Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-18 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 14. szám ÁRA: 1988. január 18., hétfő 1,80 FORINT A MUNKÁSÖREGYSÉG-GYÜLÉSEKRÖL JELENTJÜK A legjobbak a hevesiek lettek — országos parancsnoki elismerésben részesültek Háromszoros „Hurrá!" felkiáltással fogadták az országos parancsnok kitüntető díjait a hevesiek. A serleget az egy­ségparancsnok, Tatai József emeli a magasba Valami lesz! Nyugaton járva, gyak- j ran megbámulja a látoga- I tó a pontos, precíz munkát, j az idő kihasználását, a j munkás intenzitását. Nem ! j egy, külföldön munkát vál- t I laió hazánk fia számolhat ] I be arról, hogy a tőkés üze- | j mekben úgyszólván isme- j j rétién a lógás, a munkaidő I alatti terefere, sőt még a j | feleslegesnek ítélt mozdu- j ) latokat is iparkodnak ki- i í iktatni a folyamatból. — Itt csupán az elvégzett | I munkáért fizetnek! Valljuk be, mi túl soká- \ j ig a „nyugi” országa vol- ä tunk, húztunk, halasztót- í \ tünk, amit és ameddig He- \ ;; hetett, hiszen ennek leg- j l feljebb a népgazdaság lát- 1 ; ta a kárát. Manapság a ré- ij : gi út már nem járható és i a vattaembereknek, a rá- 1 érősöknek, a lógósoknak , 3 egykettőre útilaput kötnek , j a talpuk alá. Munkanélkü­livé válnak? Lehetséges. A \ szorgalmasoknak, az ipar- kodóknak, a szakmát ér­tőknek és szeretőknek e rémtől ugyanakkor nem kell tartaniuk, mert tisz- I tességes munkájukért tisz­tességes bér illeti majd j | őket. Az új esztendő első nap­jaiban az ember jobban ki­nyitotta a szemét, és mint- * ha e vonatkozásban is vál- | tozott volna azért valami, * : Az egyik egri, lakótelepi f ház előtt csőtörést észlel- ■ tek a lakók, amit nyom­ban jelentettek az illetéke- . i seknek arra számítva, hogy eddigi gyakorlat szerint, 1 ; egy-két napon belül ki- > l jennek, megnézik a mun- í kát, aztán valamikor meg­kezdik majd a javítást. Csoda történt! Két órával később már megérkezett a szervizkocsi, megjöttek a munkások, dübörgőit a lég­fúró, zúgott a szivattyú és mélyült a Trabantnyi gö- ; dör. Ámultak a lakók, de arra már igazán nem szá- : mítottak. amit a fiatal mű- ! vezető mondott a brigád- j j jának: — Addig innen haza < ' nem megyünk, fiúk. amed- j l dig cakk-pakk nem lesz a , I meló . .. Azt is sokan megbámul- I ' ták az egri járókelők kö- I zül, hogy az Árpád utca j ] mentén épülő színészházon j I az új év első napjának j I kora reggelén úgy serény- I | kedtek a munkások, mint- I I ha év végi hajrá lett vol- I | na. Az óriási daru, mint a I I pelyhet, emelte magasba a I | behemót paneleket, a melye- I [ két azután ügyes kezek I ! igazítottak helyükre. Egyik- I I másik járókelő hol a kar- I I órájára, hol a szorgalmas I I munkásokra pillantott, és I I mosolyogva ment tovább. Az állványok éktelen ko- j I pácsolása közepette, még-’ I is sikerült elkapnom egy j beszélgetés végét, amelyet ! I olyan jó volt hallani, mert I I erősítette a hitet, növelte a I I bizakodást. Egyetlen» óva- I ! tos megjegyzés volt mind- I I össze a mondattöredék: — Ügy látszik, mégis I I lesz azért valami... Szatay István Hevesen, a művelődési házban rendezte meg szom­baton a hagyományos ki­képzést záró és új évet nyitó ünnepélyes gyűlését a Dózsa Györgyről elne­vezett munkáseregység. A jelentéstétel, a Himnusz és a szavalat elhangzása után Lukács József, a. he­vesi városi pártbizottság munkatársa mondott elnö­ki megnyitót, üdvözölte a jelenlévőket, többek kö­zött az elnökségben helyet foglaló Kiss Sándor vezér­őrnagyot, az MSZMP KB tagját, a belügyminiszter- helyettest, dr. Asztalos Miklóst, a megyei pártbi­zottság titkárát, dr. Peré~ nyi Györgyöt, a Munkás­őrség Országos Parancs­nokságának osztályvezető­jét, Pólónkat Andrást, a Munkásőrség megyei pa­rancsnokát, valamint a város, párt, tanácsi, tömeg­szervezeti vezetőit, a kör­nyező gazdaságok, szövet­kezetek, gyárak, üzemek elnökeit, igazgatóit, a társ fegyveres erők és szervek képviselőit. Az üdvözlő szavak után egyperces néma felállás- 9ái emlékeztek az elmúlt esztendőben elhunytak em­lékének, majd Tatai József egységparancsnok tartotta meg beszámolóját. Elöljá­róban kifejezte, hogy ese­ményekben gazdag évet hagytak maguk mögött és úgy tapasztalják, — amelyet a tavalyi, novemberi al­egységgyűlések is alátá­masztanak, — hogy a hevesi munkásőrök helytállnak a kiképzésben és a gazdasá­gi építkezés különböző te­rületein. A közéletben ki­emelkedő aktivitásról, a munkásőri pártmegbízatá­suk fegyelmezett teljesíté­séről tesznek tanúságot. Erősödött az egység társa­dalmi, mozgalmi jellege, tovább fejlődött a közössé­gi szellem. Keresték a jobb. célravezetőbb megoldásokat. Ezáltal hatékonyabbá vál­tak a foglalkozások és to­vábbi csökkenés állt be a munkásőrök igénybevéte­lénél. Az is említésre mél­tó, hogy önállóan oldották meg az állomány élelmezé­sét, ami persze növelte az ellátással foglalkozó mun­kásőrök munkáját. — Ügy ítéljük pteg, hogy 1987-ben ismét eredményes, jó munkát végeztünk — mondotta a parancsnok. — Ez érvényes a fiatalok ne­velésében is, amelyet ter­mészetesnek veszünk, az­zal a céllal, hogy átörö­kítsük a munkásőrök gaz­dag tapasztalatait, a szo­cialista rendszer iránti el­kötelezettséget, a szocialis­ta embert jellemző erkölcsi, akarati tulajdonságokat. Az elmondottakat pél­dákkal igazolta. Megem­lítette: tizennégy iskolá­val vannak a hevesi mun­kásőrök rendszeres kap­csolatban és számtalanul sok rendezvénybe bevon­ják a gyerekeket, s még az úgynevezett, „iskola rosz- szát” is kedvezően tudják befolyásolni. Elhangzott az is, hogy az egység tagjai derekasan ki­vették ' részüket a termelő munkából. Az állomány 64 százaléka szocialista bri­gádtag, többen brigádve­zetők: kezdeményezői, szer­vezői a termelési verse­nyeknek, mozgalmaknak. Ésszerű javaslatokkal él­nek a munka zavartalan­sága érdekében. Hozzájá­rultak ahhoz, hoay Heves és a vonzáskörzetéhez tar­tozó mezőgazdasági üze­mek tavaly 3,6 százalékkal magasabb termelési érté­ket produkáltak, mint az azt megelőző esztendőkben. Megállapította a pa­rancsnok azt is, hogy a he­vesi munkásőrök a múlt évre meghátározott felada­tokat eredményesen haj­tották végre; tovább szi­lárdult az állomány erköl­csi, politikai állapota, mely­nek hatására fokozódott a munkásőri szolgálat fele­lősségteljesebb ellátása. A beszámoló az idei esz­tendő legfontosabb teen­dőinek ismertetésével zá­rult. amelynek sarkalatos tétele: a munkásörök vál­tozatlan elkötelezettséggel szolgálják a párt politi­káját, védjék szocialista vívmányainkat, a helyi cse­lekvési programok megva­lósításában pedig aktívan vegyenek részt. Ezután a szocialista ver­senymozgalomban elért eredményekért kollektív elismerésekre és kitünte­tésekre került sor. Borbély Sándor, a Munkásőrség or­szágos parancsnoka elisme­résben részesítette és serle­get, valamint oklevelet ado­mányozott a pártunk poli­tikája szolgálatában huza­mos időn át végzett mun­kájuk, a munkásőrségért folyó szocialista verseny­mozgalomban elért ered­ményeik, a termelő munká­ban, a kiképzési, szolgálati feladatok végrehajtásában tanúsított helytállásuk el­ismeréséért a hevesi Dó­zsa György Munkásőregy- ségnek. A megyei parancsnok Ugyanazért az „Élenjáró Munkáiőregység” címet, vándorserleget és elisme­rő oklevelet adományozott immár negyedik alkalom­mal a hevesieknek. A He­vesi Állami Gazdaság kol­lektívája megkapta az or­szágos parancsnok dísz­oklevelét és emlékplakett­jét. a Munkásőrség tevé­kenységét támogató, kiemel­kedő munkájáért. Az elis­meréseket dr. Petényi György, Polonkai András és Tatai József nyújtották át. Kiváló Parancsnok ki­tüntető jelvényt kaptak: Perget László, Budai Mik­lós. Szép László, Vass Gé­za. Forgács Pál. Kiváló Munkásőr lett 19 fő. Szol' gálati Érdemérem 25 év után kitüntetést nyújtottak át Váradi Lászlónak és Ko­vács Pálnak, a 20 évi szol­gálat után járó fokozatot 22, 15 év után 18, tíz év után pedig 21 munkásőrnek. Emlékérmet és emléklapot kaptak a leszerelők, illetve tartalékállományba vonu­(Folytatás a t- oldalon) Sevardnadze az NSZK-ba érkezett Vasárnap a kora délutáni órákban hivatalos látogatás­ra a nyugatnémet fővárosba érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A vendéget a Köln-bonni repülőtéren partnere. Hans- Dietrich Genscher fogadta. A kedd estig tartó láto­gatás során Sevardnadze a Genscherrel való tárgyalá­sain kívül felkeresi Richard von Weizsäcker szövetségi elnököt és Helmut Kohl kan­cellárt. Találkozik továbbá a politikai pártok vezetőivel és a gazdasági-üzleti körök képviselőivel. A megbeszélések legfonto­sabb napirendi pontjai: a nemzetközi helyzet, a lesze- relési-fegyverkorlátozási tár­gyalások állása, a kelet-nyu­gati kapcsolatrendszer, vala­mint a kétoldalú viszony. ÜLÉST TARTOTT A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Törekvéseik java beépült a kormányprogramba A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség előtt álló idei. kiemelkedő fontosságú, s az ifjúsági mozgalom meg­újulását is igénylő felada­tokról, valamint azok gaz­dasági hátteréről tárgyalt szombaton a KISZ Közpon­ti Bizottsága az ifjúsági szö­vetség székházában megtar­tott ülésén. Elöljáróban Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tá­jékoztatta a testületet azok­ról a politikai eseményekről, döntésekről, illetve folyama­tokról, amelyek az egész magyar társadalom, s benne az ifjúság számára is meg­határozott jelentőségűek, így az MSZMP KB 1987. december 8-i, valamint az Országgyűlés december 16— 17-i üléséről. Értékelte a kor­mány és a KISZ vezetői kö­zött ugyancsak decemberben lezajlott megbeszélést, hang­súlyozva: ez a találkozó,mint munkamódszer, bevált, elő­készítésébe a korábbiaktól eltérően, bevonták az ifjúsá­gi szövetség tagságát. Ezeket a találkozókat a jövőben évente megrendezik, hason­lóan nyílt tájékoztatással. Indítványozta, hogy a me­gyei és a városi KISZ-tes- tületek a maguk szintjén, hasonlóan nyílt, konkrét fel­adatok megoldása érdekében összehívott találkozókat szervezzenek, s azokról fo­lyamatosan tájékoztassák a tagságot. A „Jövőnk a tét” akció javaslatainak sorsáról meg­állapította: jóllehet, a kor­mány tételesen nem vála­szolt ezek mindegyikére, a javaslatok nagy többsége ta­lálkozott a párt és a kor­mány törekvéseivel, beépült a különböző programokba. E konkrét javaslatok kisebb részéről a közeljövőben kü­lönböző szinteken születik döntés, ugyancsak a KISZ bevonásával. Így például a lakásgazdálkodás anakro­nizmusának felszámolásával, a foglalkoztatáspolitikával összefüggésben a bérreform­mal, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika, a nyugdíj- rendszer reformjával, a po­litikai intézményrendszer korszerűsítésével, az oktatá­si rendszer fejlesztésével kapcsolatban várják a KISZ segítségét. Az ülésen, részt vett és fel­szólalt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. Elemezte az 1987-es év gazdasági fej­leményeit, folyamatait, s köszönetét mondott a KISZ- nek a „Jövőnk a tét” akció megszervezéséért, azokért a javaslatokért, amelyeket en­nek kapcsán dolgozott ki a gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program megva­lósítása érdekében. Szólt a további feladatokról, ame­lyek megoldásához — a re­formpolitika folytatása ér­dekében — a KISZ és rajta keresztül minden fiatal se­gítségét kérte. A tájékoztatókat követően a KISZ Központi Bizottsága megvitatta a KlSZ-szerveze- tek és intézmények, vala­mint az úttörőelnökségek 1988. évi költségvetését. Nagy Imre, a KISZ KB tit­kára, szóbeli előterjesztésé­ben kiemelte: az ifjúsági szervek gazdálkodásában na- gyobb hangsúlyt kell kap­nia a takarékosságnak, a költséges, nagy rendezvé­nyek csökkentésének, új anyagi források feltárásának, s a KISZ-létesitmények be- vétzlérdekeltségének. Ez utóbbiakhoz kapcsolódóan is szólt arról, hogy a követke­ző hetekben valamennyi KISZ-szervezethez eljuttat­ják a közösségi célú mun­kavállalás új, a megválto­zott körülményekhez igazo­dó szabályait tartalmazó út­mutatót. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség az idén 1 milliárd 358 millió forinttal gazdálkodik, ez reálértékben 10—12 százalékkal kevesebb a tavalyihoz képest. Ebből az összegből tartja fenn, illet­ve működteti létesítményeit, s mozgalmi, politikai felada­tai mellett támogatja a me­gyei és városi ifjúsági szer­vezetek tevékenységét. A költségvetés elfogadásakor a testület döntött arról is. hogy a több mint 40 millió forintos tartalékalap felhasz­nálásáról csak a Központi Bizottság dönthet, de lehe­tőséget ad arra. hogy az in­tézőbizottság és a titkárság — elszámolási kötelezettség­gel — legfeljebb egymillió forintot igénybe vehet. A KISZ Központi Bizott­sága elfogadta a testület, va­lamint az intézőbizottság és a titkárság munkatervét. Nagyüzem a gyümölcsösökben A hét végi kedvező időjá­rás hatására országszerte megélénkültek a kertészetek, benépesültek a nagyüzemi gyümölcsöskertek. Pest me­gye mezőgazdasági üzemei­ben elsősorban a gyümölcs­fák metszése adott munkát, így egyebek mellett a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság, a Sasad és a Fóti Vörösmar­ty Tsz almás-barackos kert­jeiben metszették az ágakat. A szakemberek e műveletet még több száz hektárnyi ül­tetvényen végzik el a napok­ban. Más gazdaságokban — az enyhe időt kihasználva — a szabadon tartott állatokat engedték a földekre, hogy a hó híján hozzáférhető táp­lálékot „összeszedjék”. A Vecsés környéki káposzta­földeken például a betaka­rítás után visszamaradt ká­posztalevelekkel. torzsák­kal etetik a juhnyájakat. Szolnok megye tájain, a jászsági homokon, a horda- lékos tiszazugi földeken, a Tisza völgyében a nagyüzemi zöldségkertészkedés első­sorban a kistermelőknél, a kertekben, a háztáji földe­ken folyik: a kimért nagy­üzemi táblákon családi bri­gádok termelik a zöldség- kultúrák jóval több mint kétharmadát. Az új munka- szervezeti formával, a csa­ládi vállalkozásokkal megol­dódik a tsz-ek és az állami gazdaságok munkaerőhiánya, a családok pedig megtalál­ják számításukat a munka­igényes kultúrák termeszté­sével. A napokban már meg­kezdték a fólia alatti ter­mesztés előkészületeit: tíz­ezrével nevelik a saláta, a paprika, a paradicsom, a retek palántáit. Köszönő levelet és piros szegfűt kaptak a munkásör- feleségek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents