Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 25. szám ARA: 1988. január 30.. szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Háttér Mint más szocialista országban, hazánkban is nyíltabbá vált a társadalmi — gazdasági, politikai — élet. s úgy néz ki, hogy határozott a törekvés sokrétű folytatása. A kendő- zetlenség széles körű ro- konszenvvel találkozik városon és falun, állampolgáraink jólesően olvassák, hallgatják, nézik a legkülönfélébb témák őszinte, igaz felvetését, sokoldalú tárgyalását, mert a homályos, ködös dolgokat kevésbé szeretik, sohasem kedvelték. Nem örültek, örülnek a tények leplezésének, sokkal inkább hívei voltak, s azok maradnak az egyenes szónak, beszédnek. Ügy érzik, vallják: hozzátartozik mindennapi életünkhöz, hogy mindenről a valóságot, .a hiteleset tudjuk, ami csak körülvesz bennünket, alakítja, meghatározza sorsunkat. S vitathatatlan ez az álláspont, aligha lehet bárkinek is megkérdőjelezni. A nemes kezdeményezésnek, igyekezetnek mégis vannak még — ha nem is éppen kifejezetten ellenzői — „óvatos" kerékkötői. Akik ezt vagy azt, itt és ott korainak ítélik. Ennélfogva aztán inkább úgy vélekednek, hogy csínján kell bánni a dologgal. így akarván, akaratlan kielégítetlenül hagyják az érdeklődést, gyakran arra sem válaszolnak, azt sem tudatják, amit egyébként nyugodtan közreadhatnának, s amit annyian várnak kíváncsian, türelmetlenül. Az elmulasztottak pótlására nem biztos, hogy a mostanában annyira divatozó háttérbeszélgetés, hát- térinfcrmáció a legjobb megoldás. Ez ugyanis a legjobb szándék mellett is bizony késik, olykor a „kelleténél” is tovább várat magára. S különben is eléggé indokolatlan, hiszen az esetek nagy részében olyanokról van szó. amit ugyanígy hamarabb, jóval hamarább tudatni lehetett volna a közvéleménnyel. Mert erre vagy arra előbb is „érett” volt a helyzet. Ezt meg azt, ez az oly sokszor felnőttnek nevezett társadalom hiányosan korábban is felfogja, megérti. A háttérbeszélgetések, háttérioformációk — úgy tűnnek — nemegyszer csupán egy-egy újabb jelentkezés, szereplés lehetőségét jelentik, S ha tényleg így van, elgondolkodhatunk végre rajtuk, sokkal inkább pedig eldönthetjük : ilyenformán ány- nyira szükség van-e rájuk? Mi a fontosabb? A világos, gyors tájékoztatás, vagy a kevésbé érthető, körülírt, s utóbb még kiegészítésre szoruló közlemény ? Aligha nehéz a felelet. Nincs szükség különösebb érvelésre, magyarázkodásra a járhatóbb út mellett. Itt és ott nem nehéz rájönni, hogy melyik módszer visz többre, melyik a szimpatikusabb. kívánatosabb jelenünk általános törekvéseinél. Válasszuk hát lehetőleg mindenütt és mindig ezt a jobb megoldást. Közös érdekünkben. Gyóni Gyula A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény. a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett. ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből. részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés ibevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek. a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az év közben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene 2.5—3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövedelem 2—2.5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki. szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és a gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A kisebb termelő és szolgáltató egységek, különösen a szövetkezetek és a magántevékenységet folytatók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alapján is. az átlagosnál élén- kebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt. folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra fordított ösz- szeg 18 milliárd forinttal. 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent, a beruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és a tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően. 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magánszektor beruházása kb. 56 milliárd forint volt. értékben több. volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt. mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások állománya nagyobb. mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel. 0.4 százalékkal csökkent és az év végén 4 867 ezer fő volt. ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt. az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5.8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel. 1,4 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 • ezer fővel. 3.6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban. valamint a mezőgazdaság- és erdőgazdálkodásban csökkent. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be. a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységben, mind az alap- tevékenységen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, összességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban dolgozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az észak-keleti területen. valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyezkedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben. több évi stagnálás után. az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, összességében azonban — a termelési szerkezet kedvezőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy. hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 százalékkal. a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1.5—2 százalékkal csökkent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai. 49 százaléka import forrásból származott. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A iövedelemnövekménynek — az 1986. évihez hasonlóan — kb. egynegyede a volumen- növekedésből. háromnegyede az árak emelkedéséből származott. A főbb jövedelem- összetevők közül a vállalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évinél. Az 1987. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Terv Tény az 1986. év százalékában Bruttó hazai termék termelése 102,1 102,5—103 belföldi felhasználás 99,8 kb. 102 Nemzeti jövedelem legalább 102 102—102,5 Ipari bruttó termelés 102—102,5 103,7 Országos építési-szerelési tevékenység kb. 101 102—103 Mezőgazdasági termékek bruttó termelése 104,5—105,5 98,5—99,5 Lakossági fogyasztás 99,5—100 102,-103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 99,6 kb. 100 Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 216—219 235 Lakásépítés, ezer darab 60—61 57,2 A fő termelő ágazatok jellemzői Az ipari termelés 3,7 százalékkal, az előző évinél gyorsabb ütemben emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt, Az átlagot meghaladóan bővült a magánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodó, egység alakult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok szá- (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor Kínába utazott Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével a Kínai Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására pénteken magyar szakszervezeti küldöttség utazott Kínába. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Pénteken délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa Gubán Dezső elnökletével. A tanácskozáson részt vett Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és dr. Kovács Sán- dorné. a megyei tanács elnökhelyettese is. Az első napirendi pont az egészségmegőrzés hosszú távra szóló Heves megyei társadalmi programja volt. Az előadó dr. Kozma József. a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője szóbeli kiegészítést is fűzött az előterjesztéshez, illetve Czibik Márton SZMTtitkár javaslatokat tett a szakszervezeték feladataira. Az elhangzottakat hosz- szú és tartalmas vita követte. Ezután a nyugdíjasokról esett szó: Czibik Márton a szakszervezetek érdekükben és körükben végzett munkájának továbbfejlesztéséről szólt Ezekre a témákra későbbi lapszámainkban visszatérünk. Ezt követően jóváhagyták az SZMT és szervei 1988-as munkaprogramját, az SZMT foglalkoztatáspolitikai fel- adattervét, s az SZMT két ülése között végzett munkáról szóló beszámolót. AZ ELSŐ ZÁRSZÁMADÁS MEGYÉNKBEN Eredmények, tennivalók Mezőtárkányban Megkezdődtek megyénkben a zárszámadó közgyűlések. Elsőként tegnap délelőtt került sor a -Mezőtár- kányi Aranykalász Termelőszövetkezet számvetésére. Az eseményen részt vett dr. Kői Ferenc, a MÉM osztályvezetője. Jurányi János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, valamint Sramkó László, a Teszöv titkára. Adorján Gábor, a közös gazdaság elnöke beszámolójában elmondta, hogy az 1987-es esztendőt — a szélsőséges időjárás ellenére is — eredményesen zárták. Jellemző volt viszont a ..hozamkiesés”. ebből következően pedig a termékek önköltségének a növekedése. Az összes körülményt figyelembe véve azonban az elért nyereség — mintegy 4 millió 660 ezer forint — megfelelőnek ítélhető. A kevés csapadék rendkívül hátrányosan érintette a növény- termesztést. ezért itt a tervek nemigen teljesültek. Az állattenyésztést illetően valóra váltak az elképzelések, ám a minőségi követelményeknek nem mindenkor tudtak eleget tenni, s korántsem kielégítő az állat- egészségügy helyzete. Öröm viszont, hogy a létszám-, illetőleg bérgazdálkodás kiegyensúlyozott volt. s számottevően javult a munka- fegyelem is. A beszámolót követően választást tartottak: a közgyűlés ismét Adorján Gábornak. az eddigi elnöknek szavazott bizalmat. Kisüzem a gyárban A Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyárának tevékenységéről rendszeresen beszámolunk lapunkban. Mind tőkés exportra, illetve a hazai piacra számos terméket készítenek. amelyeket a gyár egy kisüzemében előállított különböző méretű dobozokba csomagolnak. Fotóriporterünk az itteni munka jellemző pillanataiból örökített meg néhányat íme a korszerű kisüzem Kovács Jánosné a présgépet irányítja (Fotó: Perl Mártott) AZ SZMT-ütÉS NAPIRENDJÉN: Az egészségmegőrzés társadalmi programja
