Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 12., szombat Hz 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítése és javaslatok az 1988. évi feladatokra Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Tegnap, december Xl-én, ülést tartott Egerben, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket — közöt­tük Nyers Józsefet, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesét —, megyénk jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzemeinek politikai, gazdasági vezetőit, a társadalmi és tömeg­szervezetek irányítóit Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Ezt követően Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság 1987. december 8-i üléséről. Ezután azt a jelentést tárgyalta meg a pártbizottság, amely az 1987. évi megyei gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről, valamint az 1988. évi legfontosabb felada­tokról készült. A végrehajtó bizottság írásos anyagához dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felmerült kérdésekre dr. Asztalos Miklós titkár adott választ. A végrehajtó bizottság írásos jelentését vala­mint a szóbeli kiegészítést a pártbizottság egyhangúlag elfogadta. Szünet után tájékoztató hangzott el a végrehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról. A pártbizottság ülését Barta Alajos első titkár a kö­vetkező gondolatokkal zárta be. Megköszönte a megyei pártbizottságnak az 1987. évben végzett felelősségteljes munkát. Ügy vélem, megalapozottan mondhatjuk el, hogy a megyei pártbizottság eredményes munkát végzett a tekintetben, hogy politikai irányító és ellenőrző tevé­kenységével, mozgósításával, meggyőző munkájával, a határozathozatalban, a határo­zatok végrehajtásában segített abban, hogy Heves megye gazdasága ebben az eszten­dőben eredményesen járuljon hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításá­hoz, a Központi Bizottság gazdasági, társadalmi kibontakozási programja megvalósí­tásához, a kormány stabilizációs programja beindításához. A párttestület előtt köszö­netét mondott a megyei állami, társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommu­nistáknak. Egyúttal a megye mintegy 26 ezer kommunistájának és közel 340 ezer la­kosának jó egészséget, békés, boldog új esztendőt kívánt. Valamint sok sikert a gyári, vállalati, szövetkezeti, intézményi tervek eredményes megvalósításához, a családi és egyéni célok sikeresebb eléréséhez. Eredmények, hiányosságok Az első tíz hónap eredményei — állapí­totta meg a végrehajtó bizottság írásos jelentése és szóbeli kiegészítésében ir. Asz­talos Miklós — megerősítik, hogy a nemze­ti jövedelem növeléséhez ipari egységeink — elsősorban a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar, a kohászat — az országosnál nagyobb ütemű termelésbővüléssel járultak hozzá. A mezőgazdasági termelés döntően, az időjárási körülmények miatt viszont kisebb az előirányzottnál. A külgazdasági egyensúly javításához való megyei hozzájárulás mértéke elmarad a célkitűzésektől, mivel a nettó devizahozam évek óta tartó csökkenését csak mérsé­kelni tudták vállalataink, bár nem ru­belelszámolású exporttervüket várhatóan teljesítik. Az elmúlt évihez képest javult a keresetek és a teljesítmények összhang­ja, de még mindig elmarad a követelmé­nyektől. A Központi Bizottság 1987. július 2-i — a gazdasági-társadalmi kibontakozással kapcsolatos — állásfoglalása alapján elfo­gadott megyei feladatterv minőségében új, a korábbiakhoz fokozottabb követel­ményrendszert állít a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel szemben egyaránt. Az ipari szervezetek termelése összességében a tervezettel szemben kedvezőbben alakul, változatlan áron várhatóan 3,5—4,5 szá­zalékkal növekszik az elmúlt évihez ké­pest. Átlagon felüli teljesítményt ér el a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar, az élelmiszeripar és a kohászat, az előirány- zotthoz képest szerényebben nő a gépipar és szinten marad a bányászat teljesítmé­nye. Kimagasló, a megyei átlagot meg­haladó termelésbővülést ért el az első tíz hónapban a Finomszerelvénygyár, a Mikro­elektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára, a KAEV Egri és Gyöngyösi Gyáregysége, az Egri Vasöntöde, a Bélapátfalvi Cement­gyár, a Mátra Gázbetongyár, az Agria Bú­torgyár, az Eger—Mátra Vidéki Borgaz­dasági Kombinát, a dohánygyár, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, a Hat­vani Konzervgyár, a Heves Megyei Ru- házatiipari Vállalat és a Hatvani Háziipari Szövetkezet. Ugyanakkor néhány gazdasági egysé­günk termelése az év első tíz hónapjában csökkent. így például a Heves Megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalatnál (az ér­tékesítés a tervezettől eltérő szerkezetben valósult meg), a Parádi Üveggyárnál (a piaci igények csökkenték), a Tarnamenti Ipari Szövetkezetnél és az Egri Ruhaipari Szö­vetkezetnél (alapanyag-ellátási gondok miatt). A termelékenység a növekvő termelés és a szerény mértékű létszámcsökkenés ered­ményeként kedvezőbben alakul, mint elő­ző években — 5—6 százalékkal növekszik várhatóan —, de az ágazatonként és válla­latonként differenciáltan. A nehéziparban a Mátraaljai Szénbányák széntermelése mó­dosított terviének megfelelően alakul, a Gagarin Hőerőmű Vállalat túlteljesíti cél­kitűzését. A gépipar korábbi években jel­lemző dinamikusabb termelése szerény mértékben egy százalékkal bővül. összességében élénkült a vállalatok, szö­vetkezetek beruházási tevékenysége, mely­ben meghatározó az energetikai egységek rekonstrukciója. A tervezett ütemben ha­lad a Gagarin Hőerőmű korszerűsítése, kedvezőtlen viszont, hogy a Thorez Bánya­üzem rekonstrukciójához beütemezett for­rás 1987—1988. évben 1 milliárd forinttal csökken, így a kivitelezés üteme várhatóan lassul. Gyöngyösorosziban megkezdődtek a hulladékakkumulátor-feldolgozó üzem ki­vitelezési munkálatai. A megye mezőgazdaságának termelése változatlan áron számolva vár­hatóan nem éri el a tervezettet, és az el­múlt évit sem. A rendkívül kedvezőtlen időjárás (téli és tavaszi fagykárok, a tartós • nyári csa­padékhiány) miatt jelentkező mintegy 500 millió forint értékű terméskiesés ellenére is közel 700 millió forint nyereséget reali­zálnak termelőszövetkezeteink. Többsé­gük jobb munkaszervezéssel, tudatosabb költséggazdálkodással ellensúlyozta az aszálykárok hatását. Négy gazdaságnál (Domoszló, Nagy fügéd, Kál, Csány) mint­egy 45 millió forintos pénzügyi hiány vár­ható. A kalászos gabonából megyénkben 9 százalékkal termett több az előző évinél. A búza átlagtermése is jobb volt a múlt évinél, de elmarad a tervezettől. Kiemel­kedő mennyiséget takarított be az erdő­telki, a gyöngyöshalászi, a viszneki és a detki termelőszövetkezet. Még a 3 tonnás átlagot sem érte el, ugyanakkor a kedve­zőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező egerszóláti, verpeléti, bélapátfalvi és fel- sőtárkányi közös gazdaság. Kukoricából ugyan nőtt a vetésterület, de a betakarított mennyiség kevesebb az előző évinél. Az országoshoz hasonlóan je­lentős fagykárok érték a megye szőlő- ültetvényeit is. Ennek ellenére kiemelkedő. 10 tonnát meghaladó termésátlagot ért el a visontai, a nagyrédei és a gyöngyösi ter­melőszövetkezet. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a közelmúltban hozott központi intézke­dések ösztönző hatását mérsékelték az év közben bekövetkezett költségnövekedések, melyek eredményeként a megyei állomány jelenleg kevesebb szarvasmarhából, sertés­ből és juhból áll, mint a múlt év azonos idő­szakában volt. Az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban az átlagosnál na­gyobb növekedés valósul meg az előző évinél, és stabilabb gazdálkodás mellett. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát Hat­vani Konzervgyáránál eddig érvényesül­tek az egyesüléstől várt előnyök, de nem volt zökkenőmentes a kapcsolattartás, együttműködés az alapanyag-termelő part­nergazdaságokkal. A Heves Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalatnál az ön­álló gazdálkodás első éve eredményesnek minősíthető. Az építőiparban az országos tendenciával ellentétben 1—3 százalékos termeléscsökkenés várható, ez azonban nem okoz nagyobb feszültséget a megyei építési igények kielégítésében. A termelés szerkezetében a fenntartási mun­kák aránya kismértékben csökkent. Ked­vezően tovább bővült a versenytárgyalásos szerződéskötési rendszer. Termelést akadá­lyozó tényező volt egységeinknél az üveg, valamint a falazó-, tetőfedő-, és a szigete­lőanyagok és szerelvények hiánya a máso­dik fél évben. Az ágazatban növekvő ter­melékenység mellett javult a gazdálkodás színvonala, várhatóan 13—15 százalékkal növekszik a nyereség egységeinknél. Az. építőanyag-ipar dinamikusan növelte termelését. Ebben meghatározó a cement 20 százalékos, és a gázbetontermékek több mint 80 százalékos termeié-növekedése. A Mátra Gázbetongyár a várinál több meg­hibásodás és műszaki probléma miatt nem éri el a feszített mennyiségi ás minőségi összetételre vonatkozó tervét, de termelés- felfutása így is nagyobb az eredetileg ter­vezettnél. A továbbiakban a közlekedési és a távközlési ágazat munkáját értékelte az előadó. A műszaki fejlesztés terén a gazdálkodó szervezetek szűkebb köre tudott előbbre lépni 1987-ben. Az év során végrehajtott, döntően kapacitásbő­vítő beruházások egyben a magasabb szín­vonalú termelési kultúra, a jobb minőség és a műszaki fejlesztés hordozói is. Bőví­tette kompresszorgyártó kapacitását a Finomszerelvénygyár. a korszerű sebesség- váltó előállítását a Csepel Autó Egri Gyára, licencvásárlással növelte gépválasztékát a Mezőgép Honi Gyáregysége. Jelentős beruházással korszerűsítette termelési szer­kezetét és javífotta a termékminőséget az Ipari Szerelvény és Gépgyár Gyöngyösi Gyára, az Egri Vasöntöde. Megkezdte a termelést a Qualität Könnyűfémöntöde új tőkés exportot bővítő forgácsfeldolgozó üzeme, a füzesabonyi áfész korszerű tech­nológiával működő textilhulladék-feldolgozó ipari üzeme, valamint a Gyöngyszöv Áfész pattinka üzemében svéd együttműködéssel felszerelt exportképes édesipari terméket gyártó gépsora. Megyénkben a munkaerő-kereslet és -kí­nálat viszonylagos egyensúlya eddig nem tette szükségessé a felmondási idő meg­hosszabbítását, az újraelhelyezkedés állami támogatását. A viszonylag kedvező össz­képen belül egyre inkább érzékelhető egyes munkavállalói csoportok (szakképzetlenek _ elsősorban nők, megváltozott munka­képességűek) elhelyezkedésének nehezebbé válása. A továbbiakban részletesen szólt a párt- bizottság titkára a megyei export alakulá­sáról, a hazai áruellátás eredményeiről és gondjairól, az anyag- és energiafelhaszná­lásról, a vállalati, szövetkezeti eredmények alakulásáról, az általános forgalmi adó és árreform bevezetésére történő felkészülés­ről. A lakossági közérzetet javító infrastruk­túra fejlesztési célkitűzések —, ezen belül a kiemelt feladatok, a tervszerű tanácsi gazdálkodás eredményeként — kedvezően valósulnak meg. Megépül az éves tervhez közelítően 1800 új lakás, de mintegy 50 át­adása elhúzódik. Továhb javult a lakásgaz­dálkodás színvonala, a meglévő lakásokról történő lemondás, a bővülő iiakáscsere ered­ményeként városainkban is a lakáshoz ju­tó családok száma a tervhez közelálló. A középfokú oktatási intézményhálózat fejlesztése a terv szerint megvalósul. Elfo­gadhatóan halad a gyöngyösi kórház re­konstrukciója, átadásra került az új-hat­vani rendelőintézet. Négy település (Bo. dony, Mátraballa, Nagyút, Egerszalók) ka­pott új vízmüvet. Tovább bővült, korsze­rűsödött a kereskedelmi üzlethálózat, ja­vultak az idegenforgalom fogadási feltételei. Nyers József hozzászólása — Tisztelt Pártbizottság! Köszönöm a meghívásukat és őszintén örülök azoknak a sikereknek, amelyeket a megye kommu­nistái, dplgozói ér.tek ej az idei esztendő­ben. A végrehajtó bizottság írásos jelenté­sét áttanulmányozva, a szóbeli kiegészítést, a hozzászólásokat meghallgatva — folytat­ta felszólalását Nyers József —, az erősö­dött meg bennem, hogy a Heves megyében végzett munka teljes mértékben összhang­ban folyik a Központi Bizottság határoza­taival. Ezután arról szólt — a vita résztvevőihez kapcsolódva —, hogy valóban több mint egy évtizede beszélünk már a szerkezetvál­tásról, az import csökkentésének, az ex­port növelésének jelentőségéről, de mos­tantól kezdve azokat az éveket éljük majd valamennyien, amikor a szavakat konkrét tetteknek kell követniük. Mert gazdasági nehézségeinkből csak szervezettebb, haté­konyabb és igényesebb munkával tudunk kilábalni. — Nem lesz könnyű — mondotta a to­vábbiakban —, de ha 'ki-ki a maga terü­letén igényesebb és hatékonyabb munkát végez, akkor egészen biztos, hogy sikerülni fog. Ebben a munkában elsősorban a kom­munistáknak kell majd példát mutatni. Én úgy tapasztalom —, fejezte be a felszóla­lását —, hogy ha látványos eredmények még nem is születtek, de vállalatainknál, szövetkezeteinkben, intézményeinkben igen biztató tervek, ötletek születtek az elmúlt hónapokban. Most arra van szükség, hogy mindezeket kamatoztassuk is. Valameny- nyiünk, az egész ország számára, s hasz­nára egyaránt. Célkitűzések, feladatok A végrehajtó bizottság írásos jelentése ez­után a gazdaságpolitikai munka tapaszta­latait, a párt-, az állami és a különböző tömegszervezetek munkáját összegezte, majd a legfontosabb feladatokat, célkitűzé­seket határozta meg. A tennivalók között fogadta el a pártbizottság: Erősödjön egységeink hozzájárulása a népgazdasági egyensúly javításához, növe­kedjen a nem rubelelszámolású nettó de­vizahozam, fokozódjanak a tőkés import kiváltására irányuló vállalati törekvések. Az állami költáégvetés hiányának mérsék­lése igényli, hogy a megye termelőüzemei­ben, intézményeiben és a lakossági fel- használásban ésszerű takarékosság érvé­nyesüljön. Váljon érzékelhetőbbé a ter­melési és termékszerkezet központi követel­ményekhez igazodó szelektív átalakulási folyamata. A megye szocialista iparának termelése a népgazdasági tervvel és adottságainkkal összhangban fejlődjön. A szerkezetváltás lehetőségeinek gyorsabb ütemű feltárásával mérséklődjenek a fajlagos ráfordítások, ja­vuljon a jövedelemtermelő képesség. Építőipari egységeink a csökkenő és szer­kezedben változó építési kereslet gazdasá­gos kielégítése érdekében rugalmasan al­kalmazkodjanak a piac; igényekhez. Javí­tani kell a lakásépítés minőségét, a ma­gánerős építés [pénzügyi, telek- és építő­anyag-ellátási feltételeit. Mezőgazdasági nagyüzemekben dinami­kusan növekedjen a termelés az ez évben várhatóhoz képest. A növekedést a változó piaci igényekhez jobban igazodó termék- szerkezettel kell megalapozni. Kapjon na­gyobb hangsúlyt a ráfordítások ésszerű mérséklése, az állattenyésztés jövedelmező­ségének javítása. Erősödjön a nagyüzemek, és a háztáji és kistermelés közötti haté­kony munkamegosztás a közös érdekeltség alapján. Az élelmiszeriparban a termelés növe­kedése a minőség javulásával, a termelők­kel való jobb együttműködéssel, a költség- érzékenység fokozásával járjon együtt. A gazdasági-társadalmi kibontakozás eredményes megvalósításának elengedhe­tetlen feltétele a népgazdasági és válla­lati érdekek összhangjának erősítése. Ezért fokozni kell a politikai követelménytá­masztást a munkahelyi párt- és gazdasági vezetéssel szemben a központi és vállalati érdekek jobb összehangolására. Olyan ve­zetői és vállalati magatartást kell kialakí­tani, amely lehetővé teszi, hogy a nehezedő körülmények kihívására, átgondolt közös érdeket szolgáló lépésváltásra legyenek ké­pesek vállalataink. A pártszervek és -szervezetek legyenek kezdeményezőbbek a különböző típusú ter­melő, pénzügyi, tudományos, oktatási szer­vezetek együttműködésének fejlesztésében, a kereskedelmi és innovációs bankok, a vállalkozást menedzselő szervezetek szer­kezetátalakításba való bekapcsolásában. A megyei állami, társadalmi és tömeg- szervezeték, tudományos egyesületek tuda­tos szerepvállalással segítsék elő a válto­zások elfogadtatását. A kibontakozással összefüggő saját feladatterveik végrehaj­tásával járuljanak hozzá az egységes, re­formot támogató társadalmi közhangulat kialakításához, a feszültségek feloldásához.

Next

/
Thumbnails
Contents