Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. december 9., szerda Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan aláírta a fegyverzetcsökkentési szerződést Konalri Reagan rés .Mihail Gorbacsov négyszemközti megbeszélése a Fehér Ház Ovális Termében (Népujság-telefotó: AP — MTI — KSj (Folytatás az 1. oldalról) az ellenségeskedés, a fegy­verkezési hajsza ürügyéül használjuk fel. Látogatásunkat 46 évve! azok után a napok után kezdjük meg, ami­kor az Egyesült Államok belépett a II. világháború­ba. S az 1941 -es esztendő­nek ugyanezekben a napjai­ban kezdődött meg a náci csapatok menekülése is Moszkva alól. Ez jelképes Azokban a napokban indul­tunk el a győzelem közös útján abban a háborúban, amelyben szövetségesekként harcoltunk az ördögi erők­kel szemben. A történelem ily módon is emlékeztetett bennünket lehetőségeinkre és felelősségünkre. önmagában véve az a tény. hogy ma a szovjet és amerikai közepes és ki­sebb hatótávolságú nukleá­ris rakéták felszámolásáról szóló szerződés aláírása elé­be nézünk, az, hogy ezeket a rakétákat megsemmisítjük, kifejezi, hogy államaink ké­pesek nagyfokú felelősséget vállalni magukra a törté­nelem fordulópontot jelentő időszakaiban. Természetesen ez lesz az első lépés azon az úton. amely a nukleáris fegyve­rektől mentes világhoz ve­zet. s amelynek megterem­téséről Reykjavíkban ön és én beszéltünk. Ám ez egy­ben hatalmas lépés is a jö­vőbe, ahová népeink, s min­den más ország népei tö­rekszenek. Azzal a szándékkal érkez­tem Washingtonba, hogy meggyorsítsuk a következő es még jelentősebb cél el­érését. megállapodjunk a hadászati támadófegyverek számának megfelezéséről. egyidejűleg szilárdan sza­vatolva a hadászati stabili­tást. Egyben a legkomolyabb és legnyíltabb párbeszédre szá­mítunk a szovjet—amerikai viszony többi kérdésében. A Szovjetunió mai külpo­litikája a legközvetlenebbül kötődik a szovjet társadalom belső átalakításához. A szov­jet nép bátran elindult a gyökeres átalakítások és fej­lesztés útján az ország éle­tének minden szférájában, a gazdasági, társadalmi, po­litikai és szellemi életben egyaránt. Eme átalakítások sikeré­nek döntő feltétele a de­Jó hangulatban kezdődött meg Gorbacsov és Reagan első tárgyalása. A két veze­tő Reagan dolgozószobájá­ban. az úgynevezett Cval Officeban foglalt helyet, a lángoló kandalló előtt. „Üj dolgokat hallottam Reagan elnök köszöntő szavaiban, s üdvözlöm azokat" — mon­dotta egy kérdésre válaszol­va Gorbacsov abban a rö­vid, egy-két perces időben, amíg az újságírókat been­gedték a tárgyalásra. A tu­dósítók elsősorban azt akar­ták megtudni, hozott-e ma­gával a szovjet vezető új ja­vaslatokat, készül-e „megle­petésre”. „Vannak általános jellegű politikai nyilatkozatok, s van reálpolitika — mondotta Gorbacsov. — Amint hall­hatták, sok azonosság volt most elhangzott beszédeink­ben mai világunkról, arról, hogyan alkalmazzuk mindazt, amiről e beszédekben szól­tunk. Erről kívánok tár­gyalni az elnökkel." „Nem gondolom, hogy a politikában meglepetésekre van szükség, az olyan orszá­goknak, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió, alaposan átgondolt politikára van szükségük, mert csak ennek alapián hozhatnak fe­lelős döntéseket." Reagan rövid válaszaiban méltatta az új leszerelési szerződést ős megismételte: a fj~oyalá~okon mindkét fél mokratizálás és a glasz- noszty. Ezek egyben szava­tosságai annak, hogy mesz- szire jutunk, és hogy a megkezdett irányvonal nem visszafordítható. Ez népünk akarata. Eme ambiciózus tervek ki­jelölése miatt a .szovjet nép létérdeke az. hogy az egész világon megőrizze és meg­szilárdítsa a békét. Hadd fejezzem ki azt a reményemet, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok minden néppel együtt­működve olyan államokként foglalja el helyét a történe­lemben. amely ajtót nyitott az emberiség számára a biz­tonságos. a nukleáris meg­semmisülés veszélyét nem ismerő világ felé. — A szovjet vezetés nevé­ben kijelentem, hogy béke­szerető nagyhatalomhoz mél­tóan, őszintén és felelősséggel készek vagyunk maradék­talanul megtenni az út ránk jutó részét. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kézfogással üdvözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épületében megkezdte első négyszemközti tanácskozását. megállapodásokra, eredmé­nyekre törekszik majd. Munkacsoportok létreho­zásában állapodott meg az első találkozón Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan: a leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó munkacsoportot Szer gej Ahromejev marsall és Paul Nitze nagykövet, a csúcstalálkozó napirendjén szereplő egyéb kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes és Rozanne Ridgway külügyi államtitkár vezetik. A két vezető első tanács­kozásáról a küldöttségek szóvivői, Gennagyij Gera- szimov és Mariin Fitzwater tartottak tájékoztatást. Mint elmondották, Gorbacsov és Reagan négyszemközti talál­kozóját követően — amely hozzávetőlegesen egy órán át tartott — a megbeszélések az amerikai kormány ta­nácstermében folytatódtak. Itt csatlakoztak hozzájuk vezető szakértőik: Sevard­nadze szovjet és Shultz ame­rikai külügyminiszter, to­vábbá Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev KB- titkárok, valamint Howard Baker elnöki tanácsadó és Colin Powell, Reagan nem­zetbiztonsági tanácsadója. Az a szakasz körülbelül 2S percen át tartott, ezt köve­tően Gorbacsov a szovjet nagykövetségre tért vissza ebédre. Aláírás a világ szeme előtt Helyi idő szerint kedden kora délután a washingtoni Fehér Házban történelmi je­lentőségű megállapodást ír­tak alá: szovjet—umerikai szerződést a közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­ták felszámolásáról. Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan emellett több más olyan okmányt is ellátott kézjegyé­vel, amelyek a megállapodás elidegeníthetetlen részét fog­ják képezni. Ezek között szerepel egy emlékirat a szerződéssel összefüggő ki­induló adatok rögzítését tar­talmazó megállapodásról, egv jegyzőkönyv a rakétaeszkö­zök felszámolását szabályo­zó eljárásokról, és egy jegyző­könyv a szerződéssel kap­csolatos ellenőrzésről. Mint a szerződés szövegé­ből kitűnik, a feleknek szán­dékában áll felszámolni a fegyvereknek ezt az osztá­lyát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősíté­sének célját. A szerződés előirányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes köze­pes hatótávolságú rakétáit, és az ilyen rakéták inditó­berendezéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megáUtpodás hatályba lépé­se után három évvel és a továbbiakban soha többé ne rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indító be­rendezésekkel, kisegítő fel­szereléssel és berendezések­kel." A csökkentés két szakasz­ban történik. Az első sza­kasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zá­rul le. Akkor a felek mind­egyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú rakéták indítására szolgáló berendezések száma nem lehet több, mint az az indí­tóállásszám, ahonnan egy­idejűleg lehet indítani 1T1 robbanótöltetet hordozni képes vagy annyit tartalma­zó rakétamennyiséget. A rendszerben levő közepes hatótávolságú rakéták szá­ma nem haladhatja meg a 180 robbanótöltet hordozá­sára alkalmas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a kö­zepes hatótávolságú rakéták rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított indító­berendezéseinek száma egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyide­jű hordozására alkalmas, vagy ilyen számú robbanó­töltetet tartalmazó rakéták indítóállásainak számát. a rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított közepes hatótávolságú rakéták szá­ma pedig nem haladhatja meg a 200 robbanótöltet cél­ba juttatására alkalmas ra­kéták számát. A második szakasz végére, vagyis nem később mint há­rom évveL a szerződés ha­tályba lépése után. meg kell semmisíteni az összes közepes hatótávolságú ra­kétákat, az ilyen rakéták indítóberendezéseit, továb­bá a megfelelő kisegítő fel­szereléseket és berendezé­seket. Ami a rövidebb hatótá­volságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberendezése­it és a megfelelő berendezé­seket illeti, nem később mint 18 hónappal a szerző­dés hatályba lépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osztályú fegyverrel. A megállapodás úgy ren­delkezik, hogy a szerződés hatályba lépése után egyik fél sem fog előállítani sem­miféle közepes hatótávolsá­gú rakétát, nem végez ilyen rakétákkal repülési próbá­kat, nem fog előállítani rö­videbb hatótávolságú raké­tákat, és nem végez ilyenek­kel repülési próbákat. A szerződés külön cikkelye foglalkozik a kölcsönös ellen, őrzés módozataival. A felek­nek a szerződés hatályba lé­pését követő tizenhárom éven át jogukban áll helyszíni el­lenőrzést végezni, mind a másik fél saját területén, mind az olyan egyéb orszá­gokban, ahová a rakétaesz­közöket telepítették. Joguk van továbbá felügyeletet kez­deni a megállapodásról szóló emlékeztetőben feltüntetett hadműveleti rakétatámasz­pontokon és járulékos raké­taobjektumokon, kivéve a rakéták előállítására szolgá­ló objektumokat, továbbá a rakéták felszámolására szol­gáló összes helyszíneken, még­pedig harminc nappal a szerződés hatályba lépése után. A megállapodás külön el­lenőrző bizottságot hív élet­re, amely a vállalt kötele­zettségek teljesítésével össze­függő kérdések megoldásával, a szerződés hatékonyságának és életrevalóságának fokozá­sát célzó intézkedések össze­hangolásával foglalkozik. A Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok be­tartja a jelen szerződést, nem vállal semmi olyan nemzet­közi kötelezettséget, és nem foganatosít semmi olyan nemzetközi akciót, amely el­lentétben állna rendelkezé­seivel. A jelen szerződés nem ha­táridőhöz kötött. Nyolcszor került rá Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan aláírása kedden, a Fehér Házban a közepes ha­tótávolságú nukleáris raké­ták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés egy-egy példányára: a két vezető a televíziós közvetí­tés révén az egész világ sze­me előtt látta el kézjegyé­vel a történelem első olyan szerződését, amely a nukleá­ris eszközök egy teljes osz­tályát tünteti el. A két politikus a szerző­dés aláírása előtt és után is beszédet mondott — előbb az ünnepélyes aláírás kö­zönsége előtt, utána min­denekelőtt országuk televí­ziós közönsége számára. Az okmány aláírását kö­vetően Reagan és Gorbacsov a Fehér Ház egy másik ter­mében külön beszédet mon­dott — főként saját országá­nak televíziós közönsége szá­mára. Mihail Gorbacsov alá­húzta: a szerződés az első olyan mgállapodás, amely a nukleáris fegyverek két cso­portjának megsemmisítését irányozza elő, a legszigorúbb ellenőrzés mellett. Ez a szer­ződés történelmi dátummá válik a háborúk nélküli vi­lágra való örök emberi törek­vés krónikáiban — hangoz­tatta. Gorbacsov emlékeztetett ar­ra, hogy a fiatal szovjet ál­lam első rendelkezése a bé- kedektrétum volt, s Lenin azt mondotta, hogy a szov­jetek országa kész minden olyan javaslat megvitatására, amely igazságos és tartós alapon álló béke megterem­tésére irányul. Lenin java­solta a fegyverek és az erő­szak nélküli világ megterem­tését is. Ezek a mi eszméink. Ma még. sajnos fennáll a nukleáris katasztrófa veszé­lye, de hiszünk abban, hogy az ember képes felszámolni az önmegsemmisítés fenyege­tését — hangoztatta. A most aláírt szerződés je­lentősége és kihatása mesz- sze túlnő azon, amiben tulaj­donképpen megállapodunk. Ami most létrejött, csupán a kezdet, csak a nukleáris leszerelés nyitánya, bár, ahogy azt jól tudjuk, a leg­hosszabb út is az első lépés­sel kezdődik — fejtette ki. Gorbacsov emlékeztetett Reagan elnökkel eddig foly­tatott tárgyalásaira, találko­zóira, az azokon elért ered­ményekre, elismeréssel adó­zott amerikai partnereinek. Együttesen olyan tapasztala­tokra tettünk szert, amelyek segítenek felkutatni az egyen­lő és általános biztonság még nehezebb kérdéseinek megoldását — mondotta. A legfontosabb feladat most az, hogy mielőbb megvaló­sítsuk a hadászati támadó- fegyverek számának gyöke­res csökkentését a rakéta­elhárító rendszerekről kö­tött szerződés megőrzése mellett, számoljuk fel a ve­gyi fegyvereket és csök­kentsük a hagyományos fegy. verzetet — mondotta, s ki­fejezte reményét, hogy az Egyesült Államok elnökének a Szovjetunióban jövő évben teendő viszontlátogatása ide­jén megköthetik a szerző­dést arról1, hogy gyakorlati­lag felszámolják a meglevő hadászati nukleáris fegyve­rek felét. Megvan a lehe­tőség arra is, folytatta, hogy jelentős csökkentésekben ál­lapodjunk meg az Európá­ban levő hagyományos fegy­veres erők és fegyverzet te­rén. Gorbacsov elutasította azt a kérdést, hogy a szerződés aláírásával „ki nyert”. Ez régimódi gondolkodás: a jó­zan ész győzött, az ésszerű­ség. Igaz, ez még nem a leg­nagyobb győzelem, de politi­kailag és lélektanilag egy­aránt rendkívül fontos. A szovjet vezető részlete­sen szólt a világ előtt álló problémákról, az új világ felépítésének feladatairól, a szovjet átalakítás céljairól, majd leszögezte: a szovjet népnek országa jövőjébe ve­tett biznlma és a biztonságos és civilizált világ megterem­tésébe vetett hite szervesen összekapcsolódik. A szov­jet vezetés és egész népünk nevében kijelentem, folytat­ta, hogy nemzetközi téren felelősségteljesen és komo­lyan járunk el, s így tesszük a jövőben is. Tudatában va­gyunk érdekeinknek. de igyekszünk összeegyeztetni azokat mások érdekeivel, készek vagyunk mindenki­vel egyenlően, a félúton ta­lálkozni. Az elnök és én há­rom intenzív és felelősség- teljes munkával teli nap elé nézünk. Tárgyalásaink már megkezdődtek. A magunk részéről mindent megte­szünk, hogy eredményeket, mégpedig jelentős eredmé­nyeket érjünk el — mon­dotta Mihail Gorbacsov. Reagan elnök az aláírás után elmondott televíziós be­szédeben azt mondotta, hogy az aláírással „történelmet csinálták". „Sok úgynevezett bölcs azt jósolta annak ide­jén, hogy lehetetlen az ilyen megállapodás, túlságosan is sok erő és tényező szól eile, ne. Mi azonban kitartottunk" szögezte le, rámutatva az el­következő napokban a továb­bi fegvverzetkorlátozásról és egyéb kérdésekről folytatnak tárgyalásokat. „Ismét időre és türelemre lesz szükség a meg­állapodások eléréséhez” — mondotta, kijelentve, hogy „ idővel, türelemmel és jó, akarattal megoldhatók ezek a kérdések". „Bármennyire is eltérőek társadalmi rendszereink, az amerikai és a szovjet népet összeköti a béke közös vá­gya" — hangoztatta. — „Olyan békét akarunk, amely valóra váltja minden ember vágyát arra, hogy családjai szabadon és békében nevel­hesse fel. Hiszem, hogy fel­építhetjük ezt a békét, ha országainknak meglesz eh­hez a bátorsáaa és türelme”, Élénk derültséget keltett, amikor Reagan egy orosz közmondást idézett — kije­lentve, hogy kiejtése nem éppen tökéletes: „doverjaj, no proverjaj — bízzál meg, de ellenőrizz is." „ön ezt minden alkalommal elismét- li" — szólt közbe mosolyog­va Gorbacsov. „Szeretem ezt a mondatot" — válaszolt Reagan, aki beszédében egy Rrilov-mesére is hivatkozott, míg Gorbacsov Emersont. az amerikai költőt idézte. Hatalmas taps fogadta a beszédeket, s még nagyobb tapssal köszöntötte az ün­nepélyes aktus meghívott közönsége az aláírást. A Fe­hér Ház legnagyobb foeado- terme, az East Room közön­sége soraiban ott volt Raisza Gorbacsova és Nancy Reagan is. Jelen voltak a két vezető kíséretében levő politikusok, a leszerelési tárgyalásokon részt vevő küldöttségek ve­zetői. az amerikai törvénv- hozás két házának vezetői, a két orszáe közéletének je­lentős személyiségei. ★ A beszédek elhangzása után Gorbacsov és Reagan megkezdte második megbe­szélését. Mind a szovjet, - mind az amerikai küldöttség kedden délután sajtótájékoztatót tartott- a most megkötött szerződésről. Amerikai rész­ről Glitman nagykövet, szov­jet részről Cbuhov nagykö­vet, a tárgyalóküldöttség két vezetője adott ismerte­tést a rendelkezésekről. Az amerikai elnök kedden este — így szerepelt az elő­zetes tervekben — díszva­csorát adott Mihail Gorba­csov és felesége, valamint a szovjet küldöttség tagjai tiszteletére. Az időeltolódás miatt erről, valamint a va­csorán elhangzott pohárkö­szöntőkről a következő szá­munkban tudósítunk. Az első megbeszélések

Next

/
Thumbnails
Contents