Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 16., szombat f. Ha Pétervásárára terelődik a szó, nem maradnak el a település nagyságát, lélek- számát érintő becslések, és az ebből származó viták. Mivel körzetközpontról van szó. pontosabban tizennégy kisebb-nagyobb település határolja, s áll vele szorosabb kapcsolatban, sokan hajlamosak túlbecsülni a községre vonatkozó adatokat, pedig lélekszáma nem haladja meg a háromezret sem, s területileg is kisebb, mint azt sokan feltételezik. A „túlzásoknak" mégis logikus magyarázata van, hiszen régi településről van szó, amely a történelem so rán egykoron birtokolta a mezővárosi rangot is. Az idő nem mosta, nem moshatta el azt a jellegzetességet sem, hogy Heves megye északnyugati részén Pétervásá ra sajátos földrajzi központot képez ma is. Azt is mondják: ez a település egyre inkább városias jelleget ölt közeledve a századfordulóhoz, s ezzel párhuzamosan a falusias vonások kezdenek háttérbe szorulni. Ez az állítás azonban nem egészen helytálló. Az ottani beszélgetéseink. s tapasztalataink is ezt támasztották alá. Az ott. s ■a környező kis falvakban lévők ugyanis — úgy tűnik — nem kapaszkodnak görcsösen a várossá válás eszményébe. Nem véletlen, hogy a községet még ma is csak „Péterkének” becézik. S mivel ez a falu jobban ellátott a tölbbinél a „szomszédok” ügyes-bajos dolgaikat, s a nagyobb bevásárlásokat is túlnyomó- részt itt intézik. A társközségek a látszólagos előny miatt azonban egy pillanatig sem békétlenkednek. S ha jobban megismerkedünk a „péterkei” emberek gondolataival. mi is megértjük ezen társközségek — Erdőkövesd. Váraszó. Ivád. Kis- lüzes — természetes, fenntartások nélküli kötődését. Ivády László tanácselnök sem tud elvonatkoztatni a társközségektől, amikor az elöljáróságról kérdezzük. Válaszaiban. utalásaiban mindig felbukkan a többi falu iránt érzett felelősség is: — A VII. ötéves tervre kitűzött feladatokat időarányosan teljesítettük. Erdő- kövesden és Váraszón elkészült a törpevízmű, s így ez év végéig végleg megoldódik az egészséges ivó- vízellátás. Ivádon és Kisfüzesen korszerűsítettük a köz- világítást. Rajtunk kívül több település bekapcsolódott a gázprogramba is. Meghatározó még a Berva egy üzemrészének idetelepítése. Ez elsősorban a helyi foglalkoztatási gondokon enyhít. Jelenleg mintegy 170 ember keresi meg itt a kenyerét. Ez főként azért fontos. mert a helybeli munkalehetőségek igen szűkösek voltak. A kis varrodákban csak korlátozott számú nő jutott munkához, s ugyanez vonatkozik a Gárdonyi Téeszre is. Ebből következik. hogy sokan ingázni kényszerültek. Ahhoz pedig. hogy valaki igazán otthon érezze magát e településen. arra is szükség van, hogy helyben helyezkedhessen el. — A kereskedelmi ellátást a helyi áfész oldja meg. Mivel Pétervásárának meglehetősen nagy a vonzáskörzete. igyekeztünk szakosítani meglévő üzleteinket, hogy jobban kielégítsük a lakosság igényeit. A tavaly szep- temberben átadott Kakas fogadó, s az ehhez tartozó étterem- és presszórész pedig a színvonalasabb vendéglátást biztosítja. Jelenleg a legnagyobb és talán legfontosabb beruházásunk a tervezett egészségügyi központ kialakítása. Ez elodázhatatlan feladat. Elég. ha annyit mondok, hogy egy egyszerű vérvételért is kénytelenek vagyunk Egerbe utazni, mert itt helyben hiányoznák az ehhez szükséges tárgyi feltételek. Szeretnénk. ha még ebben az évben elkészülne ez az új létesítmény. Megvalósított elképzelések. tervek, megoldásra váró feladatok — mind-mind az itt élő emberek hangulatát befolyásoló tényezők. De milyenek is ezek az emberek? Ahhoz, hogy a pétervásá- riak mentalitását megpróbáljuk körvonalazni, kicsit a múltba kell nézni. Ezen a vidéken ugyanis sokáig rendkívül nehéz körülmények között szegénységben éltek az emberek. A rossz adottságú föld arra kényszerítette őket. hogy máshol keressenek boldogulást. Sokan eljártak más területekre summázni. Épp ezért, amit nehezen, verejtékezve elértek, megszereztek. azt megbecsülik, féltve őrzik. Ez az oka talán annak is. hogy egy kicsit zárkózottab- bak a más vidékeken élőkhöz képest. ir — A gazdasági életben bekövetkezett kedvezőtlen változások a falu életére is hatással vannak. Hogyan jelentkezik ez Pétervásárán? Végh István községi párttitkárt láthatóan nem éri váratlanul a kérdés. Nem próbál köntörfalazni. se rózsaszínűre festeni a képet. Tárgyilagosan állapítja meg: — Ma nincs olyan ember ebben az országban, aki örömmel fogadná az áremeléseket. az adózást. így van ez a mi esetünkben is. Az viszont tény. hogy a falusi ember kicsit másként éli meg ezeket a változásokat, hiszen, amíg az udvaron baromfit nevel, telenként disznót vág. addig a betevőért kevésbé aggódik. Más a helyzet a városon, ahol az ember napról napra szembesül az egyre borsosabb árakkal. Pétervására holnapjait elsősorban az befolyásolja, hogyan tudjuk megtartani a lakosságot. Ehhez főként helyi munkalehetőségek biztosítására van szükség. Azt hiszem, ezért is mérföldkő a falu életében a Berva megjelenése. Nagy eredménynek tartom, hogy sikerült végre a ió szakembereket „hazatelepíteni”. Mindennél többet mond az az adat. hogy A péterkcipk egyik büszkesége, ar szépen felújított templom (Fotó: Perl Márton) egy év alatt csaknem száz ember találta meg helyben a számítását. A jövő útja is csak ennek a folyamatnak az erősítése lehet. ★ Ehhez azonban utánpótlásra is szükség van. Az általános iskola jelenlegi lét számát (500—500 tanulót) tekintve ez a feltétel adott. Olyannyira, hogy a túlzsúfoltság már-már meghaladja az elviselhető szintet. Az ötödikesek száma például osztályonként negyven. A tantermekben, némi túlzással. egy gombostűt sem lehetne leejteni. Az ezredfordulóra valószínűleg nem lesz ilyen gond . . . ★ Az úi létesítmények közül a legszembetűnőbb, s talán a legimpozánsabb a falu központjában nemrég átadott Kakas fogadó. A helyi áfész által finanszírozott, s a mátraballai UNIFORM Kisszövetkezet kivitelezésében elkészített vendéglátó egység láttán egy kérdés vetődik fel: vajon megtérül-e ez a befektetés? Az üzletvezető bizakodó: — Az étterem- és presszórészben ez alatt a rövid idő alatt is a vártnál jobb forgalmat sikerült lebonyolítani. Az ötven vendég befogadására alkalmas panzióban pedig január 18-án fogadjuk az első csoportot. Mivel ez a fogadó az Eger— Salgótarján—Ózd főútvonal mentén helyezkedik el. így elsősorban az átmeneti turizmusra alapozunk. Másrészt vadászati szezonban megnő a külföldi vendégek érdeklődése is. ★ Idegenforgalmi centrum aligha válik Pétervásárából, de a környező települések számára vonzereje — míg a világ világ — megmarad. A biztosabb jövőt célzó elképzelések, a „testvérként” tisztelt, s egyenrangú partnerként kezelt társközségek megbecsülése ennek biztos garanciája. Barta Katalin Ivády László: Pétervására nem létezne társközségei nélkül Végh István: A falusi ember másként éli meg a változásokat Az iskola regen A Berva ..hazacsábította'' a jó szakembereket is Egy zsúfolt mai osztályterem A Kakas .fogadó kívülről... .., és belülről
