Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1987. november 25., szerda A rendkívüli dokumentum kézjegyet kapott Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter genfi tárgyalásainak második napján a szovjet ENSZ-misszió épületében (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) rC Külpolitikai kommentárunk J—j Egy börtönlázadás margójára A HlR NEM TÉVEDÉS. Több száz kubai rab lá­zadt fel a hét végén az Egyesült Államok két bör­tönében. A foglyok túszokat ejtettek, a jelentések szerint lövöldözésre is sor került. A lázadást az robbantotta ki, hogy múlt héten az Egyesült Álla­mok és Kuba felújította az eredetileg még 1984-ben kötött megállapodást, s ennek egyik pontjaként Washington visszaküldheti azt a körülbelül 2700 nem- kívánatosnak minősített, bizonyítottan bűnöző sze­mélyt, akik még 1980-ban hagyták el a karibi sziget- országot. Az Egyesült Államok ugyanakkor az egyezmény értelmében kötelezettséget vállalt arra. hogy felújítja a családegyesítést, évente húszezer olyan kubai állampolgár kaphat amerikai beutazási vízumot, akiknek családtagjai az Egyesült Államok­ban élnek. A három évvel ezelőtti kivándorlási egyezmény felújítása, pontosabban életbe léptetése is fontos mozzanatnak tekinthető ilyen értelemben. Az idő­pont aligha véletlen. Az Egyesült Államok elnök- választásra készül. Nem közömbös, hogy kire adja a majd egymillió, elsősorban Floridában élő kubai a voksát. S minthogy a kubai emigrációnak létszá­mát messze meghaladó befolyása van a mintegy húsz­millióra becsült spanyol ajkú amerikai választók kö­rében, egyértelmű a magyarázat, hogy Washington, pontosabban a Reagan kormányzat miért volt ér­dekelt az egyébként számára aligha kedvező meg­állapodásban. A kubai vezetés a forradalom győzelme óta azt az elvet képviselte hivatalosan, hogy mindazok elhagy­hatják az országot, akik nem értenek egyet a válasz­tott társadalmi fejlődéssel. A kivándorlási hullám — a havannai propaganda szerint — mindig leve­zető szelepként is szolgált a társadalomellenes ele­mektől való szabadulásra. így volt ez legutóbb 1980- ban is; amikor a 125 ezer kivándorló jelentős ré­szét lumpenelemek, köztük köztörvényes bűnözők alkották. A távozni akarók száma jóval nagyobb lett volna, ha — mint korábban is — az Egyesült Álla­mok gyakorlatilag haditengerészeti blokáddal nem vet gátat a kivándorlásnak. Mindazok, akik már ad­digra beadták távozási kérelmüket, érthető belső feszültséget, s így gondot okoztak a kubai hatósá­goknak. Egy részük azóta visszavonta döntését, má­sok azonban fenntartották kivándorlási szándékukat. Kuba szempontjából, ha nem is a jelenben, ha­nem a jövőben, van egy lényeges vonatkozása az ügynek. Nem mindenki ellenforradalmár, aki az utóbbi három-négy évtizedben elhagyta a szigetor­szágot. A kapcsolatok normalizálódása esetén az Egyesült Államokban élő jó szándékú kubaiak fon­tos gazdasági és kulturális hidat alkothatnának, hi­szen mindössze 90 tengeri mérföld választja el a kél országot. Ortutay L. Gyula Németh Károly ismerkedése a fővárossal Magyar—argentin megállapodást írtak alá Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlésének az átfogó nemzetközi bé­ke- és biztonsági rendsze­réről folytatott vitájában felszólalt dr. Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár. Hangsúlyozta, hogy a tíz szocialista ország, köztük hazánk által előter­jesztett javaslat az ENSZ alapokmányából kiindulva új típusú nemzetközi együtt­működést szorgalmaz. A magyar küldöttség ve­zetője az államok közötti kölcsönös bizalom, a nem­zetközi biztonság elenged­hetetlen feltételének ne­vezte az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, érvé­nyesítésük előmozdítását. Horn Gyula befejezésül hangoztatta, hogy hazánk kész közreműködni a csa­ládegyesítések, házasságkö­tések, az emberek és intéz­mények közötti kapcsolatok, valamint a vízumgyakorla­tok lényeges könnyítését szolgáló egységes nemzet­közi szabályozás kimunká­lásában. Megbízott miniszterelnök Kínában Pekingben bejelentették, hogy a kínai Országos Né­pi Gyűlés Állandó Bizott­ságának keddi ülésén el­fogadták Csao Ce-jang le­mondását a miniszterel­nöki tisztségről és Li Pen­get, a KKP KB Politikai Bizottsága Állandó Bizott­ságának tagját, miniszter­elnök-helyettest nevezték k> megbízott miniszterelnök­nek. Mint ismeretes, Csao Ce- jang azt követően kérte fel­mentését a miniszterelnöki tisztségből, miután megvá­lasztották a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bi­zottságának főtitkárává. Csao Ce-jang javasolta a kínai parlament legfelsőbb veze­tő szervének, hogy Li Penget bízzák meg a miniszterel­nöki teendők ellátásával. Li Peng tölti be a kor­mányfői tisztséget és irá­nyítja a kínai államtanács munkáját addig, amíg a jövő év márciusában össze nem ül a kínai Országos Népi Gyűlés rendes üléssza­ka, amely jóváhagyja majd Csao Ce-jang lemondását és megválasztja az új minisz­terelnököt. Görögország egyre foko­zódó nemzetközi szerepet játszik az utóbbi években, Andreasz Papandreu kor­mányzata alatt. Kapcsolatai bővülnek — s Magyaror­szággal is, amint a küszö­bónálló kormányfői láto­gatás tanúsítja. Az ország belső helyzete azonban ke­véssé ismert. Ki tudja pél­dául, hogy Thesszalonikiben észak-görögországi ügyek minisztériuma működik? Hetvenöt éve létesült ez, balkáni háborúban török uralom alól felszabadult te­rület és lakosság beilleszke­dése segítésére. Ám még ma is szükséges a működé­se. A miniszter, Szteliosz Papademelisz a görög kor­mány tagja. A thesszaloniki minisztériumot vezeti, de természetesen áttekintése van az országos ügyekről. Öt kérdezzük: melyek nap­jaink témái Görögország­ban? — Például az ameri­kai támaszpontok ügye. A róluk kötött szerződés 1988 végén lejár, a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Sevardnadze: „Igen fontos munkát végeztünk. Vélemé­nyem szerint amit tettünk az a bolygónkon élő valameny- nyi nemzet érdekeit szol­gálja, s nincs kétségünk afelől, hogy a washingtoni csúcstalálkozó sikeres lesz, s ez lesz a következő lépés a nukleáris fegyverzetek felszámolása felé. Nagyra értékelem az ame­rikai kollégák erőfeszítéseit és együttműködését. Közös erőfeszítéssel történelmi fel­adatot végeztünk el.” ★ Az AFP francia hírügy­nökség jelentése szerint Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter kedden este befejezte tárgyalásait. A két külügyminiszter még több mint két és fél órát tanácskozott azután, hogy be­jelentette a közepes hatótá­volságú és harcászati-hadmű­veleti rakéták leszerelése ügyében létrejött megálla­A Szovjetunióban nem látnak akadályt a szovjet— portugál kapcsolatok komoly fejlődésének útjában, s ar­ra számítanak, hogy a por­tugál vezetés is megteszi a magáét a kölcsönös megér­tés és a két ország kö­zötti együttműködés érdeké­ben — fejtette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvá­ban találkozott a hivatalos látogatáson hétfő óta a Szovjetunióban tartózkodó Mario Soares portugál ál­lamfővel. Kötetlen, a témák széles körét érintő megbeszélésük — mint az arról kiadott je­lentés megállapította — két olyan államférfi beszélge­tése volt, akik látják, hogy a világ mára fordulópont­hoz érkezett, s tisztában vannak azzal, hogy országa­iknak lehetőségeiket kihasz­nálva részt kell venniük a sorsukról megkezdődtek, mire lehet számítani? „Andreasz Papandreu mi­niszterelnök a támaszpont- szerződés megújítását fon­tos feltételekhez köti — hangzik a válasz —, az egész nemzet érdekeit érin­tő kérdésekben elfoglalt amerikai állásponttól teszi függővé, mi legyen la tá­maszpontok sorsú. Ilyen például a ciprusi kérdés, vagy az általunk észlelt tö­rök fenyegetés az Égei-ten- ger térségében.” És a hazai pro(blémák? — Az ország gazdasági' helyze­tét és a kilátásokat bizta­tónak tartja a miniszter. A görög nemzeti bank adatai szerint javult a fizetési mér­leg. Ez azonban nem annyi­ra a gazdaság fellendülésé­nek, mint inkább az idegen- forgalmi bevételek növeke­désének, a dollár leértéke­lődésének és az EGK közös kasszájából támogatásként befolyt összegeknek köszön­hető. Ha az emberek elége­dettek lennének, akkor nem pcdást. Amerikai források azt közölték, hogy a hadá­szati nukleáris fegyverekkel és a regionális konfliktusok­kal összefüggő kérdéseket vitattak meg. Eredetileg azt tervezték, hogy "a két külügyminiszter világproblémák megoldásá­ban. Gorbacsov és Soares esz­mecseréjén a konfrontáei- ós vagy azzal fenyegető helyzeteknek az egyenjogú­ság és az érdekek egyensú­lyán alapuló feloldásáról, s az európai biztonságról volt szó. Megállapították, hogy Európa megkülönböztetett szerepet kap a két ország politikájában. Regionális kérdésekről szót ejtve Soares országá­nak Angolához fűződő ré­gebbi és mai kapcsolatai alapján beszél az afrikai ország problémáiról. A beszélgetésen Mihail Gorbacsov közelgő egyesült államokbeli látogatása kap­csán kitértek a nukleáris fegyverekről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokra. Nagyra értékelték a rakéta­szerződés várható aláírásá­pártolnának el sokan a ha­todik éve kormányon levő pánhellén szocialista mozga­lomtól. a PASZOK-tól. Már­pedig elpártolnak, különben fel sem vetődnék a válasz­tások előrehozásának ellen­zéki követelése. Egyes ada­tok szerint, ha ma tartaná­nak választásokat Görögor­szágban, a szavazatok 35 százalékát a konzervatív Űj Demokrácia kapná, a PASZOK szavazatai 25 szá­zalékra csökkennének a leg­utóbbi 45 százalék helyett. Ugyanakkor a Görög Kom­munista Párt 15 százalékot szerezhet a korábbi 9,8 szá­zalék helyett a legújabb ki­látások szerint. Felmerül: az esetleges választások után kivel lépne koalícióra a PASZOK? A bal- vagy a jobboldallal? Szteliosz Papademelisz például elfogadja a koalíció gondolatát. „Ha egy párt el­veszíti az abszolút töblbsé- get, általában ez történik” — mondja. A kommunisták közül a délután folyamán számol be a sajtó képviselőinek a tárgyalások eredményeiről. A megbeszélések elhúzódása miatt azonban a sajtóérte kezleteket a késő esti órák ra halasztották. nak nemzetközi jelentősé­gét. A szovjet vezető tájé­koztatta portugál vendégét arról, hogy ő kész Reagan elnökkel a nukleáris veszély csökkentésének egyéb kér. déseit, elsősorban a hadá­szati fegyverekkel összefüg­gő kérdéseket is megoldani. A kétoldalú kapcsolatokat érintve kinyilvánították, hogy mindkét részről törek­szenek a gazdasági kapcso­latok bővítésére és korsze­rűsítésére. Soares a találkozó végén portugáliai látogatásra hív­ta meg Mihail Gorbacsovot, aki a meghívást elfogadta. Kedden a portugál állam­fő kíséretének tagjai több dokumentumot írtak alá. Az egyik a gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről, egy másik archív anyagok feltárásáról és cseréjéről szól.' Janisz Kacarosszal, a GKP KB tagjával, a párt thesz- szaloniki helyi bizottsága titkárával és a párt lapja, a Rizoszpasztisz észak-görög­országi szerkesztőségében dolgozó kollégákkal beszél­tem. Nekik nem fontos, hogy előrehozzák a választásokat. De akármikor rendezik is meg a szavazást, a válasz­tási rendszer mindenképpen legyen arányos, tehát igaz­ságos — ez a véleményük. Tulajdonképpen ettől függ az esetleges PASZOK—GKP együttműködés, érzékeltetik. Elismerik, hogy Görögor­szág újkori történetében még soha nem volt ilyen széles körű a demokrácia, mint ma (s ez a, PASZOK érde­me), de az egykor megígért reformok teljesítését tovább­ra is hiányolják. Közben igyekeznek erősíteni egysé­güket: a GKP kezdeménye­zésére nemrég óvatos köze­ledés kezdődött a párttól eurokommunista irányba ki­vált és elszakadt csoportok­kal. Nagy Károly Argentínai látogatásának második napján Németh Károly és felesége a dél­amerikai ország életével és nevezetességeivel ismerke­dett. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete délelőtt a Riop- latense húsfeldolgozó üzem­be látogatott, majd az Itati elnöki jachton hajókirándu­láson vett részt az Ezüst­folyó, a Rio de la Plata szigetvilágában, a Tigre torkolatában. Elnökünk dél­után a hazánk iránt lojális magatartást tanúsító magyar emigráció vezetőivel talál­kozott a magyar nagykövet­ségen, majd Klein Márton nagykövet bemutatta neki a a követségen dolgozó ma­gyarokat. Kedden Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes és Tengizi ügyeletet tart is­mét a moszkvai rádió ma­gyar adása. A Kaszpi-ten- ger melléki kőolaj- és földgázlelőhelyen dolgozók rokonai, barátai és kollégái csütörtökön és pénteken — november 26-án és 27-én — magyar idő szerint reggel héttől déli 12 óráig hívhat­Susana Ruiz Cerutti kül­ügyi államtitkár megálla­podást írt alá a két külügy­minisztérium közötti rend­szeres tanácskozásokról. Nagy Gábort kedden fogad­ta Dante Caputo külügymi­niszter. Az argentin diplomácia vezetőjével ezután Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter tárgyalt kereskede­lempolitikai és együttmű­ködési kérdésekről. Egyetér­tettek abban, hogy élőmoz- dítják a magasabb szintű, változatosabb. kiegyensú­lyozott kétoldalú forgalmat. Szerdán várhatóan magyar —argentin közös közleményt írnak alá a gazdasági együttműködésről. Folyta­tódtak a szakértők közötti megbeszélések is. ják a 233-73-16-os moszkvai telefonszámot. A telefonügyeleten — a korábbi gyakorlatnak meg­felelően — magnószalagon rögzítik a hangos üzenete­ket, amelyeket vasárnap, november 29-én továbbíta­nak Tengizben a címzettek­nek. GÖRÖGORSZÁG: Támaszpontok és választások A VILÁGPROBLÉMÁK MEGOLDÁSRA VÁRNAK Gorbacsov és Soares moszkvai eszmecseréje Moszkvai rádió: tengizi adás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents