Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 27., vasárnap 5. RÉGMÚLT IDŐK MESEPALOTÁI Az Eszterházy-kastély Állok a fertődi Eszterhá- zy-kastély kovácsoltvas kapuja — Magyarország legszebb kapuja — előtt amelyet 1769-ben Karl Jo­hann Franke készített. (58 mázsa súlyú, 12 láb szé­les és 22 láb magas.) Mö­göttem az árnyas parkoló­ban külföldi rendszámú buszok várakoznak. Fran­cia, német és angol szó jut fülemhez, én pedig a la­tin mondást mormolom: Sic transit igloria mundi, valóban így múlik el a vi­lág dicsőséíge. (Előttem ez a mesepalota egykoron Kö- zépJEurópa előkelőségéinek találkozóhelye volt. Rohan Guemené herceg bécsi fran­cia követ tiszteletére rendeztek itt vigasságot, ö mondta: Eszterházán Ver­saillesre találtam". Ugyan­csak 1773-ban Mária Teré­zia is ide érkezett, és az egykori díszteremben maga is eljárta a francia né­gyest . . . Hol vannak már a hercegek, királyok, csá­szárok? A turisták pedig felhúzzák lábukra a nemez­papucsokat, hogy egy röp­ke órára megismerkedje­nek a mesepalotával, és egy kicsit érezzék a genius locit, a hely szellemét is... Bessenyei György jelen volt a Rohan herceg tisz­teletére rendezett ünnepé­lyen, Eszterházán. Meg is örökítette az Eszterházi vi­gasságok című írásában: „Mind királyunk, mind nemzetünk dicsőssége kí­vánta Eszterháza magát csudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Párizsban, és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyar- országban gyönyörűséget feltalálható, melyen tett álmélkodása hazánk tisz­tességét /kétségkívül min­den idegeneknél dicsőíteni fogja." Lapozzuk fel a Ra­tios Jenő professzor Magyar kastélyok című művét, ab­ban meg azt olvashatjuk, hogy a fertődi Eszterházy- kastély az általános építés­történet egyik legragyogóbb alkotása. A kastély építéstörténeté- re vonatkozó adatok hosz- szú ideig csak feltevésekre szorítkoztak. Az 1954-ig el­zárt levéltári adatok sza­baddá tétele után azonban nyilvánvaló. hogy 1720. július havában bízta meg gróf Esterházy József An­ton Erhard Martinellit, a (Sopron megyei Süttörön épülő udvarháza terveinek elkészítésével, valamint az építkezés vezetésével. A bécsi építész három hónap alatt felépítette a mai kas­tély elődjét, a tornyos, a Sala Terrenán és az eme­leti dísztermen kívül még húsz szobából álló kastélyt. Rajta kívül később még Jacoby Miklós, Johann Fer­dinand Mödlhammer és Melchior Hefele vettek részt a kastély teljes felépí­tésében. Az előbbi készí­tette el az akkor még íves formában összekötött fő- és melléképületekhez csat­lakozó patkó alakú föld­szintes szárnyépületek ter­veit. Az utóbbiról pedig tudjuk, hogy a bécsi ma­gyar testőrség rajztanára volt. Esterházy pedig 1765- től a magyar testőrség pa­rancsnoka. Nem véletlen, hogy Hefele Menyhért az udvar homlokzatát tervez­te. Mindent összevetve a kastély teljes egészére Esz- terházy Miklós — akii Pompakedvelő vagy Fényes jelzővel illettek — ízlése nyomta rá bélyegét. Az is tény, hogy nem a schön- bnunni kastély volt az ihle­tő, hanem "a versail|l#si pa­lota. Történelmi tény ugyan­is, hogy Fényes Miklós kíséretével 1764-ben járt Párizsban. A kastélyt királyi pom­pával készítették el. A hoz­zá tartozó kert pedig a ‘világon egyedülálló volt, A szabályos sorokban ül­tetett fasorok között 164 narancsfa illatozott. A lombok közé rejtve mese- „szerű épületek álltak: a Nap, a Diana, a Fortu na, és a Vénusz-templom, a Narancs és a Madárház, a kínai táncház, a marionett­színház. Természetesen mindegyiket káprázatos pompával rendezték be. Körülöttük szökőkutak szá­zai csobogtak. És ott volt a Komédia-ház, amelyben Haydn vezényelte az olasz operatársulat előadásait. Esterházy Pál herceg Harmonia Caelestis cím­mel írta meg kantáta­gyűjteményét. A csúcsot a muzsikában is Miklós ide­jében érték el, aki 24-re, majd 30-ra növelte udvari zenekarának létszámát, de felvett még hozzájuk nyolc énekest. Esterházy Pál Antal idejében került Kismarton­ban Joseph Haydn a zene­karhoz. 1761-ben lett a zenekar karmestere, és 1769-ben költöztek Kismar­tonból Eszterházára. Itt ír­ta többi között A patikus, a Halászlányok, az Aki hűtlen, pórul jár című operáit. Ugyancsak itt al­kotta és mutatta be 44. számú e-moll Gyász szim­fóniáját, amely onnan kapta nevét, hogy Haydn azt kívánta, ezt a művét játsszák majd temetésén. Esterházy Fényes Miklós 1790-ben bekövetkezett ha­lála véget vetett az Ester­házy vigasságoknak. Miklós fia és unokája nem érezték jól magukat „a tűzijáték módjára ellobbanó káprá- zatban”. Visszatértek Kis­martonba. Ez a korszak már a takarékosságot és józanságot parancsoló ff. József, majd a francia for­radalom kora. Az Esterhá­zy család az időszerűtlen­né vált kastélyt sorsára hagyta. A romlást betetőz­te a II. világháború. A be­rendezést széthordták, a be­szakadt tetőkön át évek hosszú során át befolyt az eső, a hóié. a födémgeren­dák elkorhadtak, a fres­kókat lemosta a víz. A helyreállítási munkák 1957 nyarán kezdődtek Rados Jenő professzor, majd Varga István Ybl-dí- jas építész tervei alapján. Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára elkészült a díszudvar. Egy időben a Magyar Televízió és a Nem­zetközi iHangversenyiroda itt rendezte az lnterfóru- mot. Zenei táborok szín­helye ma is a kastély., de leginkább az idegenforga­lom szolgálatában áll: egy letűnt viliág pompájáról ad számot napjaink vándo­rainak. A kastélyhoz tartozik az úgynevezett Muzsika-ház,x ahol a hercegi muzsikusok, énekesek laktak. Az eme­letén volt Joseph Haydn lakása. A Muzsika-ház is Fényes Miklós idejében épült 1768-ban, 1781-ben átépítették, később hercegi szórakozóhely lett. A Mu­zsika-ház ima eredeti pom­pájában díszük. Földszint­jén Fertőd község könyvtá­ra, hangverseny- és házas­ságkötő terem, valamint Fertőd Nagyközségi Tanács irodái kaptak helyet. Az emeleten ott, ahol valaha a halhatatlan Haydn és ze­nekarának tagjai laktak, a mester munkásságát bemu­tató múzeum létesült. I. B. A fáradtság biztonságrontá hatása Jelzi a bajt A gépjármű vezetésekor a különböző hatások miatt el­fáradunk : figyelemkihagyás, hibás mozdulatok, helytelen megítélés, szendergés, álom­kép, tudatkiesés, sőt elalvás is bekövetkezhet vezetés köz­ben. A fő veszély az, hogy az elfáradás kezdeti jeleit nem vesszük észre mindig. A biológia szerint a fá­radtságot a testben felhal­mozódott salakanyagok idé­zik elő. Egyedüli ellenszere az alvás, amely alatt a fel­gyülemlett méreganyagok el­bomlanak. A hosszú út fárasztó ha­tása ellen csak úgy lehet vé­dekezni, ha leállunk, egy ki­csit mozgunk, szellőztetjük a vezetőfülkét. Ez minden élén­kítőszernél jobb hatású. Fárasztó hatásokat kelte­nek a rezgések is. A gép­járművek motorjai élénk rezgésbe hozzák a karosszé­riát, amelyet átvesz a ben­ne ülő ember teste is. Bel­ső szerveink (a gyomor, a vesék stb.), amelyek laza rögzítésűek, különösen érzé­kenyek a rezgésekre. A test­ben ugyanis a rezgések egy része hővé alakul át. más része az izmok rugalmas el­lenállásán megtörik. Az izomellenállás — a munka­végzéshez hasonlóan — igény­be veszi az izmokat, tehát fáraszt. Ezenkívül a rezgé­sek zavarják a vérkeringést és a belső elválasztása mi­rigyeket is. Elfáradást okoz a kényelmetlen vezetőülés is. amelyből nem lehet jól kilátni a forgalomra, vagy nem illeszkedik testünk mé­reteihez, formájához, túl­zottan előre vagy hátra van döntve. Az a jó vezetőülés, amely a gerincoszlopot vé­gig megtámasztja, mert másképpen a test rugózik és fárad. A rosszul elhelyezett kezelőpedálok szintén igen fárasztók. A helyes megol­dás az, amikor a pedál nyújtott, támasztott lábbal működtethető. A vezetőfülke levegőcse­réjéről is gondoskodni kell. mert a befülledt, oxigénhiá­nyos levegő álmosít. Fárasz­tó lehet az út a forgalom egyhangúságával, kicsi vagy éppen túl nagy forgalmával, éjjel a mögöttes forgalom erős reflektorával, valamint a borús, esős idő, a hőség, az időjárás-változás. Ezek a hatások semmiféle gyógy­szerrel nem ellensúlyozha­tok. csak a fokozott figye­lem. az éberség, a nyugodt­ság segíthet. A nagyobb gép­járművek vezetése mindig, a kisebbeké pedig huzamo­sabb ideig fárasztó akkor is, ha egyébként minden rendben van. A gép működtetése, irányítása ugyanis szellemi és fizikai munkát követel, a fáradtság pedig a biztonságot veszé­lyezteti, ezért közbeiktatott pihenők szükségesek. A hosszú, nyílegyenes sza­kaszokkal épített autópályák fárasztó jellege ismert do­log. Van olyanfajta veszé­lye, amely autóhipnózis né­ven kezd ismertté válni. A hipnotikus állapotnak egy bizonyos válfaja ez, amikor a vezető nem alszik, mégis nem létező tárgyakat, ala­kokat lát, és nem lát meg olyanokat, amelyek viszont léteznek. Nem kell magya­rázni, milyen veszélyes ál­lapot ! Egyébként nemcsak a hosszú, egyenes útszakasz válthatja ki, hanem az is, ha egyhangú úton nagyobb sebességgel halad, ha min­den idegszálával összponto­sít a gépkocsivezető, g j Nem ritka jelenség, hogy veszélyeztetett munkahe­lyen — például kábelalagút- ban — technológiai okok miatt egyetlen dolgozó hosz- szabb ideig .végzi munká­ját. Egy francia vállalat olyan riasztóberendezést ké­szített. amely jelzi. ha a magányosan, a világtól el­szigetelten dolgozó munkást baleset éri. Az elemmel működő ké­szülék a munkás övére erő­sített érzékelő és rövidhul­lámú adó. Ha a dolgozó hosszabb ideig mozdulatla­nul marad, először öt ma­gát figyelmezteti. Ha nincs semmi baj. a riasztás egyet­len gombnyomással meg­akadályozható. De ha a dol­gozó mozgásképtelenné vált. vagy eszméletét vesztette, a berendezés önműködően mű­ködésbe hozza a központi riasztóberendezést. A készü­lék abban is segít, hogy pél­dául az omlás miatt elzárt dolgozó hollétét pontosan meghatározzák. Lézeres légszennyezésmérö Az izraeli Weizmann In­tézet fizikusai új műszert szerkesztettek a levegő szennyezettségének a méré­sére. A levegőt egy csövön áramoltatják át, s közben lézerfényt bocsátanak rajta keresztül. A lézerfény egv adott frekvenciatartomány­ban rezonanciába lép a le­vegőben lévő idegen mole­kulákkal oly módon, hogy azok a lézersugarak ener­giáját elnyelik. Majd a mo­lekulák egy rájuk jellemző hangfrekvenciás gerjesztés hatására kisugározzák az el­nyelt fényt. A rezgésszám­ból és a hangerőből a kuta­tócsoport vezetője szerint egymilliomodnyi pontosság­gal megállapítható, hogy miiven vegyületnek hány molekulája van jelen a meg­határozott térfogatú levegő­ben. A tigrisek száma Az indiai kormányzat két újabb területet jelölt ki a tigrisek védelmére. Fél év­százada még mintegy 40 000 példány élt Indiában ezek­ből az óriásmacskákból, de a legutóbbi tigrisszámlálás néhány éve már csak 1800- at talált belőlük. A nyolc álfái közül a balti tigris a szakemberek szerint kihalt, s hamarosan a jávai tigris is eltűnik — már csak öt példányáról tudnak. A szu- mátrai tigrisből még mint­egy 800 állat él. A kínai tig­risről nincs adat, ellenben a nepáli, a burmai. a thaiföl­di és a vietnami állomány­ról kedvező jelentések ér­keztek. Sikerrel oltalmazzák egy Vlagyivosztoktól észak­ra lévő természetvédelmi te­rületen a szibériai tigrist is. ebből ott mintegy 180 példány él. Plutónium az ivóvízben Egy még 1965-ben jóvá­hagyott nemzetközi szab­vány szerint az ivóvízben milliliterenként öt pikocurie plutónium lehet. Ez az aján­lás azon megfigyelésen ala­pul, hogy a bélből ez a ra­dioaktív elem voltaképpen nem szívódik fel. Két ame­rikai kutató most megálla­pította, hogy a három és a négy vegyértékű plutónium valóban alig-alig. ám a hat vegyértékű — mint az ál- latkíséréletek kimutatták — viszonylag könnyen fel­szívódik a tápcsatornából. Az ivóvízben ez a fajta plu­tónium is föllelhető, mert ha a vizet csírátlanítás vé­gett klórozzák, a négy vegy­értékű plutónium hat vegy­értékűvé oxidálódik. Ez ar­ra figyelmeztet, hogy szá­mottevően csökkenteni kell az ivóvíz plutóniumtartal­mának felső határértékét. H eti umor ét elején — Miért nem akar gye­reket? — kérdezi az újság­író a beképzelt színésztől. — Mert nem hiszem, hogy jöhetne utánam valaki, aki jobb, mint én! + — Képzeld, milyen rosz- szul megy ennek a Jurának! Nem tudott kölcsönadni ne­kem ezer koronát! — Ebben az esetben fi­gyelmeztetlek, hogy nekem is rosszul megy . . . ★ — Tegnap elmondhatatlan dolog történt velem! — Mondd el! ★ — Mennyibe került ez az új autó? — Nyolcvanezer koronába. — És miért nem haszná­lod? — Mert nem kapok hoz­zá húszkoronás tömítést. — írjon ehhez a kérvény­hez egy elutasító határoza­tot! — Nem tudok, vezető elv- társ. kifogyott a forma- nyomtatvány. — Nem tesz semmit, ak­kor írja azt, hogy elfogad­tuk a kérelmet! + — Már megint mennyi pénzt költöttéi feleslegesen? — kérdezi a férj a felesé­gei. aki megtömött bevásár­lótáskával megy haza. — Mit csináljak, éppen most nyílt meg az olcsó áruk boltja!

Next

/
Thumbnails
Contents