Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-26 / 279. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Anyanyelv „Nyelvében él a nemzet" — hirdette a nagy magyar, s szavai örök igazságot rejtenek mindmáig, határainkon túl is. Vitatni sem lehet, hogy egy nép valójában csak addig az, amig szülei, ősei beszédét őrzi, folytatja, úgy szólal meg, úgy érteti meg magát, mint elődei. Hatalmas, értékes szellemi örökség e hagyaték, visszavezet a múltba és elkísér a jövőbe, gazdaggá teszi azt is, akinek jószerével nincs talán egyebe. Csak tisztelni lehet azt a kedves tradíciót hazánkban, hogy nyelvünket — az anyanyelvet — vetélkedők, ünnepi esemény- sorozatok rendezésével is ápoljuk. S szívből örülhetünk annak, hogy a felhívásoknak újra meg újra meglehetősen nagy visszhangjuk van a fiatalság körében. Azok között, akik koruknál fogva a legtovább buzgólkodhatnak a reájuk testáltak vígyázásá* ban, művelhetik a „virágos kertet”, amely any- nyi színben pompázik ajkainkon, oly sokra képes. Az pedig külön boldogság. hogy a különféle megmozdulásokon, versenyeken döntően leányaink részvételét tapasztalják a rendezők, zsűrik. Azokét, akik a legszebb szerepre, az anyaságra készülődnek. Akik tulajdonképpen az anyanyelv hordozói, to- vábbadói, s elsősorban érzik a felelősséget a nemes feladatért. Sajnos, növekvő számuk is — még mindig kevés. Hányán, de hányán vannak azok, akik az említettek iránt ma is alig- alig éreznek vonzódást. Nemcsak az idézett rendezvényektől tartják távol magukat makacsul, hanem mindennapi életükben is úgyszólván a legkisebb jelentőséget tulajdonítják a szép szavaknak, az értelmes, okos beszédnek. Divatos frizuráik, ruháik valójában sivárságot takarnak, gondolat nélküli ürességet. Trágárság csörgedezik, buzog és ömlik szájaikból, mert így találják érdekesebbnek, vagy másra nem is képesek. Szánt- szándékkal elfelejtették, vagy meg sem tanulták a kincset érő könyvek, hangok szeretetét. Édes anyanyelvűnket mindig az édesanyáknak illik, kell a legtisztábban beszélniük, s tanítaniuk gyermekeiknek. Hiszemmár a zsenge apróság azt leál el, azt teszi magáévá, amit attól hall, akitől az életét kapta. Nem mindegy, hogy mi lesz utódaink sajátja, a minket követő generációk mit visznek tovább magukkal útjaikon. Kötelességük van az édesanyáknak és a leendő édesanyáknak egyaránt az idézett történelmi örökséggel szemben. Leányaikra, fiaikra csakis olyant hagyhatnak, ami miatt soha senki előtt nem kell szégyenkezniük. Különösebb akciók nélkül sem szabad feledniük, hogy a nyelv az, amely összekapcsol egy-egy népet, de ha elveszti gyökereit. meglazulhat ez a kötődés, s széthullhatunk, elveszhetünk a világban. Gyóni Gyula Az országos szőlőátlag duplája termett Heves megyében Szüret— jó közepes terméssel A borkombinát túlteljesíti exporttervét Szalagon a palackokba töltött egri borok, amelyek exportra kerülnek a kombinát árnyékszalai pincészetéből (Fotó: Szántó György) Befejeződött a szüret az egri és a mátraalji történelmi borvidéken. A gazdaságok eszményi őszi időben, jó közepes termést takarítottak be az ültetvényekről. Az Egervin Borgazdasági Kombinát működési területén a nyár elején a többévi átlagterméshez képest gyenge közepesre számítottak. Az egyes fagyérzékeny szőlőfajták a télen károsod, tak és az aszályos nyár sem ígért biztatást. Hogy mégis jó közepes termést tudhatnak magukénak az üzemek, abban két dolognak meghatározó szerepe volt. Egyrészt a rügykárok felmérése után a vállalat kutatás-fejlesztési közipontjának javaslatára a metszést a partnergazdaságok úgy irányították, hogy 20—60 százalékos többlet rügytermelés a téli károsodás ellenére is biztosítson egy közepes fürthozamot. Másrészt a zsendülés időszakában az ültetvények több részletben, mintegy 40 milliméter csapadékot kaptak. Az egyébként is jól fejlett fürtök a szüretig megtartották súlyukat, sőt, a később érő fajták még gyarapodtak is. A kombinát szakemberei augusztus első napjaiban termésbecslést végeztek, és azt észlelték, hogy a hozamok jobbak lesznek a vártnál, mintegy 300 ezer mázsára van kilátás. Ismerve az ország más borvidékein az időjárás okozta, mondhatni katasztrófáiig károkat, számítottak bizonyos mértékű szőlő „kiáramlásra” borvidékeinkről. Így most a szüret befejezésével, amint azt Váradi János vezérigazgatótól megtudtuk, rendelkeznek azzal a szükséges borászati alapanyaggal, amely biztosítja a jövő évi belföldi és exportfeladatok teljesítését. Ezzel az alappal — ha társvállalatok igénylik — segítő partnereik is lehetnek. Minőségileg egy átlagos évet tudhatnak maguk mögött, miután 1987 őszén a cukorfokok 16—17-re alakultak, A fehér szőlőfajták nem hozták a rájuk jellemző intenzív illatot és zamatot, például a muscat otto- nel, a tramini, a chardonnay. Borászatilag kedvezően alakult a betakarított termés savtartalma. A szüretig a bogyókban a hőség ellenére a sav „nem égette el”, amely valószínűleg a zsen- dülés időszakában kapott kevés csapadéknak köszönhető. Nem utolsósorban az egri borvidéken a vörös nedűt adó szőlőfajták színanyagtartalma volt jelentős. Ha egy szóval jellemezzük, ez közepes, borászati nyelven: mély rubin. Az új borok szárazanyag-tartalma is egy átlagos évnek megfelelően alakult. A megyei szőlőtermés átlaga 7,5 tonna lett hektáronként, csaknem duplája az országosnak. A borkombinát tehát megfelelő exportárualapokkal rendelkezik, amely garancia a jövő évi gazdálkodáshoz is. 1987-ben egyébként tovább nőtt az érdeklődés külföldön az egri borok iránt. Ennek is köszönhető, hogy a vállalat tőkés exportját várhatóan 20 százalékkal túlteljesíti a tervhez viszonyítva. Ugyancsak hasonló túlteljesítésre számítanak a szocialista országokba irányuló borkivitelben is. Az idei őszi hetekben a szőlős gazdaságok rendkívül fegyelmezetten tartották a borkombináttal szerződéses partneri viszonyban vállalt kötelezettségeiket. Ez arra utal, hogy a kapcsolatban érvényesült a kölcsönös előnyök felismerése. Nagyon szervezett szüret volt, amelyhez nagyban hozzájárult a kedvező időjárás is. Emellett a közös akarat, a tenniakarás eredményeként a vártnál jobb szüreti eredmények születtek. Egyes gazdaságok, mint például a Gyöngyösi Mátra Kincse, az Egri Csillagok, vagy a Ke~ recsendi Arany Kalász Termelőszövetkezet igen jó terméshozamot takarított be ültetvényeiről. Ez mindenképpen biztató a jövőre nézve. Váradi János vezérigazgató azt is megemlítette, hogy az Egervin nemcsak az eX(portban, hanem a belföldi üzletekben forgalomba hozott borainál is garantálta az azonos minőséget. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben a hazai vásárlók száma is növekedett. Összességében a vállalat szőlő-, must- és újborfel- vásárlása a tervezettnek megfelelően alakult, és 1988- ra is megfelelő áruval rendelkeznek. Mentusz Károly Hatvan felszabadulására emlékeztek A súlyos harcok árán felszabadult Hatvanban tegnap délután közös ünnepi pártbizottsági és tanácsülés keretében emlékeztek meg a 43 esztendővel ezelőtti eseményekről. A pártszékházban megtartott ülésen jelen volt többek között Bányai István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Schmidt Rezső, megyei tanácselnök. Besenyei Jánosáé, az MSZMP megyebizottságának munkatársa, valamint Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei titkára. Az ünnepséget a magyar és szovjet Himnusz hangjai vezették be. majd Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a jelenlévőket, átadva a szót a tanács vb- tagjának, a helyi Városszépítő Egyesület elnökének. Juhász Ferencnek. Az ünnepség szónoka bevezetésképpen felidézte a 43 évvel ezelőtti eseményeket, a Hatvan felszabadításáért vívott győztes harcokat, amelyek végül is lehetővé tették egy új világ alapjainak lerakását. Az azóta eltelt idők során egy szürke nagyközségből fejlődő várossá alakult Hatvan, amit a vasút, a cukorgyár, a konzervgyár nagymérvű fejlődése éppen úgy alátámaszt, mint a bő négy évtized során itt meghonosodott új üzemek, a gazdag kereskedelmi hálózat, a szolgáltatóipar vagy a Lenin Termelőszövetkezet. Beszélt továbbá az ünnepi ülés szónoka a közoktatás, a köz- művelődés területén kibontakozott hatékony munkáról. az újonnan megnyitott általános és középfokú iskolákról, továbbá megbecsüléssel regisztrálta a köríyv- tár. s a művelődés egyéb fórumainak létrejöttét. Juhász Ferenc tetszéssel fogadott beszéde után kitüntetések átadására került sor. A Hatvan városért kitüntető érmet vehette ót dr. Molnár Lajosné tanítónő, Tóth János általános tanácselnökhelyettes, dr. Szabó László Gábor kórházi osztályvezető főorvos. Kocsis István városi könyvtárigazgató. továbbá a Bajza Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tantesülete részére Farkas Kálmánné igazgató. Ezen aktust követően felcsendültek az Internacioná- lé hangjai, majd a résztvevők megkoszorúzták a Kossuth téren álló szovjet hősi emlékművet. Grósz Károly Görögországba utazik Grósz Károly csütörtökön Görögországba utazik. A Minisztertanács elnöke Andreasz Papandreu kormányfő meghívására tesz hivatalos látogatást a Görög Köztársaságban (MTI) Befejeződött Németh Károly dél-amerikai látogatása Remekbe szabott folklór- műsorral kedveskedtek kedden este Németh Károlynak és feleségének a Buenos Ai- res-i Casa Blanca revüszín- házban. Az esti kikapcsolódást megelőzően Németh Károly a Magyar Népköztársaság Buenos Aires-i nagykövetségén találkozott az Argentínában élő és hazánkhoz lojális magyar emigráció képviselőivel, és hosszasan elbeszélgetett velük. „Argentínában, ahol csak jártunk, nagy tisztelettel szóltak a magyar emigrációról, dolgos embereiről. Az a fogadtatás, amelyben részesültünk, az Önök itteni tevékenységének is köszönhető, annak a munkának, melyet Önök tisztességgel, becsülettel végeznek" — mondta az Elnöki Tanács elnöke, majd így folytatta: „Mi azonos földből sarjadtunk, az óhaza iránti tisztelet nem zárja ki az új hazában végzett becsületes, tisztességes munkát.” Helyi idő szerint szerdán délelőtt Németh Károly és Raul Alfonsin újabb megbeszélést tartott az argentin köztársasági elnök olivosi rezidenciáján. Ezt követően jelenlétükben Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Juan Ciminari argentin ipari és kereskedelmi államtitkár aláírta a két ország gazdasági együttműködéséről szóló közös közleményt. Ezzel Németh Károly hivatalos látogatása véget ért. Véget értek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával szerdán a Parlamentben befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 37. ülésszaka. A tárgyalások eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek. a bizottság társelnökei írták alá. A bizottság munkájában részt vettek a két ország illetékes minisztériumainak képviselői és szakértői. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió Budapesti nagykövete. Az ülésszak munkájának középpontjában az MSZMP főtitkára és az SZKP KB főtitkára, valamint a kormányfők 1986. és 1987. évi találkozóin a két ország közötti együttműködés további bővítéséről és elmélyítéséről létrehozott megállapodások megvalósításának áttekintése. a további konkrét teendők meghatározása állt. A bizottság úgy értékelte, hogy a felsőszintű megbeszéléseken elért megállapodások végrehajtása egészében megfelelően halad, e munka eredményei érzékelhető módon hozzájárulnak a két ország népgazdaságai előtt álló feladatok megoldásához. A napirendi {»ont keretében a bizottság egyebek mellett megvizsgálta az egyeztetett forgalom. ezen belül egyes termékeknél a szovjet szállítások növelésének lehetőségeit, valamint a korszerű szovjet berendezések terven felüli beszerzésére irányuló tevékenység eddigi eredményeit. Értékelte, hogy miként alakult az a munka, amelynek célja, hogy a magyar vállalatok gyártókapacitásait — szovjet közreműködéssel — jobban kihasználják. Megállapították, hogy a kapacitás- terhelés terén a legnagyobb előrehaladás a mezőgépgyártásban történt, ahol terven felül kölcsönös szállításokat egyeztettek az idei, illetve a jövő évre. A bizottság foglalkozott a távlati együttműködés kérdéseivel is. Megbízta a két ország tervező szerveit, hogy az év végéig dolgozzak ki a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének 15 — 20 évre szóló koncepcióját. Ugyancsak előkészítik néhány kiemelkedő jelentőségű, 1990-ig érvényes kétoldalú egyezmény — a timföld-alumínium, az agrokémiai és a kertészeti egyezmények — meghosszabbítását további évekre. A bizottság áttekintette a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggő kérdéseket. Mint ismeretes, kormányközi megállapodás alapján az 1990-es évek közepén a Paksi Atomerőműben további két. egyenként ezer megawattos blokk épül. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a jamburgi gázvezeték építésére kötött kormányközi egyezmény keretében vállalt kötelezettségek teljesítésének, mindenekelőtt a tengizi kőolaj- és földgázgyűjtő és -tisztító- üzem építésének helyzetéről, a jövő évi feladatokról. A bizottság beszámolót hallgatott meg a KGST-tag- országok műszaki-tudományos haladása 2000-ig szóló komplex programjával ösz- szefüggő kétoldalú munkálatok alakulásáról, nagy fontosságot tulajdonítva annak, hogy a program végrehajtása során születő eredmények segítsék elő a magyar és a szovjet gazdaság szerkezetének korszerűsítését. A bizottság értékelte a Magyarország és az egyes szovjet köztársaságok közötti közvetlen kapcsolatok helyzetét. Határozottan támogatta a közvetlen gazdasági együttműködés, az államközi megállapodásokon felüli árucsere kialakítását, illetve érdemi növelését a köztársaságokkal, valamiint a belkereskedelmi árucsere további szélesítését. Az ülésszakon a két ország külkereskedelmi minisztériumainak vezetői beszámoltak az 1987. évi magyar—szovjet árucsere-forgalom alakulásáról. A bizottság úgy értékelte, hogy az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben rögzített előirányzatok zöme megvalósul, ugyanakkor egyes fontos termékek szállításában mindkét oldalon lemaradás tapasztalható. A bizottság utasította az érintett magyar és szovjet szerveket: intézkedjenek a szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében. A bizottság felszólította az illetékes szerveket, hogy készítsék elő és még az idén írják alá a jövő évi árucsere-forgalmi j egy zókönyvet. Kádár János, az MSZMP főtitkára találkozott Alek- szek Antonovval, akit fogadott Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke és Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Szovjet Minisztertanács elnökhelyettese látogatást tett Esztergomban a Mikromed Magyar—Szovjet Közös Vállalatnál és a Csepeli Szerszámgépgyárban; részt vett és felszólalt a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi emlékülésen. Alekszej Antonov szerdán elutazott hazánkból. A vendéget Marjai József búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Borisz Sztukalin.
