Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. november 30., hétfő DUBTO p if ij . ■ ■ ■ ■ - * "WHiffr"1" ..‘~,t—­* • Üzen a szerkesztő N. B.-NÉ Az alapító okiratban fél­reérthetetlenül tisztázott, a műszaki dokumentáció alap­ján is jól elhatárolt, kinek mi a személyi tulajdona; en­nek megfelelően az egyes épületrészek használata is. Ami a közösben maradt, mint például a kocsitároló is. rendeltetésszerűen hasz­nálható. Ha némely helyiség körül vita van, elő kell ven­ni az alapító okiratot, és ahhoz képest kell az intéz­kedést megtenni. A bérlő villany fogyasztásá­nak terhét nem kötelesek tűrni, lehet, és szerintünk kell is kérni az ÉMÁSZ-tól a rendellenességek megszün­tetését. A másik kérdés: a közgyűlést a közös képvise­lő hívja össze. A tanácsko­zást bármelyik tulajdonos­társ kérheti. A képviselő jogköre körülhatárolt, ha netán nem értenek szót né­mely kérdésben, a közgyűlés rendet teremthet. L. S. Idézünk leveléből: „Olva­som, hogy készül a helyi ká­beltelevízió. Persze mi sem maradhatunk le más város mögött! Csak arról nem ír­nak, hogy a lakosságot meg­kérdezték-e? Mennyi ennek a költségvetése? Milyen ke­retből fizetik? Különben at­tól tartok, ebből is az lesz egy idő után, mint az egri képújságból, az MNB épü­letén.” Közösségi érdeklődé­se mögött gondolatok és in­dulatok feszülnek. A hírért ne hibáztasson bennünket, hi­szen az a feladatunk, ha va­lami történik, megírjuk. Ez a rovat arra is jó, hogy kö­zös ügyeinkben szót vált­sunk, az aggodalom fórumot kapjon. A képújság fiaskó­ja más gyökerű probléma volt és maradt, mint ez a kábeltelevíziózás, amely — bárhogyan is nézzük — egy lépés a jövő felé. „HAZUG FÉRFI” JELIGÉRE Idézünk: „Ha az önök lap­ja nem foglalkozik versek kinyomtatásával. akkor le­gyen szíves megírni, kihez fordulhatnék?” Mélyről jö­vő asszonyi érzéseit, azok tisztaságát szinte sugározzák ezek a versbe szedett sza­vak, szenvedélyek. A tar­talmat azonban nem öltöz­teti fel olyan köntösbe, amelyet már korábban má­sok ne használtak volna. Nem hinnénk, hogy ezek a feltétlenül jó szándékú, de formai értékeit tekintve zsengék nyomdafestéket kap­hatnának. Próbáljon elsza­kadni a magyar nóták ze­nei lejtésétől. Azoktól az utánérzésektől, amiket ép­pen a dalok keltenek ma­gában. Várjuk újabb jelent­kezését. T. S. A korkedvezményről az a véleménye, hogy „az nem éppen jóízűen hangzik”. Szó­vá teszi, mert egy tisztes­ségben megőszült riportala­nyunk kapcsán írtuk le. A fogalmak tartalmi jegyei va­lóban változnak, a köztudat meg éppenséggel érzékeny, de ezt a közlést az adott esetben sem tartjuk „rossz ízűnek". Még a naptári szá- mítgatás ellenére sem. Száznegyvennégy tonna a közúton A különleges szállítmány a szőlőskerti elágazásnál (Fotó: Szabó Sándor) Kiss István rendőr főhadnagy, a gyöngyösi kapitányság közlekedési alosztályának vezetője és a szállításban részt­vevők adategyeztetés közben A magyar közúti fuvaro­zás egyik legnehezebb szál­lítmányát indították el Bu­dapestről, a MAHART ki­kötőjéből Kazincbarcikára, a Borsodi Vegyi Kombinát­ba. A rakomány — 144 ton­nás vegyipari reaktor — Olaszországban, Velencé­ben készült, s hajón érke­zett a fővárosba. A Hunga- rocamion különleges szál­lítási csoportja Török Ta­más vezetésével összesen 700 lóerővel húzta a rakományt. A több mint 200 kilométe­res utat nyolcvannyolc ke­réken, egy hét alatt tették meg az ötven méter hosz- szú, 6,1 méter magas, 5,7 méter széles teherrel. VISSZHANG y { És a felnőttek mit tesznek? Általában olvasói levél hívja fel a figyelmet a gyer­meki csínyre, a visszásságok­ra. S gyakran ott áll az a mondat, hogy „Nincs ott egy felnőtt, aki kivenné a kezé­ből, aki megakadályozná, aki rászólna, aki rendre uta­sítaná .,.” Ilyenkor mindig az az érzésem, hogy aki ezt a dolgot leírta, vagy felhív­ta rá az újság figyelmét, ő is csak szemlélő volt, s ahelyett, (hogy cselekedett volna, hazarohant, hogy meg­írja „ ... nincs egy felnőtt, aki ...” stb. Bizony a gye­rekeknek, ha hasonló korú társaik között vannak, sok butaság jut eszükbe, és min­dent kipróbálnak, nem is­merik a veszélyhelyzeteket. Ilyenkor a felnőtt dolga, hogy rászóljon, még az ide­gen gyerekre is. Igaz, sokan félnek a nebulók szemtelen­ségétől, esetleg a közelben levő szülő kioktatásától. De ez nem lehet akadály. Ta­pasztalom, hogy többen van­nak, akik szólnak, mint akik közömbösen elmennek. Per­sze a rosszaságot úgy is megakadályozhatjuk, hogy lehetetlenné tesszük szóra­kozásukat. A törmeléket el kell szál­lítani és általában minden veszélyes helyet meg kell szüntetni. Ilyen egyszerű. Ez már megint csak nem a gye­rekek dolga. A felnőtt ve­gye fel a telefont, és szól­jon megfelelő helyen — ne csak mindig az újságnak! — hogy intézkedjenek. Saját tapasztalatomból állíthatom, hogy a kérő szó mindig meg­értőkre talál. F. P.-né Eger VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Lesz tájékoztató tábla.. Lapunk október 26-i szá­mában Csak az ördög tudja címmel olvasói panaszt kö­zöltünk a füzesabonyi vasút­állomással kapcsolatban. Papp Gábor, a Magyar Ál­lamvasutak Miskolci Igaz­gatóságának helyettes veze­tője a cikkre a következő­ket válaszolta: „A füzes­abonyi állomáson műszaki hiba okozta a hangosbe­mondó zajosságát. A prob­lémát azóta kijavítottuk, a berendezés megfelelően mű­ködik. Bővítjük továbbá az utastájékoztató rendszert is. A tervezésre és a gyártásra az engedélyt megadtam. A hangosbemondó hibája mi­att okozott kellemetlenségért az utasok szíves elnézését kérjük.” Kárfelelősség A Népújság november 16-i számának üzen a szer­kesztő című rovatában „Kár- felelősség” jelige alatt meg­jelentekhez a következő megjegyzést fűzzük: a 42/1970. (X. 27.) sz. kor­mányrendelet I. paragrafu­sában meghatározottak sze­rint a Magyar Népköztársa­ság területén minden belföl­di és külföldi rendszámú gépjármű üzemben tartója a kocsi által belföldön okozott károk megtérítése céljából a Hungária Biztosí­tónál felelősségibiztosításban részesül. A biztosító ez alapján azokat a károkat téríti meg, amelyekért az autóvezető a magyar jog szerint felelősséggel tartozik. Panihó Tihamér a Hungária Biztosító Heves Megyei Igazgatóságának vezetője Köszönöm a gondoskodást! Köszönetnyilvánításomat személyesen is megtehettem volna, hogy hálámat mégis a lapon keresztül szeret­ném kifejezni, annak az az oka., hogy sehol és soha nem tapasztalt bánásmódban ré­szesítettek a Heves megyei kórház 3. számú belgyógyá­szati osztályán. November 16-án kerültem dr. Szele Kálmán főorvos úrhoz ki­vizsgálásra. Sajnos elég so­kat voltam már kórházban. Az itt dolgozó orvosok és nővérek példamutató maga­tartást tanúsítottak minden beteggel szemben. Hazame­netelem előtt például az a meglepetés ért, hogy a fő­orvos úr mindenkinek az ágyához vitte a zárójelen­tést és hasznos tanácsokkal látta el a távozót. Jó egész­séget kívánt, s még azt is hozzáfűzte, hogy ha bármi­lyen panaszom lesz, fordul­jak bizalommal hozzá. Gulyás Gáspárné Eger r Édesapám helyett... Hatvanöt évet élt, tisztel­ték. becsülték és szerették emberiességéért, segítőkész­ségéért. Sírját koszorúk bo­rították be, a virágcsokrok szalagjain ez a felirat állt: Amíg élünk, nem felejtünk. A végső tiszteletadásra a hozzátartozók, a . barátok mellett eljöttek a borgazda­sági kombinát, _ pártbizott­ság, a Medosz megye; bi­zottságának képviselői is. A koporsón ez a felirat állt: Molnár János, élt 65 évet, akit így neveztek: minden­ki János bácsija. 1922. január 2-án szüle­tett. Édesapja korán meg­halt, édesanyja özvegyen ma­radt öt gyermekével. Éles eszű, jól tanuló gyerek volt, de a család anyagi helyze­te miatt már tízévesen mun­kába állt. Kertészetben dol­gozott, itt szerette meg a mezőgazdasági teendőket. El­sők között lépett be a párt­ba, részt vett a földosztó mozgalomban, tagja volt a FÉKOSZ-nak. Tíz évig volt Nyíregyházán termelési te­rületi igazgató. Munkája mellett végezte el Debrecen­ben az Agrártudományi Egye­temet, ahol vörös diplomát szerzett. Előrehaladásában nagyon nagy segítőtársa volt édesanyja, aki ma is az uno­kák példaképe. A Szőlésze­ti, Borászati Kutatóintézet­be. Egerbe 1964-ben került. Nyugdíjba vonulásáig ennek az intézménynek volt az igazgatója. Sok más mellett a legbüszkébb a Szocialista Magyarországért kitünteté­sére volt. Nyugdíjazása után sok időt szentelt az unokái­nak. akiket jóra és szépre tanított. Én a kisebbik lá­nya vágyók. Ezzel a kis írással emlé­ket akartam állítani neki, mert megérdemli. Fejér Györgyné Eger Oklevél a városszépítöknek Takaros lakóház, gondozott környezet ’87 címmel hir­detett versenyt a Hatvani Városszépítő Egyesület. Az értékelésre a város felsza­badulásának 43. évforduló­ján került sor. Az elnökség döntése alapján 43 családi ház tulajdonosát, valamint tíz társasház lakóközösségét jutalmazták. A városi tanács, a nép­front helyi bizottsága és a városszépítő egyesület rend­szeresen figyelemmel kíséri, szerény anyagiakkal segíti a lakosság társadalmi összefo­gását, a szebb, emberibb la­kókörnyezet kialakítását. A szervezők úgy tartják: minden egyes gondozott por­ta a városszépítés kiemelke­dően fontos része. A ver­senyt jövőre is meghirde­tik, kibővítve azzal, hogy a legszebb, leggondozottabb ut­cákat külön elismerésben részesítik. Felvételünkön az egyik nyertes lakóházat örö­kítettük meg, a Rózsa utca 33. szám alatt. Az Észak-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Kereskedelmi Vállalat 6 éves lejárattal évi 12% kamatozással 45 millió forint összértékben tevékenységi köre bővítéséhez magánszemélyek által vásárolható kötvényt bocsát ki a Budapest Bank Rt. lebonyolításában. A kötvény törlesztése 1991. december 1-től kezdődően három éven keresztül 30-30-40%-os részletben történik. A kötvény 10 000,- Ft-os címletekben kapható 1987. december 1-től készpénzfizetés ellenében a kibocsátás teljes összegének eléréséig a Budapest Bank Rt. igazgatóságának pénztárában Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. sz. és a Budapest Bank Rt. valamennyi bankszervénél. Pénztári órák hétfőtől csütörtökig de. 8—12 óró g du. 13—15 áréig péntek de. 8— 12 órc g A kötvény államilag garantált biztos befektetés, a tőke és a kamat adó- és illetékmentes, örökölhető, átruházható. ~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents