Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1987. december 12., szombat Hit kell tudnia a DTP-rendszereknek? Képernyőn jelenik meg a diktált szöveg (Fotó: Perl Márton) A számítógép a hirdetésfelvételnél: azonnal számlát is ad ',l5sz°l9áb!esí,ési lnué9ekben S9yár’ e9y*ránf Vnál' ben&'toen és ‘ bu' 90«, cfakns^ °'d°o és J** W>­«VS? riák _ léséi. *•««/» •*»•*»*. „ ”~“ ÄtSSg»»w‘ így éshV^> az6. ' s'kere. a '’«ívén W ,er*elé7i ? a°l­'.•i'sáísS: ÄS^S«?5 ?-"» «s»* ,aPar *rrnékej évek SÄ? % északi*, elek,r°nikáhnár a íom^'“' S“ :> WÖ' Ofját Client-»"Kr s<* ma *m mníS*er*ke, / briá: arra S?!e <'alamAs,e°hnil<a ?k°'tsé­Látványszámba megy az „egérrel” vezérelt oldalformázás Néhány évvel ezelőtt fenn­tartásokkal olvastuk kolléga­nőnk útibeszámolóját, aki­nek alkalma volt megláto­gatni a Michigan állambeli Detroit News szerkesztősé­gét, ahol írógépek helyett számítógépeken dolgoztak az újságírók és az újságkészí­tés „csúcsának" számított, hogy betördelt oldalakat küldtek telefonvonalon a 4— 500 kilométerre levő nyom­dába, Alig néhány évvel ké­sőbb ez a csoda tartja izga­lomban a Népújság munka­társait is: o diktáló újságíró hangját nem harsogja túl a villanyirógép ropogása, s a kézirat átalakult, digitális jelekből sorakoznak egymás alatt a szavak a képernyőn, s mint egy láthatatlan kar­mester, a rejtett kábeleken gyűjti össze és kínálja a szerkesztőknek további fel­dolgozásra a riportokat, hí­reket és tudósításokat, szín­házi kritikát és sportbeszá­molókat a központi számító­gép. Nem látni métereken kí­gyózó telexpapírokat, a hír- ügynökségek jelentéseit ugyancsak egy halk, de meg­bízható számítógép fogadja, rendezi és tárolja. Akinek ez a dolga, saját szobájában képernyőre hívja az MTI kí­nálatát és válogathat a más­napi Népújság különböző ol­dalaira. A főszerkesztő ha­sonlóan válogat, de ő már a munkatársak, a rovatok kész­re jelzett írásait „szemezge­ti”, s a főszerkesztői kosár­nak becézett állományokba helyezi. Ezek az aktuális lap­tervbe kerülhetnek. Az elektronikus szerkesztő­ségi rendszer közben üzene­teket közvetít, a tervkészítés mellett kiszámolja a gépírók, újságírók teljesítményét, ar­chivál, lehetőséget ad a sze­mélyi nyilvántartásnak. A különféle döntésekhez olyan segítséget is ad, hogy meg­mondja, a megye melyik te­lepüléséről írtunk sokat, me­lyikről keveset, milyen té­mában, műfajban foglalkoz­tunk a közérdeklődésre szá­mító témákkal. Ott tart a szerkesztőség, hogy ha a nyomda fogadni tudná a mágnesjeleket, az új­ság ólom nélkül jelenne meg. Ez lenne az igazi, amikor az évszázados módszereket fe­ledve, az újság oldalait tel­jes egészében a szerkesztő­ségben formáznák meg, a korábbi hűséges partnerre pedig nem maradna más, csupán a minőségi nyomás. Ez már kizárná az annyi bosszúságot okozó nyomda hibát is. Megoldás lehet a Nyugat-Európát meghódító Desktop Publishing, azaz egy olyan kiadványszerkesztő rendszer, amely a most is meglevő számítógépet egy „egér”-vezérlésű program­Tclefonon fogadja a tudósítást a beíró Próbanyomat Bejelent­kező kép a moni­toron mai, alkalmassá teszi az új­ságoldal megformálására és a nyomda számára a lézer­nyomtató készíti a levona­tod Mindez a magasabb kö­vetelményekhez alkalmazko­dó szerkesztőségi struktúrát és a nyomdával új típusú kapcsolatot jelent. A gyor­sabb átfutás, illetve nagyobb aktualitás, kevesebb impro­duktív tevékenység a teljes folyamatban, a tartalom ér­vényesülését jobban szolgáló­formai megoldások; vagyis frissebb, érdekesebb lapot vehetnek kezükbe az olvasók. Ezt eredményezi a korszak- váltás a Népújságnál. Pilisy Elemér Nem kis büszkeséggel számoltunk be sajtórrapi nagy eseményünkről: jeles vendégeink körében felavattuk elektronikus szerkesztőségi rendszerün­ket. Sok érdeklődő levelet, telefont kaptunk azóta is olvasóinktól, milyen szerepet kaptak a szerkesz­tőségben a számítógépek és miben változtatja meg az újságírók munkáját, jobb lesz e ettől a Népúj­ság? Egy rövid látogatásra invitáljuk meg az olvasót, s összeállításunk egyben választ kíván adni a kí­váncsiskodóknak. Szöveg és grafika egyesítését A rendszer helyezze el a rajzok körül — és a rajzo­kon belül is — a kívánt szö­vegeket és egy-egy lapot te­kintsen egységnek. Olyan módon kell a lapot tárolnia, hogy bármikor elő lehessen hívni, és egyes részei külön képezzék a feldolgozás tár­gyát, függetlenül attól, hogy ott szöveg vagy grafika, il­letve a kettő egyszerre talál­ható. A tördelést Ez azt jelenti, hogy tudja megjeleníteni a szöveget több hasábban, újságszerűen is: miközben a képeket és a hozzájuk tartozó feliratokat ettől eltérően (például több hasábot metszve) is el lehes­sen helyezni. Nem triviális feladat például a fedőszöve­gek elhelyezése sem. Ennek során szükség lehet az egyes szövegelemek kicsinyítésére, nagyítására. áthelyezésére, egy lemásolására. különböző betüfajták, be­tűméretek és írástípusok al­kalmazását, automatikus ki­választással és szabad válo­gatással. A betűfajták a szö­veg külső képének esztétikai kialakítására szolgálnak Használatuk jó ízlést és nyomdai szaktudást igényel. A betűméretek fokozatmen­tes változtatása a DTP-rend- szerek olyan tulajdonsága, amely a nyomdai gyakorlat­ban sem mindennapos. Ki­emelésre szolgálnak a betű­típusok (normál, kövér, kur­zív). A különböző betűfajták, -méretek és -típusok együt­tes alkalmazásának és egye­nes szövegszél kialakításának követelménye szükségessé te­szi az arányos sorkiegyenli- tést és az automatikus (fél­automatikus) elválasztást. Ennek során figyelemmel ■kell lenni arra, hogy az év­századok alatt kialakult nyomdai esztétikai kódex nem ad teljes szabadságot. Olyan megkötések vannak, hogy nem alakulhat ki öz­vegysor, fattyúsor; csak meg­határozott számú, egymást követő sor végződhet elvá­lasztójellel; vagy soron be­lül, a szabadon hagyott és a nyomtatással lefedett terek aránya meg van kötve. (A számítástechnikai eszközök betörése a nyomdászatba, részben fel is oldoz e klasz- szikus szedési szabályok alól, részben újakat is teremt he­lyettük.) A különböző betű­formák változtatása azzal járhat, hogy módosítani kell az előre kijelölt elválasztá­sokat. Ennek gépi vezérlése egyelőre nem egyszerű. Hagyományos újságkészítés sematikus rajza OLLÓ ÉS RAGASZTÓ HELYETT KÉPERNYŐ ÉS EGÉR Korszakváltás a IIWW -nál AZ AGROBER EGRI IRODÁJA PÁLYÁZATOT HIRDET főkönyvelő-helyettesi munkakör betöltésére. Az iroda főtevékenysége a mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmények tervezése és lebonyolítása, valamint tanácsi és egyéb vállalati - beruházások tervezése, lebonyolítása. Besorolás: a kollektív szerződés szerint vezető II. kategóriába. Alapbér megállapítása megegyezés szerint, mozgóbér a teljesítménytől függően 50%-ig terjedhet. Pályázati feltételek: közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, vállalati közgazdasági és számviteli tevékenységben szerzett gyakorlat és büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. A pályázathoz részletes önéletrajzot kérünk csatolni. A pályázatot írásban vagy személyesen az iroda igazgatójához kell benyújtani. Határidő: 1987. DECEMBER 31. Az esetlegesen felmerülő kérdésekben részletes felvilágosítást ad az iroda igazgatója. Cím: AGROBER Egri Iroda, Eger, Klapka György utca 1. Telefon: 1-2-815 vagy 10-594

Next

/
Thumbnails
Contents