Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

4. . ^ IjF iS Ifíi NÉPÚJSÁG, 1988. január 26., kedd Filmcsillagból hercegné Az első filmszercpcben, 1951-ben a Tizen­négy órában Az esküvőn 1956-ban (balra) Szerénykedésre semmi ok Ötvennyolc éves lenne most és már öt éve halott Grace Kelly az ünnepelt filmsztár, majd uralkodói hercegné. Nagyapja a sok ezer koldus ír paraszt­tal hajózott át Ameriká­ba. Tíz gyermeke közül kilencedik volt Jack, aki a semmiből indulva, ha­marosan jómódú vállalko­zó lett. Tizenhét szobás villában lakott családjá­val Philadelphiában. Négy gyermeke közül harmadik­nak született Grace, 1929. november 12-én. Tizenhét esztendősen jut be nagy­bátyja segítségével a New York-i Színiakadé­miára. Aj; „iskola szépe" lesz. Csodálatos arcbőre, kék szeme, szőke haja. el­ragadó kedvessége, tréfára mindig kapható természe­te mindenkit meghódít. Hogy pénzt keressen, elő­ször a reklámokon jelenik meg arca. aztán modell lesz. kisebb szerepeket kap színpa­dén. És megérkezik az első nagy szerelem, de a Kelly csalód elriasztja a kérőt. Mint ugyanígy később is, több ízben. Grace elhatároz­za. hogy teljes erővel neki­lát pályája -kiépítésének. Hí­res. neves, befolyásos fér­fiak társaságát keresi, s meg is találja, hiszen nagyon szép és elragadóan kedves. Már foglalkoztatja a tv is. Hatvan darabban játszik. Következik az első nagy film. s vele az első nercbun­da. Aztán szerep az akkor már körülrajongott sztárral, Gary Cooperrel. Főszerep Clark Gable oldalán, A ne­ves rendező, Hitchcock kor­szaka következik aztán, aki legalább tiz filmet tervez Grace Kellyvel. Pedig Grace szerint „Hitchcockkal dolgoz­ni szörnyűség, de önbizalom­mal tölt el, és varázslata alatt tart.". A Vidéki lány főszerepe — egy alkoholista férfi el­Két új sorozat indul feb­ruárban a képernyőn. Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat címmel négyrészes kabaré­történeti műsort sugároznak, amelynek első adását február 6-án láthatják a nézők. A ciklus 1945-től a hatvanas évekig eleveníti fel a ma­gyar közéleti humor legki­emelkedőbb írásait, s mutat­ja be kiváló művelőit. Az gyötört felesége — meghoz­za számára az Oscar-díjat is. Ez időben öt filmje fut a mozikban egy időben, elnye­ri a tv Oscar-ját, és mind­össze huszonöt éves. Nagyon jó alakítást nyújt Molnár Ferenc darabjában, a Haty- tyú-ban is. Meghívást kap Cannes-ba a filmfesztiválra, s bemutat­ják a monacói uralkodónak. Rainier hercegnek; s a har­minckét éves herceg hama­rosan feleségül kéri a hu­szonhat éves filmcsillagot, hogy 1956 áprilisában oltár­hoz vezesse, s Grace Kelly elfoglalhassa hercegnéi trón­ját a Monte. Carlo szikláira épült, 220 szobás, rózsaszínű palotában. A kívülállónak mesébe il­lő szerelmi történet. És a valóság? Rainier hercegnek meg kellett nősülnie, mert függetlenségét Franciaor­szágtól Monaco csak úgv őrzi meg, ha van trónörökös. Grace Kelly a legjobb perc­ben jött. Gyönyörű szép nő, világhíres sztár, aki mágnes­ként vonzza majd a turistá­egyenként 70—80 perces adá­sokban — amelyeknek ren­dezője Várkonyi Gábor, for­gatókönyvírója Litványi Ká­roly — 1945, 1946—1949, az ötvenes évek és az 1956 utáni időszak szatirikus írásaiból, kabaréjeleneteiből és dalai­ból fűznek össze egy-egy csokorra valót. A korszak társadalmi életét, közéleti problémáit és jelenségeit kát, Monaco bevételének pe­dig nagyobbik részét az ide­genforgalom adja. És a két­millió dolláros hozomány sem kevés. Nincsen könnyű dolga a hercegnének. Minden és min­denki idegen. Az udvari eti­kett — mint egy valódi ural­kodói házban — nagyon szi­gorú. A hercegnek alig akad szabad órája, annyira leköti hivatala, sok gondja. Hosz- szú évekbe telik, mire Grace beleszokik „honanyai" tisz­tébe. társadalmi kötelezettsé­geibe. Fia nevelésébe nem szólhat bele, mert a herceg saját maga akar belőle iga­zi uralkodót nevelni. A na­gyobbik lány. Caroline 18 évesen egy nála sokkal idő­sebb playboyba szeret bele. s erőszakolja ki az esküvőt szüleinél, hogy egy év múlva elválhasson majd. Stephanie, a kisebbik lány már 17 éve­sen megkezdi önálló életét párizsi iskolai évei alatt. A 26 éven át tartó házas­ság alatt a hercegnek egy- egy szerelmi kalandja is ki­tudódik — szép. fiatal ud­tükröző válogatást követően — minden adás után — a 2-es csatornán húszperces beszélgetés hangzik el a kor­ról és az irodalomról, töb­bek között Goda Gáborral, Ungvári Tamással, Tabi Lászlóval és Kolozsvári Grandpierre Emillel. A gyermekeknek készült a február 7-én induló Orrom krumpli, hajam kóc című varhölgyek is vannak —, lel­ki sérülései tompítására az alkoholt reméli gyógyírnak a hercegné, s bizony jó né­hány kilót felszed egykori gyönyörű alakjára. Hogy mi okozta a tragé­diát 1982-ben? <3 ült a vo­lánhoz. hogy Stephanie-t be­hozza nyári kastélyukból Monte Carlóba. Már a vá­ros- közelében voltak. ami­kor — szemtanú leírása sze­rint — a barna 3500-as Ro­ver sziklának, terelőkorlát­nak, majd töltésnek ütköz­ve elfeküdt a bozótban. A vezetői oldalról Stephanie mászott elő. kisebb sérülé­sekkel. a másik ülésben Grace feküdt haldokolva, ö vezetett? Vagy a leány? Vé­letlen hiba? Az alkohol? Tán nem vette föl szemüvegét? öngyilkosság? A kérdésekre nem vála­szolt. Magához sem térve, másnap Grace Kelly meg­halt. A befelé inkább köny- nyes. de kifelé mindig ra­gyogó fényt árasztó csillag kihunyt. (D. V.) sorozat, amelynek tíz epi­zódját Csukás István irta. A vasárnap délelőttkönként lát­ható vidám, tanulságos bo­hóc- és cirkuszi történetek állandó szereplője a porond­mester — Funtek Frigyes —, s a három bohóc, akiket Szerednyei Béla. Straub De­zső és Schlanger András for­mál meg. A tévé jóvoltából milli­ók értesülhettek arról, hogy az Országgyűlés kul­turális bizottsága legutóbbi ülését -a Rádió székházában tartotta. Jó ötlet volt a helyszín megválasztása, mert a résztvevők az itt dolgo­zók helytállását. örömeit, illetve megoldásra váró gondjait mérlegelték. Felsorakoztatták. össze­gezték - a nehézségeket. az anyagi természetű problé­mákat. az ezekből fakadó takarékossági intézkedése­ket. Aggodalmakat is emleget­tek. tartva attól, hogy a pénzszűke miatt csorbát szenvednek a tartalmi el­képzelések. A témára — s ez érthető — visszatértek a szombati 168 órában. Meginterjú­volták dr. Szecskő Tamást, a Tömegkommunikációs Kutató Központ igazgatóját. akivel nemcsak a jelent, hanem a közeli és a távo­labbi jövőt is feltérképezték. Tetszett a megközelítés, különösképp az a szerény­ség, amely a munkatársak alapállását jellemezte. An­nál is inkább, mert lenne mivel büszkélkedniük. Nem először fogalmazom meg azt —_ meggyőződésem, hogy sokan vélekednek így —, hogy ez a többezres gárda még mindig állja a versenyt, s változatlanul lekörözi a lassan hozzáöre­gedő televíziót. Méghozzá sokkal hátrányosabb hely­zetből rajtolva, mint a vi­talitás előnyeire esküdött riválisok. Elég. ha csak ar­Azt hiszem úgy stílusos, ha az előbbiekhez egy il­lusztráló blokkot is társí­tunk. Méghozzá ugyanerről a napról. Nem először méltatom az Ismét — a javából! dicsére­tes színvonalát. A stáb tag­jai akárcsak máskor, most is kitettek magukért. Felidéztek egy nem akár­milyen közgazdásszal ké­szített beszélgetést. Meg­nyugvás tudni, hogy akad­nak olyan szakemberek is, akik száműzik a szakzsar­gont. a soványka tudomá­nyos vénára mutató ide­genszavakból öss//epreseit halandzsát, s közérthetően, mindenkinek postázva tol­mácsolják közérdekű infor­mációikat. Ez történt ekkor is. Újra megvilágosodott, hogy az infláció megfékezé­sét nem az adó- és árrend­szer változtatása segítené elsősorban, hanem a ter­ra utalunk, hogy meglepő­en gazdag a választék, hogy az ajánlott lista zömét esz­mei és formai igényesség, a megújulás vitathatatlanul érzékelhető óhaja jellemzi Még rágondolni is rossz, hogy a'kínálat jelentős há­nyada semmibe vész. hiszen nincs időnk naponta órákat a készülék mellett tölteni. Holott megérné, érdemes lenne, hiszen árnyaltabbá valna világlátásunk. ízelí­tőt kaphatnánk a nyíltság és az őszinteség ABC-jéböl De^ hát rohanunk, siet­nünk kell élni. Annyira persze nem • vágtázunk, hogy ne értékelnénk a minő­séget, a magas fokú hozzá­értést, a megnyerő elkötele­zettséget, a holnapokkal való törődést. Legfeljebb „bűntudatunk'* hatványozódik. Szerencsé­re, mivel így remélhetőleg többször nyúlunk ahhoz az indítógombhoz. A technikai fejlődésről is szó esett, például arról, hogy aligha várható szuperszoni­kus tempó. Hadd tegyem hozzá: erre nincs is szükség, hiszen ez csak kiszolgáló háttérfront, mivel elsődleges — ez így volt és lesz is — a mondandó aktualitása, mélyenszántó tálalása. De jó, hogy ez nem fo­rintkérdés, hiszen kizárólag a szürkeállomány, a tehet­ség függvénye. Ók nem hangsúlyozták, ezért nekünk kötelességünk nyoma tékolni: ebben nincs hiány. Olyan fundamentum ez, amelyre bízvást építhetnek, bármikor. Ráadásul nem lég­várakat ... melési szférába nyúló gyö­kerek radikális. hatékony orvoslása. Ezután következett az ( am sorry kezdetű sláger. Kell ehhez kommentár? Hát bizony sajnáljuk . . . Később egy volt minisz­ter nyilatkozott, ezt zárták a Kabaré című musical két­ségkívül hatásos részletével Ugye ne folytassam . .. ? A szellemesség nem akár­milyen erény, fegyvertárá­nak hadbavetése olykor tö­möri több erejű a legokosab­ban megszerkesztett tájékoz­tatóknál is. Ráadásul további töpren­gésre készteti mindazokat, akik nemcsak keseregnek, hanem hisznek a kivezető útban. Keresik, megtalálják azt. akarnak is azon ha­ladni. , Valamennyiünk javára .. . Pécsi István Új sorozatok a televízióban Lényeglátás Magyar bemutatók A Dunától a Hortobágyon át Amerikáig terjedő hely­színeken játszódnak az év első négy hónapjában be­mutatásra szánt magyar fil­mek. Márciusban mutatiák be a mozik a Tiszta Amerika című filmet, amelynek for­gatókönyvét Esterházy Péter és Gothár Péter írta. Az amerikai metropolis dzsun- aeliében játszódó alkotás fő­szereplői : Lukáts Andor, Szirtes Adám, Bodnár Erika. Trula Hoosier és Stafford Ashani. A budapesti Arizona mulató történetét meséli el a Sándor Pál rendezte ma­gyar—olasz film. a Miss Ari­zona. amelyben a két fősze­repet világhírű színészek — Hanna Schygulla és Mar­cello Mastroianni — alakít­ják. Palásthy György folytatta a Szeleburdi család történe- tet: a Hajónapló családi ki­rándulásról szól — elsősor­ban az ifiabb korosztályhoz — sok humorral. Maavar Bálint és Schiffer Pál filmjében hét ember szó­lal meg. akik Dunapatai köz­ség — s természetesen az ott élők — történetét mond- iák el. 1919-től napjainkig. A Küldetés Eviánba for­gatókönyvét Hans Habe A küldetés című regénye alap­ján írta és vitte filmre Szán­tó Erika. Az 1938-as eviáni Menekültügyi Kongresszus vitáit, történéseit Heinrich von Benda professzor szem­szögéből ábrázolja az alko­tás. Márciusban vetítik Sára Sándor egyik úi filmjét. A Tüske a köröm alatt törté­nete a hatalmi visszaélés sa­játságos formáját, a gazda­sági érdeknek álcázott ma­gánérdeket veszi górcső alá. Áprilisi bemutató a Her­nádi Gyula művéből készült Kiáltás és kiáltás, amelv az ötvenes éveket idézi. Azt ér­zékelteti. hogy az 1958-ban helyenként még továbbélő voluntarista politika ember­telen eszközei újra tragédiá­kat okoznak. A filmben, amelynek rendezőié Kezdi Kovács Zsolt Varaa Mária. Andorai Péter és Jerzy Trela alakítja a főbb szerepeket. RUMEN BALABANOV Tárlatvezetés Tegnap Petrov felhívott telefonon. — Te tudtad? — kérdezte. — Mi a csudát? — Megnyitották a nagy­közönség előtt Nikodimov elvtársat. Gyere azonnal . . . A szóban forgó Nikodimov jelentős személyiség. Első ízben tették lehetővé a nagy­közönség számára a látoga­tását. Ezt nem szabad el­szalasztani. Tüstént felkere­kedtem. Hosszú sor volt előttem. Nikodimov csak 14—16 óra között van nyitva. Addig, amíg sziesztázik. A fennma­radó időben fontos munkát végez. Azaz — tanácskozá­sokon. operatív értekezlete­ken és gyűléseken vesz részt Beléptünk Nikodimovba. A tárlatvezető rögvest le­táborozott a bejáratnál, és felhívta a figyelmünket Ni­kodimov fogazatára. Az elül­ső fogak harapásra, a hát­sók rágósra szolgálnak, és mindent péppé tud zúzni. — Miiven kár — mondta a tárlatvezető —. hogy Ni­kodimov jelenleg pihen. Jó volna akkor meglátogatni, amikor éppen tanácskozik. Megláthatnák, mikénl mai- bele az ellenfeleibe, és ho­gyan zúzza őket össze ... Lejjebb ereszkedtünk. Emésztötraktusában ton- naszámra sodródott a papír: utasítások, kivonatok, jelen­tések és hasonló iratok. — Ezzel táplálkozik Niko­dimov elvtárs — magyaráz­ta a tárlatvezető. — Napon­ta háromszor —* tavaszi fá­radtság esetén négyszer. Legjobban azonban Niko­dimov szíve ragadott meg bennünket. Hatalmas volt és áttetsző. Valamennyi látoga­tó célba vehette valamivel, ami éppen a keze ügyében volt. Én személv szerint a töltőtollamat mártottam be­be. El is tört. — Nikodimov szíve sebez- hetetlen. semmi sem fog raj­ta! — magyarázta a tárlat­vezető. — Már sokan próbál­koztak maguk előtt, de hiá­ba ... — Miből van? — kérdez­tem. ■ — Valószínűleg olyan kü­lönleges ötvözetből, melvet az űrhajók’ külső védőbur­kolataként használnak! — suttogta Petrov. — Ugyan kérem! — szólt közbe a tárlatvezető. — Ni­kodimov szívét harminc- nyolcféle normatív ügyirat alkotja .. . Véget ért a tárlatvezetés. Tapasztalatokkal gazda­godva léptünk ki az utcára. — Azt beszélik — mondta Petrov —. hogy a napokban megnyitják Parusevet is. — Miféle Parusevet? — kérdeztem. — Talán csak nem Nikodimov főnökét? — De igen! Elhúztam a számat, és finnyásán legyintettem. Ke­ményen elhatároztam ugyan­is. nem vesztegetem, az idő­met. és azon igyekszem, hoav mindenben pontosan olvan legyek, mint Nikodimov elv társ — hátha egvszer engem is megnyitnak a nagyközön­ség számára .. . (Bolaárból fordította: Adamecz Kálmánt t

Next

/
Thumbnails
Contents