Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 27., vasárnap 3 Á magyar népgazdaság 1988. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) vezetek fejlődése mellett dinamikusan bővül a szövetkezetek. a kisvállalkozások és a magánszektor ipari és szolgáltatási tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni: A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságtalanul működő mélyművelésű bányában. valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló lesz. A villamosenergia-termelésben az atomerőművi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villamosenergia-termelés ennek megfelelően mérséklődik. A kohászat termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacél- és a hengereltáru-ter- melés mérséklődik, a feldolgozottabb termékek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése a nem rubelelszámolású kivitel, valamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésével az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektronikái alkatrészeket gyártó magyar-szovjet vegyes vállalat alakul. Bővül a szerszámgépek. a vákuumtechnikai gépek, az ipari rabotok, az atom- energetikai berendezések, a vegyipari és élelmiszeripari gépek, a közúti járművek termelése és kivitele. Több, nem hatékonyan működő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és termelési szerkezet korszerűsítése. Növekszik a középvállalatok száma, bővül a háttéripari termékeket előállító kisvállalkozások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Nem nő a feldolgozott kőolaj mennyisége, de emelkedik a magasabb feldölgozottságú, értékesebb termékek részaránya. A könnyűvegyiparban — a gyógyszer-, növényvédőszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban — az átlagosnál gyorsabban bővül a gyógyszerek, a növényvédő szerek, valamint a műanyagok és a gumiipari termékek gyártása. A lakosság által felhasznált építőanyagok közül egyes termékeknél az előrehozott vásárlások visszahatásaként a kereslet csökkenése, más építőanyagoknál kismértékű bővülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfelelően valószínűleg az ez évi szinten marad. Bútorból, pamutszövetből, len-, kenderszövetből, cipőből jelentősen növekszik a konvertibilisexiport-célú termelés. A csökkenő és szerkezetében változó építési kereslet gazdaságos kielégítése érdekében az építőipar legfontosabb feladata a rugalmas piaci alkalmazkodás. Az építési-szerelési tevékenység 3—4 százalékkal csökken. Javítani szükséges a lakásépítés minőségét és gazdaságosságát. Korszerűsödnek a magánerős építés pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási feltételei. El kell érni a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását, a jövedelemtermelés növelését. A kisszervezetek tevékenységének dinamikus bővítésével is élénkül a piaci verseny. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági termékek termelése mintegy 6 százalékkal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5—5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetés- területen, magasabb hozamok mellett 15,5—15,7 millió tonna gabonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltartalmi értéke. A fehérje- növények termelése dinamikusan növekszik. A takarmánygazdálkodás hatékonyságának javítása lehetővé teszi a takarmányok termőterületének mérséklését. Az állattenyésztésben javul a termékek minősége, fokozódik a gazdaságosabb termékek előállítása. A leggaz- daságtalanalbb termékek kiviteléhez tartozó támogatás felső határa csökken. Ezzel összefüggésben a vágósertés- termelés mérsékelten nőhet. A vágómarha-termelés a húsmarhaállománv várható mérséklődése miatt csökken. A tejtermelés a hozamok növelésével emelkedik. A vágóbaromfi-termelés a kivitel gazdaságosságától és a piaci kereslettől függően bővülhet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységében elsősorban a jövedelemtermelést fokozó, a mezőgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás, valamint az ipari kooperációs kapcsolatok szélesítésével, a drága import gazdaságos helyettesítését elősegítő tevékenységek fejlődhetnek dinamikusan. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenzíven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egyszerűbb szövetkezetek (szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szövetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti a jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integrációját. Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszonylaté kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyenletesebb évközi leterhelésével, hatékonyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. A vasúti és a közúti áruszállítási teljesítmények várhatóan az 1987. évi szinten alakulnak. Kisebb mértékben nőnek a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás teljesítményei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piacszervező tevékenységet, növelni a deviza- bevételeket. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezer fővel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódik a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén lévő városok szennyvíztisztító létesítményeinek megvalósítása. A környezeti szennyeződéstől legjobban károsodott területeken az ártalmak csökkentését szolgáló fejlesztésekkel folytatódik a lakosság életfeltételeinek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások megtartása járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkenéséhez. Beruházások A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszer-gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. A folyamatban lévő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energia- szektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülmények A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzal együttjáró munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A korábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. A nem termelő ágakban foglalkoztatottak számának növekedése lassul. A cél az, hogy a munkából átmenetileg kikerülők szociális biztonsága ne romoljon. A területi és strukturális feszültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakított és előkészítés alatt álló eszköz- rendszerét, ezen belül a Foglalkoztatási Alapot és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A munkaerő-kereslet és -kínálat területi és strukturális feszültségeinek részbeni oldásához — elsősorban azokon a területeken, ahol jelentős munkaerő-felesleg van — kisvállalkozások létrehozása is hozzájárul. A belső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A jövedelem- csökkentés káros hatásaitól a legrászorultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzációk miatt — a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Az átlagkeresetek mintegy 5 százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz és az adó. levonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra emelkedik a minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellentételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (3 százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a három éven aluliaknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermek- gondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 4000-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciáit mértékben emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is. A személyi jövedelemadó bevezetése miatt változnak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell fogyasztói ártámogatásokat. Az átlagosat meghaladóan, jelentősen drágulnak többek között a gyermekcikkek, a lakásberuházás és -karbantartás költségei, a tej és tejtermékek. A felnőttruházati cikkek, sportszerek és néhány más termék ára az év elején csökken. Az egyes társadalmi rétegek árindexe nem szóródik jelentősen: az átlagosnál kismértékben magasabb az árnövekedés hatása a városi, valamint a munkás és szellemi háztartásokban, alacsonyabb a községi, valamint a paraszti és nyugdíjas háztartásokban. A bevezetett kamatprémiumon kívül egyéb eszközök, ezek keretében új értékpapírok kibocsátása is elősegíti, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága ne csökkenjen. A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb rétegek helyzete romlásának mérséklésére. Folytatódik az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezenkívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. A nagy létszámú korosztályok elhelyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átalakítható épületek és helyiségek igénybevételével szükséges megoldani. Befejeződik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, folytatódik az Eötvös Lo- rád Tudományegyetem kémiai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos intézetek (Onkológiai Intézet, Szegedi Orvostudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaságszervezési intézkedéssel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelentős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak segítségével, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazdaság- talanabb devizakitermelésű termékek kivitele visszaszorul. Az idegenforgalomban hatékony piacszervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelésével, a kínálat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenforgalmi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A rubel- elszámolású idegenforgalom területén az áruforgalommal összehangolt aktívumot kell elérni. Az idegenforgalmi kapacitások bővítése érdekében külföldi források bevonására is sor kerül. Az utazási feltételek könnyítésével összefüggésben megfelelő intézkedésekkel és a szolgáltatások fejlesztésével fel kell készülni a magyar lakosok gyakoribb kiutazásaira. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása és az egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekében a gazdaságirányításban jelentős változásokra kerül sor. Átalakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabályozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése — az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a 3 százalékot, ezen belül az iparban a 2,5 százalékot. Az illetékes állami szervek rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy a gazdálkodó szervezetek az új adórendszer bevezetésekor a termelőiár-változásokat az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre, betartják-e a szabályozóváltozások miatti átmeneti korlátozásokat. Ezek feloldása után is megfelelő eszközökkel gondoskodni fognak az áralakulás tervezett keretek között tartásáról, többek között az újonnan bevezetendő árkonzultációs rendszer segítségével. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bankfelügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. Követelmény, hogy a kereskedelmi bankok olyan, jövedelmezőségi megfontolásokon alapuló', a megtakarítások fokozására támaszkodó rugalmas üzletpolitikát folytassanak, amely elősegíti a termelés exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását. Bevezetésre kerül az általános forgalmi, a vállalkozói és a személyi jövedelemadó, bizonyos adók megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek. A hozzáadottérték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A személyi jövedelemadózás előmozdítja, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racionálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedelmen belül növekszik a társadalmi tisztajövedelem aránya. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek nyereségének növekedése elősorban a gazdálkodós hatékonyságának javulásából származzon, csökkenjen az. indokolatlan áremelkedés és a támogatások nyereségképző szerepe. A magántevékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedelmek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. A költségvetési szervek és intézmények gazdálkodásában a feladatok felülvizsgálatával, a működés racionalizálásával, a fejlesztések visszafogásával szigorú takarékosságra van szükség. Egyes kiemelt tevékenységek kivételével a költségvetésből nyújtott támogatások reálértéke csökken. A hosszabb távon a hatékony piac- és vagyonorientált gazdasági tevékenységre kényszerítő környezet kialakítása, a versenyfeltételek javítása érdekében meg kell kezdeni a piacfejlődést elősegítő program végrehajtását. Ennek érdekében folytatni kell a társasági jogszabályok korszerűsítését, elő kell készíteni az új egységes társasági jogszabály mielőbbi bevezetését. Ösztönözni kell a kisvállalkozások és a magántevékenység kibontakozását, ezt a jogi korlátok oldása is elősegíti. A kormány a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a piacépítéssel, a termékforgalmazással, a beruházásokkal, a termelő infrastruktúra fejlesztésével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására a jövi évi népgazdasági terv keretében gazdaságszervező intézkedéseket hagyott jóvá. ★ A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket. a tanácsokat és intézményeket, hogy saját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását színvonalas, eredményes munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI)
