Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-30 / 307. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 30., szerda JAZZ JAMBOREE *87 - VARSÓ Élő legendák és szürke eminenciások A varsói légikikötő tranzitvárójának bábeli zsongását hirtelen üvegcsörömpölés töri meg. Csillogóan fekete bőrű, töpörödött öregember röstellkedve szedi a cserepeket a mellette ülő középkorú asszonyság szemrehányó tekintetétől kísérve. Art Blakey, mert hiszen róla van szó, a dzsessz- történet egyik legjelentősebb dobosa most hétköznapi, géjjét türelmetlenül váró utas. Nem egészen egy nappal azelőtt tombolva ünnepelte még a Sala Kong- rescwa több ezres tömege, a dzsessz kielégíthetetlen népe, amely sehogyan sem akarta belátni, hogy az Art Blakey Jazz Messengers felléptével visszavonhatatlanul befejeződött a huszonkilen- cedik Jamboree. A hard bop korszakos dobosa vadonatúj, hónapokkal ezelőtt összeállt fiatal muzsikosokkal játszik együtt, akiknek színpadi viselkedésén bizony meglátszik a rutintalanság. Mindamellett biztosak lehetünk afelől, hogy az eddigi Mes- sengersek (mert hiszen ezen a néven Art Blakey több mint harminc esztendeje vezet zenekart), hagyománya folytatódik, s ezek a megil- letődött fiatalemberek leendő Horace Silverek és Freddie Hubbardok. Egyelőre azonban még a zene helyett Art Blakey varázslatos showja adja el ezt a Messengerst. Közép-európai zarándokok Persze túlzás lenne azt állítani. hogy Blakey-t senki sem ismerte volna föl. Csak honfitársaim népes hadát számolva legalább százan lehettünk a reptéren. A magyar zarándokok többsége a hagyományos módon, vasúton érkezett Közép-Európa első számú dzsesszfesztivál- jára. Ennek megfelelően (és ez ugyancsak következik a hagyományokból) hálózsákjaikat a központi pályaudvar műmárvány padlójára terítették a gyerekek. Magyar szótól volt hangos az állomás, a koncerteknek helyet adó Kultúra és Tudomány Palotájának hatalmas kongresszusi terme, no és természetesen jó néhány varsói dzsesszklub. Évről évre többen jönnek otthonról, amibe véleményem szerint az is belejátszik a Jamboree divatkultusza mellett, hogy idehaza egyre ritkábban lehet jó dzsesszt hallgatni. A magyar dzsesszélet lassú haldoklását jelzi az a tény is, hogy évek óta nem hívtak meg magyar zenészeket a varsói fesztiválra. Legek . .. Itt volt kvintettjével Art Blakey mellett egy másik nagyágyú, Tony Williams is. Feszes, swinges lüktetésű, modern dzsesszt játszott a kiválóan képzett muzsikusokból álló ötös fogat. Williams halálosan pontos ritmikával irányította zenésztársait, a metrikus lehetőségeket a végsőkig feszítve. Hűvös eleganciájában azonban volt valami idegen, távolságtartó attitűd, amit csak pillanatokra tudott feloldani a játékba feledkezés. Számomra a Jamboree legfantasztikusabb élménye, az előbbi két világnagyság produkciója ellenére, a Sun Ra Arkestra totális és szokatlan média-showja volt. Öltözködésük és zenéjük azt az Art Ensemble of Chicagót idézte, akiket 1984- ben Magyarországon, Székes- fehérváron is láthattunk. Sun Ra az úgynevezett in- tergalaktikus világűrzene megszállottja, misztikus free- jének alapszegmentumát a kollektív improvizációk jelentik. Az avantgárd tendencia Sun Ra koncepciójában jól megfér az afro-amerikai folklórral, a blues-zal, és a tradicionális dzsesszel. Nagyzenekarában nagyszerű muzsikusok játszanak, táncolnak, sajátos és utánozhatatlan mozgásformációkat rögtönözve. Az együtteshez ..igazi” táncosok is tartoznak, szavakkal körül- írhatatlan koreográfiájú improvizációjuk bámulatba ejtő. Mintegy a fesztivál alaphangulatát készítette elő Big Daddy Kinsey (The Kinsey Report) chicágói bluesa. Muddy Waters egykori partnere mackós „nagy- papasággal” dörmögte el a bluesokat. amelyekhez a fiaira épülő zenekar szolgáltatta a muzsikát. Igazi meglepetés volt a Csekasin—Taraszov szovjet duó produkciója is. Izig-vé- rig kacagtatóan humorosra hangszerelve. Csekasin bűvész módjára cserélgette hangszereit, s még arra is jutott ideje, hogy a pillanatokkal előbb játszott „nótát” komputerébe programozza, majd visszajátszva erre improvizáljon. Futottak még .. . A tudósító jól tudja, hogy nagyon is önkényes minden besorolás, s szubjektív minden minősítés. Mégis, kénytelen szólni azokról a negatív „szenzációkról” is, amelyek alaposan visszafogták a korábbinál amúgy is szerényebb Jamboree-hangulatot. Ilyen volt mindenekelőtt a Coltrane nevével eladott Coltrane Legacy lapos zenéje. „előtérben” Aice Coltrane közepes zongorajátékával. A legnagyobb csalódást (és bukást) azonban a lengyel szaxofonos, Zbigniew Namyslolowski unalmas játéka szolgáltatta. Tódor János Big Daddy Kinsley és zenekara (Bogdán Edit felvétele — KS) A NÉPÚJSÁG KLUBJÁBAN Műsor gyér ekeKnek Színvonalas gyermekmű sort mutatott be a napokban az egri Gárdonyi Géza Szín. ház négy művésze: Bárdos Margit, Csonka Anikó, Horváth Ferenc és Lénárt András, a Népújság klubjában, a Heves Megyei Lapkiadó Vállalatnál dolgozó szülők óvodás és kisiskolás korú csemetéinek. Az összeállításban mesék és versek hangzottak el gitárkísérettel és bábbetétekkel. A művészek a tervek szerint szeretnének másutt is fellépni ezzel a mintegy háromnegyed órás programmal. (Fotó: Pesti Erzsébet) Sturmix '&7 A Berzében vendég volt a Z'Zi Labor Ebben az évben ;is nagy várakozás előzte meg a ,Ber- ze Diáknapok” című rendezvényt. A sok színvonalas műsor közül is kiemelkedett a „Sturmix”. Igaz, közrejátszott ebben a két meghívott együttes népszerűsége is. A délelőtti órák után telt ház várta a díszteremben a Z’Zi Labor együttes tagjait. Óriási üdvrivalgás fogadta Janicsák Istvánt, Berkes Károlyt, An. tál Sándort és Szolnoki Pált. A gyors bemutatkozás után kezdetét vette a játék, a zenekar részvételével. Komolyan vették a tréfás kérdéseket és kis híján telitalálatot értek el. A vetélkedő után zajlott a beszélgetés. Először Janicsák István beszélt az együttesről. majd kérdésekre válaszolt: — Miért „csak” négyen jöttetek? — Mert a zenekar többi tagja az új gyermeklemez felvételein dolgozik. — Ki találta ki a Z’Zi- baglyot? — Egy grafikus barátunkat kértük meg az embléma elkészítésére. Közel 40 darabot rajzolt 2 hét alatt, de egyik sem tetszett. Ezután mérgesen egy csúnyácska baglyot készített, ami mindenkinek tetszett. — Hogyan lehet rávenni egy idős nénit arra, hogy vízbe ugorjon? — Mindenki szeretne lát- szódni a clipben, ezért az ilyen kéréseket is teljesítik. A kérdések kifogytával Janicsák István átadott egy próbapéldányt az új Z’Zi- lemezből a diákrektornak. A lemezdedikálások után folytatódott a műsor a „Fele sem igaz" vetélkedővel. Majd pár perccel fél hat után színre lépett a Step együttes három tagja, Kisszabó Gábor, Tereh István és Fehér Attila. Már a bemutatásnál nagy derültséget keltett a műsorvezető bakija. A zenekar menedzserét. Tereh Istvánt Frenreisz Károlyként mutatta be. Erre a hibára még visszatértek néhányszor a muzsikusok. Ezután izgalmas és már kissé unalmas kérdések váltakoztak. Néhány kérdés alaposan megizzasztotta Kis- szabóékat. Például: — Milyen a kedvenc nö- típusotók? — Hol végeztétek tanulmányaitokat? — Mi a kedvenc viccetek? A legnagyobb derültséget mégis az keltette, mikor a következő kérdésre válaszolt Tereh István. — Mit csináltok, mikor megérkeztek a vidéki fellépések helyszínére? — Múzeumba járunk. De mivel általában hétfőn vannak a vidéki fellépések, ezért el vagyunk zárva a művelődés ezen területétől. Még hátra volt néhány kevésbé izgalmas kérdés és a dedikálás. Miután a zenészek eltávoztak, befejeződött a vetélkedő. Ezután lépett színpadra a nagy dirrel-dúr- ral beharangozott együttes, a Szevasz, amely play back- ról énekel, azaz felvételekhez hápogott és mozgott. Sajnos a műsoruk messze elmaradt az előzetes várakozástól. A közönség nagy része sajnálta a Modern Hungáriát és a Step együttest, mert ez a műsor zenéjük megcsúfolása volt. A telt házból a produkció végére alig negyedház maradt. De a gyengébbre sikeredett „Fele sem igaz” és „Szevasz” műsor ellenére az egyik legszínvonalasabb rendezvényen vett részt a Ber- ze diáksága. Bálint András II. o. tanuló Aki fiatalon lett vezérigazgató-helyettes Biztosan sok embert foglalkoztat a kérdés: hogyan kerülhet manapság valaki egészen fiatalon magas vezető; beosztásba? Holló Vilmos június 1-jétől a Gagarin Hőerőmű Vállalat új gazdasági vezérigazgató-helyettese. A kérdésre tőle vártunk választ. — Miért döntött úgy, hogy megpályázza ezt a munkakört? — Itt születtem Gyöngyösön. Gyermekkoromat Hal- majugrán töltöttem, szüleim is itt élnek. Pályámat az ÉMÁSZ Gyöngyösi Üzemigazgatóságán kezdtem, ezért érthető, hogy kötődöm ehhez a vidékhez. Döntésemet lényegesen befolyásolta az is, hogy szüleim időskorúak, előbb-utóbb támaszra lesz szükségük. — Manapság szokatlan, hogy valaki ilyen fiatalon kerül magas vezetői beosztásba. Miként vélekedik erről? — Sajnos ez igaz. Én 28 évesen az ÉMÁSZ Vállalat gazdaslájgi (vezérigazgatóhelyettese lettem. Kicsit nyomasztott is a felelősség, ugyanis nekem bizonyítani kellett azért is, hogy a jövőben egyre több fiatal számára nyíljon meg ez a lehetőség. Természetesen sok múlik nemcsak rajtam, hanem a környezetemen is. A szükséges iskolai végzettség nem elég. Egy fiatal vezetőnek kell, hogy legyenek Önálló, jó gondolatai, s hogy azokat meg tudja valósítani. Fontos, hogy ne önmagát ismerje el, hanem mások figyeljenek fel rá. S nem utolsósorban szükség van olyan vállalati igazgatóra, aki bátran vállal kockázatot. — Az ön eredeti végzettsége villamos üzemmérnök. Miért változtatott szakmát? — Először hálózattervezőként kezdtem el dolgozni. Szerettem a munkámat, de mint minden szakma, ez sem volt ellentmondásoktól mentes. Nem értettem az akkori érdekeltséget, hogy például miért több a teljesítmény akkor, ha a szükségesnél drágább anyagokból valósítom meg az elképzelésemet. Ezek az ellentmondások motiváltak arra. hogy jelentkezzem a közgazdaságtudományi egyetemre. — Hogyan sikerült beilleszkednie az új munkahelyre? — Megismertem munkatársaimat, a vállalatvezetést és a műszaki területek vezetőit. Túl vagyunk egy hathetes pénzügyi revízión is. Sikerült hozzávetőlegesen feltérképezni a megoldásra váró feladatokat. Operatívan részt veszek a számviteli, a pénzügyi és a készletgazdálkodási feladatok irányításában. Ezek ellenére korántsem mondhatom, hogy teljeskörűen megismertem a vállalatot, annak sajátosságait, belső szabályzatait. Jelenleg esténként a szabadidőmben igyekszem megszerezni ezeket az információkat. — Tervei? — Szeretnék mielőbb be(Fotó: Domoszlai János) illeszkedni a megye közgazdasági szakemberei közé, hogy megismerjem az ipar- politika helyi sajátosságait. A gazdálkodás egyes területeinek racionalizálásán túl a közgazdasági szakemberek figyelme vállalatunknál is a jövő évi szabályzó változásokra összpontosul. Fontosnak tartottam, hogy az elvi kérdések még az adótörvény megjelenése előtt tisztázódjanak a vállalaton belül. — Mit remél a jövő évtől? — Bízom abban, hogy jövőre nő a vállalatok mozgástere, döntés; szabadsága. Csökken a nyereségcentralizáció, és ezáltal erősödik a nyereségérdekeltség. A közvetlen vállalati feladatokat illetően pedig remélem, hogy sikerül kollektívánkat a feladatok megvalósításához jöhban mozgósítani. Korcsog Béla
