Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-24 / 277. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. november 24., kedd 5. A gyomorfekély már nem tipikus fériibetegség Tihany titkos barlangjai Oszlopos Simeon egy oszlop tetején lakva hirdetté évtizedeken át a maga igéit; a karthauzi barátok örökös némaságot fogadva imádkozták végig az életüket; a bencések tanítottak, a pálosok építettek — akármerre tekintünk. egy-egy különös, sajátos életeszme, szokásrend szerint éltek azok a férfiak, akik barátcsuhát öltve szerzetesnek álltak. S ha már oly sokféleképpen lehetett gyakorolni az ájtatoskodást, hát miért ne akadtak volna olyanok, akik a barlangokat kedvelték, s csupán a hegyek gyomrában élve érezték hasznosnak. igaznak magukat? Közéjük tartozott többek között az a rend is. amely a görögkeleti hitben kötelezte el magát, s amely leginkább keleten, a szláv fejedelemségekben hirdette az igét, igyekezett megtéríteni a po- gányokat. Megtelepedtek Kijevben, ugyanúgy, mint a Krím-fél- szigeten. meg a Góbi-sivatag szélén, ám a történelmi széljárás úgy hozta, hogy nagyhirtelen el kellett hagyniuk rideg, de biztonságos otthonaikat. Mindez a X. század táján történt, és amikor I. András királyunk 1047-ben trónra lépett, éppen a békésebb európai tájakon — így Itália földjén is — kerestek új otthont ezek a földönfutók. A föltételezések szerint az Árpádház e jeles fia, a Vata-féle lázadás leverője üzent le a Tiberis partjára, hogy e göA szájról való olvasás a süketek fő kommunikációs eszköze. Csakhogy az ajak- jelek gyakran kétértelműek vagy félrevezetőek. A süketek számára most olyan szemüveg kapható. amely segít pontosabban megfejteni a leolvasott szavakat. Az Autocuer azzal segít a süketeknek „leolvasni" a nehezen megkülönböztethető hangok közti különbséget, hogy digitális képeket vetít a szemüveg üvegére. A washingtoni Gallaudet College-ban dolgozó dr. Orin Cornett és az észak-karolina i Research Triagle lnsti' tute-ban dolgozó Rcjbert Beadles mérnök által feltár Iáit szemüveg két lencséből áll, amelyet mikrofonnal, jni-kros^ámíLcgéppel szereltek fel, ezek övön viselhetők. rögkeleti szerzeteseket szívesen látja (vagy ha nem ő, akkor 111. Béla, aki köztudomásúan bizánci támogatással szerezte meg a magyar trónt, így hát a szóban forgó renddel valóban kapcsolatot teremthetett). Nos, ami bizonyos; amikor az 1055-ben alapított tihanyi bencés apátság birtokösszeírását 1211-ben elvégezték, ebben a máig fönnmaradt iratban már ott szerepel az az oroszkői Szent Miklós egyház, amely a hazánkba áttelepült és a Tihanyi-félsziget északi, Bala- tonfüred felé tekintő oldalában meghúzódó görögkeleti papok közösségét jelölte. Nyilván nem volt véletlen, hogy hol választottak maguknak otthont a szerzetesek. Römer Flórisnak, a múlt századbéli magyar művészettörténet nagy alakjának figyelme erre az időközben omló-bomló. de töredékeiben is megkapó vá- jategyüttesre ráirányult, s szorgalmazni kezdte eredetének a kutatását. Amit elkezdett, azt később Cholno- ky Jenő földrajzprofesszor folytatta, majd pedig Cse- megi József és Komjáthy Miklós is sikerrel szaporította az ide vonatkozó adatokat. Közben persze ásatások is kezdődtek a területen — ezek kisebb megszakításokkal ma is folynak —, s így föllebbent a titkokat őrző fátyol. Jelen ismereteink szerint 1329-ben említi utoljára a remetéknek ezt a A mikrofon a használótól 3,65 méteren belül gyűjti össze a beérkező hangokat. A hangokat a mikroszámítógépbe továhbítja. amely elemzi, magán- és mássalhangzók sorozatává osztályozza őket és digitális jeleket küld a lencséken levő apró fénykttbocsájtó diódákhoz. A diódák kilenc jelkép egyikét vetítik a lencsére és így segítik a viselőjét, hogy különbséget tudjon tenni például az „m” és a „b” között, amelyek a szájról olvasók számára majdnem teljesen egyformák. A szimbólumok a beszélő szája közelében, négy mező valamelyikén jelennek meg, jelezve, hogy adott mássalhangzót melyik magánhangzócsoport követi. lakhelyét egy oklevél; ezt követően már nincs írásos hír róla. Azt pedig az ásatások tárták fel, hogy az úgynevezett Ciprián-forrás felőli, 1- es számmal jelzett cellacsoporthoz egy lakócella tartozott, ehhez pedig egy terem formájú kápolna társult egy megemelt szentélyi résszel. (Egy alig-alig kivehető Árpád-kori freskó is díszíti itt a falat, de ennek láthatóvá tételéhez nem lehet sok reményt fűzni.) Mindemellett több sírüreg is jelzi azt, hogy a barátok odabent, a hegy gyomrában temetkeztek, mégpedig úgy, hogy az elhunytat kőlappal fedték le, s aztán fölötte jár- tak-keltek. A 2-es számú helyiségcsoport két szobából áll. Többen úgy vélik, hogy itt lakhatott a telep első embere, a perjel. A 3. számú üreg ismét jókora: föltehetőleg itt voltak a közös étkezések, ájtatosságck. A 4-es számú cellarendszerből egyelőre alig látni valamit, de úgy vélhető, hogy ez szintén egy kápolnaszerűen nagy imádkozóhelyet foglalt magában. A múlt iránt érdeklődők egyelőre legföljebb ha távolról nézegethetik, hogy mit kutat a régészvéső ott a tufaoldalban. A terület — érthető okokból — le van zárva, és majd csak akkor tekintheti meg a nagyközönség. ha az aláducolások, megerősítések szavatolják a biztonságot. A. L. H eti umor ét elején Gazdagéinál megbetegszik a szobalány. Az lúrnö kihívja a háziorvost. — Semmi Ibajorn nincs — súgja a szobalány az orvosnak —, de (már több, jnint három ihónapja ‘nem fizettek, és elhatároztam, hogy addig inem ikeleto fel, amíg meg nem kapom ia (béremet! — .Nekem pedig már tíz vizit árával tartoznak — mondja az orvos. — Menjen egy 'kicsit ‘beljebb, maga mellé fekszem! ★ — Azok a gyöngyök, amelyeket az első felvonásban viselek, legyenek valódiak! — mondja la színésznő. A gyomorfekély, ami egykor tipikus volt a stresszel küszködő férfiaknál, most az Egyesült Államokban egyre több nőt és idős embert ér utol. Az egyik vezető gasztroenterológus. Gordon McHardy (New Orleans-i egyetem) ezt többek közt az életkörülmények változására vezeti vissza. A nők és az idős emberek több stressznek vannak kitéve, mint korábban. A készételek gyors fogyasztása pedig elvégzi a többit. Korábban a gyomorfekély kétszer gyakoribb volt a férfiak, mint a nők körében. Manapság a nők már nagyobb nyomás alatt élnek, mint a férfiak, mert egyszerre több szerepet kell betölteniük — gyermeket szülni és nevelni, háztartást vezetni és hivatást gyakorolni. Ezt tetézik még a társadalmi kötelezettségek és az a kényszer, hogy a férfiakkal szemben folyton bizonyítsanak. Ráadásul fokozódik a nők dohányzása, ami elősegíti a gyomorfekély keletkezését. Az idős emberek gyomorfekélyének okairól elmondta, hogy ők gyakran erősebb lelki megterhelés alatt állnak. mint általában feltételezik. Idős korban az ember .gyakran változtatja a környezetét és a létfenntartásának forrását. Általában azt kell mondani, hogy a mai öregek boldogtalanabb körülmények között élnek, mint a korábbiak, akik még beleépültek a családjukba. A gyomorfekélyben meg-, betegedetteknek már nem kell feltétlenül kés alá feküdniük. Ám az olyan hagyományos gyógymód, mint a tejivás, inkább veszélyes, mivel rájöttek, hogy ebben az esetben ingerli a gyomrot. Ami valóban segít, az a szokások megváltoztatása, főként az étkezési szokásoké és olyan gyógyszerek szedése, amelyek szabályozzák a gyomor savtermelését. — Valódiak lesznek — mosolyog az igazgató 1 —, minden valódi lesz, a gyöngyök is az első felvonásban, la méreg is az utolsó felvonásban... ★ — Magyarázd meg kérlek, hogy ikövethet iel >egyetlen ember ennyi hibát? — Hogyhogy egyetlen ember? Az egész család segít megcsinálni a házi feladatot, tanárnő (kérem! ★ — Mit szeretne nálunk csinálni? — kérdezi ia főnök az új dolgozótól. — Traktort vezetni. — Jól van, akkor traktort fog vezetni. — És nem baj, hogy nem tudok? ★ — Már régen nem lláttalak együtt ,a bájos Júliával! Tálán csak nem hagytad ott? — Nem. Elvettem. Beszélgetést „leolvasó” szemüveg A pácini kastély A Bodrogköz. szívében, egykor járhatatlan mocsa- rak övezte alacsony dombon emelkedik a pácini kastély. A közelmúltban befejeződött helyreállítása eredményeképpen a 16. századi, későreneszánsz építőmüvé- szetünk egyik legjelentősebb emléke. Műemléki helyreállítása széles körű történeti kutatás alapján történt 1978— 80 között. Komplex régészeti-művészettörténeti vizsgálat tárta fel építéstörténetét s tisztázta legjelentősebb építési korszakait, az épület korabeli formáját. E kutatásokból tudjuk, hogy létrejötte a. korabeli Észak- kelet-Magyarország két jelentős, azóta nagyrészt a feledés homályába merült családjának, a Mágócsiak- nak és a Alagiaknak köszönhető. A kastély építtetője Má- gócsi Gáspár és unokaöcs- cse, András voltak — az előbbi híres katona, ki gazdagságát elsősorban a tokaji borkereskedelemnek köszönhette. Mágócsi András humanista műveltségét a wittenbergi egyetemen szerezte, s így nagybátyjával együtt a reformáció, a református vallás kiemelkedő pártfogója volt, ők készítették elő a Vizsolyi Biblia kiadását is. Ennek megfelelően az általuk emeltetett pácini kastély — egy új, addig ismeretlen életforma kifejezője — gazdag reneszánsz díszítést kapott; kőkeretes ablakok és kandallók, festett sarokminták díszítették, színesmázas cserépkályhák álltak szobáiban, bár elrendezése még sok középkori vonást is mutatott. A bejárat feletti ci- mertábla 1581-re helyezi a kastély építését, de 1591- ben már tovább is bővítették. Az új tulajdonos, Alapi Ferenc egy-egy reneszánsz pártázattal, sgrafit; tódísszel ellátott toronyrészt épített hozzá, s mindezt még külső, tornyos-védőfolyo- sós-lőréses fallal is körülvetette. Mindez nem annyira a védelmet szolgálta, mint inkább urának hatalmát volt hivatott hirdetni. 1630-ban az Alagiak kihaltéval a kastély fénykora véget ért. Bár új tulajdonosai, a Sennyei bárók később többször is, sőt gyökeresen átépítették, jelentősebb új értéket e munkák nem hoztak létre. így amikor az 1960-as évekre az épület sorsa már rendeződni látszott — számos méltatlan funkció után óvodát helyeztek el benne, majd az is kiköltözött belőle —, már kezdettől fogva a késő- reneszánsz korának emlékeit kívánta a műemléki hatóság bemutatni. Az említett alapos kutatás eredményei alapján azután lehetővé is vált egy jelentős rekonstrukció: mindenütt, ahol ez tudományosan igazolható volt, az Országos Műemlék felügyelőség szakemberei a 16. század végi állapotot állították helyre, sok esetben más építőanyagot, egyszerűsített formákat, jól elkülöníthető részleteket alkalmazva, hogy a hamisítás elkerülhető legyen. Ott azonban, ahol az eredeti részekre elegendő támponttal nem rendelkeztek, a 18—19. századi építmények maradtak meg, illetve nem épültek újjá a megsemmisült részek. így a pácini kastély a mai történeti kutatásnak a 16. század magyarországi kastélyairól alkotott felfogását tükrözi vissza, mindezt a hazai műemlékvédelemben alkalmazott eljárások segítségével. Az épület, mint építészeti alkotás élményét még tovább fokozza az a szerencsés tény, hogy új funkciója —'Bodrogközi Múzeum — lehetővé tette, hogy számos belső tere 16—17. századi berendezést kap-, jón: reneszánsz kályhák másolatai — a környéken előkerült leletek alapján visszaállítva, rekonstruálva —, korabeli bútorok és más berendezési tárgyak idézik hazánk történetének egy nem épp szerencsés korszakát. s bizonyítják, hogy még ekkor, a török- és Habs- burg-ellenes élethalálharc idején is születtek magas színvonalú építészeti alkotások. A helyreállított pácini kastély, késő reneszánsz építőművészetünk gyöngyszeme, megújulását az Országos Műemlékfelügyelőség és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közös áldozatvállalásának és együttműködésének köszönhette, kezelője a miskolci Herman Ottó Múzeum. Sárospatak és Korcsa után így a vidék egy újabb jelentős kulturális értékkel és látnivalóval gazdagodott, mely méltán válhat a hazai és a külföldi idegenforgalom célpontjává. A felújított pácini kastély (MTI-fotó — KS) ÁLLÁSAJÁNLATAI: Mátra Volán Egri Üzemegysége: Eger, Lenin út 194. Intenzív tanfolyamot szervez E-, F--, F,-kategóriás gép- járművezetői jogosítvány megszerzésére 1987. december 27-i indítással. A gyakorlati képesítéshez és vizsgához a vállalat gépjárművet biztosit. Jelentkezési feltételek: érvényes B- és C-kategóriás jogosítvány, 20-dik életév betöltése, erkölcsi feddhetetlenség. Jelentkezési határidő: 1987. december 5. A tanfolyammal kapcsolatos részletes felvilágosítás a vállalat személyzeti és oktatási osztályán kérhető a 10-122 70 telefonszámon. • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EBER. D06Ó TÍR 2. »M/KM4« Eger—Tarnavöigyi Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulat: Eger, Torok köz 5. Egri Kistályai úti Géptelepére jó kereseti lehetőséggel, többéves gyakorlattal rendelkező földmunkagép-nehézgép- szerelőt keres felvételre. Jelentkezni a fenti címen lehet. BUBIV 7. Sz. Gyára, Eger, Faiskola u. 7. Felvesz vízvezeték- vagy központifűtés-szerelő szakmunkást karbantartói munkára.; COOPSPED: Eger, Vécsey-völgy 97. Felvesz közgazdasági végzettséggel elszámoltató pénztárost; gépíró adminisztrátort, továbbá MTZ nehézgépkezelő szakmunkást. Finomszerelvénygyár: Eger Felvételt hirdet felsőfokú erősáramú végzettséggel transzformátorházi csoportvezető részére. Felvesz továbbá központifűtés-szerelő szakmunkást és betanított munkásokat. OÉÁ Kutató és Termelő Művei: Eger, Kertész u. 128. Felnémeti mészkőbánya üzemébe bányaipari vagy gépipari technikust alkalmaz termelésirányítói munkakörbe. Jelentkezni a fenti címen a személyzeti vezetőnél lehet. Mátra Volán Egri Üzemegysége: Eger, Lenin út 194. Felvételre keres autószerelő szakmunkásokat, valamint asztalost. Bérezés: órabér -j- ösztönzőprémium szakmai gyakorlattól függően a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a fenti címen a járműfenntartási üzemvezetőnél. Telefon: 10-122/64-es mellék. Felvesz továbbá Egercsehi Kirendeltségén D;kategóriás végzettségű autó- buszvezetőket, Az alkalmazás feltételeiről a vállalat központjának munkaügyi csoportjánál lehet érdeklődni. Telefon: 10-122/36-os mellék. Juttatások: a dolgozó Heves megye területén ingyenesen utazhat, családtagok részére utazási - kedvezményt ad. A cellacsoport két nagyobb helyisége
