Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-27 / 22. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 27., szerda ÖNKÉNT JELENTKEZŐ: CHEMOLIMPEX Emberként élhetnek a Pető-gyerekek Mind többet foglalkozik a hazai tömegkommunikáció a budapesti Pető Intézettel. Méltán, hiszen olyan gyerekek százait tanították meg beszélni, rajzolni, járni, írni, vagyis teljes értékű emberként élni, akikről az egészségügyi szakemberek már lemondtak, akiket javíthatatlan állapotúnak ítéltek. Szülők, hozzátartozók csodákról beszélnek, pedig „csupán” egy igen egyszerű, de annál nagyszerűbb pedagógiai rendszerrel magyarázható ez. Aki a világon elsőként megvalósította: Pető András. Évtizedekkel ezelőtt látott, munkához ez a nagyszerű pedagógus. Hitvallása szerint. minden gyereket. ha egészséges, ha nem gyereknek kell nézni, s akként kell kezelni. Támogatni, irányítani. erőt. biztonságot adni neki. Szerinte a pedagógusnak mindössze” annyi a teendőle. hogy .teljes figyelemmel elősegítse az alkotóképesség kiteljesedését, hogy rávezesse a gyermeket a tennivalók, a feladatok megvalósítására. Ugye. milyen egyszerűen hangzik? A módszert maouk a Pe- tő-averekek minősítik. Ök. akiket voltaképpen ..leírtak", mert azt mondták róluk szakemberek: feileszthetet- lenek. Ök. most beszélnek, járnak írnak, olvasnak. Sőt: közülük nem eav aktív dol- nozóként többet keres, mint a konduktora. Van. aki pedagógus művészettörténész, vagy éppen kitűnő szakmunkás lett. A Pető-peda- gógia először csendben aratta nagyszerűbbnél nagyszerűbb sikereit, ma már se szeri, se száma az érdeklődőknek. Pető András már nem élhette mea munkája ilyen jellegű elismerését, népszerűsítését. Utódai, a mai Pe- tő-pedagógusok pedig egyre nehezebben tudnak megfelelni az elvárásoknak. Fogadniuk kell az újságírók — a napokban például angol és amerikai televíziós stáb érkezik —. és egyre nagyobb számban, voltaképpen a világ minden tájáról jelentkező szakemberek rohamát. Ugyanakkor az intézeti ellátást kérő gyerekek száma nem csökken. sőt. gyakorlatilag nő. mert mind több külföldi szülő könyörög reménytelenségre ítélt gyermeke taníttatásáért. Nyilván mondani sem kell. az intézetben továbbra is magas szinten kívánják alkalmazni a mind ez ideig példa nélkül álló Pető-mód- szert. Ám a korlátok szaporodni látszanak, és eavre szorítóbbak. Az egyik gond. hogy mindössze 130 szakképzett konduktor (rávezető pedagógus) van hazánkban. Többre volna szükség! A megoldás látszólag igen egyszerű. Hogy tudniillik több jelentkezőt kell beiskolázni. Csakhogy! Szűkre szabott kerethez kell a felvételiztetőknek igazodniuk. Miért? Erre a kérdésre aligha lehet elfogadható választ adni. Remélhetően a Művelődésügyi Minisztérium mielőbb rászánja magát la végső lépésre: a keret feloldására. Ezt a döntést sürgeti az a tény is. hogy külföldön egyre többen ..maszekban árusítják” a Pető- módszert. Eredményeikről nincs pontos információ, mindenesetre az eredeti pedagógiai gyakorlatot idehaza kellene kiszélesíteni, tanítani. átadni úiabb és úiabb konduktorjelölteknek. A felvételt nyertek négy éven át tanulnak pszichológiát, pedagógiát, logopédiát, és sok minden mást. hogy a diploma átvétele után sokoldalúan képzett konduktorokként próbálják meg olykor a lehetetlennek tűnőt is. A magam részéről megkockáztatom: ez a módszer az úgynevezett határeseteknek is széles távlatot nvit- hatna. hiszen már igen korai időszaktól kezdődően alkalmazni lehetne náluk a Pető-gyakorlatot. s iskola- kezdéskor nem az a bizonytalanság venné körül őket. mint ma. hanem minden bizonnyal egyenlőbb esélyekkel indulhatnának. Ennek megvalósításához, vagyis a Pető-pedagógia szélesebb körű alkalmazásához kétségtelenül több konduktorra. naavobb intézetre, és a módszer védettségére volna szükség. A napokban a Chemolim- vex Külkereskedelmi Vállalat elsőként jelentkezett támogatóként. Rendkívül fontosnak tartják, hogv a Pető Intézet nemzetközi módszertani központtá válton. Ennek megvalósítását egy alapítvány is segíthetné, melynek kezdeményezője. egyebek mellett elindítója a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat szeretne lenni. Egv esétleges alapítványra befolyó összegből pedig bővíthető lenne maga az intézet is. hiszen már szűk. A megszűnő korlátok pedig további lendületet adhatnának a pedagógiai munkának. A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat kezdeményezése minden bizonnyal insoirálólag hat más nagyvállalatokra. gazdálkodó szervezetekre. s megindulhat egv olyan egészséges erjedés. amelynek eredményeként még több lesz az emberré váló Pető-gverek itthon és külföldön. Végére maradt a kérdés: ki az a Pető András. aki valószínűleg minden idők legnagyszerűbb pedagógiai módszerét megalkotta és elsőként alkalmazta. Keveset tudnak róla a nem szakmabeliek. Ezért ió. hogy a Pető Intézet névadójának életútiáról. pedagógiai módszeréről. mindennapjairól könyvet szeretne megjelentetni. Javában tart már az anyaggyűjtés, de az intézet szívesen venne minden. Pető Andráshoz kötődő írásos emléket, különösen Szombathelyről. hiszen ott született a mára méltán világhírűvé vált pedagógus. H. T. Csellengő „öregek” M indennapos látvány az utcán csellengő idős ember. Sok közöttük, akivel ismeretlenül is ismerősként találkozunk már ugyanazon, vagy éppenséggel a legkülönbözőbb helyeken. Láthatóan nem tudnak mit kezdeni az idejükkel, a lakás, ház körüli tennivaló, a szokáalfc bevásárlás kevés számukra reggeltől estig. Sok választási lehetőségük nincs: a gyermekeik dolgoznak, műszakjaikat töltik, az unokák bölcsődében, óvodában, iskolában vannak — velük nem lehetnek. Otthon maradói unalmas vagy — többüknek — költséges is. Olvasni, kézimunkázni, barkácsolni télidőben csak melegen lehet. A fűtés pedig meglehetősen költséges. Ha kimozdulnak „takarékra” lehet állítani a konvektort, kevesebb szén, fa kell a tűzre, elhúzhatják vagy akár el is hagyhatják a begyújtást. Lefekvés után a takaró, paplan, dunyha alatt nincs különösebben hideg. Számosán járják céltalanul a falut, a várost, mert az elérhető rokont, barátot, szomszédot a világért sem szeretnék mindig zavarni, s kínosnak érzik egykori munkahelyeik sűrűbb látogatását is. Mert a volt kollégák, kolleginák — észrevenni rajtuk legbarátságosabb mosolyuk mögött is — jobbára valamennyien elfoglalt dolgozók, nemigen érnek rá a bővebb szóváltásra, beszélgetésre. Inkább csak futó üdvözlésre, néhány kötelező érdeklődésre futja idejükből. Vagy legalábbis így mutatják. Így képzelték, erről álmodoztak valaha, még „aktív” korukban? — Aligha. Pusztán így alakult a sorsuk. így alakították, s így alakítottuk. Beletörődhetnek, s belenyugodhatunk ebbe? Aligha, hiszen ki örülhet az ilyennek, kit tölthet el megelégedéssel, reménynyel a bizony igencsak elszomorító tapasztalat? Jó-e tudni, hogy mi vár reánk, ha egyszer majd megöregszünik? S nem csupán belépünk az idősebb korba, hanem történetesen — előbb vagy utóbb — ráadásul „egyedül” is maradunk, hiányzik párunk a „kandallótól”? Mit tehetnénk? Nos. sok mindent. Mindenekelőtt szorosabbá, jóval szorosabbá fűzhetnénk a meglazult családi, rokoni, baráti szálakat. Ha korábban nem, hát legalább akkor, amikor a nyugdíjast „magára” hagyja az élet. A lehető leggyorsabban próbáljunk mellé állni. Tegyünk a legjobb kívánsága szerint mindenben, amiben csak lehet. Törődjünk vele figyelmesebben, mint eddig. Ha a szülő nem is kerül gyermeke mellé, feltétlenül érezze elárvult, de megszokott otthonában leánya, fia közelségét. Legyenek rendszeresek — ha csak műszak után, s nem mindennap is — a látogatások, a barátságos meghívások. Iparkodjék az unoka — vagy ha megéri az „öreg szüle” — a dédunoka is az idős ember társaságában időzni. Próbáljuk kedve, hite szerint fontossá, hasznossá tenni a nyugdíjas családtagot. Aztán a munkahelyek se elégedjenek meg az évi egyszeri „hivatalos” találkozókká:'/. Legjcfob szándékukkal, buzgalmukkal mérlegeljék, hogy valamikori dolgozóikat miként foglalkoztathatnák kölcsönösen gyümölcsözően. Keresgéljék a nyugdíjasok számára „legtestreszabot- tabb” feladatokat, s bízzák bizony meg az egyiküket s másikukat is ezekkel a tennivalókkal. Ha pedig végképp nem akad részükre munkalehetőség, hát legalább az elhagyott üzem, intézmény, hivatal ajtaját hagyják előttük sértő, bántó sóhajtozások, megjegyzések nélkül nyitva. Akadjon akár csupán egy tenyérnyi hely is az ismerős falak között, ahol a régi közvetlenséggel, barátsággal kínálják székkel ezt is, azt is. S ne kelljen keresgélni, aki meghallgatja a látogatót, elmondja neki mindazt, ami a szűkebb vagy tágabb kollektíváról érdekli, netalán tanácsot, segítséget is ad a kopogtatónak. Ahol csak futja rá, megszervezhetnék például a munkahelyi nyugdíjaüklubo- kat is az ilyenféle rendszeresebb, legalább havi találkozásokra, foglalkozásokra — mivel az esetleg már meglevő települési, szakmai hasonló intézmények az említetteket korántsem pótolják igazán. Bizonyos, hogy többet érnének igy azok az „egészségügyi” séták is, amelyek valójában csak kis hányadukban válnak az utcákon gyakorta csellengőknek látott emberek hasznára. Mert mit sem ér a legtisztább levegő, a legjobban eső mozgás is, ha a fejben szomorkás, kesernyés, pusztító gondolatok, érzések kavarognak. Könnyebb, sokkal könnyebb úgy róni akár csupán a ház közelében vagy éppenséggel távolabb a métereket, kilométereket, ha nagyobb tartalma, több célja is van még életünknek. Ezt a tartalmat, célt kutassuk külön- külön ás együtt. S örvendeztessük velük úgy a nyugdíjasainkat, mint ahogyan mi is ezt várjuk majd, ha korukba lépünk — a mi utódainktól. Gyóni Gyula VENDÉGLÁTÓK BEL- ÉS KÜLFÖLDÖN Fogadni és utaztatni — kedvezőtlenebb feltételek mellett Kellemes kikapcsolódást nyújt nyaranta az idelátogató külföldi és hazai vendégeknek az egri kemping (Népújság archív-fotó — Szántó György) Közismert tény. tájegységünk számára meghatározó jelentőséggel bír az idegen- forgalom. Bevételei, illetve kiadásai mérhetők a gazdasági, társadalmi életünkben, infrastruktúránk fejlődésében. A turisztikai sport, a kulturális látnivalók bemutatásán túl, a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal elsősorban piaci tevékenységet folytat. Az elmúlt hét év alatt nettó árbevételeik az országos átlagnál kedvezőbbek. Ám a belföldi és nemzetközi idegenforgalom alakulását döntően befolyásoló néhány hazai és államközi intézkedés kedvezőtlen hatást fejtett ki. Mindezt az elmúlt évig sikerült ellensúlyozni. Az idei szabályozások nem kedveznek sem a bel-, sem pedig a külföldi relációban az idegenforgalom fejlődésének. A Heves megyeieknek eddig is komoly kiadást jelentett a nyugati országokból jövő turisták megnyerésére kifejtett erőfeszítés. Ez részben területi elhelyezkedésünkből, részben az országos propaganda túlfokozott Bxidapest- és Balaton- centrikussá gából adódik. A kedvezőtlen körülmények ellensúlyozására eddig is reklám- és információs munkát végeztek. Az anyagi források apadása ezt is kérdésessé teszi. A nem éppen reményteljes bizakodásra okot adó tendenciák ellen eddig úgy védekeztek, hogy figyelembe vették — s a jövőben is így szeretnék — a legszélesebb körű igényeket. Megnyerték a bel- és külföldi látogatók tetszését is. a városnéző körsétákat befejező orgonabemutatók, a makiári‘lakodalmas és a természetbeni sétákat kedvelők között a „szállj ki és gyalogolj” túra. A hivatal Heves megye aktív idegenforgalmában játszott szerepét reprezentálja: 1986-ban a megye összes kereskedelmi szálláshelyén eltöltött közel egymillió vendégéjszakából 48 százalékban részesültek. Működési területükön 26 iroda közül a legnagyobb szállásbázissal rendelkeznek, és a bővítés érdekében lehetőségükhöz képest beruháztak is. Ennek szép példája egyebek mellett a Hotel Síkfőkút. amely felújítva áll a vendégek rendelkezésére tavaly szeptembertől. Ez az Eger Tourist legelső ilyen létesítménye, amelyet remélhetőleg több is követ. Vendéglátói és vendégvivői gazda szerepüket nehezíti az ott dolgozók átlagbérének alacsony színvonala. Emiatt még napjainkban is kénytelenek megfelelő gyakorlattal nem rendelkező dolgozókat alkalmazni. A nehezebb körülmények ellenére elképzeléseik szerint a VII. ötéves tervben szeretnék megvalósítani a btikkszéki kemping, a sástói sátorosok területének rekonstrukcióját, valamint az egri kemping bővítésének második ütemét. A hivatal, életében legnagyobb bevételét 1986-ban érte el, ennek okai az árbevétel növekedésében, valamint a költségek csökkentésében keresendők. Elsősorban a beutazó forgalmuk (lengyel) növekedett dinamikusan Kedvező 'hatással volt eredményükre az is, hogy ugrásszerűen javult a csúcsszezonon túl is saját szálláshelyeladásuk. Viszont a tavalyi nyereség elsősorban a lengyel csoportok elmaradása miatt mérséklődik. Az elmúlt években jelen-, tős kedvezményeket biztosítottak a bakancsos ifjúsági turizmus számára. Egyet azonban meg kell jegyeznünk: az olcsó kategóriájú szálláshelyek kizárólag a költségvetési intézményi gazdálkodás vívmányai. A vállalati formával együttjáró szabályozás azonban automatikusan kiiktatná a helyenként csak ráfizetéssel üzemeltethető szálláshelyeket idegenforgalmi kapacitásukból. A megváltozott körülmények között a hivatal törekvése az, hogy a beutazó turizmusban eredményesen töltse be a házigazda szerepét. Ennek fontos eszköze a többoldalú nemzetközi kapcsolatbővítés, a szolgáltatási színvonal megőrzése, tájegységünkre jellemző speciális, piacképes idegenforgalmi árualap megteremtése, kihasználva a termál-gyógyturiz- mus, kulturális és gasztronómiai adottságait — ezekről számolt be Heves Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága előtt Csallány Géza, a Heves Megyei Idegonforgal- mi Hivatal vezetője. Jelentős kedvezményeket biztosítanak az ifjúsági turizmus számára
