Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1988. január 23., szombal [VIi» már általánosan használt fogalom a rohol kifejezés. A gazdaság különböző területein, de leg­inkább az iparban használják egyre nagyobb számban. Lényegében olyan gépezetet értünk a robot alatt, amely képes néhány emberi mozgás­tevékenység utánzására, bizonyos munkák elvég­zésére. A robotkutatás, a robotizáció napjaink tudományos-technikai forradalmának igen fontos része. Szerepel a KGST-országok 2U0()-ig szóló együttműködési programjában is. Ma összeállítá­sunkat ezért ennek a témakörnek szánjuk. INTELLIGENS KÖLCSÖNHATÁST VALÓSÍT MEG Kikerüli az akadályokat Kígyóként tekeredik a modell köré a japán Toshiba gyár nemrég ki­fejlesztett ellenőrző robotja, amely ve­szélyes mun­katerülete­ken, például az atomerő­müvekben képes vizs­gálatokat végezni. A nyolc részből álló, 225 cm hosszú karra letapogató érzékelőket, televíziós kamerát és egy „önkö- zelítő" rend­szerű ellen­őrző bérén, dezést sze­reltek. A távirányí­tású robot minden irányban automatikusan halad végig a ka­nyargó csatornákon vagy csöveken, megkerüli a fizikai aka­dályokat, és igy ember számára elérhetetlen helyeken vég­zi el a szükséges vizsgálatokat (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A robot kifejezés ma már általánosan használt foga­lom, s az iparban is egyre gyakrabban találkozunk konkrét alkalmazásaival. Ál­talában ezek a gépek előre meghatározott mozgássor is­mételt megvalósítására ké­pesek, de nem ellenőrzik beavatkozásuk helyes lefu­tását. A másodikgenerációs robotok már rendelkeznek észlelőeszközökkel és egy­szerű döntési képességgel. Kamerákkal és érzékelők­kel szerzik a szükséges in­formációkat ahhoz, hogy te­vékenységük helyes végre­hajtásához módosításokat végezzenek, és kisebb mér­tékű környezeti változások­hoz alkalmazkodjanak. A harmadikgenerációs robo­tok az észlelés és a cselek­vés között intelligens köl­csönhatást valósítanak meg. ami jelentős döntési önál­lóságot biztosít számukra, még nagyméretű környezet- változás esetén is. A helyhez kötött robotok tökéletesen meghatározott, viszonylag leszűkített terű' létén dolgoznak, míg a mozgó robotok kiterjedt, változó és fejlődő környe' zetben tevékenykednek. A mozgó robotoknak meg kell érteniük, fel kell fogniuk azt a teret, térelrendezést, felépítést, ahol mozogniuk kell. Rendelkezniük kell tehát kommunikációs, ér­zékelő-, észlelőeszközökkel (a helyváltoztatáshoz meg kell különböztetniük azt a szabad teret, ahol mozog­hatnak stb., (döntési képes­séggel) hogyan jelenítsék meg a környezetet, hogyan fogjanak meg egy tárgyat, merre menjenek, stb.). moz­gási és végrehajtásu esz­közökkel. A harmadikgenerációs mozgó robotnak nagy meny- nyiségű, rendszerint össze­tett információt kell begyűj- tenie, feldolgoznia, model­leznie, és mindezt emberi beavatkozás nélkül. A har­madikgenerációs robot­technikának ez a sajátossá­ga a mesterséges intelligen­cia bizonyos módszereit szintén alkalmazó területek­hez képest eltérő. így pél­dául a szakértői rendszerek a felhasználó ember segítsé­gével avatkoznak be, annak gondolkodási képességére építve. A mozgó robotnak viszont önállóan kell tevékenyked­nie. ellenőriznie állandóan vezérelt fizikai folyamatait, ami magában foglalja a fel' állított modellek és a va~ lódi tér összevetését, a mo­dellek alapján kidolgozott cselekvési terv helyességének szüntelen vizsgálatát, a za­varó tényezők (például vá~ ration akadály) figyelembe­vételét. Mindezek a ténye­zők hiányoznak a klasszi­kus mesterséges intelligen­cia problémaköréből. A moz­gó robotok kifejlesztésének alapvető célja a mesterséges intelligenciakutatások foly­tatása. az egyes alkalmazá­si megoldások ezekre épül­nek. Robotember—egykor és ma Az első automaták megje­lenésének oka valószínűleg az volt, hogy szükség volt csodákra. Amikor a mozgás egyedüli forrása az izom­erő volt, a mozgásnak az élőlényektől látszólag független megjelenését már önmagában csodának tekin­tették. Évszázadokkal ezelőtt az automaták nemegyszer a játékszerek szerepét is be­töltötték. Alexandriai Hérón, a csigahajtás feltalálója, kb. száz különféle automatát al­kotott, pl. az automatikus bábszínházát, amely ma szemmel nézve is igen érde­kesen működött. Albertus Magnus, a középkori híres német filozófus 30 évet for­dított arra, hogy megalkossa „vasemberét”, amely az ak­kori idők valóságos mecha­nikai csodája volt. Csak a XX. században, az elektrotechnika, a fizika és az elektronika terén elért hatalmas eredmények tet­téit lehetővé a feltalálóknak, hogy újból megkezdjék, de már magasabb színvonalon az emberhez hasonló auto­maták készítését. Egyébkén'. Karel Capek óta nevezik eze­ket robotembereknek. A ha­gyományos megoldásokhoz képest ezek a „korszerű” ro­botemberek már visszacsa­tolással rendelkeztek: tevé­kenységük rugalmasabbá vált és sokkal érzékenyebbek let­tek a külső körülmények változásai iránt. Az egyik első, XX szá­zadi robotembert „Mister Televox'-nak nevezték el. Mondatokat mondott, beindí­totta a porszívót és a ven­tilátort, meggyújtotta a szobában a villanyt, kinyi­totta az ablakokat és az aj­tókat. Az utasításokat fütty­szóra hajtott? végre. Szobafestő robot, ára kb. 4000 dollár (MTI Kül­földi Kép- szolgálat - KS) Utánzóit mozgásfunkció Embert pótol, gépet helyettesít Egy Angliában kifejlesztett robot — egyfajta tökéletesített manipulátor — „vizsgáztatását” láthatjuk; az önálló hala­dásra, háromdimenziós cselekvésre képes szerkezetet atom- erőművi használatra szánják A robot fogalma alatt olyan gépezetet értünk. amely képes néhány emberi moz­gásfunkció utánzására, bi­zonyos munkák elvégzésére. Az is a definícióhoz tarto­zik még, hogy a robotba bi­zonyos rendszereket és mechanizmusokat építenek be, hogy lehetővé váljék az energia és az információk befogadása, feldolgozása es hasznosítása. Napjainkban már számos népgazdasági ágazatban és szakmában alkalmaznak ro­botokat. Az egyhangú, lé­lekölő futószalagmunkát na­gyon jól el tudják végezni ezek az ötletes szerkezetek, de a veszélyes munkahe­lyeken — például az atom­erőművek bizonyos szekto­raiban — is kiválóan alkal­mazhatók. Egyes tárgyak ki- és berakását. áthelye­zését teljesen kielégítő szín­vonalon el tudják végezni századunk jelenlegi ..gépem­berei”. Az ipari robot lényegében fémből szerkesztett kéz, amely a legkülönbözőbb irányú mozdulatok megté­telére képes. Az ilyen kéz az irányító számítógépnek köszönhetően „értelmes”, alkotóképes. A napjainkban működő robotok persze még távolról sem hasonlítanak a futurológusok által meg­jósolt gépemberekre. De nem kétséges, hogy már egy-két évtizeden belül for­radalmi változásokra szá­míthatunk a robotgyártás­ban is. A „manipulátor” típusú szerkezeteket olyan robotok váltják majd fel. amelyek bizonyos mérté­kű önálló döntési képes­séggel. „intelligenciával” is rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy „értelmességüket” em­ber által készített infor­mációs rendszernek, nagy teljesítményű számítógé­peknek köszönhetik maid. Az ipari robot így „Térbe!*" gépemberré fejlődhet. „Robot­munkások” Napjaink robotját kitűnő műszerekkel látják el. hogy velük pótolják érzékszerveit. A „lelke”, ,.agya” a testébe beépítve, vagy rajta kívül el­helyezett számítógép. Ennek a képességeit mesterséges in­telligenciának keresztelték el. A robot ennek révén képes a tárgyak alakját felismer­ni és a már felismert tárgya­kat mozgatni, velük művele­tet végrehajtani. A legtöbb robotot az ipar­nak tervezik. A jelenlegi el­képzelések szerint az ilyen igazi „röbotmunkásoknak” elsősorban az egészségre ve­szélyes munkahelyeken kell műveletet végezniük, vagy nehéz fizikai munkát ellát­niuk. Munkadarabokat be­vagy kirakniuk, gépet „etet­niük”. Az ipari robotok kö­zött találunk olyanokat, ame~ lyek 5—6 irányú mozgást is tudnak végezni. Ezek több­nyire sokféle programot ké­pesek végrehajtani, tárolni és újakat megtanulni. Ember és gép A munkavégzés haté- konyságát és komfort­ját csak az ember és a munkaeszközök összeegyez­tetésével lehet elérni. Ennek érdekében a munkapszicho­lógia tanulmányozza a mun­kaeszközöket és a technoló­giai folyamatokat. A terme­lőfolyamat eszerint minden esetben magában foglalja az anyagátalakító műveleteket (fűrészelés, fonás, esztergá- lyozás, préselés stb.), a mű­veletek elvégzéséhez szüksé­ges energiaközvetítést (pél­dául izomerő, vízi-, szél, elektromos energia stb.), és végül a műveletek szabályo­zását biztosító információs (például érzékelési, észlelési, gondolkodási stb.) és szerve­zési folyamatokat (a mun­kahely térbeli elrendezése, az anyag, a nyersanyag to­vábbítása, szállítása, raktá­rozása stb.). A technika min­denkori fejlettsége változá­sokat idéz elő a termelési folyamat szükségszerű kom­ponenseinek az ember és a munkaeszközök közötti fel­osztásában. A technikai fej. lődós minden szintjén nél­külözhetetlen mindhárom részfeladat teljesítése. Ugyan­akkor folyamatosan válto­zik, hogy mely feladatokat és milyen mértékig kény­szerül az ember önmaga tel­jesíteni, és mely feladatok háríthatok át a munkaesz­közökre. Történelmileg legkoráb­ban az egyszerű anyag- és nyersanyag feldolgozó szer­számaikat, Imajd a gépeket iktatta az ember önmagg és a természet |közé, csak ké­sőbb vált lehetővé ,az ener­giatermelő és az energiaköz- vetitő feladat áthárítása az ember izomerejéről az ener­giatermelő |gépekre, jóllehet még nem minden munka végezhető emberi izomerő igénybevétele nélkül. Napja­ink technikai fejlődését az jellemzi, hogy az informá­ciós és szervezési feladatok egy részét már gépi eszkö­zök végzik. Az ember és a gép köl­csönös előnyei elemezhetők az ember pszichikus funk­cióinak a megfelelő gépi teljesítményekkel való egy­bevetésének eredményei szerint is. Az ember a külső változások észlelésé­ben sokoldalúbb, mint az automata. Az automata is gyorsan, pontosan regiszt­rálja a jelzéseket; de csak azokat, amelyekre előre be­programozhatok. Legyen egy jelzés bármilyen döntő az összes további események szempontjából, a „legoko­sabb” gép is süket és vak módján fogadja, "fia annak észlelésére előre nem állítot­ták be. Az ember minden nehézség nélkül képes a ve­zérelt folyamatokat közvet­lenül megfigyelni, vagy kó- dölás segítségével _nyomon követni. Az sem jefent ne­hézséget, ha egyik irányítá­si módról rövid idő alatt a másikra kell átváltania. Az ember észlelése, érzé­kelése rugalmasabb, mint az automatáé. Nyomtatott, írott, kisbetűs, nagybetűs szöve­get egyformán el tud olvas­ni, az automata csak a szab­ványírást tudja elolvasni. Az ember az adott szituáció szempontjából mellékes je­gyeket is feldolgozza, sokszor ezekből hasznos információt szerez. Az ember eredmé­nyesebben összegzi a külön, böző egyedi jelzéseket, emlé­kezésének és gondolkodásá­nak nagyobb lehetőségei van­nak, mint az automatának. Ugyanakkor a gépek feltét­len előnyben állnak az idő­egység alatt megbízható pontossággal feldolgozott jel­zések mennyiségében. Az Egri Dohánygyár pályázatot hirdet Műszaki és Fejlesztési Főosztályán FŐOSZTÁLYVEZETŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Feltétel: műszaki egyetemi végzettség, legalább 10 éves szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat. Idegen nyelvismerettel rendelkezők előnyben. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot az Egri Dohánygyár Személyzeti és Oktatási Osztályára „PÁLYÁZAT” megjelöléssel kérjük benyújtani. Jelentkezni lehet írásban, részletes önéletrajzzal az eddigi szakmai és vezetői tevékenység (eddigi munka­helyek pontos címe és neve) megjelölésével. A pályázat mellé kérjük mellékelni az iskolai végzettséget, valamint a nyelvtudást igazoló okiratok hiteles másolatát. A pályázat beérkezési határideje: 1988. MÁRCIUS 31. A pályázat elbírálásának ideje: 1988. ÁPRILIS 15. Az állás 1988. JÚNIUS 1-TÖL tölthető be. A pályázati elnyerése esetén a megbízás 5 évre szól, amely meghosszabbítható. Cím: Egri Dohánygyár 3301 Eger, Somogyi Béla u. 4. pf. 60 Telefon: 11-411/152.

Next

/
Thumbnails
Contents