Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Anyanyelv „Nyelvében él a nem­zet" — hirdette a nagy ma­gyar, s szavai örök igazsá­got rejtenek mindmáig, ha­tárainkon túl is. Vitatni sem lehet, hogy egy nép valójában csak addig az, amig szülei, ősei beszé­dét őrzi, folytatja, úgy szólal meg, úgy érteti meg magát, mint elődei. Hatal­mas, értékes szellemi örök­ség e hagyaték, visszave­zet a múltba és elkísér a jövőbe, gazdaggá teszi azt is, akinek jószerével nincs talán egyebe. Csak tisztelni lehet azt a kedves tradíciót hazánk­ban, hogy nyelvünket — az anyanyelvet — vetél­kedők, ünnepi esemény- sorozatok rendezésével is ápoljuk. S szívből örül­hetünk annak, hogy a fel­hívásoknak újra meg újra meglehetősen nagy vissz­hangjuk van a fiatalság körében. Azok között, akik koruknál fogva a legtovább buzgólkodhatnak a reá­juk testáltak vígyázásá* ban, művelhetik a „vi­rágos kertet”, amely any- nyi színben pompázik aj­kainkon, oly sokra képes. Az pedig külön boldog­ság. hogy a különféle meg­mozdulásokon, versenye­ken döntően leányaink részvételét tapasztalják a rendezők, zsűrik. Azokét, akik a legszebb szerepre, az anyaságra készülőd­nek. Akik tulajdonképpen az anyanyelv hordozói, to- vábbadói, s elsősorban ér­zik a felelősséget a ne­mes feladatért. Sajnos, növekvő szá­muk is — még mindig ke­vés. Hányán, de hányán vannak azok, akik az em­lítettek iránt ma is alig- alig éreznek vonzódást. Nemcsak az idézett ren­dezvényektől tartják tá­vol magukat makacsul, ha­nem mindennapi életük­ben is úgyszólván a leg­kisebb jelentőséget tulaj­donítják a szép szavak­nak, az értelmes, okos beszédnek. Divatos frizu­ráik, ruháik valójában si­várságot takarnak, gon­dolat nélküli ürességet. Trágárság csörgedezik, bu­zog és ömlik szájaikból, mert így találják érde­kesebbnek, vagy másra nem is képesek. Szánt- szándékkal elfelejtették, vagy meg sem tanulták a kincset érő könyvek, han­gok szeretetét. Édes anyanyelvűnket mindig az édesanyáknak illik, kell a legtisztábban beszélniük, s tanítaniuk gyermekeiknek. Hiszemmár a zsenge apróság azt leál el, azt teszi magáévá, amit attól hall, akitől az életét kapta. Nem mindegy, hogy mi lesz utódaink saját­ja, a minket követő gene­rációk mit visznek tovább magukkal útjaikon. Kö­telességük van az édes­anyáknak és a leendő édes­anyáknak egyaránt az idé­zett történelmi örökség­gel szemben. Leányaikra, fiaikra csakis olyant hagy­hatnak, ami miatt soha senki előtt nem kell szé­gyenkezniük. Különösebb akciók nél­kül sem szabad feledniük, hogy a nyelv az, amely összekapcsol egy-egy né­pet, de ha elveszti gyöke­reit. meglazulhat ez a kötődés, s széthullhatunk, elveszhetünk a világban. Gyóni Gyula Az országos szőlőátlag duplája termett Heves megyében Szüret— jó közepes terméssel A borkombinát túlteljesíti exporttervét Szalagon a palackokba töltött egri borok, amelyek exportra kerülnek a kombinát árnyékszalai pincészetéből (Fotó: Szántó György) Befejeződött a szüret az egri és a mátraalji tör­ténelmi borvidéken. A gazdaságok eszményi őszi időben, jó közepes ter­mést takarítottak be az ültetvényekről. Az Eger­vin Borgazdasági Kom­binát működési területén a nyár elején a többévi átlagterméshez képest gyenge közepesre számí­tottak. Az egyes fagyérzékeny szőlőfajták a télen károsod, tak és az aszályos nyár sem ígért biztatást. Hogy mégis jó közepes termést tudhat­nak magukénak az üzemek, abban két dolognak megha­tározó szerepe volt. Egyrészt a rügykárok felmérése után a vállalat kutatás-fejleszté­si közipontjának javaslatára a metszést a partnergazda­ságok úgy irányították, hogy 20—60 százalékos többlet rügytermelés a téli károso­dás ellenére is biztosítson egy közepes fürthozamot. Másrészt a zsendülés idő­szakában az ültetvények több részletben, mintegy 40 milliméter csapadékot kap­tak. Az egyébként is jól fej­lett fürtök a szüretig meg­tartották súlyukat, sőt, a később érő fajták még gya­rapodtak is. A kombinát szakemberei augusztus első napjaiban termésbecslést végeztek, és azt észlelték, hogy a hozamok jobbak lesz­nek a vártnál, mintegy 300 ezer mázsára van kilátás. Ismerve az ország más bor­vidékein az időjárás okozta, mondhatni katasztrófáiig ká­rokat, számítottak bizo­nyos mértékű szőlő „ki­áramlásra” borvidékeinkről. Így most a szüret befeje­zésével, amint azt Váradi János vezérigazgatótól meg­tudtuk, rendelkeznek azzal a szükséges borászati alap­anyaggal, amely biztosítja a jövő évi belföldi és export­feladatok teljesítését. Ezzel az alappal — ha társválla­latok igénylik — segítő part­nereik is lehetnek. Minőségileg egy átlagos évet tudhatnak maguk mö­gött, miután 1987 őszén a cukorfokok 16—17-re ala­kultak, A fehér szőlőfajták nem hozták a rájuk jellem­ző intenzív illatot és zama­tot, például a muscat otto- nel, a tramini, a chardonnay. Borászatilag kedvezően ala­kult a betakarított termés savtartalma. A szüretig a bogyókban a hőség ellené­re a sav „nem égette el”, amely valószínűleg a zsen- dülés időszakában kapott kevés csapadéknak köszön­hető. Nem utolsósorban az egri borvidéken a vörös ne­dűt adó szőlőfajták szín­anyagtartalma volt jelentős. Ha egy szóval jellemezzük, ez közepes, borászati nyel­ven: mély rubin. Az új bo­rok szárazanyag-tartalma is egy átlagos évnek megfele­lően alakult. A megyei szőlőtermés át­laga 7,5 tonna lett hektá­ronként, csaknem duplája az országosnak. A borkombinát tehát megfelelő exportáru­alapokkal rendelkezik, amely garancia a jövő évi gazdál­kodáshoz is. 1987-ben egyéb­ként tovább nőtt az érdek­lődés külföldön az egri bo­rok iránt. Ennek is köszön­hető, hogy a vállalat tőkés exportját várhatóan 20 szá­zalékkal túlteljesíti a terv­hez viszonyítva. Ugyancsak hasonló túlteljesítésre szá­mítanak a szocialista orszá­gokba irányuló borkivitel­ben is. Az idei őszi hetekben a szőlős gazdaságok rendkí­vül fegyelmezetten tartották a borkombináttal szerződéses partneri viszonyban vállalt kötelezettségeiket. Ez arra utal, hogy a kapcsolatban érvényesült a kölcsönös elő­nyök felismerése. Nagyon szervezett szüret volt, amelyhez nagyban hozzájá­rult a kedvező időjárás is. Emellett a közös akarat, a tenniakarás eredményeként a vártnál jobb szüreti ered­mények születtek. Egyes gazdaságok, mint például a Gyöngyösi Mátra Kincse, az Egri Csillagok, vagy a Ke~ recsendi Arany Kalász Ter­melőszövetkezet igen jó ter­méshozamot takarított be ültetvényeiről. Ez minden­képpen biztató a jövőre nézve. Váradi János vezérigaz­gató azt is megemlítette, hogy az Egervin nemcsak az eX(portban, hanem a bel­földi üzletekben forgalomba hozott borainál is garantál­ta az azonos minőséget. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ebben az évben a hazai vásárlók száma is növeke­dett. Összességében a válla­lat szőlő-, must- és újborfel- vásárlása a tervezettnek megfelelően alakult, és 1988- ra is megfelelő áruval ren­delkeznek. Mentusz Károly Hatvan felszabadulására emlékeztek A súlyos harcok árán fel­szabadult Hatvanban teg­nap délután közös ünnepi pártbizottsági és tanácsülés keretében emlékeztek meg a 43 esztendővel ezelőtti ese­ményekről. A pártszékház­ban megtartott ülésen jelen volt többek között Bányai István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja. Schmidt Rezső, megyei ta­nácselnök. Besenyei János­áé, az MSZMP megyebizott­ságának munkatársa, vala­mint Mészáros Albert, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára. Az ünnepséget a ma­gyar és szovjet Himnusz hangjai vezették be. majd Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a jelenlévőket, átadva a szót a tanács vb- tagjának, a helyi Városszé­pítő Egyesület elnökének. Juhász Ferencnek. Az ünnepség szónoka be­vezetésképpen felidézte a 43 évvel ezelőtti eseménye­ket, a Hatvan felszabadítá­sáért vívott győztes harco­kat, amelyek végül is lehe­tővé tették egy új világ alapjainak lerakását. Az az­óta eltelt idők során egy szürke nagyközségből fejlő­dő várossá alakult Hatvan, amit a vasút, a cukorgyár, a konzervgyár nagymérvű fejlődése éppen úgy alátá­maszt, mint a bő négy évti­zed során itt meghonosodott új üzemek, a gazdag keres­kedelmi hálózat, a szolgál­tatóipar vagy a Lenin Ter­melőszövetkezet. Beszélt to­vábbá az ünnepi ülés szó­noka a közoktatás, a köz- művelődés területén kibon­takozott hatékony munká­ról. az újonnan megnyitott általános és középfokú isko­lákról, továbbá megbecsü­léssel regisztrálta a köríyv- tár. s a művelődés egyéb fó­rumainak létrejöttét. Juhász Ferenc tetszéssel fogadott beszéde után ki­tüntetések átadására került sor. A Hatvan városért ki­tüntető érmet vehette ót dr. Molnár Lajosné tanítónő, Tóth János általános tanács­elnökhelyettes, dr. Szabó László Gábor kórházi osz­tályvezető főorvos. Kocsis István városi könyvtárigaz­gató. továbbá a Bajza Gim­názium és Egészségügyi Szakközépiskola tantesülete részére Farkas Kálmánné igazgató. Ezen aktust követően fel­csendültek az Internacioná- lé hangjai, majd a résztve­vők megkoszorúzták a Kos­suth téren álló szovjet hősi emlékművet. Grósz Károly Görögországba utazik Grósz Károly csütörtökön Görögországba utazik. A Minisz­tertanács elnöke Andreasz Papandreu kormányfő meghívá­sára tesz hivatalos látogatást a Görög Köztársaságban (MTI) Befejeződött Németh Károly dél-amerikai látogatása Remekbe szabott folklór- műsorral kedveskedtek ked­den este Németh Károlynak és feleségének a Buenos Ai- res-i Casa Blanca revüszín- házban. Az esti kikapcsolódást megelőzően Németh Károly a Magyar Népköztársaság Buenos Aires-i nagykövet­ségén találkozott az Argentí­nában élő és hazánkhoz lo­jális magyar emigráció kép­viselőivel, és hosszasan el­beszélgetett velük. „Argentínában, ahol csak jártunk, nagy tisztelettel szóltak a magyar emigráció­ról, dolgos embereiről. Az a fogadtatás, amelyben része­sültünk, az Önök itteni te­vékenységének is köszönhető, annak a munkának, melyet Önök tisztességgel, becsület­tel végeznek" — mondta az Elnöki Tanács elnöke, majd így folytatta: „Mi azonos földből sarjadtunk, az óha­za iránti tisztelet nem zárja ki az új hazában végzett be­csületes, tisztességes munkát.” Helyi idő szerint szerdán délelőtt Németh Károly és Raul Alfonsin újabb megbe­szélést tartott az argentin köztársasági elnök olivosi rezidenciáján. Ezt követően jelenlétükben Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Juan Ciminari ar­gentin ipari és kereskedel­mi államtitkár aláírta a két ország gazdasági együttmű­ködéséről szóló közös közle­ményt. Ezzel Németh Károly hivatalos látogatása véget ért. Véget értek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával szerdán a Parlamentben be­fejeződött a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság 37. ülésszaka. A tárgyalások eredményeit rögzítő jegyző­könyvet Marjai József és Alekszej Antonov miniszter­elnök-helyettesek. a bizott­ság társelnökei írták alá. A bizottság munkájában részt vettek a két ország illetékes minisztériumainak képviselői és szakértői. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió Budapesti nagy­követe. Az ülésszak munkájának középpontjában az MSZMP főtitkára és az SZKP KB főtitkára, valamint a kor­mányfők 1986. és 1987. évi találkozóin a két ország kö­zötti együttműködés további bővítéséről és elmélyítésé­ről létrehozott megállapodá­sok megvalósításának átte­kintése. a további konkrét teendők meghatározása állt. A bizottság úgy értékelte, hogy a felsőszintű megbe­széléseken elért megállapo­dások végrehajtása egészé­ben megfelelően halad, e munka eredményei érzékel­hető módon hozzájárulnak a két ország népgazdaságai előtt álló feladatok megol­dásához. A napirendi {»ont keretében a bizottság egye­bek mellett megvizsgálta az egyeztetett forgalom. ezen belül egyes termékeknél a szovjet szállítások növelésé­nek lehetőségeit, valamint a korszerű szovjet berendezé­sek terven felüli beszerzésé­re irányuló tevékenység ed­digi eredményeit. Értékel­te, hogy miként alakult az a munka, amelynek célja, hogy a magyar vállalatok gyártókapacitásait — szov­jet közreműködéssel — job­ban kihasználják. Megálla­pították, hogy a kapacitás- terhelés terén a legnagyobb előrehaladás a mezőgépgyár­tásban történt, ahol terven felül kölcsönös szállításokat egyeztettek az idei, illetve a jövő évre. A bizottság foglalkozott a távlati együttműködés kér­déseivel is. Megbízta a két ország tervező szerveit, hogy az év végéig dolgozzak ki a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésének 15 — 20 évre szóló koncepcióját. Ugyancsak előkészítik né­hány kiemelkedő jelentősé­gű, 1990-ig érvényes kétol­dalú egyezmény — a tim­föld-alumínium, az agroké­miai és a kertészeti egyez­mények — meghosszabbítá­sát további évekre. A bizottság áttekintette a Paksi Atomerőmű bővíté­sével összefüggő kérdéseket. Mint ismeretes, kormánykö­zi megállapodás alapján az 1990-es évek közepén a Pak­si Atomerőműben további két. egyenként ezer mega­wattos blokk épül. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a jamburgi gázvezeték építésére kötött kormányközi egyezmény ke­retében vállalt kötelezettsé­gek teljesítésének, minde­nekelőtt a tengizi kőolaj- és földgázgyűjtő és -tisztító- üzem építésének helyzetéről, a jövő évi feladatokról. A bizottság beszámolót hallgatott meg a KGST-tag- országok műszaki-tudomá­nyos haladása 2000-ig szóló komplex programjával ösz- szefüggő kétoldalú munkála­tok alakulásáról, nagy fon­tosságot tulajdonítva annak, hogy a program végrehajtá­sa során születő eredmé­nyek segítsék elő a magyar és a szovjet gazdaság szer­kezetének korszerűsítését. A bizottság értékelte a Magyarország és az egyes szovjet köztársaságok közöt­ti közvetlen kapcsolatok helyzetét. Határozottan tá­mogatta a közvetlen gazda­sági együttműködés, az ál­lamközi megállapodásokon felüli árucsere kialakítását, illetve érdemi növelését a köztársaságokkal, valamiint a belkereskedelmi árucsere to­vábbi szélesítését. Az ülésszakon a két or­szág külkereskedelmi mi­nisztériumainak vezetői be­számoltak az 1987. évi ma­gyar—szovjet árucsere-for­galom alakulásáról. A bi­zottság úgy értékelte, hogy az árucsere-forgalmi jegy­zőkönyvben rögzített elő­irányzatok zöme megvalósul, ugyanakkor egyes fontos termékek szállításában mind­két oldalon lemaradás ta­pasztalható. A bizottság uta­sította az érintett magyar és szovjet szerveket: intézked­jenek a szállítási kötelezett­ségek maradéktalan teljesí­tése érdekében. A bizottság felszólította az illetékes szer­veket, hogy készítsék elő és még az idén írják alá a jö­vő évi árucsere-forgalmi j egy zókönyvet. Kádár János, az MSZMP főtitkára találkozott Alek- szek Antonovval, akit foga­dott Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke és Németh Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. A Szovjet Minisztertanács elnökhelyettese látogatást tett Esztergomban a Mikromed Magyar—Szovjet Közös Vál­lalatnál és a Csepeli Szer­számgépgyárban; részt vett és felszólalt a magyar—szov­jet timföld-alumínium egyez­mény aláírásának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepi emlékülésen. Alekszej Antonov szerdán elutazott hazánkból. A ven­déget Marjai József búcsúz­tatta a Ferihegyi repülőté­ren. Jelen volt Borisz Sztu­kalin.

Next

/
Thumbnails
Contents