Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-02 / 1. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 2., szombat GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3. Nagy engedmény, kedvezmény volt, ha valaki­nek sikerült kiharcolnia a korengedményes nyug­díjazást. Azért sem volt ez könnyű, mert évtize­deken át kialukult és rögzült a foglalkoztatási rendből következően, hogy a munkaerő-kínálat olyan, amilyen, a kereslet pedig még ma is rend­kívül élénk, fvs ráadásul — a költségvetés szem­pontjából gondolkodva — minden egyes nyugdí­jazás az amúgy is nehezen viselhető Hyugdíjter- heket súlyosbítja. (Magyarországon jelenleg 2 mil­lió 400 ézer nyugdíjas él. és az átlagnyugdíj csak­nem ritiOO forint). Másutt másként gondol­kodnak. Ausztriában példá­ul a miénknél magasabb — egyébként a világ legtöbb országában magasabb — a nyugdíjkorhatár: a férfiak­nál 65. a nőknél 60 év. Vi­szont általános szabály, hoey legalább 35 év biztosítási év után nők és férfiak egy­aránt öt évvel korábban mehetnek nyugállományba. S esetükben — a viszonylag hosszú biztosítási, azaz szol­gálati idő miatt — ióval magasabb az átlagnyugdíi (11 476 schilling), mint a szokványos öregségi nyug­díj (7152 schilling). A biz­tosítottak jelenleg 60 száza­léka él — élhet a korai nyugállományba vonulás le­hetőségével. Vagy: Görög­ország. A nyugdíjkorhatár szintén 60. illetve 65 év. 'de mindenkinek törvényadta jo­ga. hogy bizonyos szolgálati idő után — és persze sokkal kevesebb fizetséggel — nyug­állományba vonuljon. A rugalmas nyugdíjrend­szerek legkülönbözőbb va­riációi szokásosak a világ nagyon sok országában. Nem kizárólag humánus és szo­ciális indítékok által vezé­relve hanem a foglalkozta­táspolitikai és végső soron üzleti megfontolásokból is. Nálunk — főleg a munka- nélküliség megjelenésével — az elmúlt évben a szak- szervezetek szorgalmazták a korkedvezményes nyug­díjazás kiszélesítését. Nin­csenek ugyan — és rövid időn belül nem is várhatók — földrengésszerű mozgá­sok a munkaerőpiacon, de nagyon remélhető, hogy a mindenképpen felgyorsítan­dó szerkezetváltáshoz szük­ségképpen kapcsolódó át- csoportosítási és átképzési gyakorlat egyre általánosab­bá válik. És hát ugye. meg­lehetősen reménytelen vál­lalkozás — s ezért értelmet­len kívánság — lenne, alig néhány évvel a nyugdíjkor­határ előtt, vadonatúj mun­kahelyen vadonatúj szákmát tanulni. Kinek mi haszna len­ne ebből? Ilyen esetekben tehát sokkal célszerűbb, em-' berségesebb és — ne kertel­jünk — kifizetődőbb a kor­kedvezményes nyugdíjazás, mint a további munkavég­zés erőltetése. Persze, csak­is a kölcsönös megegyezés alapján. De mélyreható vizsgálódások és részletes számítaatások nélkül is sejt­hető. hogy sokan, nagyon sokan élnének e lehetőség­gel. Sokkal többen. mint ahánvan korábban — és lé­nyegében még manapság is — valamiféle kegyként meg­kapják a korkedvezményt. Az sem feledhető, hogy a foglalkoztatás olyannyira kívánatos racionalizálásá­nak legújabbkori eszközei és módszerei közé tartozik, hogy például a munkáltatók egyszerűen nem pótolják a nyugállományba vonulókat, ilv módon is apasztva a vál­lalati létszámot. Ám e mód­szer alkalmazásával ki kell várni a törvényes — és je­lenleg még mereven meg­állapított — nyugdíjkorha­tárt. Pedig gyorsítható ez a folyamat, s ez ügyben jelent nagy előbbrelépést a Mi­nisztertanács 1987. novem­bertől • érvényes határozata. E szerint nagyobb szabású vállalati átszervezések ese­tén a fölöslegessé vált idő­sebb korú munkavállalók — amennyiben öt évvel vannak a nyugdíjkorhatár előtt — automatikusan megkaphat­ják a korábban oly nehezen elérhető korkedvezményt, s ezekre az évekre, lényegé­ben. a munkáltatójuk fizeti — a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak átutalva — a nyugdíjukat. Továbbá: a rendelkezés értelmében, például egy VÁÉV-típusú vállalat felszámolásakor e korosztály időleges nyugdíj- költségei a nemrég létreho­zott foglalkoztatási alapot terhelik. A rendelkezés még nagyon friss ahhoz, hogy bármiféle gyakorlati tapasztalatot említhetnénk. De annyi máris tudható, hogy a vál­lalatok nem örvendenek túl­zottan annak a lehetőség­nek. hogy ugyan nyugállo­mányba helyezhetik az idő­sebb korú munkavállalóikat, ám ennek költségeit — mint említettük: maximum öt évig — maguknak kell állniuk. Mert ugye. miért is örülnének, amikor ez a vál­lalati kasszát terheli.. Való­ban. De vajon a közvetle­nül nyugdíjkorhatár előtt álló emberek — gyakorta valóban szociális megfon­tolásokból történő, és nem túl sok hasznot hajtó — foglalkoztatása nem terheli a vállalati kasszát? De még mennyire! A miniszterta­nácsi rendeletben megfo­galmazott lehetőség — ha szabad íev mondani — te­hát sokkal iobb üzlet mint­ha nem élnének vele. Ismét csak a nemzetközi gyakorlatra és tapasztala­tokra kell hivatkozni: még a rugalmas nyugdíjrend­szerek általános alkalmazá­sa mellett is időnként — a gazdásági körülményekhez való alkalmazkodás nehe­zebb periódusaiban — egy­re gyakoribbak az ilyesfaj­ta korkedvezményes akci­ók. Olyannyira, hogy a mun­káltatók például előnyös fel­tételekkel. átvehető pénz­ügyi ..csomagokat” állítanak össze, hogy ezzel is ösztö­nözzék. illetve — mondjuk csak ki — sürgessék a mi­előbbi nyugállományba vo­nulást. Sok helyen, példá­ul tekintélyes kezdőtőkét ad­nak a munkásoknak ki­sebb műhelyek felszerelésé­re és működtetésére, és métlendő — mert hangsú­lyozandó —. hogv nem csak humánus, de gazdasági meg­fontolások miatt is. Mond­hatná erre bárki: .hfa ké­rem. ez a gazdaságilag na­gyon fejlett, és ezért nagyon gazdag országok által meg­engedhető luxus.” Nem lu­xus. Üzlet. Gazdasági racio­nalizmus. A munkaerőpiaci feszültségek csökkentésének egyik lehetősége. Olcsóbb és kifizetődőbb lehetőség, mint a munkanélküli segély fo­lyósítása. s mint a munka- nélküliséggel együttjáró valamennyi szociális gond kezelése. Annyira nem luxus, hogv szakmai körökben ná­lunk sem tartják az efféle megoldást eleve elvetendő- nek. V. Cs. Rádió­gyűjtemény Balmaz­újvárosban Csige József balmazúj­városi fiatalember — aki nyolcéves korában egy de­tektoros készülék építésé­vel ismerkedett meg a rá­diózással — a 60-as évek­ben kezdte gyűjteni a rá­diókészülékeket. A régi Orionokat, Philipsekct, Standardokat, Telefonké­neket, Siemenseket, Tortá­kat megjavítja, bár ma már egyre nehezebben le­het az eredeti kapcsolási rajzokat, alkatrészeket, elektroncsöveket beszerez­ni. A jelenleg 85 darabos gyűjteményben az 1920-as évektől a 60-as évekig gyártott vevőkészülékek, fejhallgatók és hangszórók találhatók. Felvételünkön Csige József gyűjteményé­vel. (MTI-foló — Oláh Tibor íelv.) Boscoop: több tej, hasznos szolgáltatások Bemutatkozik a hatvani kirendeltség Boscoop ,... ! Fantázianév, amely 1975-ben született Bu­daörsön, de ma rnár ország­szerte ismert, legfeljebb me­gyénk lakosságának köztu­datában nem él oly eleve­nen. Holott: e Boscoop ne­vű cégnek nyolc kirendelt­sége is dolgozik, s közülük a legfiatalabb éppen Hat­vanban. ahol a közelmúlt­ban már megyékre szóló ta­lálkozókat is rendeztek. Mi­ért, milyen célból? Egyálta­lán mi húzódik meg a fon tebb írt fantázianév mö­gött? Erre ad most választ Hámán Kató utcai központ­jukban Szinyei András ag­rármérnök. a kirendeltség vezetője. — Igen, ez év elején köl­tözködtünk Budaörsről a várasba, hogy közelebb ke­rüljünk partnereinkhez, ez­által munkánk hatékonyabb legyen. Ami pedig céljainkat illeti? Munkánk a szarvas- marha és a juh tenyészté­sének teljes kiszolgálására irányul mind takarmányel­látás, tenyésztés, mind mű­szaki, állategészségügyi szol­gáltatások formájá’ban. To­vábbi hivatásunk, hogy a szükséges tárgyi eszközöket is biztosítsuk a tagüzemek­nek,. partnergazdaságoknak. Ilyenformán jelenleg készek vagyunk arra, hogy a bika­sperma. a takarmányok és tápkiegészítők szállítását, a komplett fejő-, illetve hű­tőberendezések szerelését, folyamatos karbantartásukat magunkra vállaljuk. És igaz bár, hogy kirendeltségünkön mindössze huszonkét szak­ember dolgozik, de ezek jól felkészültek, s valahányon maximális teljesítményi nyújtanak saját munkakö­rükben . . . ★ A közelmúltban lezajlott hatvani szaktanácskozások kapcsán, amelyeken előbb Hevesből, majd Szolnok me­gyéből húsznál több mező­gazdasági nagyüzem vezetői vettek részt, azt is megtud­tuk, hogy a Boscoop h lég­fejlettebb hazai, illetve kül­földi módszereket, techniká­kat nyújtja partnereinek, és­pedig nemzetközi vegyes vál­lalatok létrehozása révén. Továbbá nemcsak importál technológiákat, hanem pél­dául spermaexportban nyi­tott már Jugoszlávia. a Szovjetunió felé. jelenleg pe­dig Csehszlovákiával folytat sikeresnek ígérkező üzleti tárgyalásokat. . . Azután volt, a lezajlott szakmai tanács­kozásoknak egy olyan hatá­rozott célkitűzésük is. hogy a kor szelleméhez igazodva a résztvevők bepillanthassa­nak a számítógép takarmá­nyozással összefüggő hasz­nálatába. Majd pedig: a Boscoop hatvani vezetői be­mutatták vendégeiknek a szarvasmarha telep-tervező, -irányító programjaikat is! — Ám ezen túlmenően ki- rendeltségünk számítógépek beszerzésével, hozzájuk való programok készítésével is tudja szolgálni a hozzánk forduló mezőgazdasági nagy­üzemeket, sőt vállaljuk azok szervizelését — mondotta a kirendeltség vezetője. — Ter­mészetesen mind ezt bizo­nyos szolgáltatási díj fejé­ben végezzük. Ez biztosítja létünkef, noha mindent igen rugalmas keretek között bo­nyolítunk le, vagyis nem az extra profitra hajtunk. Cé­lunk inkább a szolgálat, a hazai szarvasmarha- és juh­tenyésztés, illetve tejterme­lés okos, gazdaságos felfut­tatása. ★ Szó esett korábbiakban nemzetközi vegyes vállala­tokról. amelyeknek a Bos­coop az egyetlen magyar tag­ja, egyik céljuk pedig, hogv •kiváló minőségű spermával lássák el a tejtermelőket. Tegyük mindehhez, hogy az. ilyetén tevékenység import­kiváltó is! Ám a nyele ki- rendeltséggel működő vál­lalatnak az eddig említet­tekhez fogható célja még, hogy a kistermelők részére szintén különböző szolgálta­tásokat nyújtson. Így, a kellő kapcsolat megterem­tését követően, a hatvani kirendeltség fejőgépek sze­relését, javítását vállalja magára, bizonyos térségek­ben pedig szívesen ellátja a háztáji tehénállomány jobb minőségű szaporítóanyaggal való termékényítését. Végezetül arról informált bennünket Szinyei András, miszerint a szakmai tanács­kozásokon. bemutatókon részt vett gazdaságok egy része máris hajlandó igény­be venni a hatvani Boscoop számítógépes szolgáltatásait, mások pedig programok vá­sárlására hajlanak. Vagyis: jó, szélesedő úton halad a két megyére szolgáló kiren­deltség szekere... Moldvay Győző ka is sportol, rendszeresen jár aerobikra. Magányos perceiben kötöget, olvas, s megemlíti, hogy mérnök lé­tére imádja a házi munkát. A jövő tervezgetésekoi nem a fellegekben jár, a va­lósághoz igazodik: — Szeretnénk megélni. Csak annyi kell, hogy a csa­lád minden nyáron közösen el tudjon menni nyaralni, hogy olyankor nyugodtan együtt lehessünk. A legfon­tosabbak a gyerekek, nekik kell minél többet magukba szívniuk a családból, amíg lehet. Engem leginkább a fölösleges munka idegesít. A szellemi tevékenységet nem úgy kellene -kezelni, mint a futószalag mellettit, hogy hétkor és iháromkor blok­kolok, azután semmi. Olyan átalakítás kellene, amely ezt kötetlenebbé teszi... Remélhetőleg egyszer így is lesz .. . Kovács Attila Telefonon keresem Nagy Lajosnét, a Finomszerelvény- gyár Műszaki Tájékoztatási Irodájának vezetőjét mun­kahelyén. Kollégája tájé­koztat, hogy éppen szabad­ságát tölti, s azonnal közli otthoni telefonszámát. így jutottunk el másnap, a Cse- bokszári-lakótelep egyik íz­lésesen berendezett lakásá­ba. Nagy Lajosáé nevetve meséli, hogy először azt hit­te. ez a riport csak ugratás. Munkatársai ugyanis tréfá­san azzal búcsúztatták, hogy nem engedik nyugodtan pi­henni, bárki keresi, rögtön közük, hol érhető el. Amint belépünk a szobába, szembetűnik, hogy pihenésről szó nincs. Működik a szá­mítógép, amelyen a nap je­lentős részében dolgozik. — 1973-ban végeztem a budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán — mondja. — Ezután férjem­mel kerültünk az egri Fi- nomszerelvénygyáéba. Előbb a szerszámkészítésnél dol­goztam. Egy idő után elen­gedhetett enné vált a váltás, hiszen ugyanazon a helyen nehéz volt már megújulni. így került a Műszaki Tá­jékoztatási Irodába, majd annak élére. Ott elsősorban kutatási feladatokkal foglal­kozik, s a szabadalmi be­jelentésekkel. Ahogy említi ez utóbbiakból manapság több van mint régebben. Bár ez sem mondható túl sok­nak. Fő munkaideje mellett 1985 óta a megyei iparjog- védelmi egyesület titkára is. Továbbra is marad ebben a pozíciójában, azonban a Fi- namszerelvénygyártól jövő évtől megválik. — Ismét eltelt néhány év. Már régebben működik egy gmk, amelynek férjemmel együtt tagja vagyok, s ez­után főmunkaidőben fogok ott dolgozni. Vállalatok szá­mára végzünk rendszerszer­vezői, programozói, iparjog- védelmi előkészítő munkát. Szabadidejét általában a vesen viszi őket moziba, kí­séri őket edzésre. Áz anyu­családdal tölti. A fia tizen­két, a lánya kilencéves. Szí­(Fotó: Koncz János) HIVATÁSA: AZ IPARJOGVÉDELEM n továbblépés elengedhetetlen... Korkedvezményes nyugdíjazás

Next

/
Thumbnails
Contents