Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 18. szám ÄRA: 1988. január 22.. péntek 1,80 FORINT KISEBB A ZSÚFOLTSÁG, NŐTT A NEVELÉS SZÍNVONALA Helyzetkép az óvodákról Ma már mindenki szá­mára közismert a tudomá­nyos megállapítás: gyer­mekeink életében megha­tározó, hogy első éveikben milyen hatások érik őket, hogy mennyire tudatosan irányítják képességeik, s későbbi jellemük kialakulá­sát az arra hivatottak. Nem mindegy tehát, hogy az ok­tatás alapintézményeiben milyen körülmények között élnek a legkisebbek, s ho­gyan foglalkoznak velük Ezúttal megyénk óvodáit vesszük sorra. Amikor meg­kerestük Harmati Lászió­nét a megyei tanács műve­lődési osztályának alsőfokú csoportvezetőjét az óvodai el­látás színvonaláról, 'az eredményekről, s a még meg­oldandó feladatokról kér­deztük. Az Egri Dohánygyár óvodájának Gyöngyvirág csoportja a színekkel ismerkedik donyban 1988 szeptemberé­től óvoda létesül. A megyében a VII. ötéves tervben új intézmény építé­sét nem tervezik. Épület- bővítésre, a feltételek javí­tására azonban több helyen sor kerül. Szakmai hozzáértéssel A Heves megyei óvodák személyi ellátottsága meg­felelő. összesen 1057 szak­képzett és 42 képesítés nél­küli pedagógus foglalko­zik a kicsinyekkel. Az új oktatási törvény szellemé­ben mindenütt ösztönzik á szakmai, módszertani ön­állóságot. Az elmúlt esztendőben a minisztériumi támogatás le­hetővé tette, hogy a nagyobb óvodák, óvodai körzetek teendőinek intézésére 15 úgynevezett óvodatitkárt al­kalmazzanak. Ez azért is jelentett előrelépést, mert így a vezetők mentesültek az adminisztratív terhektől és több időt, energiát szán­hatnak a tartalmi megúju­lásra. Nagymértékben növelte az óvónők szakmai tekintélyét és felelősségét az az intéz­kedés is, amelyet a múlt esz­tendőben próbáltak ki a gyakorlatban először: az iskoláskorúak fejlettség sze­rinti beiskolázását. E szerint a gyerekekkel több évig foglalkozó pedagógus dön­ti el, hogy a hatéves korú­ak mehetnek-e iskolába. Ez a tény arra ösztönözte a ne­velőket, hogy még tudato­sabban figyeljék a gyereke­ket, több éven' keresztül. Az úgynevezett „nyári születésű” .iskoláskorúak közül az ő szakmai vélemé­nyük, s a szülők kérése és a nevelési tanácsadók dön­tése alapján választhatnak, hogy óvodában tartják még egy esztendeig a gyereke­ket, vagy iskolába engedik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a lehetőséggel többen éltek is. Közel az érintettek fele ma­radt még óvodás. A ta­pasztalatok részletes me­gyei összegzésére e témá­ban, a közeljövőben kerül sor, melyről tájékoztatjuk olvasóinkat. Jobb az országos átlagnál Elöljáróban néhány jel­lemző adat: Heves megyé­ben jelenleg 160 óvoda van, ebből 148 lakóhelyi és 12 üzemi. Az elmúlt időszakban szá­muk nem változott, annak ellenére, hogy néhány ki­sebb településen — igény szerint — nőtt az óvodai csoportok száma (például Kerecsenden, Abasáron) vagy éppen kevesebb cso­portot indítottak (pl. Pe- tőfibányán). Tovább vizsgálva a sta­tisztikát, az is kiderül, hogv az 1986—87-es tanévben 13 ezer 97 volt a beiratkozot­tak száma, míg az idén ke­vesebb: 12 ezer 773. Ez azt is jelenti, hogy némileg csök­kent a zsúfoltság. A kisebb létszámú gyerekcsoportok­ban pedig több idő jut az egyénenkénti foglalkozásra. Míg tavaly a férőhelyek ki­használtsága 101,9 száza­lékos volt, most ez az arány 99,4. Megyei helyzetképünk az országos átlaghoz viszo­nyítva jónak mondható e tekintetben is. A megítélés­nél pedig az sem elhanya­golható szempont, hogy Heves megyében az óvo­dáskorúak 95,5 százaléka ré­szesült nevelésben, míg or­szágosan csak 92 százalékuk. örvendetes, hogy egyre több a rendszeresen járó cigánygyerek, jelenleg 1431. A kistelepüléseken az óvo­dától távol élő, általában hátrányos helyzetű csalá­doknál fordul elő, hogy nem tudják, vagy nem akar­ják járatni a gyermeküket... Jelenleg tizenhét faluban nincs még óvoda. Egy ré­szükben nincs is rá igény, máshol pedig a közeli na­gyobb település ellátottsága nem indokolja a fejlesztést. Ennek ellenére Erken, Bo­Matematika — játékosan (Fotó: Perl Márton) Kibonta­kozunk Néhány évvel ezelőtt egyik megyei vállalatunk szűk körű vezetői gárdája Finnországba utazott üzleti tárgyalásra. Északi roko­naink nagy reménnyel te­kintettek az üzlet elé. ami magának a vállalatnak is kellő anyagi haszonnal ke­csegtetett. Mindjárt az ér­kezésük után a vendégek tudomására hozták ugyan­is. hogy amennyiben sike­rül megegyezniük, nem­csak magát a terméket s a technológiát vásárolják meg. hanem magát a mun­kát is a magyaroktól ren­delik meg. Ezek után min­denki úgy érezhette, hogy a részletek kidolgozása előtt a megyénket képvise­lő szakemberek kellő ösz­tönzést kaotak. Csakhogy a későbbiekben kiderült: egyetlen olyan kérdésre Sem tudnak érdemi választ ad­ni. amely eldönthette vol­na az üzlet létrejöttét. Min­den vásárló első kérdése uavanis az. hogy mibe ke­rül s mikorra lesz kész. Mi volt a felelet: megvizs­gáljuk a kérdést. Innen már csak az udvariasság tartotta a tárgyalóasztal mellett a partnereket. Mondani sem kell. hogv mire már itthon valójában megvizsgálták a kérdést, s erről telexen értesítették a finneket, jelezvén az újabb tárgyalási szándékot, egy norvég cég már nemhogy csak felszerelte az ő ha­sonló berendezését, hanem működtette is azt. •Kirándultak egyet — le­gyintettek rá akkoriban, s az ügy tulajdonképpen ez­zel el is volt rendezve. Nem is hoztam volna szó­ba a dolgot, ha mostanság egv másik, ráadásul nem kis bajban lévő megyei vállalatunknál szinte majd­hogynem ugyanez az eset meg nem ismétlődött vol­na. Ezúttal Amszterdam­ban tárgyalt egy öttagú delegáció. Tulajdonképpen mindenki ott volt. aki a hazai hierarchiában úgy­mond számít. Csak olyan nem akadt közülük, aki az udvarias hollandok kérdé­seire elmondhatta volna, hogy milyen technológiával készül az ajánlott termé­kük. s milyen variációs lehetőségeket képesek biz­tosítani a gyártás során, így hát itt is maradt a te­lexüzenet lehetősége. ha mindezek után egyáltalán szóba állnak velük erről az üzletről. Marjai József miniszter­elnök-helyettesnek szegez­ték nemrég a televízióban a kérdést, hogy miért el­lenzi a külföldre utazások többségét. Akkor ő is ha­sonló példákkal élt. Lelkesen fogadott kibon. Jakozási programunk nagy gátja, hogy a szóban forgó „üzletemberek” az egyre fogytán lévő. de még meg­lévő bizalmat is eljátsszák ilyenkor. Pedig anélkül na­gyon nehéz lesz céljainkat megvalósítani.,. Kis Szabó Ervin BUDAPEST, HELSINKI, RÓMA ÜZENETE Hárompárti kezdeményezés az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére az eurépai leszerelésért A budapesti Hilton Szállóban Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a Finn Szociálde­mokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt felhívását, amely az atomfegyverrel nem rendelkező európai országok közös fellépését szorgalmazza a leszerelés érdekében (Népújság-telefotó: MTI — Wéber Lajos — KS) Csütörtökön Európa há­rom fővárosában egy idő­ben tették közzé három, együttműködő párt — a Finn Szociáldemokrata Párt. a Magyar Szocialista Mun­káspárt és az Olasz Szocia­lista Párt — felhívását. A nemzetközi sajtó képviselői előtt Helsinkiben. Rómában és Budapesten egyszerre nyilvánosságra hozott kez­deményezés az európai lesze­relés. a kontinens biztonsá­ga és az együttműködés el­mélyítése érdekében, az atomfegyverrel nem rendel­kező országok közös fellépé­sét szorgalmazza. A magyar fővárosban Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke ismertet­te a felhívás tartalmát, cél­ját, a három európai poli­tikai párt együttműködésé­nek előzményeit. Mint el­mondta, a közös fellépés gondolatát elsőként Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemok­rata Pánt elnöke fogalmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociáldemokraták szakértőinek részvételével megindult előkészítő munká­ba hamarosan bekapcsoló­dott az Olasz Szocialista Párt is. Együttes munkájuk gyü­mölcse a most közzétett do­kumentum, amely az európai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik kö­zös fellépése nemcsak a föld­rajzi. hanem az eltérő szö­vetségi rendszereket elvá­lasztó politikai távolságot is áthidalta. A most közzétett doku­mentum aláírói az európai biztonsági és együttműködé­si folyamathoz, illetve az ed­digi európai leszerelési kez­deményezésekhez kapcsolódó javaslataikat három fő te­rület köré csoportosították. Mindenekelőtt az európai ha­gyományos erők és a fegy­verzet. valamint a rövid ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök csökkentése és a kölcsö­nös bizalom erősítése kap kiemelt figyelmet. A kezde­ményezések támogatásához a kontinens sorsáért felelőssé­get érző, valamennyi euró­pai ország, politikai erő tá­mogatására számítanak az aláírók — hangsúlyozta Szű­rös Mátyás, aki végezetül bejelentette, hogy a hárem javaslattevő párt még az idén szakértőd konferenciát szervez a vélemények, néze­tek összegzésére. * A hárompárti kezdeménye­zés hangoztatja: Európának ma minden korábbinál na­gyobb esélye van egy biz­tonságosabb béke kialakítá­sára. A közepes és rövidebb hatótávolságú atomrakéták fölszámolása megnyitja az utat a valódi leszerelés előtt. Reméljük, hogy követi majd a hadászati atomfegyverek nagyarányú csökkentése, és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerző­dés tiszteletben tartása. Ügy véljük, hogy az euró­pai országoknak — különö­sen azoknak, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverek kel — aktívan, politikai ka­tonai és ideológiai válasz­tóvonalakra való tekintet nélkül, fel kell lépniük a biztonság erősítése érdeké­ben. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nem zet'közi erőfeszítések alapját az atomsorompó-rendszer adja. A nukleáris fegyver­rel nem rendelkező európai országoknak közös érdeke az atomsorompó-szerződés meg­újítása és megerősítése az­után, hogy érvénye 1995-ben lejár. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök és a hadászati fegyverek csökkentése nem vezethet újabb fegyverkezési ver­senyhez. más területen. Min­den egyes ország és térség biztonsági érdekeit figye­lembe kell venni. Az igazi béke és biztonság alapja a kölcsönös bizalom. A katonai doktrínákról foly­tatandó megbeszélések eny­híthetnék az. alaptalan fé­lelmeket, védelmibb jellegű katonai magatartás kialakí­tásához. vezethetnének. és utat nyithatnának bármely aszimmetriának és egyenlőt­lenségnek a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő felszámolásához. Európában napjainkban a legfontosabb feladatok közé soroljuk a hagyományos erők és fegyverzetek tényleges csökkentését. Az atomfegyvermentes övezetek létrehozása és a katonai erők egymástól való szétválasztásának és eltávo­lításának más formái, ame­lyekben az érintett országok megegyeznek, hozzájárulhat­nak a távlati célhoz. Euró­pa megszabadításához az atomháború fenyegetésétől. Európa valamennyi orszá­ga, szövetségi rendszerek tagjai, semlegesek és el nem kötelezettek egyaránt, felelő­sek a bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések tovább­fejlesztéséért a helsinki fo­lyamat 'kereteiben. Vala­mennyiük számára biztosí­tani kell a részvétel jogát a hagyományos fegyverzetek leszereléséről folytatandó tárgyalásokon. A cél: béke és biztonság a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szint­jén. Együttműködésre törek­szünk, hogy hozzájáruljunk e célok megvalósításához, az igazságos és tartós béke megteremtéséhez Európában Az előttünk álló. összetett ikérdések alapos tanulmányo­zást és nyílt párbeszédet igényelnek. Felhívunk más erőket lis az atomfegyverrel nem rendelkező országokból, hogy csatlakozzanak az eu­rópai leszerelést szolgáló együttműködési javaslatunk­hoz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents