Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-28 / 305. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 305. szám ÄRA: 1987. december 28., hétfő 1,80 FORINT Ésszerűbben Közeleg az év vége, és egyre több szó esik az esztendő gondjairól, eredményeiről. Nem azért, mintha a korábbi hónapokban kevelset beszéltünk volna ezekről. Ha visszapergetjük az eseményeket, nem is kell mesz- szire mennünk. Gondoljunk csak az MSZMP Kíözponti Bizottságának július 2-i állásfoglalására, amely meghirdette a társadalmi-gazdasági stabilizációt és a kibontakozás fontosságát, mintegy felvázolva a jövőt. Azóta felgyorsultak az események, emlékezzünk az Országgyűlés szeptemberi ülésére, amely elfogadta a kormány stabilizációs programját, hitet tett a reform; folytatása mellett és törvényibe iktatta az új ár- és adórendszert. A munka azóta sem állt meg. Érdemes utalnunk a párt Központi Bizottságának decemlber 8-i ülésére, amely áttekintette a népgazdaság idei eredményeit és elfogadta a jövő évi terv, illetve állami költségvetés altapjául szolgáló elgondolásokat. A kiadott közlemény méltán került társadalmunk figyelmének középpontjába. A népgazdaság helyzete, amint a legfőbb politikai testület megállapította: kedvezőbben alakul a megelőző két évinél. A tervezett nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése megfelel a várakozásnak. Csökkent az állami költségvetés hiánya. Mindez szorosan ‘összefügg a kormánynak az év elejétől a jövedelem- termelésre ösztönző és a pénzkiadásban takaíré- kosságra késztető intézkedéseivel. A kedvező jelenségek viszont még nem olyanok, hogy megalapozhatnák a gazdaság egyensúlyi viszonyaiban szükséges változásokat. Még nem kielégítő a szerkezet korszerűsítése, a hatékonyság és az exportképesség javítása. Az is gondot jelent, hogy a gépipar konvertibilis elszámolású kivitele nem emelkedett. Az elmúlt időszakban romlott a belső piac egyensúlya: a termelésben felhasznált anyagok, eszközök kereslete és kínálata változatlanul nincs összhangban. Amint a Központi Bizottság megállapította, a gazdálkodás idei eredményei összességükben még nem elegendők a stabilizációs és kibontakozási program követelményeihez képest. Éppen ezért a további fejlődés érdekében elengedhetetlen a következetes kormányzati munka, a megvalósítás eszközeinek megfelelő összehangolása, a hatékonyabb vállalati gazdálkodás. Jövőre erőteljesen fékeznünk kell a konvertibilis valutákban lévő adósságállomány növekedését, és fontos, hogy külkereskedelmi többletet érjünk el. Nem várathat magára az ésszerű takarékosság az élei minden területén, a célokkal való azonosulás és szervezettség. Mentusz Károly AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Minisztertanács közleménye AZ 1988. ÉVI FOGYASZTÓI ÁRSZÍNVONAL ALAKULÁSÁRÓL, AZ ADÓREFORMMAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖZPONTI ÁRINTÉZKEDÉSEKRŐL' ÉS A SZOCIÁLPOLITIKAI JUTTATÁSOK EMELÉSÉRŐL Az Országgyűlés 1987. szeptember 16—19-i ülésén elfogadott kormányprogramnak megfelelően a gazdaságirányítás 1988-ban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését helyezi előtérbe. Ennek megfelelően a kormány olyan népgazdasági tervet dolgozott ki, amelyben jelentősen csökken a költségvetés hiánya, csökken a termeléshez és a fogyasztáshoz eddig nyújtott támogatás és kedvezmény. A kormány határozott törekvése, hogy az ár-, a bér- és a pénzügyi politika összehangolásával a terv. ben előírt keretek között tartsa a vásárlóerő és az árualap alakulását. A gazdasági növekedésének lehetősége korlátozott, ugyanakkor az egyensúly javításának követelménye olyan jelentős, hogy rövid távon elkerülhetetlen a lakosság reáljövedelmének és ezzel fogyasztásának csökkenése. Ennek terheit döntően az aktív keresők viselik. A kormány ezen általános célok megvalósításához szigorú pénzpolitikát, a gazdaságos termelést és a műszaki haladást segítő ösztönzőrendszert, valamint társadalmi érdekekből a gyermekes családok, az időskorúak, a többszörösen hátrányos helyzetűek számára viszonylagos védelmet nyújtó támogatási rendszert működtet. I. Az 1988. évi fogyasztói árszínvonal az 1988. január 1-jén bekövetkező intézkedések hatására 7,6 százalékkal emelkedik. A január; árváltozások az Országgyűlés által elfogadott és meghirdetett új általános forgalmiadó-imértékekből és a támogatások csökkentéséből adódnak. Az élelmiszerárak átlagosan 10,7 százalékkal — ezen belül a húsfélék árai ugyancsak 10,7 százalékkal, a tejtermékek árai 27,0 százalékkal — emelkednek. A felnőttruházati termékek (ide értve a lakástextíliákat. méterárukat, rövid- és divatárukat is) árai átlagosan 11 százalékkal csökkennek. A gyermekruházati cikkek árai 33 százalékkal, ezen belül a csecsemőruházati termékek árai nagyabb mértékben emelkednek. Az iparcikkek körében például átlagosan 6,5 százalékkal növekednek a vas-műszaki cikkek, 8,5 százalékkal a háztartási vegyi cikkek árai. A bútorok árai megközelítőleg 5 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkednek. Az 1987-ben már bekövetkezett áremelkedések 1988-at érintő hatása 4,7 százalékot tesz ki, ami a lakosság kiadásaiban már érvényesül. A január 1-jét követően, év közben várható áremelkedések további 2,7 százalékkal növelik a fogyasz. tói árszintet. így a fogyasztói árszínvonal 1088 egészében 15 százalékkal növekszik. Az árváltozások — a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól, a vásárlások összetételétől függően — differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az alapvető fogyasztási javakra jutó többlet- kiadások, egy főre számítva, havi 350—550 forint között szóródnak. Évközi áremelkedéssel azokon a szabadáras területeken lehet számolni, ahol je. lentős az import részaránya, ahol a ter- melés-tforgalmazás költségei növekednek, illetve ahol ez a kereslet-kínálati viszonyok alakulásából szükségszerűen következik. Az árhatóságok az árszabályok betartását egész évben szigorúan ellenőrzik. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltoztatást év köziben megvalósító vállalatok, jelentősebb cikkeket érintő árváltoztatások esetén pedig a kormányzati szervek kötelesek a lakosságot tájékoztatni. A fogyasztói árak alakulásáról rendszeres és részletes információt kell közzétenni. A január 1-jén életbe lépő árváltozásokról a központi sajtó december 30-án ad részletes tájékoztatást. (Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató a külföldre utazás feltételeiről, az új útlevélről és a turisták valutaellátásáról Vasárnap a Pénzügyminisztériumban sajtótájékoztatót tartottak az 1988. január 1-jén életbe lépő új útlevélrendelkezésekről és a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről. Ladvánszky Károly belügyminiszter-helyettes a külföldi utazásokról és az útlevélről a közelmúltban alkotott törvényerejű rendeletre utalva elmondta, hogy minden magyar állampolgár alapvető joga a külföldre utazás. Ez a jog csak kivételesen, például az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt védelme érdekében korlátozható. A Magyar Közlöny 61. számában megjelent törvény- erejű rendelet, valamint a belügyminiszter végrehajtási rendelete alapján az útlevél érvényessége öt évre szól, s a korábbihoz képest fontos változás, hogy a világ összes országába, többszöri kiutazásra jogosít fel. Egy-egy utazás időtartama 90 nap lehet, s ez indokolt esetben meghosszabbítható. Ezzel egyidejűleg az eddigi egyszeri kiutazási engedélyek a magánútleveleknél megszűnnek. Az 1984. január 1-je óta kiadott útlevelek továbbra is érvényben maradnak, tehát a lakosságnál lévő mintegy négymillió, még érvényes útlevél cseréjét nem tervezik, azok az érvényességi idő lejártáig felhasználhatók. Az érvényes útleveleket 500 forintért terjesztik ki a világ összes országára, többszöri kiutazásra jogosítva, s ugyancsak 500 forintba kerülnek az új útlevelek. Minden magyar állampolgár, tehát a gyerekek is külön útlevéllel kell, hogy rendelkezzenek, de a még érvényes útlevelek, amelyekben a gyermek is szerepel, továbbra is felhasználhatók. Az útlevelek érvényesítését, illetve az újak kiadását ezentúl a rendőrkapitányságokon lehet igényelni, vagyis az eddigi 20 helyett 135 helyen az országban. Patkó András pénzügyminiszter-helyettes és Fekete János, az MNB első elnök- helyettese arról szólt, hogy az útlevél-rendelkezésekkel összhangban január 1-jével megváltoznak a külföldre utazás valutáris feltételei mind a rubel-, mind a konvertibilis elszámolású országok esetében. A rubelelszámolású országokba utazók' külföldi fizetőeszközt ezentúl minden kötöttség nélkül, igényeik szerint vásárolhatnak. Hasonlóképpen keretkötöttség nélkül válthatók meg forintért ezekbe az országokba a vonat-, (Folytatás a 2. oldalon) KAMPÁNY VÉGÉN: Kedvező „mérleg” a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalatnál Az idén a karácsonyi ünnepeket már családjuk körében töltötték a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat hatvani és selypi üzemének dolgozói. A december 24-én utóüzemeléssel ugyanis befejeződött az idei kampány, amelynek során — miként tegnap Mácsik György üzem- gazdasági főosztályvezető erről bennünket tájékoztatott — 523 ezer tonnányi répát dolgoztak fel, a nyert cukormennyiség pedig meghaladja a 65 ezer tonnát. A kedvező időben történt „kapuzárást” kedvező feltételek is segítették: nem akadályozta fagy. eső a nyersanyag őszi begyűjtését, mint például a tavalyi esztendőben, továbbá a répa cukortartalma is 0,2 százalékkal a tervezett 15,5 százalék felett volt. A főosztályvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a gyárakban dolgozó 1560 főnyi állandó munkáslétszámot — szokásos módon — a kampány során 670 nyugdíjassal egészítették ki a folyamatosság, a gépek jobb és biztonságosabb üzemeltetésé végett. Ugyanakkor — ezt szintén hangsúlyozta Mácsik György —: segítette a gyárak hatékonyabb termelését Selypen az idén üzembe lépett toronydiffúzió, s beváltak mindkét helyen a szintén új melaszcukortalanítók. Tehát a kedvező mérleg épjen úgy függvénye a munkások szakmai tudásának, felkészültségének, mint a technológiai fejlesztéseknek. Nagyüzemi „disznótor” Hatvanban A Hatvan és Vidéke Afész húsüzemében a decemberi napokban — ünnepekre készülve — közel félezer sertést dolgoztak fel a „nagyüzemi disznótor” keretében. Az alapanyag nagy részét az áfész kisállattenyésztő szakcsoportja biztosította. A házias jellegű, közel félszáz fajta termékből a város és környéke települése mellett a fővárosba is kerül. Több mint száz kereskedelmi egységnek szállítanak a hatvaniak: hurkából, kolbászból, egyéb töltelék- és füstölt áruból, javítva az ellátás sokszínűségét Bódi Károly a hasított sertés minőségét ellenőrzi feldolgozás előtt... ★ Sármány Jánosné a kolbászmasszát helyezi a töltőgépbe ... ★ Decemberben 60 kilométernyi töltelékáru készül ... (Fotó: Szabó Sándor)
