Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 5., kedd Történelmi feladatok — történelmi feszültségek A szocialista társadalmak egyértelmű feladata az emberiség általános értékeinek érvényre juttatása, az olyan általános emberi céloknak, jogosultságoknak a kibontakoztatása, amelyekért az emberiség évezredeken keresztül küzdött, követelményként megfogalmazott. de amelyeknek a tömegek általi megélése eddig technikai és társadalmi akadályokba ütközött. Ezek leküzdéséhez, történelmi feladataink teljesítéséhez elvi következetességre, alapos elméleti tevékenységre, a szocializmus, a társadalmi fejlődés nemzetközi tapasztalatainak hasznosítása szükséges. Nem hunyhatjuk be a szemünket az új tények előtt, és nem dughatjuk be a fülünket a mieinktől 'eltérő gondolatok elől. Itt vagyunk Európa közepén a történelmi-földrajzi huzatban — kis nemzet. Itt csak európai szocializmust lehet csinálni — nem keleteurópait és nem nyugat-európait. A szocializmus itt csak az európai életmód, kultúra és értékrend szerves folytatása lehet. Miközben harcolunk a régi időkből örökölt és a tőkés országokból beszivárgó, romboló nézetekkel, megőrizzük mindazt, ami a korábbi fejlődésből érték, és ami életképességünket, működőképességünket növelőén, rendszerünkbe beépíthető. Fejlődésünk nem mentes az ellentmondásoktól, a feszültségektől. Ezek nagy része nem napi feszültség, hanem korszakos és történelmi. Mostanában a napi gondok túlságosan elfedik ezeket az alapvető feszültségeket, érdekütköztetéseket. Olvastam az MSZMP Központi Bizottságának 1987. november 11-i üléséről szóló közleményben. hogy „a szocializmus felépítése korunkban a magyar nép történelmi vállalkozása”. Most dől el, tudjuk-e egyáltalán ezt jól csinálni. Ügy tűniik, a népesség többségének gondolkodásában, politikai érettségében ehhez a feltételek megvannak. De megvannak-e a szükséges feltételek a vezetés és az ideológia minden szintjén? Tudja-e kezelni a politika például azt a folyamatot, hogy miközben az érdekek mindinkább differenciálódnak, egységes, szerves egészbe való integrálódásuk késik? Most már annyi érdek jut felszínre, annyi érdek fogalmazódik meg, ütközik és egyezkedik, hogy szinte felsorolni is nehéz ezeket, nemhogy rangsorolni, rendezni, egységbe építeni. És ezek igazi érdekek. Ha csak azt nézem, hogy például a Parlamentben. a Központi Bizottságban vagy a Minisztertanácsban mennyi felső szintű érdek ütközik és egyezkedik, már nem is irigylem a felső vezetőket. Gondoljunk csak egy olyan érdekre, amelyet sokáig elhanyagoltunk. illetve elhallgattunk. (Ettől persze, ez létezett, ha zavartalanul és nyíltan nem is érvényesülhetett.) Ez a nemzeti érdek, a magyarság érdeke. Ezen belül kiemelkedően fontos a nemzetbiztonsági érdek mind katonai, mind gazdasági értelemben. Nem csak arról van szó, hogy a határokon nem engedjük be az ellenséget, az ellenséges eszméket, a csempészárut. Nemcsak arról van szó, hogy növeljük a közbiztonságot, létbiztonságot és a jogbiztonságot, hanem arról is, hogy biztosítanunk kell gazdaságunk működéséhez a feltételeket jelenben és jövőben. Hozzá kell jutnunk mindahhoz — tudáshoz, anyaghoz, energiához, pénzhez és technológiához —. ami zavartalan fejlődésünk feltétele. Állítsuk csak a nemzeti, nemzetbiztonsági érdeket egy másik, felső szintű alapérdek mellé! Lássuk, összeférnek-e egymással. Ez pedig a rendszerérdek, az ideológiai érdek: az, hogy itt szocializmus épüljön és ne más. Az, hogy fennmaradjon a kizsákmányolásmentesség, a szocialista demokratizmus, a tervszerűség, a társadalmi tudatosság, a proletár internacionalizmus, a párt vezető szerepe, az állam felelőssége. Történelmi feladat összeegyeztetni a nemzeti érdeket és a rendszerérdeket. De ez csak úgy megy, ha előbb látjuk, hogy a két érdek között történelmi feszültségek is vannak, főleg abból adódóan, hogy a szocialista nemzetközi gazdasági integráció nem fejlődött kellő ütemben. A szocialista országok testvérisége nem minden relációban egyértelmű. Megkezdődött, de még nem jött létre a szocialista gazdasági integráció, a „szocialista tőke internacionalizmusa". Pedig elvileg minden feltétel megvan ahhoz, minden ideológiai tétel készen áll ahhoz, hogy nemzeti érdekeink többsége a táboron belül megtalálja érvényesülésének kereteit. Ha pedig a nemzeti és a rendszerérdek mellé még odatesszük az „államérdeket", a társadalmi érdeket, a lakosságnak, mint fogyasztónak az érdekét, a demokráciára, a politika kulturáltságára irányuló objektív érdeket, már látjuk, milyen konfliktusok vannak az érdekek szűk körében felső szinten. Képzeljük csak el. hogy mennyi érdek jelentkezik, ütközik, egyezkedik a párt és állam választott testületéinek egy-egy ülésén, bármely téma is legyen napirenden. Növekedési, egyensúlyi, fizetőképességi, hatékonysági, struktúrapolitikai, ellátási, függőségcsökkentési, nemzetbiztonsági érdekek éppen úgy ott vannak a vitában, mint a népjóléti, a szociálpolitikai, életszínvonal-politikai, a köz- művelődési. a közegészségügyi és a kisebbségi-nemzetiségi érdekek, valamint az ország különböző területeinek érdekei. Érdekellentétek, érdekfeszültségek mindenütt. De ezek még csak az úgynevezett horizontális érdekütközések: egymással egyenrangú, azonos szintű érdekek harca, egyezkedése. A politika érdekintegráló funkciója — tehát, hogy az érdekeket egységes rendszerbe foglalja, érvényesülésüket szabályozza, korlátozza, mederbe terelje — kiterjed a vertikális érdekegyeztetésre is. Az alsóbb szintű és részérdekeket — ezek érvényesülését — összhangba kell hozni a nemzeti, a társadalmi, a lakossági érdekekkel, a növekedési, egyensúlyi, fizetőképességi érdekekkel. Itt igen sok hibát lehet elkövetni, ha abból az elvből indulunk ki csupán, hogy a felsőbb érdekek maguk alá rendelik az alsóbbakat. Nem nagy felfedezés, de mégis történelmi súlyú, hogy a tömegesen jelentkező, társadalmi objektivitással és aktivitással rendelkező alsóbb szintű érdekek meghatározzák a magasabb szintű és átfogó érdekeket, mint önmaguk érvényesülési keretét. A felső érdekszférában nem érvényesíthető tartósan olyan kinyilatkoztatott és mesterségesen felerősített érdek, amely az alsóbb szintűekkel tartósan szemben áll. Ha mégis ilyen megtörténik, akkor ennek a kiemelt felső szintű érdek vallja kárát. Példának mondanám az egyensúlyt. Javítani kell az egyensúlyi helyzetet. Meg lehet ezt tenni az anyagellátás, a kooperációs fegyelem javításával, a jogbiztonság és az érdekeltségi biztonság erősítésével, hatékonyabb ösztönzéssel, műszaki fejlesztéssel, ügyességgel. De meg lehet ezt tenni azzal is, hogy az állami költségvetés szinte minden pénzt elvon a vállalatoktól, eljuttatva ezeket működőképességük alsó határára, belekény- szerítve ezeket a szűkített újratermelésbe. Így aztán leromlik a vállalatok jövedelem- termelő képessége, csökken az adó befizetése, romlik a költségvetés és az állam egyensúlyi helyzete. A vállalatnak, vállalkozásnak objektív lényegéből, jellegéből adódó törvényszerűségei, reagálásmódjai vannak. Ha ezekhez a politikai és gazdaságvezetés nem igazodik, akkor éppen az eredeti célját nem lesz képes elérni. A történelmi jelentőségű feszültségek sora mutatja, hogy itt elvi, elméleti, ideológiai kérdésekről van szó. Olyan gazdaságelmélet kell. amely mögött ott áll egy korszerű, fejlődőképes ideológia. P. O. EGER EGYIK JELKÉPE LETT Nyolcvanéves múlt a Dobó-szobor Naponta elsétálunk mellette. Az ide látogató turisták előtte fényképeztctik magukat. Stróbl Alajos Dobó-szobra Eger igazi szimbóluma lett. Megszoktuk, hogy kitörölhetetlen nevezetessége megyeszékhelyünknek ez a kompozíció. Azon nemigen gondolkodunk, hogy mikor. milyen elhatározásból, kiknek a segítségével valósulhatott meg ez az emlékállítás. A szerkesztőségben múlt év végén csörgött a telefon. Négyessy Zoltán nyugalmazott közgazdász hívott bennünket, mondván: ő tudia. hogy kik, mikor határozták el. hogy végre legven méltó emléke a törököt megfutamító hősnek, a világraszóló hazafiságnak. Nem közömbös mindez. hiszen a lexikonokból tudhatjuk, hogy 80 éve (1907) emeltek ércszobrot Dobónak. Négyessy Zoltánt felkeresve régi dokumentumok kerülnek elő. Kaligrafikus szépségű díszes levelek, megsárgult újságok. Egyikben az Eger elnevezésű ..hetenkint szerdán és szombaton megjelenő politikai és társadalmi lap" 1910. évi 14. számában olvashatjuk dr. Patak László cikkét. Sok mindent megtudhatunk a születés körülményeiről. ..Dobó beleírta Eger nevét a világhistóriába. Eger népe hálás is volt ezért — szívében. De. tudj’ Isten, olyan csonka hála volt ez. A nagy Dobó többet érdemelne. mint csupán a szív érzelmét. Se kő. se érc nem dicséri emlékezetét Eger falai közt. se 1600-ban. se 1700-ban. se 1800-ban. sőt még 1900-ban se." — így a szerző. Majd így foly- tatia: ..— De kell a garas a napi kenyérre, nem telik szoborra. Így gondolkodott sok egri ember... Ha nem áldotta volna meg a magyarok istene egyik neves polgárunkat olyan fejjel, amelyikben nemcsak ész. hanem szív is van. Ez a mi polgárunk szívvel gondolkodott. honfi szívvel.” — Nos. ez a polgár dr. Kösztler József. az én nagyapám volt — mondja beszélgetőpartnerünk. — Ö orvos volt. Mai kifejezéssel élve igazi társadalmi munkás. közéleti ember. Az önkéntes tűzoltó és A fiatalok és a múlt találkozása: a dobós diákok hagyományosan koszorút helyeztek el a 80 éves szobor talapzatán (Fotó: Szántó György) mentőegvesület elnöke egyben. — De nézzük tovább az újságot! ..1901. április 4-e volt. Csütörtök. Sütnek, főznek a tűzoltó örtanyán. Vendéglátásra készül a tűzoltók elnöke. Kösztler József dr. a város fejeit invitálta meg egy kis trakta- mentumra .. . Gyülekeztek a kedves vendégek. Ott volt a város... feje: Jan~ kovics Dezső. Hanálc Gyula főjegyző, Szokolay Lajos városi ügyész, meg Horváth Béla városi tanácsos ...” ......elmondtam (a cikk s zerint dr. Kösztler) a városi uraknak, mi jut eszemben. valahányszor a Kossuth Lajos térre (a mai Dobó tér), jutok ki, s meglátom az öreg egri várat. Elmondtam. hogy . .. külföld minden. az öklömnél nagyobb emberkéjének is szobrot állít. Nálunk meg még az egri óriásnak: törökverő nagy Dobó István erdélyi vajdának. 1552-től 1901-ig se tudtunk szobrot állítani. És apelláltam ezeknek a városi uraknak a hazafias szívére, hogy azt a hatalmat, amit e város polgárai adtak ez ügybe, hogy megvalósítsanak mindent. mit Egernek meg kell valósítani. használják fel a mi régi nagy adósságunk törlesztésére: állítsuk fel végre Dobó István ércszobrát! . . Az események fel is gyorsultak. 1091. április 13-án a városi közgyűlésen ezer koronát szavaztak meg az előkészületre. Országos gyűjtés indult, melyben Gárdonyi Géza felhívása is eredményeket, azaz pénzt hozott. Az egri főkáptalan. s Samassa József doktor bíbornok érsek fejedelmi adományai is hozzájárultak ahhoz, hogy 1907. augusztus 18-án az országos dalosünnep keretében leleplezhessék a szobrot. ..És szájról szájra járt e fényes napon Dobó városában. hogy Kösztler József a legboldogabb ember .. Négyessy Zoltántól búcsúzóban azzal váltunk el. hogy a valamikori cikk zárósorai ma is mennyire aktuálisak miszerint: .legyen sok ilyen boldog ember az orszáaban. mert akkor bizonyos. hogy sok önzetlen munkása lesz a közügyeknek. és sok sikere a közjóra törekvő munkásságnak." B. Szabó Pál KI TARTOZIK, KI KÖVETEL „Nem fizetünk, nem fizetünk... 99 A fenti idézet nem újságírói szülemény: Dario Fo egy darabjának a címe. S bár a mondat az irodalomból való, mégis mindennapi életünk egy valós problémáját takarja: megszokott dolog, bárhogyan küzdenek ellene, mégis létezik: a tartozás. Hátralékunk van az OTP-nél, az IKLV-nél, az ÉMÁSZ-nál, a Tigáznál és még sorolhatnánk, hogy hány helyen. S hogy menynyit nem fizetünk? — Ezt kérdeztük meg megyénk néhány vállalatánál, intézményénél. — Közel félmillió forint számlatartozása van a lakásbérlőknek — tájékoztatott Oláh István, az Egri Ingatlankezelő, -közvetítő és Lakásberuházó Vállalat termelési osztályvezetője. — Ennyire „rúg” a ki nem egyenlített csaptelep, fürdőkád, konvektor és egyéb berendezések cseréjének az összege 1979-től napjainkig. S hogyan próbáljuk ezt behajtani? Háromszor felszólítást küldünk, negyedszerre bíróságra visszük az ügyet. Ugyanennél a vállalatnál Halbauer Ignácné csoport- vezetőtől arról érdeklődtünk, mennyi lakbérrel tartoznak az ittélők. — Az október végi egyenleg szerint 574 ezer forinttal — válaszolja. — Ez azonban nem egy átlagos szám, szinte havonta változik annak arányában, hogy menynyit rónak le időközben a lakók. Egyszeri figyelmeztetés után a bírósághoz fordulunk, s ennek során többen kiegyenlítik a tartozásukat. Ha nem — úgy jön a végrehajtás. Szerencsére egy éve számítógépes rendszerrel dolgozunk, így gyorsabbá vált az ügyintézés. A gyöngyösi IKLV-nél Bálint Józsefné lakbérkönyvelési csoportvezetőt kerestük. Megtudtuk: náluk tavaly szeptember végén egymillió 541 ezer forint szerepelt a hátralék rovatban. No, persze, az hogy lakunk, még kevés lenne a kényelmünkhöz: használunk meleg vizet, gázt, elektromos áramot. És — ez már majdnem természetes — itt sem mindig igyekszünk az elszámolással. November végéig pontosan 626 098 forint 70 fillér ösz- szegű számla maradt „fedezet” nélkül csupán az ÉMÁSZ Egri Üzemigazgatóságának területén, tudtuk meg Szegi Jánosné értékesítési csoportvezetőtől. A díjbeszedők először felkeresik az ügyfeleket, s ha ezt követően 8 napon belül nem fizetik ki a számlát, akkor még várnak a hónap végéig. Ha ekkor sem érkezik meg a pénz, kikapcsolják az áramot, majd felszólitó levelet küldenek. Ha így sem megy a behajtás: bírósághoz fordulnak. A Tigáz Miskolci Üzem- igazgatóságánál Skultéty Sándorné díjszámlázási és behajtási csoportvezető tájékoztatott bennünket a Heves megyeiek mínuszairól Eszerint egymillió 100 ezer forint volt az október végi hiányunk. Azoknál, akik notórius nem fizetők, a figyelmeztetések után leszerelik a mérőkészüléket, megszüntetik a szolgáltatást, illetve per útján próbálnak intézkedni. S még egy adat, Vancsó Lászlótól, az OTP megyei igazgatóság közgazdászától. az előirt határidőre \nem teljesített hiteltartozás összege szűkebb hazánkban mintegy 8 és fél millió forint... (doros)
