Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-04 / 286. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 4., péntek n 3. CSAK NYÍLT SZÓVAL LEHET Mindenki elmnndhatta a véleményét GAZDASÁG, POLITIKA, IDEOLÓGIA A társadalom yy nagykorúsítása” A legfőbb követelmény, a megfelelő minőség (Fotó: Szántó György) „A gazdaság világának a politika világához való viszonya a modern kor egyik tő problémája” írta Marx ..A hegeli jogfilozófia kritikája” című tanulmányának bevezetőt) ében. Hogy a létező szocializmusok világában ez az alapvető viszony- rendszer különlegesen fontos szerepet kap, azt talán a legszellemesebben — bár egyúttal vitára ingerlő módon is —Jerzy Wiatr lengyel szociológus fejti ki, amikor így fogalmaz: „A politika a szocialista társadalomban bizonyos fokig azt a funkciót tölti be, )imelyet a klasszikus kapitalizmusban a tőkés piac töltött be .. . meghatározza a folyamatok jellegét és lefolyását a társadalmi élet egyéb „nem-poli- tikii” területein is.” Szervetlen fejlődés Míg a szerves társadalomfejlődés a gazdaság-politika- ideológia logikai lánccal írható le, ahol a gazdasági alapviszonyok határozzák meg a politikai, felépítmény intézményrendszerét és a társadalom tudati tükrözésének struktúráit; a szocializmus rendszere az ideologikus jövőkép felől építkezik: egy messianisztikus küldetés- tudattal dúsan átitatott politikai elit ezen ideológia köré szerveződve, mintegy „tervlebontja” a gazdasági alapra háruló — politika ideológiai fogantatású — célokat. Vagyis míg az organikus társadalomszervező- dési mód szerint a társadalom „épít magának államot”, addig az eredeti szocializmusok alapmodellje éppen fordítva „a társadalom államosítása” koncepciójára épül. Azt gondolom, a mai magyar társadalom (s más szocialista társadalmak) nehéz helyzete alig érthető meg, ha nem elemezzük a fenti összefüggéseket. Relatív önállóság A szocializmus alapmodell jei a rendkívül gyors ütemű felzárkózás kényszerétől hajtva a „társadalom államosításával”, vagyis gazdasági, politikai, ideológiai (kulturális) értelemben teljesen alávetésével indították el modernizációs stratégiájukat. Hazánkban ez a modell már 1952—53-r a a nyilvánvaló válság jeleit mutatta, így az ezt követő időszakban, 1953-tól 1956-ig ellentmondásos korrekciós kísérletek folynak a berendezkedés módosítására; a gazdaság és politika kapcsolatának átépítésére. Az 1956 utáni évtized során ha lassan és ellentmondásosan is, de kibontakozni látszik egy új típusú „társadalmi szerződés”. Ennek leglényegesebb mozzanata, hogy megkezdődik a társadalom (az egyének, csoportok, rétegek, kollektívák stb.) relatív gazdasági önállóságának megteremtése. Ennek azonban az az „ára”, hogy politikai és ideológiai „önállósodásról” nem esik szó. A „kézivezérlés” időszaka A gazdaság és politika világának ez az újszerű kapcsolódása igen termékenynek bizonyul, a 60-as évek második fele látványos sikereket hoz. Az önállósuló gazdaság — pontosabban a gazdaság leginkább önállósuló szféráinak sikerei — azonban elbizonytalanítják a politika és ideológia világát, amiért is a 70-es évek a „visszarendeződés” periódusává válnak. Éppen akkor, amikor a világgazdaságban beindulnak azok az átrendeződések, amelyek rendkívüli módon felértékelik az autonóm gazdasági cselekvés, a gyors, rugalmas alkalmazkodás képességeit. Ebben az időszakiban nálunk egy mesterkélt és nehézkes „sem-sem, is-is” társadalom-koordinációs rendszer alakul ki, amelyben a „kézivezérlésnek” nevezett direkt politikai-akarati mechanizmusoké lesz a domináns szerep. A kibontakozás feltétele A növekvő gazdasági nehézségek, a külföldi fizetés- képtelenség fenyegető veszélye a 80-as években ismét a reformok irányába kényszeríti^ társadalmi fejlődésünket. Valószínűnek látszik, hogy — akárcsak az 1956-ot követő évtizedben — most is csak egy újfajta „társadalmi szerződés” adhat esélyt a kibontakozásra. Ez az új „alku” azonban már csak a társadalom gazdasági-politikai-ideológiai téren egyaránt lezajló „nagykorúsítására” épülhet. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a szerkezet- átalakítás több évtizedes és rendkívüli konfliktusokkal járó folyamat lesz, amely egyúttal —, hogy esélye legyen a sikerre — a társadalom által jobban ellenőrzött politikai berendezkedést is feltételez. A társadalomban meglevő elkülönülő érdekek és értékek nyílt, szervezett-intézményes formában megjelenő képviselete és a társadalom nyilvánossága előtt zajló ütköztetése, valamint az így létrejött kompromisszumokat védő politikai, jogi és szervezeti garanciák nélkül aligha várható, hogy a társadalom erre képes része hajlandó lesz a kibontakozáshoz nélkülözhetetlen áldozatokra. B. L. önállóság. Lehet rajta morfondírozni, hogy mennyivel jobb függetlennek lenni, mint tartozni valakihez, valakikhez. Hogy a kétféle állapot között nagy a különbség, az nyilvánvaló. Ez vonatkozik a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatra is. Alig várták 1987. január 1-jét, hogy kiléphessenek az országos kötelékből. Aztán ... ? Aztán rádöbbenték arra, hogy az új helyzetben jó volna szembenézni a tényekkel, önmagukkal, meg- hányni-vetni, mi történt eddig, mit lehet még jobban csinálni. összehívták a termelési tanácskozást. Az igazgató először is köszönetét mondott mindenkinek az eredményes munkáért. Molnár Gábor nem ud. variaskodott csupán, hiszen számokat is sorolt. — Éves szinten 110 milliós eredményt terveztünk — hívta fel a figyelmet. — Ez önmagában is kiemelkedő, hiszen a tröszt idején örültünk a 35 milliós eredménynek is. Mindjárt a tényt is ismertette: mintegy húszszázalékos többletet értek el. A számokat a későbbiekben sem mellőzhette, hiszen az eredmények különben nehezen lettek volna érzékelhetők. Majd egyre többször hangzott el a szó: minőség, minőség. minőség. — Jövőre az értékesítés ott történik, ahol piacot tudunk szerezni — mutatott rá az igazgató. — A legfőbb követelmény a megfelelő minőség, a félsertés-, a marhahús, a húskészítmény és minden olyan áru esetében, amit a vállalatunk forgalmaz. Nem hallgatta el azonban a kedvezőtlen jelenségeket sem. Ezek közül most két területet említünk. Az egyik: nem mindig azokat a termékeket gyártják, amit a piac igényel. Ezért olykor az értékesítés akadozik. A másik: a lazaságok csak azért fordulhatnak elő, mert azokat a munkahelyi vezetők elnézik. Ahogy szokás mondani: az igazgatói beszámoló jó lehetőséget adott ahhoz, hogy gondolatokat ébresszen, véleményeket fakasszon a jelenlévőkben. A sort Uzelman József üzemvezető nyitotta meg. Elismerte, hogy a bélüzem jogos kritikát kapott. Valamelyest magyarázat, hogy létszámgondjaik voltak. ígérte, hogy ezt a nehézséget átszervezéssel leküzdik. Az idén kezdett el önállóan üzemelni a vállalatnál a számítógép, mutatott rá Balia Lajos programozó matematikus. Pillanatnyilag arról szólhat, hogy a befektetés megtérült. Ahhoz, hogy a gép megfelelően működjék, állandó hőmérsékletre és áramfeszültségre van szüksége. Azt kérte a műszakiaktól, hogy feszültség- szabályozót építsenek be az elektromos rendszerbe, különben károsodik a számítógép. A szerződésekről, a teljesítésről mondta el véleményét Jobbágy Károly kirendeltség- vezető. Szerinte arra kell törekedni, hogy a 4. negyedévi felvásárlást már korábban lehessen teljesíteni, mert a gazdaságok, az állattartók az év vége felé már az új gazdasági körülményekre kalkulálnak. A csomagolás elégtelenségét hangoztatta Petrovics Fe. rencné, a zsírüzem művezetője. Megkérdezte, vajon miért nem lehetett tíz év alatt megoldani a bőrkéző- gép beszerzését. Azt is felemlítette, hogy a műanyag zsákok rossz hegesztése miatt a zsír szállítás közben kifolyik. A laboratórium vezetője, Ivády Imre nagyon figyelemre méltó megállapítást fogalmazott meg. A gyártmányok minősége nagyon változik a vizsgálataik szerint. Még egy napon belül is érzékelhető eltérés. A belső ellenőrzésnek az lenne a dolga, hogy még a rejtett hibás terméket is visszafogja. A jó minőség eléréséhez az is kell, hogy a hibás terméket előállító dolgozót felelősségre vonják, és az üzemrészek se fogadjanak el olyan készítményt, ami nem kifogástalan. Azt javasolja, hogy a mozgóbér megállapításánál a minőség legyen a Dobozos savanyú káposzta Vecsésről A Vecsési Ferihegy Mgtsz zöldségfeldolgozó üzemében másfél éve kezdték el a dobozos savanyú káposzta gyártását. A termék előnye a hagyományossal szemben, hogy két évig megőrzi szavatosságát, emellett a háziasszonyoknak sem okoz ezentúl gondot a káposzta szállítása. Mintegy 4 millió dobozzal készítenek évente egy- és tízkilós kiszerelésben, szállítanak a hazai üzletek mellett az NSZK-ba, a skandináv államokba, s a vecsési csemege eljut Kanadába is. Képünkön: feldolgozósorra kerül a káposzta (MTl-fotó: Kerekes Tamás felv.) legfőbb szempont a meny- nyiség mellett. A párttitkár, Donovár An- talné ugyancsak a minőség fontosságával foglalkozott. Véleménye szerint a vállalat kollektívája alkalmas arra, hogy a rá háruló feladatokat megoldja, és ennek következtében a dolgozók jövedelme is kedvezően alakuljon. Nem kímélik a személyi használatra kiadott munkaruhát az emberek, állapította meg Nagyné Gotre Katalin, a mosoda vezetője. A következmény: sok a szakadás, amit foltozással igyekeznek javítani. Ha tehát mindenki hibátlan munka, ruhát szeretne hordani, vigyázzon a köpenyére, a felsőruházatára a munkahelyen. A nyári melegben igényeljenek rövid ujjú köpenyt, és ne az ujja hosszából vágjanak le. Ha valakinek szűk a kabát vagy a nadrág, kérjen másikat, és ne tépje szét azt. Következett az összefoglalás, amelyet az igazgató a felszólalások alapján fogalmazott meg. Ebből rnindún. tálán kicsendült az a fogalom, hogy „felelősség.”. Még- csak külön sávokat sem lehet kirajzolni a vállalatra vonatkoztatva, hiszen a termelésért nem csupán az irányítók a felelősek, hanem mindazok, akik a feladatok végrehajtásában részt vesznek. A felelősség nem szűkíthető le a végtermék mennyiségére és minőségére, hanem átfogja az egyes ember egész magatartását, viselkedését is. Például: jelenség, hogy az anyagoikat felelőtlenül kezelik, a berendezéseket elrontják, a gépeket nem vigyázzák. A látszólag csekély értékű károk végső fokon jelentős ősz. szeggé válnak. A még ennél is fontosabb: a nemtörődömség, a hanyagság gyorsan terjed, és meghatározója lesz egy egész csoportnak, ha a kezdeti szakaszban nem figyelnek fel rá. A szigorra tehát szükség van. A fegyelem követelmény. Van-e ennek a most felvázolt termelési tanácskozásnak mondatokba foglalható tanulsága? Ügy gondolom, van. Például az, hogy a nagyszámú résztvevőknek csak csekély töredéke kért szót. Miért? A magyarázat többféle lehet. Pedig a közös tanácskozás a vélemény- nyilvánítás fontos fóruma. A felkínált lehetőséggel élni kell. .Még az sem rázná meg a mennyeket, ha ilyenkor ellenvélemények is kikere. kednének, viták is kialakulnának. De az is fontos tapasztalat lehet, hogy a húsipari vállalatok felelős vezetői és szervei ezen a „rendhagyónak” nevezett tanácskozáson nem az eredményekkel akarták elkápráztatni egymást és a munkásokat, hanem keresték a jobbításra váró hiányosságokat is. Ez a magatartás egyben a biztosíték is arra, hogy a vállalatnál következetesen haladnak majd az eredményes gazdálkodás útján tovább. Jó eredményt elérni eddig sem volt könnyű, ezután pedig még az eddigieknél is nehezebb lesz. De nyílt, őszinte eszmecserékkel és következetes magatartással nyugodtabban várhatják a holnapokat. G. Molnár Ferenc Az abasári határban... ;,metszik a szőlőt Kerékgyártó Dezsőék háztáji földjén (Fűid: Szabó Sándor)
