkre, szakemberekre vonatkozóan. Annak ellenére, hogy a gazdálkodás feltételrendszerében 1988. január 1-játől alapvető változások következtek be. gondoljunk csak a szövetkezetek önállóságának fokozódására, az adó- és árreform megvalósulására — nem kevés a bizonytalanság is. A januártól életbe lépett és szigorúbb pénzpolitikával, pénz- és hitelgazdálkodással a szövetkezeti vezetők egyetértenek. Ugyanakkor megértjük azokat a felvetéseiket, hogy ezek megvalósítási módját, időbeniségét még jobban át kellene gondolniuk az erre illetékeseknek. A közös gazdaságok tervei a következő hetekben válnak véglegessé. Azt várjuk el a megyei pártbizottság múlt évi szeptemberi és decemberi határozatai szellemében, hogy 1988-ban is járuljanak hozzá a népgazdasági egyensúly javításához, mégpedig úgy. hogy együtt emeljék a termelést és erőteljesen javítják a minőséget. A növénytermelés intenzívebb fejlesztése igényli az új technológiai eljárások szélesebb körű megvalósítását. Fontos, hogy mezőgazdasági üzemeink nagyobb figyelmet fordítsanak a következő időszakban a termőhelyi adottságokra, a rét- és legelőgazdálkodás javítására, a hagyományoknak megfelelő zöldségtermelésre, elsődlegesen a hevesi és a hatvani—boldogi tájkörzetben. A társadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósítását segíti elő a műszaki fejlesztés meggyorsítása, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, továbbá a Tisza- térségi és a Tárná alsó szakaszán megvalósuló komplex meliorációs munka. Megyénk borvidékein: az Eger környéki dombokon és a Mátra alján folytatódik a szőlőtelepítés, főleg a fagykárok okozta kivágott ültetvények pótlására, örvendetes a vállalkozói kedv. ebben különösen szakcsoporti és háztáji szervezésben. Az állattenyésztésben alapvetőnek tartjuk a tenyésztői, az egészségügyi munka és a takarmányozás további javítását. Az előrehaladást szolgálja az is, ha az élelmi- szeripari feldolgozást folytató üzemek szélesébb körű — A tennivalók új szemléletet és cselekvést követelnek az irányításban és a végrehajtás minden területén. Ezért mit várnak a termelőszövetkezetek vezetőitől és a párta lapszer vezetek tői? A legtöbb gazdálkodási nehézséggel küzdő szövetkezetben fellelhető a vezetés, a vezetői munka alacsony színvonala. Ez különösen a nagy- fügedi és a domoszlói nagyüzemekre volt jellemző, igaz. nem nagy számban, de 1987- ben is előfordultak vezetői testületeken belüli ellentétek. Ezért a káderpolitikai elvek még következetesebb érvényesítését tartjuk fontosnak az MSZMP Központi Bizottsága 1986 márciusi határozatának szellemében. Az elmúlt évben a kormány stabilizációt és kibontakozást segítő programjához kapcsolódóan kidolgozott munkahelyi programok megvalósításának folyamatos ellenőrzését tekintsék elsődleges feladatuknak a pártalapszer- vezetek. Segítsék elő a fegyelmezett munkát, az elemző, problémafeltáró tevékenységet. Ügy gondolom, hogy joggal elvárhatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemeink párttestületei és a gazdaságok vezetése közötti elvi alapokon történő jó munkakapcsolatot, együttműködést. Ezzel több, korábban felmerült problémát előzhetnek meg. A piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás, a jövedelemtermelő képesség fokozása megkövetéli a közgazdasági elemzőmunka szélesebb körű, mélyebb elvégzését, a belső ellenőrzés fokozását. Ehhez kapcsolódóan szeretném elmondani, hogy nem lehetünk elégedettek azzal a követel- ménytáfnasztással, amelyet a termelőszövetkezeti elnökök és testületek tanúsítanak a közgazdasági, számviteli végzettségű szakemberek alkalmazásával kapcsolatban. Pedig ez a mai gazdálkodási feltételek mellett épp oly fontos, mint a termelés szervezése, vagy irányítása. Tehát ebben is szemléletbeli változást kell, hogy elérjenek. Befejezésül a megyei pártbizottság testületéi nevében is szeretném megköszönni mezőgazdasági nagyüzemeink vezetőinek. dolgozóinak. az ágazatokban tevékenykedőknek azt a szorgalmas munkát, helytállást, amelyet 1987-ben tanúsítottak. Bízom abban, hogy ez a szándék, ez a törekvés az idén is megmarad, amely elősegítheti a következő hónapok. az 1988-as gazdálkodásuk eredményességét. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly „ÖRÖMÖM A KÉT LÁNYOM ÉS A MUNKÁM" Munkásnő a Parlamentben Foga van a télnek, hiába éljük évek óta a legenyhébb januárt. Itt, a Tartósítóipari Kombinát hatvani konzervgyárában, a raktárát át- meg átjárja a metsző szél, a huzat ellen nem véd a sokrétegű ruha seny Emeletnyi magas paradi csomkonzerv-dobozok között bolyongunk. míg végre megtaláljuk Nagy Józsefné országgyűlési képviselőt. Aztán már barátságosabb körülmények között beszélgetünk. — Ez az első ciklusom — kezdi a fiatalos külsejű asszony —, s még mindig nem ocsúdtam fel, hogy a kettős választásból én kerültem ki győztesen. Ágika az úgynevezett riválisom, szintén munkásnő. Harag nincs köztünk, meg is hívtam vendégként a Parlamentbe. — Ha szólna a háttérről, inig ' országgyűlési képviselővé választották ... — A tulajdonképpeni mozgalmi munkát még 1963- ban kezdtem itt a konzervgyárban. KISZ-tag voltam, szakszervezeti bizalmi, brigádvezető, vöröskeresztes vezetőségi tag. Ahogy mondani szokás, megjártam a szamárlétra valamennyi fokát. A segédmunkástól egész a minőségi ellenőrig. Majd a családi háttérről szól. Hét éve már, hogy meghall a férje. Két lánya van. a nagyobbik 19 éves, itt dolgozik Hatvanban. Kriszti, a kisebbik, az idén érettségizik a közgazdasági szakközépiskolában. Szüleivel élnek együtt. — Édesanyám nagyon sokat segít, véli, hiszen nem mindegy. hogy munkám mellett társadalmi funkciómat is maradék nélkül elláthatom. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának tagja vagyok. — Melyek a legaktuálisabb témák az üléseken? — Azt hiszem, napjainkban nagyon sok embert foglalkoztat a kereskedelemben dolgozó nők helyzete. Tény, hogy koránt sincsenek megfizetve. Különösen az élelmiszerboltokban dolgozóknak nagyon nehéz a helyzete. Munkájuk felér a férfiakéval. Emellett szinte állandóan napirenden van az ellátás témája. Nem egy képviselő veti föl, miért nem lehet kapni például Rámát . . . — Mennyire hathatósak e felszólalások? — Minden esetben a miniszter elé kerülnek. Ha hiánycikkekről van szó, megpróbálják hathatósan szervezni az importot. Majd arról beszélünk, mit jelent itt a gyárban, hogy Nagy Józsefné országgyűlési képviselő. Elmondja, hogy előszeretettel kikérik véleményét a fontosabb dolgokban. Sikerült megvalósítaniuk a differenciált mozgóbérezést. Általában nyolcszáz forint alapjutalmat kapnak a dolgozók; a cél az, ki, hogyan dolgozik, munkája szerint részesüljön a további juttatásban. Nagyon hamar népszerű lett a módszer a dolgozók körében. — Ügy vélem, születni is kell arra, hogy emberekkel törődjön valaki. — Nekem szerencsém van, hiszen itt dolgozom a munkások között. Azt tapasztaltam, sokszor már az is elég nekik, ihogy meghallgatom őket. Természetesen a jogos igényeket mindig megpróbálom, kielégíteni. Nálunk is nagyon foglalkoztatja az embereket az adózás kérdése, de úgy vettem észre, hogy mindenki bízik az új kormányban. Következetesnek tartják lépéseiket. És higgye el, ez a bizalom érződik a munkafegyelmen is. (mikes) Autóexportőr lett a Hódgép Márciusban indítják útnak az első magyar gyártmányú kisautókat Francia- országba.- egyelőre mintegy ötvenet adnak át belőlük, de az év során összesen 300. a Hódgépnél készülő Puli gépkocsit szállítanak francia megrendelésre. Az erről szóló szerződést a Techno- impex Külkereskedelmi Vállalat vezetői pénteken írták alá partnerükkel, a francia Safidat cég képviselőivel. Az üzletkötés értéke 7.7 millió francia frank. Abban is megállapodtak, hogy 1989- től öt éven át. évi 2 ezer kisautót gyárt a hódmezővásárhelyi üzem a franciáknak. Az üzletkötés azután vált lehetővé, hogy néhány nappal ezelőtt a francia hatóságok megadták a Puliknak a forgalomba hozatali engedélyt. A Puli kocsikat két év alatt, fejlesztették ki a Hódgépnél A 270 köbcentiméteres. egyhengeres. 4 kilowatt teljesítményű járműveket japán Yanmar dízelmotorokkal szerelik fel. Az autpelemeket és -alkatrészeket a Hódgépen kívül több más vállalat is gyártja, például a műanyag karosszériát a Hajdúszo- váti Lenin Tsz. az üvegeket a Salgótarjáni Síküvee- gyár. a műszerfalat a Budapesti Kézműipari Vállalat. A járműveket Francia- országban jogosítvány nélkül vezethetik tulajdonosaik.
