Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I TÁMOGATOTT MOZGALOM XXXIX. évfolyam, 19. szám ÁRA: 1988. január 23., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÖSZTÖNZŐ KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK Fórum a MTESZ-ben A számítógép mögött Magvasi András szoftver- mérnök, a KSH— SZÜV Egri Számító- központ szervezés- programozási osztályának program- fejlesztője A közeli napokban teszik közzé a Minisztertanács rendeletéit a műszaki értelmiség helyzetéről, anyagi-erkölcsi elismerésének lehetőségeiről. Ezt jelentették be és ennek körülményeiről tartottak tájékoztató fórumot pénteken délelőtt a fővárosban, a MTESZ székházában. Ezen a sajtó képviselőin kívül részt vettek a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége szakszervezeteinek képviselői is. tóig éléit...? Manapság, amikor egyre- másra hallja az ember, hogy így-úgy faragják le a közművelődésre, művészetekre fordítható állami pénzeket sokan hajlamosak a pánikra azok közül, akik e munkaterületen dolgoznak. alkotnak. Nemhogy fejlődnénk, inkább visszazuhanunk minőség, meny- nviség dolgában, mondja a koncertiroda-vezető. a muzeológus. a színigazgató, s mondják a galériások, a városi. falusi művelődési hajlékok szakemberei. Van ok a kétségbeesésre, a lemondásra, a harci állások feladására? Kétségtelen : kevesebb anyagiakból nehéz a szinten tartás, pláne nehéz többet és jobbat csinálni. Ezt talán nem is kívánja, nem is várhatja el senki. Azt viszont igen. hogy a kultúra magvetői másként közelítsenek a reájuk váró leiadatokhoz. Legelőbb azt kell feledni. ami idejét múlt. ami kifújta magát. És ez röpke vizsgálódással eldönthető bármilyen műfajban, ha annak a szakembere bizonyos rétegfúrásokat végez a társadalom, a munkája iránt korábban érdekeltek körében. De úgy is mondhatom ezt. hogy a lejárt lemezeket dobja sutba, s légven bármilyen jellege a reábízott intézménynek, keresse az újat. keresse azt. ami iránt valós szellemi igényt érez. s amit a megváltozott gazdasági helyzetben is zsebbel bírnak az emberek. Ott van aztán a mennyiség kérdése! Kell-e még annyi egy bizonyos kulturális portékából, mint kellett korábban, vagy netán a kevesebb, ám jól poen- tirozott. tisztességesebben felvonultatott kiállítás, koncert, ismeretközlő esemény is vonz akkora közönséget. mint azelőtt a több. Igen hasznos lehet hatékonyság szempontjából az érdeklődés irány- változásainak földerítése is. amelv munkára nincs ugyan műszer, ám néhány újszerű szellemi kísérlet rögtön jelzi: merre fordult a figyelem. mire áldoz szívesen a devalválódott jövedelmű polgár. Csak egyet nem engedhet meg magának a tiszta szándékú közművelő, a becsületes szemléletű filmcsináló. a szolgálat szellemének elkötelezett színházi szakember! Ez pedig a közömbös szemlélődés, az érdektelenségbe zuhanás, a meccs gong előtti föladása. Próba mutatja fel az igazi embert. Próba közepette tűnnek elő valós értékei a kultúra szolgálójának. És hitem szerint azok érdemlik meg a reánk jövő esztendők bizalmát, akik a tagadás, a magyarázkodás. a pénzhiánnyal takarózás helyett képesek ilyen próbatételre. Lássunk hozzá! Egy nemzet kultúrája iránt tartozunk felelősséggel. Moldvay /Győző Bevezető előadásában dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára hangsúlyozta. hogy immár közel egy évtizede tesznek erőfeszítéseket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal, továbbá a szakmai szakszervezetekkel együttműködve a műszaki értelmiség jobb megbecsüléséért, elismeréséért. Szólt arról, hogy a MTESZ ma 100 nemzetközi szervezet tagja és 50 ország tudósaival, kutatóival van közvetlen kapcsolata. Emlékeztetett arra, hogy a magyar tudás híre a világon elismert, ezzel szemben a hazai termékek színvonala ezt nem tükrözi, ennél jóval alacsonyabb. Ennek az ellentmondásnak a megszüntetéséhez a műszaki értelmiség a jövőben még nagyobb ütemben járulhat hozzá. Azt is elmondta, hogy hazánk gazdasága az elmúlt években lépéshátrányba került másokhoz képest, miután a világgazdasági korszakváltásra megkésve reagáltunk. A száznegyven nemzet közül negyven válság nélkül élte át a tudományostechnikai korszakváltás időszakát. Azok az államok voltak erre képesek, amelyek meggyorsították a műszaki fejlesztést és előtérbe helyezték a kutatásokat. A szellemi munkát tehát felértékelték a gazdaság különböző területein, de legfőképpen a versenyképes feldolgozóiparban. Nálunk viszont ebben az időszakban az alapanyag- ipart fejlesztettük. A kormány stabilizációs és kibontakozási programját segítve, most az a célunk — mutatott dá dr. Tóth János —, hogy a felzárkózást felgyorsítsuk a következő időszakban. Gazdaságunk kulcskérdése lett a műszaki fejlesztés és ezzel párhuzamosan az alkotó műszaki értelmiség bevonása a feladatokba és kellő megbecsülése is. Hangsúlyozta, hogy ebben elsődlegesen a szemléletet kell megváltoztatni, majd pedig folyamatosan cselekedni. Néhány vállalatnál, mint például a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárnál, már az elmúlt évben is nagyon sokat tettek a műszaki fejlesztésért a mérnökök, konstruktőrök, technológusok jobb elismeréséért. A főtitkár aláhúzta, hogy nem minden pénzkérdés. Elő kell segíteni, hogy a mérnökök munkahelyükön képességeiknek megfelelő feladatokat kapjanak. Ugyanakkor fogjanak össze a pénzügyi szakemberekkel, a közgazdászokkal, a közös cél érdekében. A jövőben nagy szükség lesz arra, hogy az alkotásokat, az alkotók munkáját jobban népszerűsítsék és megismerjék. Ez ugyanis ösztönző erőt ad az említetteknek, és hozzájárul nagyobb társadalmi elismerésükhöz. Végezetül a közös erőfeszítésekre hívta fel a figyelmet, ezen belül is a nagyobb teljesítményekre, mindenekelőtt gazdasági! építőmunkánk során a termékek minőségének javítására. Rámutatott, hogy 1982 és 1986 között például növekedtek a magyar gazdaságban előállított, különböző cikkek minőségi kifogásai. Mindezek 25 milliárd forint veszteséget okoztak a népgazdaságnak. Lesz tehát mit tenni a jövőben ennek megváltoztatásáért. A továbbiakban Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a Minisztertanács nemrég döntött a műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi megbecsülésének javítását szolgáló intézkedésekről. A döntés előkészítését hosszas vita előzte meg, melyhez értékes javaslataival a MTESZ érdek- képviseleti munkaközössége is hozzájárult. Emlékeztetett arra. hogy jelenlegi gazdasági helyzetükben a kormány döntése fontos lépés, miután értékelte, véleményezte a műszaki értelmiség helyzetét és felvázolta a kibontakozási programban vállalt szerepét. Kiemelte, hogy az elismerés a reformpolitika következetes folytatásával még nagyobb lehet majd. Bejelentette, hogy 1988. szeptember elsejétől a műszakiakon túl. az összes pályakezdő értelmiségi bérét 5 ezer forintos alappal állapítják meg. A mezőgazdasági üzemekben kezdő értelmiségiekre vonatkozóan ez 1989. szeptember 1-jén lép életbe. Ennek fedezetét a vállalatoknak kell megtermelniük. Döntött a Minisztertanács arról is, hogy ezentúl az értelmiségiek egyetemi, illetve főiskolai tanulmányi idejét beleszámítják a munkával eltöltött évek számába. Ez év július elsejétől szerény bérpolitikai intézkedésekre is sor kerül azoknál a vállalatoknál, ahol nagyobb számban vannak jelen a műszaki értelmiségiek. Ez 12 ezer főt érint. A nagyobb megbecsülést jelenti az Al- kotói-díj adományozása, melynek feltételeit a vállalatok kollektív szerződésébe kell foglalni. Ezen túlmenően, meghatározott időre és feltételek mellett, műszaki főtanácsosi, illetve tanácsosi címet is adományoznak. Ennek időtartama 3 év, de azt követően meghosszabbítható. Ezek természetesen anyagi elismeréssel is járnak. Befejezésül hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a vállalatoknál az említettek bevezetése, illetve megvalósítása. Ehhez a közéli napokban megjelenő, minisztertanácsi konkrét rendeletek ösztönzőleg hatnak és jelentős segítséget nyújtanak. Mentusz Károly Az egri számítóközpont nagy géptermében dr. Tresó László- né programozási csoportvezető beszéli meg a tennivalókat Kovács Gábor vezető operátorral (Fotó: Perl Márton) A KISZ Központi Bizottságának építőtáborok titkársága felkészítő értekezletet tartott pénteken, az építőtáborokat üzemeltető gazdálkodó szervezetek vezetői, illetve a megyei KlSZ-appa- rátusok felelősei számára. A KISZ KB székhazában megrendezett tanácskozáson a Pénzügyminisztérium, valamint a Társadalombiztosítási Főigazgatóság munkatársai arról tájékoztatták a résztvevőket, hogy az új vállalati és személyi jövedelemszabályozás bevezetésével miként változik az építőtáborokra vonatkozó gazdasági. illetve költségelszámolások rendszere. Az előadásokon szó volt az általános forgalmi adózás és a személyi jövedelemadózás módozatairól. valamint a társadalombiztosítási járulék fizetésének esetleges mentességéről. Az építőtáborok titkársága folyamatosan dolgozza át diákfoglalkcztatás-szabályo- zási rendszerét. A személyi és vállalati jövedelemszabályozás változásai, valamint az oktatási reform szükségessé tették ugyanis az ezzel összefüggő jogszabályok rendezését. A diákok foglalkoztatásának egyik alapvető formája az építőtábor. Ez a diákfoglalkoztatási forma korábban sem kapott költség- vetési támogatást. Ezért született döntés arról, hogy a társadalombiztosítási járulék fizetésének mentességével, illetve forgalmi adó visszatérítésével támogatják az építőtábori mozgalmat. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a vállalatokat is érdekeltté tegyék építőtáborok üzemeltetésében. A preferenciák által megtérülő összeget a táborok működtetésére használják fel, így a fiatalok számára kulturáltabb, színvonalasabb körülményeket teremthetnek. Az építőtáborok titkársága vizsgálja azt a lehetőséget is. hogy az építőtáborokba utazó fiatalok utazási költségeit hogyan csökkenthetnék. Nincs veszteséges fogyasztási szövetkezet Pénteken ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A testület a szövetkezetek idei gazdálkodásáról. a soron következő tennivalókról tárgyalt. Szlameniczky István, a Szö- vosz főtitkára, előadói beszédében utalt arra. hogy a fogyasztási szövetkezetek jó pozícióból kezdik a munkát: az előzetes adatok szerint ugyanis az ágazathoz tartozó szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok között az elmúlt év értékelése alapján nincs veszteséges. Ez biztos alapot nyújt arra. hogy továbbra is sikeresen gazdálkodjanak, és folyó áron számolva, az idén 10—12 százalékkal növeljék forgalmukat. A kormány programjához jól illeszkednek azok az elhatározások, amelyeket a fogyasztási szövetkezetek legutóbbi kongresszusán megfogalmaztak. Növekszik a szövetkezetek versenyképessége, önállósága, önkormányzati jellege, azonban az idei feladatok végrehajtása változatlanul igényli, hogy továbbfejlesszék a tagok érdekeltségét. személyes kötődését. Egyre inkább szükség van az olyan- fejlesztőmunkára, amely a szövetkezetek által kiszolgált, mintegy ötmillió lakos ellátását biztosítja. Elsősorban azokat a fejlesztéseket helyezik előtérbe az idén, amelyek részben a tagság anyagi eszközeinek fel- használásával valósulnak meg. Az eddiginél is nagyobb mértékben számítanak a szövetkezeti tagok személyes közreműködésére, a gazdálkodást segítő kritikájára is. A szövetkezetek szervezeti megújulása ugyancsak része az idei tennivalóknak; a korszerűbb gazdálkodás megköveteli, hogy — ahol ez lehetséges és szükséges — bátran vállalkozzanak a szövetkezetek leányvállalat, kis termelőszövetkezet vagy újabb szakcsoport létrehozására. A jelenleginél is jobban ki kell használni a szerződéses üzletforma adta lehetőségeket, hiszen a fogyasztási szövetkezetek üzemeltetik a legtöbb ilyen típusú boltot és vendéglőt. A testületi ülés vitájában felszólalók többsége a szövetkezeti elvek hatékony érvényre juttatását szorgalmazta a megváltozott gazdasági körülmények között is. Javasolták, hogy az áfészek és a takarékszövetkezetek továbbra is hatékonyan támogassák. szervezzék a kistermelést. a szakcsoporti munkát. hiszen ezzel nemcsak a helyi ellátás bővítésének, hanem az exportérdekeknek is jobban megfelelnek. Néhá- nyan a vásárlási visszatérítés új formáinak bevezetését javasolták. Külön szóltak a városi áfészek és takarékszövetkezeti kirendeltségek munkájáról, az ott működő szövetkezetek megújításának igényével. Kedvezmények az ifjúsági betétszámla-tulajdonosoknak Az OTP-fiókok és a takarékszövetkezetek jelenleg mintegy 800 ezer if júsági betétszámlát kezelnek, s ezekben megközelítőleg 14 milliárd forintot helyeztek el a fiatalok. Ez évtől — pénzügyminiszteri rendelet alapján — többféle kedvezmény illeti meg azokat az ifjúsági betétszámla-tulajdonosokat, akik lakásvásárlásra takarékoskodnak. Az OTP-nél ebben az esetben a kamat nagysága az első öt évben évi 6,25 százalék, a hatodik évtől, visszamenőleg, évi 12 százalék. Emellett az 1988. január 1-je után elhelyezett betétek 20 százalékát — legfeljebb 7200 forintot — az ügyfél levonhatja az éves adójából. Aki a kedvezményekre igényt tart, attól az OTP nyilatkozatot kér a lakásvásárlási szándékáról. Az ehhez szükséges nyomtatványt rövidesen — egy tájékoztató kíséretében — elküldik az ifjúsági betétszámla-tulajdonosoknak. Aki a nyilatkozatot visszaküldi, s a későbbiekben felveszi számlájáról a pénzt, annak ezt követően 90 napon belül, az adóhatóságnál adásvételi szerződéssel, építési engedéllyel vagy más módon, igazolnia keli. hogy lakáshoz jutás céljára fordította a megtakarított összeget. Ha nem így történt, az adókedvezményt, valamint az adófizetés elmulasztása miatt annak további 40 százalékát az adóhatóságnak be kell fizetnie. Ha a fiatalok nem lakásra gyűjtenek, nyilatkozatot nem kell tenniük, számukra azonban nem járnak külön kedvezmények, s a kamat mértéke is más: öt évig évi 5 százalék, a hatodik évtől, visszamenőleg, évi 9,6 százalék. Természetesen mód van arra is, hogy aki csak a későbbiekben dönti el, hogy ifjúsági betétszámláján gyűjtött pénzéből lakást kíván venni, később tehet erről nyilatkozatot, s ekkortól jár számára az adókedvezmény, s visszamenőleg a magasabb kamat. (MTI) Építőtábori felkészülés A műszaki értelmiség anyagi-erkölcsi elismeréséről
