Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 18. szám ÄRA: 1988. január 22.. péntek 1,80 FORINT KISEBB A ZSÚFOLTSÁG, NŐTT A NEVELÉS SZÍNVONALA Helyzetkép az óvodákról Ma már mindenki számára közismert a tudományos megállapítás: gyermekeink életében meghatározó, hogy első éveikben milyen hatások érik őket, hogy mennyire tudatosan irányítják képességeik, s későbbi jellemük kialakulását az arra hivatottak. Nem mindegy tehát, hogy az oktatás alapintézményeiben milyen körülmények között élnek a legkisebbek, s hogyan foglalkoznak velük Ezúttal megyénk óvodáit vesszük sorra. Amikor megkerestük Harmati Lásziónét a megyei tanács művelődési osztályának alsőfokú csoportvezetőjét az óvodai ellátás színvonaláról, 'az eredményekről, s a még megoldandó feladatokról kérdeztük. Az Egri Dohánygyár óvodájának Gyöngyvirág csoportja a színekkel ismerkedik donyban 1988 szeptemberétől óvoda létesül. A megyében a VII. ötéves tervben új intézmény építését nem tervezik. Épület- bővítésre, a feltételek javítására azonban több helyen sor kerül. Szakmai hozzáértéssel A Heves megyei óvodák személyi ellátottsága megfelelő. összesen 1057 szakképzett és 42 képesítés nélküli pedagógus foglalkozik a kicsinyekkel. Az új oktatási törvény szellemében mindenütt ösztönzik á szakmai, módszertani önállóságot. Az elmúlt esztendőben a minisztériumi támogatás lehetővé tette, hogy a nagyobb óvodák, óvodai körzetek teendőinek intézésére 15 úgynevezett óvodatitkárt alkalmazzanak. Ez azért is jelentett előrelépést, mert így a vezetők mentesültek az adminisztratív terhektől és több időt, energiát szánhatnak a tartalmi megújulásra. Nagymértékben növelte az óvónők szakmai tekintélyét és felelősségét az az intézkedés is, amelyet a múlt esztendőben próbáltak ki a gyakorlatban először: az iskoláskorúak fejlettség szerinti beiskolázását. E szerint a gyerekekkel több évig foglalkozó pedagógus dönti el, hogy a hatéves korúak mehetnek-e iskolába. Ez a tény arra ösztönözte a nevelőket, hogy még tudatosabban figyeljék a gyerekeket, több éven' keresztül. Az úgynevezett „nyári születésű” .iskoláskorúak közül az ő szakmai véleményük, s a szülők kérése és a nevelési tanácsadók döntése alapján választhatnak, hogy óvodában tartják még egy esztendeig a gyerekeket, vagy iskolába engedik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a lehetőséggel többen éltek is. Közel az érintettek fele maradt még óvodás. A tapasztalatok részletes megyei összegzésére e témában, a közeljövőben kerül sor, melyről tájékoztatjuk olvasóinkat. Jobb az országos átlagnál Elöljáróban néhány jellemző adat: Heves megyében jelenleg 160 óvoda van, ebből 148 lakóhelyi és 12 üzemi. Az elmúlt időszakban számuk nem változott, annak ellenére, hogy néhány kisebb településen — igény szerint — nőtt az óvodai csoportok száma (például Kerecsenden, Abasáron) vagy éppen kevesebb csoportot indítottak (pl. Pe- tőfibányán). Tovább vizsgálva a statisztikát, az is kiderül, hogv az 1986—87-es tanévben 13 ezer 97 volt a beiratkozottak száma, míg az idén kevesebb: 12 ezer 773. Ez azt is jelenti, hogy némileg csökkent a zsúfoltság. A kisebb létszámú gyerekcsoportokban pedig több idő jut az egyénenkénti foglalkozásra. Míg tavaly a férőhelyek kihasználtsága 101,9 százalékos volt, most ez az arány 99,4. Megyei helyzetképünk az országos átlaghoz viszonyítva jónak mondható e tekintetben is. A megítélésnél pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy Heves megyében az óvodáskorúak 95,5 százaléka részesült nevelésben, míg országosan csak 92 százalékuk. örvendetes, hogy egyre több a rendszeresen járó cigánygyerek, jelenleg 1431. A kistelepüléseken az óvodától távol élő, általában hátrányos helyzetű családoknál fordul elő, hogy nem tudják, vagy nem akarják járatni a gyermeküket... Jelenleg tizenhét faluban nincs még óvoda. Egy részükben nincs is rá igény, máshol pedig a közeli nagyobb település ellátottsága nem indokolja a fejlesztést. Ennek ellenére Erken, BoMatematika — játékosan (Fotó: Perl Márton) Kibontakozunk Néhány évvel ezelőtt egyik megyei vállalatunk szűk körű vezetői gárdája Finnországba utazott üzleti tárgyalásra. Északi rokonaink nagy reménnyel tekintettek az üzlet elé. ami magának a vállalatnak is kellő anyagi haszonnal kecsegtetett. Mindjárt az érkezésük után a vendégek tudomására hozták ugyanis. hogy amennyiben sikerül megegyezniük, nemcsak magát a terméket s a technológiát vásárolják meg. hanem magát a munkát is a magyaroktól rendelik meg. Ezek után mindenki úgy érezhette, hogy a részletek kidolgozása előtt a megyénket képviselő szakemberek kellő ösztönzést kaotak. Csakhogy a későbbiekben kiderült: egyetlen olyan kérdésre Sem tudnak érdemi választ adni. amely eldönthette volna az üzlet létrejöttét. Minden vásárló első kérdése uavanis az. hogy mibe kerül s mikorra lesz kész. Mi volt a felelet: megvizsgáljuk a kérdést. Innen már csak az udvariasság tartotta a tárgyalóasztal mellett a partnereket. Mondani sem kell. hogv mire már itthon valójában megvizsgálták a kérdést, s erről telexen értesítették a finneket, jelezvén az újabb tárgyalási szándékot, egy norvég cég már nemhogy csak felszerelte az ő hasonló berendezését, hanem működtette is azt. •Kirándultak egyet — legyintettek rá akkoriban, s az ügy tulajdonképpen ezzel el is volt rendezve. Nem is hoztam volna szóba a dolgot, ha mostanság egv másik, ráadásul nem kis bajban lévő megyei vállalatunknál szinte majdhogynem ugyanez az eset meg nem ismétlődött volna. Ezúttal Amszterdamban tárgyalt egy öttagú delegáció. Tulajdonképpen mindenki ott volt. aki a hazai hierarchiában úgymond számít. Csak olyan nem akadt közülük, aki az udvarias hollandok kérdéseire elmondhatta volna, hogy milyen technológiával készül az ajánlott termékük. s milyen variációs lehetőségeket képesek biztosítani a gyártás során, így hát itt is maradt a telexüzenet lehetősége. ha mindezek után egyáltalán szóba állnak velük erről az üzletről. Marjai József miniszterelnök-helyettesnek szegezték nemrég a televízióban a kérdést, hogy miért ellenzi a külföldre utazások többségét. Akkor ő is hasonló példákkal élt. Lelkesen fogadott kibon. Jakozási programunk nagy gátja, hogy a szóban forgó „üzletemberek” az egyre fogytán lévő. de még meglévő bizalmat is eljátsszák ilyenkor. Pedig anélkül nagyon nehéz lesz céljainkat megvalósítani.,. Kis Szabó Ervin BUDAPEST, HELSINKI, RÓMA ÜZENETE Hárompárti kezdeményezés az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére az eurépai leszerelésért A budapesti Hilton Szállóban Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a Finn Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt felhívását, amely az atomfegyverrel nem rendelkező európai országok közös fellépését szorgalmazza a leszerelés érdekében (Népújság-telefotó: MTI — Wéber Lajos — KS) Csütörtökön Európa három fővárosában egy időben tették közzé három, együttműködő párt — a Finn Szociáldemokrata Párt. a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt — felhívását. A nemzetközi sajtó képviselői előtt Helsinkiben. Rómában és Budapesten egyszerre nyilvánosságra hozott kezdeményezés az európai leszerelés. a kontinens biztonsága és az együttműködés elmélyítése érdekében, az atomfegyverrel nem rendelkező országok közös fellépését szorgalmazza. A magyar fővárosban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ismertette a felhívás tartalmát, célját, a három európai politikai párt együttműködésének előzményeit. Mint elmondta, a közös fellépés gondolatát elsőként Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Pánt elnöke fogalmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociáldemokraták szakértőinek részvételével megindult előkészítő munkába hamarosan bekapcsolódott az Olasz Szocialista Párt is. Együttes munkájuk gyümölcse a most közzétett dokumentum, amely az európai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik közös fellépése nemcsak a földrajzi. hanem az eltérő szövetségi rendszereket elválasztó politikai távolságot is áthidalta. A most közzétett dokumentum aláírói az európai biztonsági és együttműködési folyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdeményezésekhez kapcsolódó javaslataikat három fő terület köré csoportosították. Mindenekelőtt az európai hagyományos erők és a fegyverzet. valamint a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentése és a kölcsönös bizalom erősítése kap kiemelt figyelmet. A kezdeményezések támogatásához a kontinens sorsáért felelősséget érző, valamennyi európai ország, politikai erő támogatására számítanak az aláírók — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, aki végezetül bejelentette, hogy a hárem javaslattevő párt még az idén szakértőd konferenciát szervez a vélemények, nézetek összegzésére. * A hárompárti kezdeményezés hangoztatja: Európának ma minden korábbinál nagyobb esélye van egy biztonságosabb béke kialakítására. A közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták fölszámolása megnyitja az utat a valódi leszerelés előtt. Reméljük, hogy követi majd a hadászati atomfegyverek nagyarányú csökkentése, és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés tiszteletben tartása. Ügy véljük, hogy az európai országoknak — különösen azoknak, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverek kel — aktívan, politikai katonai és ideológiai választóvonalakra való tekintet nélkül, fel kell lépniük a biztonság erősítése érdekében. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nem zet'közi erőfeszítések alapját az atomsorompó-rendszer adja. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai országoknak közös érdeke az atomsorompó-szerződés megújítása és megerősítése azután, hogy érvénye 1995-ben lejár. A közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök és a hadászati fegyverek csökkentése nem vezethet újabb fegyverkezési versenyhez. más területen. Minden egyes ország és térség biztonsági érdekeit figyelembe kell venni. Az igazi béke és biztonság alapja a kölcsönös bizalom. A katonai doktrínákról folytatandó megbeszélések enyhíthetnék az. alaptalan félelmeket, védelmibb jellegű katonai magatartás kialakításához. vezethetnének. és utat nyithatnának bármely aszimmetriának és egyenlőtlenségnek a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő felszámolásához. Európában napjainkban a legfontosabb feladatok közé soroljuk a hagyományos erők és fegyverzetek tényleges csökkentését. Az atomfegyvermentes övezetek létrehozása és a katonai erők egymástól való szétválasztásának és eltávolításának más formái, amelyekben az érintett országok megegyeznek, hozzájárulhatnak a távlati célhoz. Európa megszabadításához az atomháború fenyegetésétől. Európa valamennyi országa, szövetségi rendszerek tagjai, semlegesek és el nem kötelezettek egyaránt, felelősek a bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések továbbfejlesztéséért a helsinki folyamat 'kereteiben. Valamennyiük számára biztosítani kell a részvétel jogát a hagyományos fegyverzetek leszereléséről folytatandó tárgyalásokon. A cél: béke és biztonság a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Együttműködésre törekszünk, hogy hozzájáruljunk e célok megvalósításához, az igazságos és tartós béke megteremtéséhez Európában Az előttünk álló. összetett ikérdések alapos tanulmányozást és nyílt párbeszédet igényelnek. Felhívunk más erőket lis az atomfegyverrel nem rendelkező országokból, hogy csatlakozzanak az európai leszerelést szolgáló együttműködési javaslatunkhoz. (MTI)
