Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 26., kedd 5. Magyar haditengerészek emlékműve ötvenedik éve, hogy át­adták a budapesti Boráros téri, a mai Petőfi hidat, és a budai pillérjére épített világítótornyot felavatták. Idézzük föl hazánk egyet­len, hajdan volt haditenge­részeti emlékművének tör­ténetét. 1936-ban megalakult az Országos Haditengerészeti Emlékmű Bizottság, amely szorgalmazta, hogy a Bor- aros teret a Lágymányossal összekötő, épülő híd pillé­reire tervezett cbeliszkek helyett egyetlen nagy em­lékoszlopot állítsanak, amely­nek célja: emlékeztetni a világháborúban elesett ha­ditengerészekre. Voltak ilyenek? Voltak, harcoltak, és meg­haltak a hazájukért. Mint az Erzsébet királynéról el­nevezett cirkáló matrózai közül Ács József és Únody Mihály matrózok, akik 1914 őszén a Távol-Keleten. Csingtauban, utolsó tölté­nyig harcolva, majd közel­harcot viva a japánokkal Fuldokolva, sebesülten küz­döttek életükért az aknán felrobbant LIKA romboló tengerészei a kiömlő olajtól lángoló vízben, hasztalanul, többek között Török József, Pap Ferenc, Jakab Vince. Sárkány Ferenc, Rompos József, Vári Sándor. Kovács Sándor matrózok, Borcsik Imre főfűtő . . . Kezdetleges repülőgépeiken vívták légi harcaikat, s zuhantak le ha­lálos sebbel, mint Benkő Gyula repülőmester, vagy érte őket halálos baleset, mint Váyios Lajos tenge­rész zászlóst Elindultak ki­vénült tengeralattjárókon olyan utakra, amelyekről többé nem volt visszatérés, mint Tóth István sorhajó­hadnagy. Ricsóvári Sándor, Bakay Gyula hadnagy. Gyorfi József negyedmester. Keményt Ferenc. Benczúr István torpedósok, Tomay Lajos gépészmatróz. Strausz Zoltán torpedóirányzó eseté­ben .. . Bent rekedt a süly- lyedő Szent István csataha­jó gyomrában, amikor a lé­ket akarta betömni Maxon Róbert sorhajóhadnagy kél tucat magyar legényével.. . Ök és bajtársaik miért ne érdemelnék meg az utókor kegyeletét? 1936 nyarán nyilvános tervpályázatot hir­dettek. amelyre 45 szobrász és építőművész nyújtott be pályamunkát. Közülük Szentgyörgyi István szob­rász és Miskolcit László építész kapta meg a megbí­zást. Az emlékmű építését a Kereskedelem- és Közegész­ségügyi Minisztérium Duna­it ídépítési osztálya vezette. A faragott fehér kőből rakott emlékművet a híd budai pillérének északi ki- szögellésén helyez'.ék el. A talapzat keleti és nyugati oldalán felirat hirdette: ,,A Cs. és Kir. Haditengerészet és magyar hősi halottai em­lékének”. A hasáb formájú alapzatból hullámokat ha­sító cirkáló orra nyúlt elő­re. Fedélzetén távolba tekin­tő. tenyerével szemét beár­A magyar haditenge­részek emlék­műve, a fiu­mei világító- torony má­sával ★ Az emlék­csarnok egyik dom­borművé (A szerző archív lel - Vételei — KKj Déli baba volt egykor a délibáb nyékoló tengerész kürtös állt. mellette a harc géniu­szát megtestesítő angyal. ,A két bronzalak 6 méter ma­gas volt. A talapzaton he­lyezkedett el Fiume világí­tótornyának a mása: az a cég gyártotta, amely annak idején az eredetit. Az em­lékmű 40 méterrel magaso­dott a hídpálya fölé. A talapzatban és a vilá­gítótoronyban emlékcsar­nokot rendeztek be. Bent. oszlopra helyezett emlék­könyv. a haditengerészet­nek azzal a világháborús történetével, amely a ma­gyar elesettek köré fonódott. Itt kapott helyet az ereklye­gyűjtemény (például lobo­gók, okmányok stb.j. A bejárat fölött felirat: NON OMNIS MORIAR (nem enyészik el minden). Az emlékkönyvet tartó osz­lop fölött pedig: VIVERE MILITARE EST (élni anv- nyi, mint harcolni). ' Az emlékcsarnokot két dombormű is díszítette. Az egyik a régi vitorlás hajó­hadat, a másik a modern flottát ábrázolta. Itt helyet kapott három vízirepülő­gép, egy tengeralattjáró, egy dunai monitorcsoport. va­lamint egy felfegyverzett folyami gőzös is, a csataha­jók, cirkálók, rombolók és naszádok mellett. A felavatás, illetve a szo­borcsoport leleplezési ün­nepségén a folyamőrség lo­bogódíszt öltött őrnaszádjai mellett horgonyzott egy osztrák őrnaszád is, meg­annyi világháborús veterán­hajó. A megnyitó ünnepi beszé­det norwalli Kőnek Emil, volt altengernagy. a flotta utolsó ivezérkari .főnöke tartotta, amelyben kiemel­te: „ .. . Hadihajóinkon az elismerten legkiválóbb tü­zérek, torpedisták és gépé­szek a magyarok voltak, és mint egészen sajátos tünet említhető, hogy a búvárok között pedig alig lehetett más nemzetiségb(elit talál­ni. mint magyart A második világháború pusztításai ezt az emlékmű­vet sem kímélték. Ma már semmi sem emlékeztet azok­ra a haditengerészekre, akiknek az Adria vagy a Duna az örök nyughelve. Dr. Cs. K­Ha valaki a határt járja, amikor kasza alá értek a szárba szökkent gabonák, hosszan elgyönyörködhet a hatalmas táblákban, ame­lyek különösen akkor szé­pek, ha könnyű szél fut el felettük: ilyenkor valóban úgy hullámzanak. akár a tenger. Vagy úgy, mintha egy lát­hatatlan alak lépte nyomán hajladoznának meg a szá­lak. Ezt a bizonyos nem lé­tező, de a nép képzeletvilá­gában sokáig oly elevenen élő — hol fehér, hol meg feke­te ruhát viselő — leányt vagy asszonyt többek kö­zött a göcseji falvak lakói tisztelték, s azt is „tudták” róla, hogy rendszerint a dé­li órákban indul el szokásos sétájára. S ha már akkor jön-megy, el is nevezték dé­li babának. Peruban a folkloristák sze­rint szintén számos legenda él a gabenaföldek istenasz- szonyairól. Ott a kalászok felett lebegő testetlen lény­nek mondják őket, de olyan változatuk is akad. amely éppen arról tud. hogy ma­gából a megművelt földből bújnak időnként elő. Az egyik ősmonda szerint ez a titokzatos gabonaasszeny szül­te meg azt az isteni gyér-' meket. amely még kicsi ko­rában elhalálozott, s ami­kor eltemették, a fogaiból sarjadt ki a kukorica, a hú­sából a gyümölcsök sokasá­ga, a csontjaiból pedig szá­mos gumós növény. Ez a három példa is bizo­nyítja, hogy szinte teljes azonossággal képzelték el a föld termékenységét évről évre újjávarázsoló szelle­met mind a régebben, mind az újabban élő emberek. Valahonnan a talajból bú­jik elő, a megművelt táblák fölött jár. s általában dél­tájt lehet' vele találkozni. A Vas megyei Sé község közelében folytatott ásatas eredményeképpen immár azi is tudjuk, hogy ugyancsak nagyon egyformán igyekez tek szolgálatra bírni ezeket a déli babákat, a világ kü­lönböző tájain serénykedő földművelők. Korábban ugyanis csak közép-amerikai adatok utaltak arra, hogy a képzelt lényt ábrázoló szob­rocskákat szétszedték, és da­rabjaikat egymástól távol el­temetve várták a csodát, te­hát azt. hogy a föld újból és újból gazdagon teremjen. S mit hoz a régészek szeren­cséje? Az említett település mellett a szombathelyi Sa- varia Múzeum munkatársai szintén ilyen gabona-isten­asszonyokat találtak, ugyan­csak darabokban, de tökéle­tesen összeilleszthető álla­potban. S mindezt a hatezer évvel ezelőtti újkökorból — ami önmagában is szenzáció. Hát még úgy, hogy ki lehel búvárkodni az óceán túlsó partján meglévő párhuzamát Mindezek után pedig már csak az van hátra, hogy ma­gát a délibábot, ezt a közis­mert légkörfizikai jelenséget is összeházasítsuk a déli ba­bákkal. Nos. a sík területek fölött, a talaj mentén fölhe- vülő légrétegeknek ez a tük- rözési tüneménye, azért kap­ta nálunk ezt a nevet, mert a jelenségben szintén a dé­li babák tünékeny kápráza- ta villan elő. Van is, nincs is. mint a gabonaföldek fö­lött tovasuhanó. a vetés hul­lámzását előidéző istenasz- szeny. „aki” — mint láthat­tuk — a talajból támad fel. s főképpen a déli órák me­legéi kedveli. Hazánkban ép­pen úgy. mint mindenütt, ahol a lapos vidékeket beve­ti. műveli, s a remélt ter­mést mindenféle mesékkel, legendákkal óvja. félti, ma­gyarázza a földművelő em­ber. A. L. HAZAI TÁJAKON Városiasodó Celldömölk Régmúlt időkben három telebülés versengett egymás­sal: a jobbágyok lakta Pór- dömölk. az evangélikus Ne- mesdömölk és a katolikus búcsú járóhely. Kis-Czell. Va­lószínűleg az első volt a leg­régibb 1252-ben már emlí­tik egv birtokper kapcsán, de számos lokálpatrióta eskü­szik rá hogy Vak Béla ki­rály alapította 1131—1141 között. Nemesdömölkről vi­szont ..csak” 1410-ben esik először szó. akkor is Kisdö- mölk (pontosan: Kvsdemslk) néven. Kis-Czell pedig egé­szen ..fiatal”, múltiát a XVIII. századra vezeti visz- sza. Akkor — legalábbis a korhoz mérten — gyorsan követték egymást a telepü­lés életét befolyásoló esemé­nyek: ?. ..csodatévő” Mária- szoborhoz (amelyet a török elől a Pozsony melletti Dé- nesdre menekítettek, s azóta • is ott tisztelik a hívők), tö­megesen zarándokoltak ma­gyar és osztrák földről egy­aránt. II. József az 1780-as években betiltotta a búcsú já­rást és elűzte a bencés szer­zeteseket. ám ugyanazokban az években községi rangot nvert Kis-Czell. 1790-ben pe­dig mezővárossá nyilvánítot­ták. Így aztán aligha csodálha­tó. hogy a celliek — és 1907 óta a celldömölkiek. mert ekkor egyesítették a három helységet — a maguk szülő- és lakóhelyét rendületlenül városnak mondták. Jóllehet csak naavközséa volt az. s a császári és királyi sóhivata­lon kívül sokáia ne,m is volt jelentősebb intézménye. Fel­jegyezték viszont 1869-ben. hogy a férfilakosságnak 84.8 százaléka tudott írni-olvas- ni. ami messze felülmúlta mind az országos, mind a megyei Átlagot. Ipart ígérjek a cellieknek — egykori források szerint többször is. Ám mindez puszta ígéret maradt, bár a századforduló előtt három bank is alakult, mindegyik azzal a célzattal, hogy ipart hoz. a községnek. De a tő­kések .útközben” meggon­dolták magukat: Szombathe­lyen. Pápán. sőt. még a kö­zeli. ugyancsak rivalizáló községben. Sárváron is ala­pítottak gvárat, csak éppen Cellben nem. Fordulatot a vasút hozott. 1871. október elsején pöfö­gött be az első gőzmozdonv a celli állomásra, s attól kezdve a három, maid esv- avé lett település életét ez határozta meg. Mind a mai napig, hiszen jelenleg ötezer dolgozó közül több mint két­ezer a vasutasok száma. tllsösorban a vasút döntöt­te el azt is. hoau — ismét több versenaö közül — Cell­dömölk legyen a járási szék­hely. Az is maradt mindvé­gig. amíg meg nem szűntek a járások. Időközben — 1979. január elsejétől — városi rangra emelkedett. Vagyis mondhatjuk úgy: visszakap­ta városi rangiát. immár hi­vatalosan is. A iárás meg­szűnésével elvitték a város­csak nem derül ki a nevéből — önálló gépgyára van. S hogy a kisiparosok száma el­éri a kétszázat, az egészen természetes olyan helység­ben. ahol már kétszáz évvel ezelőtt működött a csizma­diák nemes cehe. Réai hagyomány az ide- aentorgalom. Legalábbis a celldömölkiek 1831. máius 25-re vezetik vissza kezde­teit. ekkor mondta ki itt öt vármegye rendi gyűlése a Balatonfüredi Nemzeti Szín­ház megépítését elrendelő határozatát. Három napig játszott akkor a városban a maevar nyelvű társulat — s ennek emlékére rendezik meg minden év májusában — 1988-ban már 23. alkalom­mal — a Kemenesaljái Na- ookat. amire sok vendéget hivnak-várnak-köszöntenek hazai tájakról és külföldről. Amihez nem csekélv vonz­erő a közeli Sághegv. Sok celldömölki lakosnak van ott hétvégi háza (ami inkább amolvan családi borpince). S mert azt aligha lehet ki­hagyni. egv celldömölki út­ból — talán azért is ió. ha vasúton látogatjuk meg a fejlődő Celldömölköt. . . V. E. ból a bíróságot, ügyészséget és még néhány hivatalt — viszont megmaradt a tanács egyes hatásköreiben néhány környékbeli község. Igaz: ez is csak átmenetileg, mert ép­pen Vas az egyik megye, ahol bevezetik a kétszintű közigazgatást. A városiasodással együtt járt az iparosodás és a lakótelev- évités. Tizennyolc ipari egy­sége közül tizenkettő kisvál­lalat és helviioari szövetke­zet. A Győri Kötottkesztvű- gvárnak és a Budapesti Élelmiszeripari Gépgyárnak önálló gyáregysége működik Celldömölkön. a Celtex Há­ziipari Szövetkezet pedig — nevével némi ellentétben — magnetofonfeiektől cipőfel­sőrészig sok mindent állít elő. nagyrészt nem is Celldö­mölkön. A Műszaki Ipari Kisszövetkezetnek — ugvan­A Mikes úti lakótelep részlete. Tóth Júlia Játszóplasztika című szobrával (MTI-fotó — KS) Állásajánlatai: Mátra Élvegy Egri Fiókja: Eger, Lenin út 198. Egri és kerecsendi munkahelyre felvesz gépírni tudó adatrögzítőt, valamint takarítónőt. Heves Megyei Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Mérlegképes könyvelői képesítéssel felvesz üzemgazdászt és számlaellenőrt. Jelentkezni lehet a fenti címen Egri Hütőházába alkalmaz éjjeliőrt és portást. Jelentkezni lehet a hűtőház vezetőjénél (Eger. Külsősor u.) COOPSPED: Eger, Vécsey-völgy 97. Középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú munkaügyi tanfolyami végzettséggel rendelkező munkaügyi előadót keres felvételre. Épületkarbantartó Szövetkezet: Eger, Vöröstüzér u. 34. Szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező közgazdasági elemzőt és számviteli osztályvezető-helyettest alkalmaz. H.M.-i Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b. Felvételre keres felsőfokú végzettségű épületgépészt és építészt előkészítői munkakör betöltésére, valamint pénzügyi csoportvezetői. Továbbá alkalmaz egri területre asztalos, lakatos, ács és kőműves szakmunkásokat. SZOT-üdülö: Galyatető Alkalmaz éttermi felszolgálót, takarítónőt, konyhai kisegítőt, olajkazán-fűtőt, állandó éjszakai portást. Csőszerelőipari Vállalat 7/2. sz. Üzemegysége: Selyp, Vörösmajori u. 48. Felvesz felsőfokú végzettségű pályakezdő gépgyártás­technológus, fémszerkezetgyártó, épületgépész szakembere­ket. műszaki ügyintézői; technológusi munkakörbe, valamint pénzügyi-számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező munkaerőt. Továbbá alkalmaz azonnali belépéssel központi­fűtés-szerelőt: csőhálózat-szerelő; vas- és fémszerkezeti lakatos szakmunkásokat. Aranykalász Mgtsz: Kerecsend, Bereksori u. 3. Felvételt hirdet varrodai üzemébe gépi varró szakmunkás és varrodai műszerész munkakörök betöltésére, egy műsza­kos munkarendben. Jelentkezni lehet a fenti címen a munkaügyi vezetőnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents