Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-25 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 20. szám Aha: 1988. január 25,, hétfő 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SEGÍTENI 700 CSALÁD LAKÁSGONDJÁN - FŐ: A GYÖNGYÖSI KÓRHÁZ REKONSTRUKCIÓJA ÉS A MÜVESEÁLLOMÁS A MEGYEIBEN - ELENGEDHETETLEN A TAKARÉKOSSÁG Jó gazdaként - kevesebből Nem könnyű jó gazdának lenni manapság. Különösen akkor nem, amikor az előre elhatározottnál kevesebb jut az előrelépésre. Másképpen jelenti ez azt, hogy megyénk tanácsainak a mai helyzetben — akárcsak az ország más tájain — a fejlesztések csökkentésével kell számolniuk. Nevezetesen: 309 millió forinttal mérséklődött az az ösz- szeg, amelyet az eredeti VII. ötéves tervben elképzelthez ■képest Idén erre fordíthatnak. Nyilvánvaló, ilyen esetben az elosztás mikéntjén kell gondolkozni, azon, hogy a legfontosabb célok megvalósítása kapjon teret. Heves megye 1988. évi terv- és költségvetését ennek szellemében alakították ki. A felelősök igyekezete arra is irányult, hogy minél szélesebb körben megismerjék a lakosság és az érdekképviseleti szervek véleményét. Szót kérek... Rohamosan változik az élet. Emlékszem. voltam hajdanán olyan falugyűlésen. amelyen megmosolyogták azt. aki szót kérvén felemelte a kezét. ..Mit tudálékoskodik — súgtak össze körülötte. Aztán voltam olyan közösségi rendezvényen. ahol bizony nem szívesen ültem volna a település vezetőinek a helyén. Mert bizony, a kézfelemelés után elmondottak már másfajta reakciót váltottak ki a jelenlévőkből. ..Ügy igaz ...” — helyeseltek. mi több. még hozzá is fűztek egyet s mást. Nem újkeletű dolog, hogy egyfajta egészséges párbeszéd kezdődött meg a tanácsok. a tömegszervezetek helyi képviselői, valamint a lakosság között. Ha nem is mindenki vesz részt ezeken az általában ilyentájt rendezett eseményekén, a falugyűléseknek, a városrészi tanácskozásoknak, a kerületi eszmecseréknek jelentőségük van. A tapasztalatok alapján hozzáteszem: ma már rangjuk is! A közügyekbe való beleszólás joga és lehetősége adta meg ezt a ranaot. alapja lehet ennek egy bölcs példabeszéd, miszerint: mi foglalkoztatja az embereket? Nos. elsősorban az. hogy mi történik a családjukban. azután a szomszédban. maid az utcában, a faluban, a lakótelepen, s így tágul a kör a országra. a világra. Tudván tudjuk. hogy valamennyi információra szükségünk van. hiszen — ki ne érezné — valóban percről percre változik a világ. Ott is ahol mostantájt mérlegre teszik az elmúlt esztendő gondjait. bajait, s eredményeit — együtt gondolkodva a tanáccsal, a falu életét segítő gazdasági szervekkel, mindazokkal. akik az előbbre lépés — ió értelemben vett — makacs hívei. Akiknek megvalósítható gondolataik vannak, s akik tenni is akarnak a közösségért. A látható — mondhatni ..kézzelfogható” — perspektíva ösztönző erő. olyan célokat kell hát a közös tarsolyban tárolni, amelyek összetartásra késztetik az embereket. Példák sokasága igazolja. hogy a kudarcba fulladt elképzelések, az erőn felüli vállalások, az utópisztikus tervek egy mocsár lehúzó hatásával érnek fel. A ..szót kérek...” után bizonyára számos javaslat, kérés hangzijr el városban. faluban egyaránt. Jó érzés tapasztalni, hogy ezek zöme megalapozott megfontolt indíttatású. S annak is kell lenniük, hiszen köztudott: csodákra nem. csak saját magunkra számíthatunk. Ez pedig csupán azért is alapvető gondolat a párbeszéd, a társadalmi vita kapcsán, mert volt már rá eset. hogy a szó elszállt, az ígéret megmaradt ígéret szintién. S ha már felsőbb osztályba léptünk, ne kelljen rosz- szabb bizonyítvánnyal egymás elé állni . .. Szilvás István A lakásellátásban mindenekelőtt az önálló otthonhoz jutás feltételeinek javítását tűzték ki célul. Várhatóan ebben az évben 1700—1800 lakás épül. A családiház-építés jobbítása érdekében nagyobb gondot fordítanak a telekkialakításra. A négy város tanácsai mintegy 700 család gondjának megoldását tervezik, százzal többét, mint tavaly. Tovább szélesedik a helyi támogatásban részesülők köre is. Mindemellett az eredeti tervben megállapított összeget használják fel a lakóházfelújításokra. Nem törekszenek egyébre az illetékesek a kereskedelemben, mint az áruellátás eddigi színvonalának fenntartására, ugyanakkor pedig a vásárlási körülmények jobbítására. Üj élelmiszerüzletek létesülnek, illetve megkezdik azok építését Egerben, a Tihamé- ri _. lakótelepen, Füzesabonyban, Kiskörén. Hatvaniban, Erdőtelken és Szíjaimon. Az esztendő végére várhatóan elkészül a hatvani iparcikkáruház, ugyanilyennek a kialakítása kezdődik meg a megyeszékhelyen, a Csebokszári lakótelepen, s a kis Dobó téren szeretnének újabb boltokat megnyitni. Az üdülőkörzetekben a a fogadási feltételek javítása a cél. A tervek szerint Egeiben elkészül a SZOT- gyógyüdülő, folytatják az üdülőszövetkezeti szállások építését, s megkezdődik a strand rekonstrukciója. A Mátrában az új téli sport- létesítmények — sípályák, felvonók — megteremtése fontos feladat. Előtérbe kerül az egerszalóki termálvíz hasznosításának gondolata, s bővítik a bükkszéki strandfürdőt is. Kiskörén negyvenszemélyes motel építését kezdik meg, s bővíteni kívánják a kempinget is. Rekonstrukció és egészségmegőrzés Elsősorban a VII. ötéves tervre elhatározott szakmai programok véghezvitele, a már megkezdett beruházások folytatása, az időskorúak gondozási formáinak bővítése adja a legtöbb munkát az egészségügyi és szociális ellátásért felelőknek. Kétségkívül az ágazat feg jelentősebb feladata a gyöngyösi városi kórházrekonstrukció I. ütemének folytatása. Ez azonban a fejlesztési lehetőségek mérséklődése miatt sajnos lassulni fog. Nem változott a terv a traumatológiai, onkológiai és kardiológiai programok továbbfejlesztése terén, ebben mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételeket jobbítani szeretnék. A pszichiátriai kezelés korszerűsítését szolgálja, hogy a megyei kórházban ötven, a gyöngyösiben pedig 35 ágyas alkoho- lógiai részleget hoznak létre. A hatvani egészség- ügyi intézményben húszágyas rehabilitációs részleg megteremtésére van mód. A tanácsi szakmai programban erre az esztendőre egyébként súlyponti feladat a megyei kórházban a mű- veseállomás megteremtése és működésének megszervezése. Az idősek klubjának hálózatát — összhangban az igényekkel — 60 hellyel bővítik. A tavalyinál 210-zel többen részesülhetnek szociális étkeztetésben. Vámosgyörkön a szociális otthon az év végére várhatóan ötven személlyel többet képes majd fogadni. Folytatódik az andornaktá- lyai szociális foglalkoztató rekonstrukciója is. A középfokú oktatás intézményhálózata 15 tanteremmel gyarapodik: Hatvanban és Selypen az ipari szakmunkásképző. Gyöngyösön a Berze gimnázium. Más feladat elvégzésére azonban — éppen a források csökkenése következtében — 'nincs mód. A diákok testedzési, sportolási lehetőségeit illetően ebben az esztendőben Boldogon és Egerben tervezik tornaterem átadását. Az elképzeléseknek megfelelően — a vízgazdálkodás javítása érdekében — öt településen, Ecséden, Erdőkö- vesden, Váraszón, Parád- óhután és Bükkszentmár- tonban befejezik, míg három községben, Egerszólá- ton, Tarnaszentmiklóson és Tarnaleleszen megkezdik a helyi vízművek építését. Az idei terv előkészítői azzal is tisztában vannak, elkerülhetetlenek lesznek a tanácsok és intézményeik gazdálkodásában a feszültségek. Épp ezért joggal számítanak arra, hogy a takarékosság követelménye minden eddiginél jobban érvényesül. Képünk a gyöngyösi kórház rekonstrukciós munkájáról készült (Fotó: Perl Márton) Fejti György a Szovjetunióba utazott Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára az SZKP Központi Bizottságának meghívására pártmunkás- küldöttség élén vasárnap a Szovjetunióba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnök-helyettese, a Magyar— Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság társelnökei szombaton tárgyalásokat folytattak Prágában. Áttekintették a kormányfők tavaly augusztusi budapesti találkozóján elfogadott határozatok teljesítésének helyzetét, értékelték az 1987. évi kétoldalú árucsere-forgalom alakulását, és véleményt cseréltek az 1988. évi kölcsönös áruszállításokkal ösz- szefüggő kormányszintű teendőkről. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Skoda személygépkocsik gyártásába történő magyar bekapcsolódás lehetőségeire, a bős—‘nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggj kérdésekre, valamint a mikroelektronikai, a. vegyipari és a ‘ könnyűipari együttműködés bővítésére. Marjai József ellátogatott a Mladá Boleslav-i Skoda sze- mélvgépkocsigyárba. Marjai Józsefet a nap folyamán fogadta Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A tárgyaláson részt vett dr. Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. Marjai József szombaton este hazaérkezett Budapestre. Bányász Rezső Prágában Bányász Rezső kormánybiztos, a kormány szóvivője Zde- nek Cermáknak, a csehszlovák Szövetségi Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal elnökének meghívására január 21—23. között Csehszlovákiába látogatott. Partnerével tárgyalást folytatott a tájékoztatás , korszerűsítésében szerzett tapasztalatokról, valamint a két ország tömegtájékoztatási kapcsolatainak fejlesztéséről. Bányász Rezsőt fogadta Otto Cmolik, a CSKP KB Tömegtájékoztatási Osztályának vezetője. Szakszervezeti % munkabizottság a bérbruttósításhoz A vasasszakszervezethez tartozó mintegy 250 kohászati. gépipari, és villamosenergiaipari vállalat közül 200 már a múlt év végén, a többi pedig ezekben a napokban fejezte be a kollektív szerződések módosítását, rögzítve a bérek bruttósításának szabályait is. így az ipari dolgozók döntő többsége január közepéig megkapta a bruttósításról szóló tájékoztatást. A vasasszakszervezet tapasztalatai szerint körülbelül 20 nagyvállalatnál, így a Csepel Autógyárban, a Medicorban, a Videotonban, az Üjpesti Gépelemgyárban és a Telefongyárban rugalmasan, konfliktusmentesen, jól és szervezetten oldották meg a bérek bruttósítását, mert a felkészülést már tavaly nyáron elkezdték. A vállalatok egy része azonban túl kényelmesen várta meg az amúgy is későn közreadott jogszabályokat és útmutatásokat. A bruttósítások során a legtöbb üzemben felemelték a műszak- és a melegüzemi pótlékot, 40—50 féle egyéb bérpótlék és kiegészítés egy részét beépítették az alapbérekbe. Ugyanakkor nem volt egységes a megítélése annak •a követendő szempontnak, mely szerint a nettó keresetek nem csökkenhetnek azonos teljesítmény esetén. Egyes vállalatok az. azonos teljesítmény fogalmát a vállalat egészére, mások pedig az egyénekre értelmezték, sok gyárban nem is rögzítették ezt a szempontot a módosított kollektiv. szerződésekben. Ennek következtében — ha az ebből eredő jelentős eltéréseket év közben sem korrigálják rugal- masan — munkaügyi viták keletkezhetnek. A bérek bruttósítása, a kollektív szerződés módosítása a legtöbb gondot a december 31-én megszűnt Ganz- MÁVAG-ban okozta. A szanálást követően január 1-jétől ugyanis összesen 16 szervezeti egység alakult meg. köztük hét önálló Ganz-gyár. A koráhbi üzemi vezetőknek és társadalmi szervezeteknek, így a szakszervezeti testületeknek is most hirtelen olyan önálló vállalati problémákkal kellett szembenézniük, mint a vagyonmegosztás, a szervezeti és működési szabályzatok összeállítása, vállalati tervezőmunka stb. Ráadásul január 15-ig kellett megoldaniuk a bérek bruttósítását is. A Ganz-üzemekben folyó ilyen irányú munka segítésére a vasasszakszervezet munkabizottságot hozott létre. tagjai közösen a vállalati szakemberekkel. vezetőkkel végezték el a feladatokat. Több helyen feszültségek keletkeztek, például a Ganz Felvonógyárban a szakszervezeti bizalmi testület elutasította azt a tervet, amely szerint az ott dolgozók jövedelmének alig 40 százalékát kitevő alapbéreket bruttósí- tanák. Ez esetben ugyanis jelentős nettókereset-csökke néssel számolhattak volna a munkások és az alkalmazottak. így a vállalat vezetése átdolgozta a javaslatot, végül is a keresetek 80 százalékát adó bérelemeket bruttósították, s ezt a szakszervezeti testület is elfogadta. A vasasszakszervezet x munkabizottsága úgy értékelte a Ganz-gyárak bérbruttósítását, hogy azok szembetűnően eltérnek egymástól, s kérték a még működő szervezési lés szervezeti koordinációt ellátó Ganz-gyári operatív bizottságot, hogy kísérje figyelemmel az egyes önálló gyárakban a jövédel- mek alakulását. Ha munkahelyi problémák merülnek fel, függesszék fel az alkalmazott módszer végrehajtását, s megfelelően módosítsák azt. A szakszervezet szerint hasonló gondok további 8—10 leányvállalatnál is adódtak, mert a bruttósítást esetenként kevésbé hozzáértő szakemberek alakították ki. A bérbruttósítást a legtöbb iparvállalat saját forrásból kívánja biztosítani, eddig a Ganz-MÁVAG 16 szervezeti egységén kívül 4—5 más vállalat jelezte, hogy élni kíván a hitel lehetőségével is.
