Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 300. szám ÁRA: 1987. december 21., hétfő 1,80 FORINT Felszökött a „lázunk” — Krónikus hiánycikkek, csalogató árenged­mények — Rekorddöntő vásárlói roham Aranyvasárnapi gyorsmérleg: ml kerül a fa alá? Szombaton a megszokottnál jóval ke­vesebb vásárló kereste fel az üzleteket, s ebből a „vihar előtti csendből" kiszámít­ható volt, hogy aranyvasarnap igencsak megugrik a forgalom. És nemcsak a ka­rácsonyi ajándékvásárlás szép szokása miatt, hanem a nyár vége óta tartó felvá­sárlási időszak utolsó hullámaként is. Arany- vasárnapi csúcsfor­galom az ünnepi díszbe öltöztetett Széchenyi utcán Becsület... Olyan, mint a tegnap lehullott szűz hó. Érzé­keny és puha, egykoron párbajoztak érte, ma „fe­hér holló” a neve. Holló hollónak vájja ki a sze­mét, ha nem ismerném el. hogy a kivétel erősíti a szabályt. Ezért is fogtam tollat, mert sok megren­dítő tapasztalat után az önzetlenség lovagjairól hallottam. Tetemes össze­get talált a minap két in­tézeti gyerek, s az első teendőjük az volt, hogy a summát bevitték a rend­őrségre. S itt álljunk meg egy szóra: az ember haj­lamos arra, hogy fitymál­va mondja ki az ítéletet — intézeti! Holott ott is nevelkednek lelkiis­meretes, becsületes lányok és fiúk. Igaz, az élet vas­törvényei zömüket rá is kényszeríti, hogy bizo­nyítsanak, mert az ő be­csületességükhöz kevés az egv „okmánybélyeg”. Ne­hezen fogadják be őket, annak ellenére, hogy ta­nult szakmájuk van, hogy szeretnének már egy nem intézet, közösséghez tar­tozni, s hogy a zárt világ után megérdemelten ke­resik a helyüket ebben a társadalomban. S ott van a taxis példá­ja: a ki tudja, hányadik fu­var után akadt rá a hát­só ülésen, heverő pénzre. Kikapcsolhatta volna a motort azzal, hogy ..meg­van a bevétel”, vége a hajtásnak. Ehelyett hir­detést adott fel, hogy je­lentkezzék a szintén je­lentős összeg jogos tulaj­donosa. Egyelőre titok, hogy kié volt a pénz, ne is firtassuk, mert nem ez a lényeg. Hanem az, hogy miért is emlegetem a be­csületesség fogalmával kapcsolatban a „fehér hol­ló” kifejezést... ? A tanácsok talált tár­gyak bsztályán a meg­mondhatói, hogy hányán és hányán adják ki ma­gukat jutalom ellenében „becsületes megtalálónak”, amikor a buszon felejtett pénztárca színét sem tud­ják megmondani. Amikor a homlokukat dörzsölget- ve próbálják felidézni — sikertelenül —, hogy mi is volt a szem elől rejtett táskában. A hirdetés — „Keresem a becsületes megtalálót... 1” —, úgy tűnik, vonzóbb, mint a becsületesség. Postás ismerősöm me­sélte: nem győzte hordani az egyik címre az elveszett okmányokat, mert a meg­találó bizonyára napidíjat számolt, amikor egy héten keresztül ugyanabba a postaládába dobta be a személyit, a jogosítványt, a helyi járatra érvényes bérletet, a MÁV-igazol- ványt stb. Csupán egyet­len dolgot felejtett el pos­tázni: azt a kétezer forin­tot. amely az irattárcában volt. Becsület kérdése, mint a kivételé, amely erősíti a szabályt. Igaz, a becsület olyan, mint a tegnap lehullott szűz hó. De kérdem, mi­ért kell ennek a hónak oly gyorsan megérnie a ta­vaszi olvadást... ? Szilvás István Sokan indultak el sze­rencsét próbálni 30—50 ezer forinttal a zsebükben, hogy videomagnót, színes tévét, fagyasztóládát és más kur­rens cikkeket szerezzenek be. Hogy szerencsével jártak-e, ez már egy másik kérdés. Azok mindenesetre bizto­san. akik elcsípték az áren­gedményes termékek egyi- ikét-másikát. Ilyenkor ugyan­is hagyomány, hogy egyes cikkcsoportokat. árufélesé­geket olcsóbban kínálnak — a kereskedelem „karácsonyi ajándéka” ez a vásárlók­nak ■. ■ Az egri Centrum Áruház­ban például olcsóbban áru­sították a bakfis- és női pu­lóvereket és köntösöket, a kamasz és férfi szövetpan­tallókat, a női csizmákat és szoknyákat. Egyes lemez­játszókra és játékokra 30 százalékos engedményt is adtak. A forgalom nagysá­gát jelzi, hogy a bevétel 20 százalékkal, azaz mintegy fél­millió forinttal haladta meg a tavalyit. A legkeresetteb­bek az ajándékozásra leg­inkább alkalmas cikkek vol­tak: a játékok, kozmetikai készítmények, edények, kesz­tyűk, sálak, magnósrádiók. Ezekből megfelelő tartalék­kal rendelkeztek, nem tud­tak viszont minden igényt kielégíteni csecsemő- és gyermekruházatból, bár még tőkés importból is szereztek be utánpótlást. Árultak szí­nes televíziót is. de video­magnót. fagyasztót nem si­került beszerezni. Karácso­nyig viszont újabb színes- tévé-szállítmányt, kép- és hangkazettákat is várnak, A Skála Duett Áruház mű­szaki osztályán tízféle szí­nes televíziót. ITT magnós­rádiókat kínáltak, s a négy­órás nyitva tartás alatt egy­millió forintot hagytak a pénztárban a vevők. A játék - és sportosztályt szintén so­kan keresték föl, a bevétel itt is meghaladta a tavalyit. Elsősorban a logikai játé­kokat. a Legókat, a plüss­figurákat vitték, de szépen fogytak a sífelszerelések, és a korcsolyák is. kivéve a síkesztyűt, amin 1200 forin­tos árának ismeretében nincs is mit csodálkozni. Itt is volt árengedmény: 40 százalék­kal olcsóbban kínálták az import játékokat, melyek iránt eddig a vevők alig mu­tattak érdeklődést. A Mágnes Aruház műsza­ki osztályán a színes tévé­ket. hangkazettákat, ház­tartási robotgépeket. illet­ve a most 400 forinttal ol­csóbban árusított Junoszty televíziókat vásárolták el­sősorban, és az üzlet mű­ködése óta a legnagyobb for­galmat most tapasztalták tályon a konyhai és für­dőszobai mérlegek. teflon­edények. szódásszifonok fogytak elsősorban: gyanít­hatóan ajándék lesz legna­gyobb részükből. A Török Bazárban is ren­getegen megfordultak. Hogy érdemes volt ide benézni, az is bizonyítja: kétféle képmagnót, hétféle videoka­zettát is kínáltak a vásár­lóknak. Igaz, az előbbieket pillanatok alatt elkapkodták. Korlátlanul lehetett viszont találni narancsot és manda­rint az üzlet bejáratánál. Szépen fogytak a bőráruk, a bébi- és felnőttruhák, a rézedények és dísztárgyak is. Ebben az üzletben szin­tén 40 százalékos árenged­ménnyel kínáltak a tőkés importból származó játéko­kat — így mér vevő is akadt rájuk. A Dobó téri játékboltban a forgalom elérte a tavalyi kétszeresét. Elsősorban a Skála által forgalmazott tár­sasjátékok. az NDK gyárt­mányú fémépítők, a plüss­figurák és sílécek bizonyul­tak a legkelendőbbnek. A Széchenyi utcai Ofotért üz­letben is élénk keresletről számoltak be. Elsősorban a Kompakt fényképezőgépe­ket. sétálómagnókat, és kar­órákat vitték a vásárlók. Videomagnó itt sem volt, árultak viszont korlátozott számban képkazettát, ami­ből sokkal többet is el tud­ták volna adni. Délre alaposan megsza­porodtak az immár nagy dobozokal, díszes csomagok­kal hazafelé tartó vásár­lók, akik azért még meg- megálltaik a Széchenyi utcai könyvesbolt szabadba kitett pultjai, a magánkereskedők Katona téri bódéi előtt. Ke­reskedelmünk becsülettel áll­ta ezt az „utolsó” rohamot, bár — ahogy ez várható is volt — a krónikus hiány­cikkek listáján szereplő áru­féleségekből korántsem tud­ták annyit a pultra tenni, hogy az kielégítse minden vásárló igényeit. az eladók. A háztartási ősz A Skála Duett Áruházban 40 százalékos engedménnyel kínálták az importjátékokat (Fotó: Szántó György) ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS NYÍLT Kiss Roóz Ilona kerámiái Egerben A tárlatot Faluvégi Lajos nyugalmazott miniszterelnök­helyettes nyitotta meg. Középen Kiss Roóz Ilona, baloldalt Mádi Szabó Gábor színművész A kispréposti palota gon­dosan megformált tömbje újra ékszerdobozként tün­dököl Egerben Sőt, már a belső felújítás is odáig ha­ladt, hogy az épület egy részét a nagyközönség ismét birtokba veheti. Kiss Roóz Ilona állandó kiállítását te­kinthetik meg itt a város­lakók és az ide látogató vendégek. A neves kerami­kusművésznek ez az első állandó tárlata, s rendezésé­nek jogáért több város is versengett. A szombat délelőtti ün­nepélyes megnyitón dr. Varjú Vilmos, a városi ta­nács elnöke köszöntötte a művésznőt, politikai és tár­sadalmi szerveink, szerve­zeteink képviselőit és a meghívott vendégeket. Mint elmondta, számos nagysza­bású kulturális rendezvény tette sokszínűvé és jelentős­sé az 1987-es évet, többek között a versengés a Sző­lő és Bor Vároáa címért, a vár visszavételének 300. év­fordulójára rendezett ün­nepségek, a színház önálló­vá válása. Ennek a sorozat­nak méltó folytatása Kiss Roóz Ilona kiállítása is, me­lyen hatvan alkotását te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Ezután Mádi Szabó Gá­bor színművész Karinthy: Nem mondhatom el senki­nek .... című versének elő­adásával színesítette a prog­ramot, majd Faluvégi La­jos, nyugalmazott miniszter­elnök-helyettes, a Heves me­gyeiek baráti körének elnö­ke nyitotta meg a galériát. Bevezetőjében arra fi­gyelmeztetett: ma az érté­kek válságának korában egyre többen keresik a vá­laszt az ilyen kérdésekre: „ Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Hová tartunk?” A válasz megtalálásához a tör­ténelmi múlttal és a jelen értékeivel egyaránt méltói­képpen kell törődnünk. Ezért is fontosak a mosta­ni galérialapításhoz hason­ló tettek. Eger bizonyított. megmutatta, hogy kultúra­teremtő szándékait meg is tudja valósítani. A válasz­tás azért is sikeresnek ne­vezhető, mert a kerámia­művészet ma reneszánszát éli, hiszen megejtő formái­val bensőséges érzések ki­fejezésére képes, méretei­nél fogva belopózik az ott­honokba is. Ez a bensőségesség a leg­főbb erénye Kiss Roóz Ilo­na alkotásainak is. Plaszti­kái életszeretetről tanúskod­nak, vidámságot sugároz­nak, és erre nagy szüksé­günk van manapság, ami­kor az élet tele van drá­mai helyzetekkel. Ez a faj­ta művészet képes meg­nyerni a közönséget, és en­gedmények nélkül is pozi­tívan hatni a közízlésre. Szerencsés találkozásnak bi­zonyult a galériaalapítás, hiszen a vároá jelentős kul­turális értékhez, a művész­nő megbecsüléshez jut ál­tala. A kispréposti palotában kap helyet az UNESCO Műemlékvédelmi Szerveze­tének az ICOMOS-nak a regionális irodája és ide költözik az egri városszé- pítők egyesülete is — így valóságos kis kultúrcentrum alakul itt ki a helyreállítás befejezése után. A művésznő alkotásai között (Fotó: Koncz János) Az S.O.S. gyermekfalu közgyűlése Az S. O. S. Gyermekfalu Magyarországi Egyesületé szombaton közgyűlést tartott a HNF Budapesti Bizottsá­gának székházában. Az ülé­sen Púja Frigyes, az egyesü­let elnöke elmondotta: az elmúlt négy esztendőben si­került meggyökereztetni ha­zánkban a gyermekfalu­mozgalom eszméjét. Az egye­sületnek volt ereje arra, hogy leküzdje az elkerülhetetlen gyermekbetegségeket, meg­újuljon. Felépült az első magyarországi gyermekfalu Battonyán, s ha hiányossá­gokkal is, megindult a mun­ka. A magyar hatóságokkal és az S. O. S. Gyermekfalu Nemzetközi Szövetségével, a Hermann Gmeiner-alapít- vány vezetőivel együttmű­ködve, a vezetőség javasol­ja további gyermekfalvak építését. A javaslat szerint a második gyermekfalu Kecs­keméten, a harmadik Száz­halombattán, a negyedik Szombathelyen épülne meg.

Next

/
Thumbnails
Contents