Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 282. szám ÁRA: 1987. november 30., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A lényeg Az elmúlt tanévben a szakmabeliek és a laikusok egyaránt nagy figyelemmel kísérték az oktatási törvény bevezetésével kapcsolatos fejleményeket. Nagy várakozás előzte meg a rendeleteket, mi. vei- valóságos dzsungel! volt a tanügy jogi szabályozása. Nem is szólva arról, hogy új szellemben fogantak a jogszabályok: feje tetejéről talpára került a szemlélet, s végre elismerték, ami egyébként is természetes: legfontosabb a pedagógus és a tanítvány alkotó kapcsolata. Most azonban, alig valamivel a rajt után már több pesszimista hangot lehet hallani. A tantestületek mind kevesebbszer váltanak szót az előrelépésről, amelynek pedig mind erőteljesebbé kellene válnia. Sokan, még a leglelkesebbek közül is úgy vélik, hogy korántsem ez a legérdekesebb téma, más foglalkoztatja már a kollégákat. Némileg persze érthető ez a változás. Az újdonság varázsa eltűnt, sokkal inkább a hétköznapok része az oktatási törvény. Beépül a folyamatokba, ez szabja meg az irányt. Ha valóban teljesen el; fogadható lenne ez az indoklás, nem volna semmi baj. Azonban sokan úgy tértek napirendre fölötte, hogy meg sem érintette őket a valóban forradalmi változás szele. Évek, évtizedek óta beidegződött módszerekkel, elképzelésekkel dolgoznak, s csak azt vették észre, ami való. ban adminisztratív jellegű változás. Azt, ami kötelező, végrehajtották, de a lehetőségekből és az ajánlásokból szinte semmit sem vettek tudomásul. Az oktatásügy irányítói úgy vélték, hogy nem kell fenekestül felforgatni a szerkezetet: elég már az oktalan átszervezésekből. Helyette folyamatos fejlődést, az önállósodás önszervező, belső energiákat feltáró útját jelölték ki. Ha viszont most megtörik a lendület, az hosszú évekre visszavetheti egyébként sem túl hatékony iskola- rendszerünket. Megvannak persze ennek az objektív okai. Az érdeklődés most megint az anyagi kérdések felé irányult: érthető ez is. A pedagógusok összejövetelein mostanában legtöbb szó a bruttósításról, a jövedelem- adóról, s hasonló kérdésekről esik. A baj inkább ott van, ha más, lényegi problémák helyett csak ezekre irányul a figyelem, s háttérbe szorul a szakma. Mert végül is minden téren akkor léphet előre az iskola, ha bizonyít, ha felveszi a kesztyűt. Sok szempontból előnyösebb az intézmények helyzete: élni kell az önállósággal, s valóban a középponti feladatokkal foglalkozni. Gábor László EGER FELSZABADULÁSÁNAK 43. ÉVFORDULÓJÁN „Az eddigieknél is nagyobb szükség van az összetartásra” Ünnepi tanácsülés a Megyei Művelődési Központban Az ünnepi tanácsülés résztvevői Erőt és hitet kívánt a további építőmunkához, a gondmentes jövő reményében a szónok azon az ünnepi tanácsülésen amelyet vasárnap este rendeztek meg Egerben, a Megyei Művelődési Központ dísztermében, Eger felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából. Ez a gondolat egyszersmind volt figyelemirányító emlékezés, s napjaink helyzetének reális értékelése, ugyanakkor pedig bátorítás az elkövetkező tennivalókhoz. Kétségkívül az eseményen jelenlévők is javarészt igen sokat tettek az elmúlt több, mint négy évtized alatt megyeszékhelyünk iparának fejlesztéséért, kulturális életének, az itt lakók életszínvonalának jobbá tételéért. Nem nélkülözheti azonban ez a kellő folyamatosságot, amelyet az újabb nemzedékek biztosítanak. Ennek is volt jele az, hogy a városi ifjúsági szövetség első számú irányítója tartott ezúttal beszédet. A magyar és a szovjet Himnusz akkordjait követően az ünnepi tanácsülésen dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Köztük külön Schmidt Rezsőt, Heves Megye Tanácsának elnökét. Sós Tamást, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárát, Jenei Jánost, a HNF megyei bizottságának alelnökét, továbbá Makó Józsefet, az MSZMP Mezőkövesd Városi Bizottságának első titkárát és H e»rkely Györgyöt, Mezőkövesd Tanácsának elnökét. Ezután átadta a szót Bart a Imrének, a KISZ Eger Városi Bizottsága első titkárának. — A háború borzalmait mi fiatalok — mondotta az előadó — csak a történelem- könyvek lapjairól, a még élő szemtanúk visszaemlékezéseiből ismerjük. Vérünkbe, lényünkbe már beszívódott a béke, de kötelességünk fejet hajtani azok előtt, akik a szebb jövőért életüket áldozták, akik újjáépítették az országot, akik ma is a békés, boldog életért küzdenek. Beszélt arról is Barta Imre, hogy a hagyományokban és szépségekben bővelkedő város múltja is az előbbiekre kötelezi az utódokat. Szólt az elmúlt évtizedek eredményeiről a fejlesztésben. Nem elég azonban értékeinkkel, szépségeinkkel csak dicsekedni — folytatta. — Különösen ma nem elég. Olyan időket élünk, amikor alaposan fontolóra kell venni. hogy a jövőben mit, mire fordítunk. Épp ezért a már meglévő vagy felújított közkincseket védenünk kell. Hangsúlyozta azt is, mindez az itt lakók hozzáállásán is múlik. Minden eddiginél nagyobb szükség van az ösz- szetartásra, a közös célért való együttműködésre. Bármennyire is hajszoltnak, túl- terheltnek érezzük a mindennapokat, erősítenünk kell magunkban és embertársainkban az egyén felelősség- érzetét. Nem mulasztotta el megemlíteni az érdekfeltárás és -egyeztetés színterének, a helyi politikai közéletnek a fontosságát. E jelenség felismerése az, hogy az itt élők véleményt formálnak, szót emelnek, információkat kérnek, egyáltalán részt kívánnak vállalni minden olyan döntésből, amely a település jelenét és jövőjét érinti. Megemlítette a városszépítő mozgalom sikereit, s azt is. hogy alulról jövő kezdeményezések főképp a fiatalabb generációkban találnak bázisra. — Városunk polgárainak közérzetét vizsgálva, helytelen nem észrevenni az elbizonytalanodást. Sok a kérdőjel. Nem túlzás, némelyeken szinte teljesen eluralkodott a pesszimizmus. Ügy gondolom, ennek elkerülésére az alkotni akaró friss erőket fel kell karolni, minél előbb otthonhoz juttatni, biztosítani számukra az alapvető egzisztenciális hátteret, az erkölcsi elismerést. Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy erről az erőtartalékról könnyedén megfeledkezhetünk, esetleg tovább halogassuk egyéni kibontakozásuk feltételeinek megteremtését. Hiszem, hogy az értünk áldozatot hozó nemzedéknek leginkább úgy tiszteleghetünk, hogy • önálló gondolatainkkal, tetteinkkel bizonyítjuk előttük, méltóak vagyunk a 43 évvel ezelőtti tetteikre — fejezte be ünnepi beszédét Barta Imre. Ezután a megyeszékhelyért végzett kimagasló munkájuk elismeréséül többeknek kitüntetéseket nyújtott át dr. Varjú Vilmos, illetve dr, Kerekes Lajos, a HNF városi bizottságának elnöke. A Pro Agria plakettet adományozta a tanács Pócs Jánosnak, az MSZMP Eger Városi Bizottsága titkárának, Somogyvári Jánosnak, a Fi- nomszerelvénygyár fémcsiszoló csoportvezetőjének és Sugár István nyugalmazott történésznek. Az Egriek a Városért emlékplakett arany fokozatát kapta dr. Bodó Sándor, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója, Börcsög Mi- hályné, a HNF gazdasági és településpolitikai munkabizottságának'titkára és Husz- ti János, a HNF környezetvédelmi munkabizottságának elnöke. Az ezüst fokozatot vehette át Barta Sas Béla, (Folytatás a 2. oldalon) Pócs János, a városi pártbizottság titkára átveszi a Pro Agria plakettet dr. Varjú Vilmos tanácselnöktől (Fotó: Szántó György) Grósz Károly hazaérkezett Görögországból Grósz Károly, a hivatalos látogatáson Görögországban tartózkodó magyar kormányfő szombaton megtekintette a Korinthoszi- csatornát, amelyet 1881-ben két magyar mérnök, Türr István és Gerster Béla tervezett (Népújság- telefotó — MTI Külföldi Kép- szerkesztőség — KSj Szombaton délután Athénból a Kréta-szigeti Iráklion- ba utazott Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Grósz Károlyt Andreasz Papandreu görög miniszterelnök búcsúztatta az athéni nemzetközi repülőtéren katonai tiszteletadás mellett. A minisztertanács elnökét Kréta tartomány vezetője fogadta az irákiioni repülőtéren. A nap folyamán a magyar kormányfő látogatást tett a Korinthoszi-csatornánál, ahol felavatta Türr Istvánnak és Gerster Bélának, a Korinthoszi-csatorna magyar kezdeményezőinek és tervezőinek emléktábláját. Ezt követően Grósz Károly és kísérete végighajózott a csatornán, majd megtekintette a korinthoszi óvárost és a múzeumot. Kréta szigetének történelmi és archeológiái nevezetességeivel ismerkedett vasárnap Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Görögországi látogatásának utolsó napján a miniszterelnök és kísérete először a irákiioni Héraklész múzeumot tekintette meg. Innen a közeli Knósszoszba utazott, ahol megnézte a minószi királyi palotát. A Minisztertanács elnöke görögországi látogatását befejezve Iráklionból vasárnap délután a MALÉV különrepülőgépén hazaindult. ★ Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke — aki Andreasz Papandreunak, a Görög Köztársaság miniszter- elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Görögországban — vasárnap hazaérkezett e, Budapestre. Kíséretében volt Kovács László külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes, Vincze Imre, belkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Holtai Imre, hazánk athéni nagykövete, aki állomáshelyén maradt. Grósz Károly fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vártconyi Péter külügyminiszter. Ott volt E leftherios Proios, a Görög Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Országos eszmecsere a szabadtéri előadások • •• //. / // | jovojerol A nyári színházi előadások jövőjével foglalkozó kétnapos országos tanácskozás kezdődött vasárnap a hazai színházak vezetőinek, rendezőinek, a színháztörténészek, a színészek, és a népművelők képviselőinek részvételével Szegeden. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által kezdeményezett eszmecseréről Ni- kolényi István, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott, hogy 1960 óta nagymértékben növekedett a nyári programok száma. Kis- és nagyvárosok egyaránt újabb és újabb turistacsalogató műsorokat rendeztek. szerveztek, s ezek többsége jól szolgálta mind a közművelődést, mind pedig a helyi értékek bemutatását. A programok iránti érdeklődés azonban az utóbbi években fokozatosan csökkent. Az idei nyáron már jó néhány tervezett előadást az érdeklődés hiánya miatt egyszerűen nem lehetett megtartani. Mindent összevetve egyre határozottabban érzékelhető, hosy immár ebben a vonatkozásban is nagy az eltérés a fizetőképes kereslet és a szabadtéri színpadok kínálata között. Az ilyen módon és emiatt előállt zsákutcából kivezető út lehetőségeit vizsgálják a szegedi tanácskozás résztvevői. Az első nap felszólalói a közismert gondok közül kiemelték azt, hogy nemcsak a közönség hiánya, hanem az előadások színpadra állításának, drágulása is egyre nagyobb gondja a nyári szabadtéri előadásoknak. Ezzel összefüggésben többen javasolták, hogy a kisebb színpadok anyagi erőik összefogásával közösen mutassanak be egy-egy produkciót, s ezzel aztán több városban is vendégszerepeljenek. Kezdeményezték a színházak és a szabadtéri színpadok együttműködését is. A javaslattevők szerint a színházak nyári műsorelőadásait ősszel a kőszínházakban folytathatnák. - Sokan kifejezték azt a véleményüket, hogy a művészek nyári szerződtetésében is rendet kellene teremteni, többek között ~ azzal a céllal, hogy lehetőleg mindenki csak a valóságos művészi rangjának megfelelő produkciókban kaphasson fellépési lehetőséget. Az eszmecsere hétfőn sikeres szabadtéri előadások rendezőinek helyzetelemző előadásaival zárul.