Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-02 / 1. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 2., szombat GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. Nagy engedmény, kedvezmény volt, ha valakinek sikerült kiharcolnia a korengedményes nyugdíjazást. Azért sem volt ez könnyű, mert évtizedeken át kialukult és rögzült a foglalkoztatási rendből következően, hogy a munkaerő-kínálat olyan, amilyen, a kereslet pedig még ma is rendkívül élénk, fvs ráadásul — a költségvetés szempontjából gondolkodva — minden egyes nyugdíjazás az amúgy is nehezen viselhető Hyugdíjter- heket súlyosbítja. (Magyarországon jelenleg 2 millió 400 ézer nyugdíjas él. és az átlagnyugdíj csaknem ritiOO forint). Másutt másként gondolkodnak. Ausztriában például a miénknél magasabb — egyébként a világ legtöbb országában magasabb — a nyugdíjkorhatár: a férfiaknál 65. a nőknél 60 év. Viszont általános szabály, hoey legalább 35 év biztosítási év után nők és férfiak egyaránt öt évvel korábban mehetnek nyugállományba. S esetükben — a viszonylag hosszú biztosítási, azaz szolgálati idő miatt — ióval magasabb az átlagnyugdíi (11 476 schilling), mint a szokványos öregségi nyugdíj (7152 schilling). A biztosítottak jelenleg 60 százaléka él — élhet a korai nyugállományba vonulás lehetőségével. Vagy: Görögország. A nyugdíjkorhatár szintén 60. illetve 65 év. 'de mindenkinek törvényadta joga. hogy bizonyos szolgálati idő után — és persze sokkal kevesebb fizetséggel — nyugállományba vonuljon. A rugalmas nyugdíjrendszerek legkülönbözőbb variációi szokásosak a világ nagyon sok országában. Nem kizárólag humánus és szociális indítékok által vezérelve hanem a foglalkoztatáspolitikai és végső soron üzleti megfontolásokból is. Nálunk — főleg a munka- nélküliség megjelenésével — az elmúlt évben a szak- szervezetek szorgalmazták a korkedvezményes nyugdíjazás kiszélesítését. Nincsenek ugyan — és rövid időn belül nem is várhatók — földrengésszerű mozgások a munkaerőpiacon, de nagyon remélhető, hogy a mindenképpen felgyorsítandó szerkezetváltáshoz szükségképpen kapcsolódó át- csoportosítási és átképzési gyakorlat egyre általánosabbá válik. És hát ugye. meglehetősen reménytelen vállalkozás — s ezért értelmetlen kívánság — lenne, alig néhány évvel a nyugdíjkorhatár előtt, vadonatúj munkahelyen vadonatúj szákmát tanulni. Kinek mi haszna lenne ebből? Ilyen esetekben tehát sokkal célszerűbb, em-' berségesebb és — ne kerteljünk — kifizetődőbb a korkedvezményes nyugdíjazás, mint a további munkavégzés erőltetése. Persze, csakis a kölcsönös megegyezés alapján. De mélyreható vizsgálódások és részletes számítaatások nélkül is sejthető. hogy sokan, nagyon sokan élnének e lehetőséggel. Sokkal többen. mint ahánvan korábban — és lényegében még manapság is — valamiféle kegyként megkapják a korkedvezményt. Az sem feledhető, hogy a foglalkoztatás olyannyira kívánatos racionalizálásának legújabbkori eszközei és módszerei közé tartozik, hogy például a munkáltatók egyszerűen nem pótolják a nyugállományba vonulókat, ilv módon is apasztva a vállalati létszámot. Ám e módszer alkalmazásával ki kell várni a törvényes — és jelenleg még mereven megállapított — nyugdíjkorhatárt. Pedig gyorsítható ez a folyamat, s ez ügyben jelent nagy előbbrelépést a Minisztertanács 1987. novembertől • érvényes határozata. E szerint nagyobb szabású vállalati átszervezések esetén a fölöslegessé vált idősebb korú munkavállalók — amennyiben öt évvel vannak a nyugdíjkorhatár előtt — automatikusan megkaphatják a korábban oly nehezen elérhető korkedvezményt, s ezekre az évekre, lényegében. a munkáltatójuk fizeti — a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak átutalva — a nyugdíjukat. Továbbá: a rendelkezés értelmében, például egy VÁÉV-típusú vállalat felszámolásakor e korosztály időleges nyugdíj- költségei a nemrég létrehozott foglalkoztatási alapot terhelik. A rendelkezés még nagyon friss ahhoz, hogy bármiféle gyakorlati tapasztalatot említhetnénk. De annyi máris tudható, hogy a vállalatok nem örvendenek túlzottan annak a lehetőségnek. hogy ugyan nyugállományba helyezhetik az idősebb korú munkavállalóikat, ám ennek költségeit — mint említettük: maximum öt évig — maguknak kell állniuk. Mert ugye. miért is örülnének, amikor ez a vállalati kasszát terheli.. Valóban. De vajon a közvetlenül nyugdíjkorhatár előtt álló emberek — gyakorta valóban szociális megfontolásokból történő, és nem túl sok hasznot hajtó — foglalkoztatása nem terheli a vállalati kasszát? De még mennyire! A minisztertanácsi rendeletben megfogalmazott lehetőség — ha szabad íev mondani — tehát sokkal iobb üzlet mintha nem élnének vele. Ismét csak a nemzetközi gyakorlatra és tapasztalatokra kell hivatkozni: még a rugalmas nyugdíjrendszerek általános alkalmazása mellett is időnként — a gazdásági körülményekhez való alkalmazkodás nehezebb periódusaiban — egyre gyakoribbak az ilyesfajta korkedvezményes akciók. Olyannyira, hogy a munkáltatók például előnyös feltételekkel. átvehető pénzügyi ..csomagokat” állítanak össze, hogy ezzel is ösztönözzék. illetve — mondjuk csak ki — sürgessék a mielőbbi nyugállományba vonulást. Sok helyen, például tekintélyes kezdőtőkét adnak a munkásoknak kisebb műhelyek felszerelésére és működtetésére, és métlendő — mert hangsúlyozandó —. hogv nem csak humánus, de gazdasági megfontolások miatt is. Mondhatná erre bárki: .hfa kérem. ez a gazdaságilag nagyon fejlett, és ezért nagyon gazdag országok által megengedhető luxus.” Nem luxus. Üzlet. Gazdasági racionalizmus. A munkaerőpiaci feszültségek csökkentésének egyik lehetősége. Olcsóbb és kifizetődőbb lehetőség, mint a munkanélküli segély folyósítása. s mint a munka- nélküliséggel együttjáró valamennyi szociális gond kezelése. Annyira nem luxus, hogv szakmai körökben nálunk sem tartják az efféle megoldást eleve elvetendő- nek. V. Cs. Rádiógyűjtemény Balmazújvárosban Csige József balmazújvárosi fiatalember — aki nyolcéves korában egy detektoros készülék építésével ismerkedett meg a rádiózással — a 60-as években kezdte gyűjteni a rádiókészülékeket. A régi Orionokat, Philipsekct, Standardokat, Telefonkéneket, Siemenseket, Tortákat megjavítja, bár ma már egyre nehezebben lehet az eredeti kapcsolási rajzokat, alkatrészeket, elektroncsöveket beszerezni. A jelenleg 85 darabos gyűjteményben az 1920-as évektől a 60-as évekig gyártott vevőkészülékek, fejhallgatók és hangszórók találhatók. Felvételünkön Csige József gyűjteményével. (MTI-foló — Oláh Tibor íelv.) Boscoop: több tej, hasznos szolgáltatások Bemutatkozik a hatvani kirendeltség Boscoop ,... ! Fantázianév, amely 1975-ben született Budaörsön, de ma rnár országszerte ismert, legfeljebb megyénk lakosságának köztudatában nem él oly elevenen. Holott: e Boscoop nevű cégnek nyolc kirendeltsége is dolgozik, s közülük a legfiatalabb éppen Hatvanban. ahol a közelmúltban már megyékre szóló találkozókat is rendeztek. Miért, milyen célból? Egyáltalán mi húzódik meg a fon tebb írt fantázianév mögött? Erre ad most választ Hámán Kató utcai központjukban Szinyei András agrármérnök. a kirendeltség vezetője. — Igen, ez év elején költözködtünk Budaörsről a várasba, hogy közelebb kerüljünk partnereinkhez, ezáltal munkánk hatékonyabb legyen. Ami pedig céljainkat illeti? Munkánk a szarvas- marha és a juh tenyésztésének teljes kiszolgálására irányul mind takarmányellátás, tenyésztés, mind műszaki, állategészségügyi szolgáltatások formájá’ban. További hivatásunk, hogy a szükséges tárgyi eszközöket is biztosítsuk a tagüzemeknek,. partnergazdaságoknak. Ilyenformán jelenleg készek vagyunk arra, hogy a bikasperma. a takarmányok és tápkiegészítők szállítását, a komplett fejő-, illetve hűtőberendezések szerelését, folyamatos karbantartásukat magunkra vállaljuk. És igaz bár, hogy kirendeltségünkön mindössze huszonkét szakember dolgozik, de ezek jól felkészültek, s valahányon maximális teljesítményi nyújtanak saját munkakörükben . . . ★ A közelmúltban lezajlott hatvani szaktanácskozások kapcsán, amelyeken előbb Hevesből, majd Szolnok megyéből húsznál több mezőgazdasági nagyüzem vezetői vettek részt, azt is megtudtuk, hogy a Boscoop h légfejlettebb hazai, illetve külföldi módszereket, technikákat nyújtja partnereinek, éspedig nemzetközi vegyes vállalatok létrehozása révén. Továbbá nemcsak importál technológiákat, hanem például spermaexportban nyitott már Jugoszlávia. a Szovjetunió felé. jelenleg pedig Csehszlovákiával folytat sikeresnek ígérkező üzleti tárgyalásokat. . . Azután volt, a lezajlott szakmai tanácskozásoknak egy olyan határozott célkitűzésük is. hogy a kor szelleméhez igazodva a résztvevők bepillanthassanak a számítógép takarmányozással összefüggő használatába. Majd pedig: a Boscoop hatvani vezetői bemutatták vendégeiknek a szarvasmarha telep-tervező, -irányító programjaikat is! — Ám ezen túlmenően ki- rendeltségünk számítógépek beszerzésével, hozzájuk való programok készítésével is tudja szolgálni a hozzánk forduló mezőgazdasági nagyüzemeket, sőt vállaljuk azok szervizelését — mondotta a kirendeltség vezetője. — Természetesen mind ezt bizonyos szolgáltatási díj fejében végezzük. Ez biztosítja létünkef, noha mindent igen rugalmas keretek között bonyolítunk le, vagyis nem az extra profitra hajtunk. Célunk inkább a szolgálat, a hazai szarvasmarha- és juhtenyésztés, illetve tejtermelés okos, gazdaságos felfuttatása. ★ Szó esett korábbiakban nemzetközi vegyes vállalatokról. amelyeknek a Boscoop az egyetlen magyar tagja, egyik céljuk pedig, hogv •kiváló minőségű spermával lássák el a tejtermelőket. Tegyük mindehhez, hogy az. ilyetén tevékenység importkiváltó is! Ám a nyele ki- rendeltséggel működő vállalatnak az eddig említettekhez fogható célja még, hogy a kistermelők részére szintén különböző szolgáltatásokat nyújtson. Így, a kellő kapcsolat megteremtését követően, a hatvani kirendeltség fejőgépek szerelését, javítását vállalja magára, bizonyos térségekben pedig szívesen ellátja a háztáji tehénállomány jobb minőségű szaporítóanyaggal való termékényítését. Végezetül arról informált bennünket Szinyei András, miszerint a szakmai tanácskozásokon. bemutatókon részt vett gazdaságok egy része máris hajlandó igénybe venni a hatvani Boscoop számítógépes szolgáltatásait, mások pedig programok vásárlására hajlanak. Vagyis: jó, szélesedő úton halad a két megyére szolgáló kirendeltség szekere... Moldvay Győző ka is sportol, rendszeresen jár aerobikra. Magányos perceiben kötöget, olvas, s megemlíti, hogy mérnök létére imádja a házi munkát. A jövő tervezgetésekoi nem a fellegekben jár, a valósághoz igazodik: — Szeretnénk megélni. Csak annyi kell, hogy a család minden nyáron közösen el tudjon menni nyaralni, hogy olyankor nyugodtan együtt lehessünk. A legfontosabbak a gyerekek, nekik kell minél többet magukba szívniuk a családból, amíg lehet. Engem leginkább a fölösleges munka idegesít. A szellemi tevékenységet nem úgy kellene -kezelni, mint a futószalag mellettit, hogy hétkor és iháromkor blokkolok, azután semmi. Olyan átalakítás kellene, amely ezt kötetlenebbé teszi... Remélhetőleg egyszer így is lesz .. . Kovács Attila Telefonon keresem Nagy Lajosnét, a Finomszerelvény- gyár Műszaki Tájékoztatási Irodájának vezetőjét munkahelyén. Kollégája tájékoztat, hogy éppen szabadságát tölti, s azonnal közli otthoni telefonszámát. így jutottunk el másnap, a Cse- bokszári-lakótelep egyik ízlésesen berendezett lakásába. Nagy Lajosáé nevetve meséli, hogy először azt hitte. ez a riport csak ugratás. Munkatársai ugyanis tréfásan azzal búcsúztatták, hogy nem engedik nyugodtan pihenni, bárki keresi, rögtön közük, hol érhető el. Amint belépünk a szobába, szembetűnik, hogy pihenésről szó nincs. Működik a számítógép, amelyen a nap jelentős részében dolgozik. — 1973-ban végeztem a budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán — mondja. — Ezután férjemmel kerültünk az egri Fi- nomszerelvénygyáéba. Előbb a szerszámkészítésnél dolgoztam. Egy idő után elengedhetett enné vált a váltás, hiszen ugyanazon a helyen nehéz volt már megújulni. így került a Műszaki Tájékoztatási Irodába, majd annak élére. Ott elsősorban kutatási feladatokkal foglalkozik, s a szabadalmi bejelentésekkel. Ahogy említi ez utóbbiakból manapság több van mint régebben. Bár ez sem mondható túl soknak. Fő munkaideje mellett 1985 óta a megyei iparjog- védelmi egyesület titkára is. Továbbra is marad ebben a pozíciójában, azonban a Fi- namszerelvénygyártól jövő évtől megválik. — Ismét eltelt néhány év. Már régebben működik egy gmk, amelynek férjemmel együtt tagja vagyok, s ezután főmunkaidőben fogok ott dolgozni. Vállalatok számára végzünk rendszerszervezői, programozói, iparjog- védelmi előkészítő munkát. Szabadidejét általában a vesen viszi őket moziba, kíséri őket edzésre. Áz anyucsaláddal tölti. A fia tizenkét, a lánya kilencéves. Szí(Fotó: Koncz János) HIVATÁSA: AZ IPARJOGVÉDELEM n továbblépés elengedhetetlen... Korkedvezményes nyugdíjazás