Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-07 / 263. szám
10. o RSZÁGRÓL—ORSZÁGRA NÉPÚJSÁG, 1987. november 7., szombat Sosincsvége háború Amerikai hadihajók és helikopterek kísérik a kuvaiti tartályhajókat (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) Korunk „hétéves háborúja” átlendült nyolcadik esztendejébe anélkül, hogy a végét látnánk. E tekintetben nem hozott lényeges változást az ENSZ főtitkárának, Pérez de Cuellarnak a két hadviselő fél fővárosában, Teheránban és Bagdadban tett mostani látogatása sem. A főtitkár nem kapott egyértelmű választ a Biztonsági Tanács tűzszüneti felhívására. Mi több, nem valósult meg a BT-nek az az óhaja sem, hogy a főtitkár békemisszió- ja alatt a felek tartózkodjanak a katonai cselekményektől. A Perzsa(Arab)-öbölben folytatódtak a hajók elleni támadások, s a frontvonal szárazföldi szakaszán is dúltak a harcok. Irak elvben elfogadta a BT említett, 598-as számú határozatát, de az iráni vezetés változatlanul ragaszkodik ama követeléséhez, hogy a testület előbb ítélje el Irakot, mint agresszort. Ez persze kizárja a kompromisszumot, mert nem valószínű, hogy a BT mind az öt állandó tagja ebben a kérdésben egyetértésre jutna. Meglepetést okozott az is, hogy a tűzszüneti felhívást egyik állandó tag sem vétózta meg. Fontos nemzetközi problémák tárgyalásakor korábban ez nem igen fordult elő a BT gyakorlatában. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy ki az agresszor és ki az áldozat, ebben az áldatlan háborúban, elég bajos egyértelműen válaszolni rá. Már csak azért is, mert az 1979 őszén kitört háború kezdetét a két fél különböző dátumhoz köti. Az Iránban akkor győzött — síita ágú — iszlám forradalom nem rejtette véka alá, hogy önmaga exportját tekinti céljának. A világi Baath-párt uralta iraki rendszer — számolván azzal, hogy lakossága fele a siíta szektához tartozik — fenyegetve érezte magát, s ez vezetett a fegyveres konfliktushoz. Kezdetben Irak gyors katonai sikereket ért el, s több száz négyzetkilométernyi iráni területet szállt meg. 1981 őszétől kezdve azonban a sorozatos iráni ellentámadások nyomán az iraki csapatok kiszorultak , az elfoglalt területekről, s azóta a frontvonal nagyjából a két ország határán állapodott meg. Idővel Bagdad felismerte, hogy 14 millió lakosú országa katonailag nem kerekedhet felül a 40 milliós Iránnal szemben, s ezért többször békét javasolt ellenfelének. Ám Teherán nem hajlandó kompromisszumra: a békéért cserébe Irak megbélyegzését, a bagdadi kormányzat megdöntését, és hatalmas összegű háborús jóvátételt követel. Irak 1984- től ellenfele gazdasági kimerítésére törekedett, s légierejével támadni kezdte saz iráni kőolaj-létesítményeket és az olajat szállító hajókat, tekintet nélkül lobogójukra. Ezt a módszert Irán is átvette, s célba vette az Irakot támogató szomszédos Kuvait hajóit is. Ekkor lépett színre az Egyesült Államok, amely a hajózás szabadsága és Kuvait védelme címén hatalmas hadiflottát vezényelt az Öbölbe és környékére, lassacskán öt NATO-ország hadihajói csatlakoztak az amerikai flottához. A Szovjetunió, amely érdekelt abban, hogy déli határai szomszédságában béke honolják, kezdettől fogva az iraki—iráni konfliktus tárgyalások útján történő rendezéséért szállt síkra. Ennek jegyében javasolta nemrég, hogy valamennyi külföldi hadihajó tartsa magát távol az Öböltől. Washington és szövetségesei azonban éppenhogy növelik ottani katonai jelenlétüket. Nem törődvén azzal, hogy ez növeli a robbanás kockázatát. Mit tehet a Biztonsági Tanács, ha Teherán továbbra is „köti az ebet a karóhoz?” Fegyvereladási embargóra és gazdasági rendszabályokra gondolnak Washingtonban. Nem valószínű, hogy a BT állandó tagjai, amelyek közül egyesek egyik vagy másik hadviselő — esetleg mindkettő — fegyverszállítói, ebben a kérdésben egyetértésre jutnak. Ez esetben pedig a békeremények kiindulási — nulla — pontjukra süllyednek vissza. Pálfi Viktor Világesemények vonalakban Rajz: Boros Béla r HELYZETKEP IRANI SZEMMEL AQUINO ASSZONY INGATAG HATALMA Feszültségek Manilában „Naku, ang dumi — istenem, milyen véres a tér;” — panaszkodott Jovencio Nuque, Manila harmadik kerületének seprűgépkezelője, amikor a kormánypa- lota, a Malacanang előtti tér kék-fekete aszfaltját megpillantotta. „Még érezni a puskaporszagot — így Jovencio — örülök, hogy csak »azután« érkeztem.” A Fülöp-szigeteki elnökasszony „Cory” Aquino elleni augusztusi, ötödik puccskísérlet még sokáig szóbeszéd témája volt a fővárosban. Plakátok a fő útvonalakon : „őrizd meg a nyugalmadat!” „Kapcsolja be a rádiót, hallgassa meg a kormány közleményét!" „Cory ezúttal ismét győzött. De 20 hónappal a diktátor, Marcos elűzése után a szigetországban állandósult a válság. A hadsereg jobbszárnya szerint az elnöknő nem lép fel kellő erővel a kommunista felkelőkkel szemben. A baloldal azzal vádolja, hogy elnéző a hadsereggel szemben. Jobboldali földbirtokosok egész országrészeket terrorizálnak magánhadseregeikkel, hogy „megfékezzék a kommunizmust”. És a baloldali gerillák az idén eddig több mint 50 rendőr életét oltották ki, sőt egy minisztert is lelőttek, mert az túlságosan megértő volt a gazdagok halálbrigádjai iránt. Kormányzati körökben egyre többet beszélnek a szükségállapot bevezetésének lehetőségéről. Aquimo asszonyt a széles tömegek még mindig meg- mentőjüknek tekintik. Olyan reményeket fűznek személyéhez. aminek vajmi kevés a valós alapja. Szemükben ő a megváltó és mindennapi gondjaikkal törődő hős háziasszony egy személyben. A tv kamerája előtt rózsafüzérrel imádkozik és lágy hanglejtéssel fejti ki, hogy számára semmi sem idegen, ami emberi. Meggyilkolt férje, „Ninoy” éppen olyan „chauvi” volt, mint minden más Fülöpszigeteki férfi. A tömegek nem látják, hogy tulajdonképpen semmi sem oldódott meg az ország alapproblémáiból. Hogy a régi bírák ítélkeznek és változatlanul a nagybirtokosok szava érvényesül. Hogy a Marcos-rezsimnek csupán néhány mellékfigurája ellen indult bűnvádi eljárás. Aquino asszony angyali ártatlansággal jelenti ki, hogy „nem lesz többé szegénység” és hogy az „istennek tervei vannak a számunkra.” A parlamenti választáso- „ kon elsöprő volt a győzelme. A szenátus 24 helyéből csupán 2 jutott a jobboldali ellenzéknek, a baloldalnak egy sem. A parlamentből a 200 választott képviselőből 150 az elnöknő embere és további 50-et ő nevezhetett ki. „Az év eleji népszavazá~ son a legtöbben azt sem tudták, mi van az alkotmányban, mégis elfogadták" — mondja a kormányszóvivő. Az állam mindenki számára egyenlő lehetőséget és politikai szabadságot biztosít — így az alkotmány. Persze, ez csak a papíron van így. A politikát a szigetországban változatlanul a kevésszámú „történelmi” család, a Lopezek, a Laurelek. az Osmanosok és Ramosok irányítják. A nemzeti jövede„Isten megsegít bennünket” Corazon Aquino ájtatos szavai még mindig hatással vannak a tömegekre, ö maga azonban foglya a gazdag családoknak, amelyek eddig is vezették az országot (Fotók: Stern — KS) lem egyharmada a lakosság két százalékát kitevőknek jut. Maga Cory és meggyilkolt férje az ország két legfontosabb családjához tartozik . .. Aquino asszony az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb, a Cojvang- co-család sarja. Már a nagyapja szenátor volt, apja és két fivére pedig parlamenti képviselő. A Tarlac-tarto- mány legnagyobb cukor- és szeszgyára az övék. 7000 hektár földbirtok, 6000 munkás és ezerfőnyi priváthadsereg pedig az Aquino-csa- ládé. Ók szabják meg. hogy ki legyen a környező falvak polgármestere. A hatalom valamennyi régiójában megtaláljuk az Aquino-család tagjait. Áz alkotmányban ígért földreform mindeddig csak papíron létezik. Sir Manila kardinális a Stern magazin munkatársának erről így nyilatkozott: „A gazdagok változatlanul kapzsik és a szegények száma egyre nő." Negros tartomány cukorültetvényeinek munkásai éhbérért dolgoznak. A cukorválság idején, a 70-es évek vége felé a dolgozók felét elbocsátották. Alultáplált gyermekek,- nyomor, reménytelenség ... Alapos ok a polgárháborúra. A magukat „Üj néphadseregnek” nevező gerillák évek óta harcolnak is a hegyekben. Ramos vezérkari főnök 25 ezerre becsüli a számukat. „Sonny” Coscolluela, az ültetvényesek egyike a tartomány többi földbirtokosára hivatkozik, amikor kijelenti, hogy egyetlen értelmes ember sincs, aki földMeggyilkolt gerillák Manapia városában. Az összecsapásoknak sok az áldozata reformot akarna. „Legfeljebb az érsek, de ő kommunis* ta.” Fortich Bacalodi érsek ellen egyébként egy terrorkommandó nemrégiben sikertelen bombamerényletet kísérelt meg. A hadsereg jobboldali vezetői egyre türelmetlenebbek, határozott tetteket várnak az Aquino-kormánytól. Ramos, az Amerikában kiképzett vezérkari főnök a legutóbbi puccskísérlet után kijelentette: Remélem, a kormány rájön arra, hogy gyakrabban kell tanácsért ff hadsereghez fordulnia.” És ő az amerikaiak embere. Gáti István Bevetésre induló katonák A Cement- és Mészművek Lábatlani Gyára állást hirdet a következő munkakörökre négy műszakos munkarendbe:- CEMENTIPARI SZAKMUNKÁS- NYERSMOLNÁR- CEMENTMOLNÁR. Fizetése 6500,— Ft/hó alapkereset folyamatossági pótlékkal. Túlórázási lehetőség van, így a munkabér 9000,- Ft/hóra alakulhat.- BETANÍTOTT MUNKÁS- KLINKERPINCE-KEZELŐ- SZÉNGARATTÖLTŐ- GIPSZTÖRŐ-KEZELŐ- KÜLSŐ KÁDKEZELŐ. Fizetés 5000,— Ft/hó alapkereset, folyamatossági pótlékkal. Túlórázási lehetőség van, így a munkabér 7000,— Ft/hóra alakulhat. Cementipari szakmunkássá történő átképzésről gyárunk gondoskodik. Gyárunk munkásszállással rendelkezik, ahol az elhelyezés megoldható. Családok jelentkezése esetén 2—3 éven belül lakást biztosítunk. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán (2541 Lábatlan, Rákóczi út 60.)
