Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1987. december 27., vasárnap 1,80 FORINT A magyar népgazdaság 1988. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985—86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakí tásának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi visszaesés és az 1986. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású kivitele a termelésnél dinamikusabban nőtt. belföldi célú értékesítésük is emelkedett. Az építőipar teljesítménye nőtt, a lakásépítés ütemessége javult. A mezőgazdasági termelés főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyása miatti terméskiesés következtében jelentősen elmaradt a tervben előirányzottól és alacsonyabb az 1986. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek. ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált — hatósági intézkedések révén — a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A lakosság fogyasztása ígv is — elsősorban a megtakarítások terhére — számottevően nőtt. A szocialista szektor beruházásai — leginkább a vállalati körben és a tanácsoknál — jelentősen meghaladták a tervezettet, meny- nyiségük az előző évihez képest emelkedett. A készlet- felhalmozás mértéke — elsősorban a belkereskedelmi készletek csökkenése miett — alacsony vdlt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erőteljesen nőtt. a behozatal — a tervezettől eltérően — nem mérséklődött. A passzívum lényegesen csökkent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalomban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lényegesen kisebb lett. a tervezettet meghaladta. A rubelelszámolású áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal a tervezetthez közelállóan alakult. A cserearányok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein — így az anyag- és árupiacokon — a helyzet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közelállóan emelkedtek. A deficit így — döntően az. évközi intézkedések eredményeképpen — a tervezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indokoltnál. A fizetésképtelen vállalatok elleni eljárások megindításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támogatások és kedvezmények széles köre miatt továbbra sem volt kielégítő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. Az 1988. évi terv fő gazdaságpolitikai céljai és a gazdaságirányítás feladatai Az 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkezdődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munkaprogramjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését kell előtérbe helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkorszerűsítési célokat összehangoló és érvényre juttató, más célokat ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosztási politikát kell követni. A) A gazdasági egyensúly javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésének erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a folyó fizetési mérleg passzívuma konvertibilis valutákban 500 millió dollár körül alakuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővüléséből és a behozatal ésszerű megtakarításából származzon. A rubelelszámolású áruforgalom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai keresletnek megfelelő behozatal növelését, a kivitel ezzel összehangoltan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. Fontos cél. hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javuljon. ezen belül az állami költségvetés hiánya lényegesen mérséklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folyamatok összhangját. Ezt szigorú monetáris politika, az állami támogatások jelentős mérséklése, a minden irányú takarékosság fokozása támassza alá. A belföldi piaci egyensúlyt megfelelő kínálattal, a termelő. a szolgáltató, a kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésével is javítani kell. B) A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben és a hatékonyság, növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1—1,5 százalékkal. a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére. eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos konvertibilis kivitel és számottevő impcrtmeg- takarításra kerüljön sor. Követelmény, hogy javuljon a termékek nemzetközi versenyképessége; fokozódjék a jövedelemtermelő képesség. Érdemi haladást kell megvalósítani a nem hatékony tevékenységek, ezen belül a gazdaságtalan kivitel visszaszorításában, átalakításában vagy felszámolásában, az ezekhez nyújtott támogatások és kedvezmények mérséklésében és megszüntetésében. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel szemben következetesen alkalmazni kell a felszámolási eljárást. C) A terv előirányozza, hogy a belföldi felhasználás, különösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal. a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1,5—2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2—2,5 százalékkal. az egy főre jutó reáljövedelem 2,5—3 százalékkal mérséklődik. A közösségi fogyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontakozást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai — főleg a feldolgozóipar és az agrárszféra versenyképes tevékenységeinél. valamint a távközlésben — bővülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek. D) Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bélés a külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. A szabályozóelemek összhangjának erősítése. a szigorú pénzügyi és költségvetési politika, a határozott gazdaságirányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a tervben előírt keretek között alakulhat. E) Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszáki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés révén is — az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat^. A kutatásigényesebb gazdálkodó szervezeteknél — mások terheinek egyidejű növekedése mellett — mérséklődik a központi műszaki-fejlesztési hozzájárulás. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek kötelező műszáki-fej lesztésialap-képzése. A termelő ágazatok fejlődése A terv szerint az ipari termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően az átlagol meghaladóan nő a könnyűvegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilénkivitel; ezt más. gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. Az ipart — elsősorban a gépipari — termékek rubelelszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — egyeztetve az érintett KGST-országokkal —, hogy csökkenjen a támogatásigényes kivitel, növekedjen a fajlagosan alacsony konvertibilis elszámolású importot tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású behozata- 1 áriák csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészékből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fogyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy az importot helyettesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai kereslet kielégítéséhez; előmozdítja a lehetséges termelők és felhasználók közötti kapcsolatok kialakulását. A meglévő berendezések kiegészítő fejlesztésével, pótlólagos elektronizálásával is korszerűsödik az ipari technológia. javul a termékek műszaki színvonala. Folytaitódik az ipari termelés és értékesítés szervezeti rendszerének korszerűsítése, különösen a feldolgozóiparban. A rugalmas működést gátló monopolhelyzetek fokozatosan meg fognak szűnni. A nagyobb gazdálkodó szer(Folytatás a 3. oldalon) Grósz Károly-interjú az Izvesztyijában Crósz Károllyal készített interjút közölt az Izvesztyija pénteki számában. A beszélgetés során az Országgyűlés tél, ülésszakán elfogadott törvényekről, a stabilizációs programról, Magyarország gazdasági helyzetéről, valamint hazánk külgazdasági kapcsolatairól, ezen belül a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokról nyilatkozott a miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A szovjet napilap bevezetőjében röviden emlékeztetett a most elfogadott költségvetésre, s a kormány szerkezetében végrehajtott változtatásokra. Új munkahelyek létesítése - Az infrastruktúra és az ellátás további fejlesztése — A kedvezőtlen adottságú települések Növelni a falu megtartó erejét Országos horderejű gondot jelentenek egyes területek kedvezőtlen közgazdasági és népességi adottságai, amelynek következtében gyakorta megcsappannak a foglalkoztatási lehetőségek, meredek emelkedés tapasztalható áz ingázás és elvándorlás lakosság létszámához viszonyított arányaiban, és nemegyszer a népesség rohamos elöregedése és krónikus szakemberhiány figyelhető meg. A legmagasabb szintű elképzelésekkel összhangban megyénk hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciója hangsúlyosan foglalkozik ezeknek a hátrányos helyzetű térségeknek a jövőjével, igyekezvén az elkövetkezendőkben fejlődésüket kimozdítani a holtpontról. A helyzetfeltáró munka után elkészített tervekben két gazdaságilag és az ellátottság szempontjából kedvezőtlen körzet a hevesi és a pétervá- sári fejlesztési irányvonalait rögzítették. Megyénk északi térségére a Bélapátfalva és Péter- uására körié csoportosuló apró falvak jellemzőek, gyengén fejlett iparral, amely néhány nagyközségi településre koncentrálódik. Az ágazatok közül a bányászat és az építőanyagipar dominál, a munkahe_ lyek jelentős részét biztosítva. Emellett a mezőgazdasági termelés lehetőségei (Folytatás a 2. oldalon) Az Avarban... Tengerjáró, történelmi hajómodellek lepték el a mátrafü- redi Avar Szálló úszómedencéjét. A Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére a hatvani modellezőklub tagjai kedveskedtek a téli szüneten lévő ^ gyermekeknek, égéi- és északi-tengeri balászhajók rendőrmotorosok, árbocosok siklottak az úszómedence vízfelületén. A modelleket az apróságok nemcsak nézhették, hanem irányíthatták is. (Fotó: Szabó Sándor)
