Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. november 14., szombat

7

Mi foglalkoztatja a belgyógyászokat! •••

Beszélgetés dr. Szegedi Gyula orvosprofesszorral

A Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-magyarországi szakcsoportja Egerben tartotta tudományos ülését. Dr. Szegedi Gyula professzort, a szakcsoport elnökét, a debreceni III. sz. belklinika vezetőjét ezen a fórumon kerestük fel, hogy a találkozó szerepéről, s belgyógyászokat jelenleg leginkább foglalkoztató problémákról kérdezzük.

M

ilyen gyakran van alkalmuk ilyen szakmai tapasztalatcserére?

— Az Északkelet-magyarországi Szakcsoport immár tizenöt éve ülésezik minden esztendőben. Leövey András és Rák Kálmán professzorok után az idén vettem át az elnöki tisztet. Ez a fórum több célt szolgál. A Heves, Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megye szakemberei számára alkalom az őszinte és nyílt tapasztalatcserére. Továbbképzés is. hiszen egy-agy terület legfontosabb hazai kutatás eredményeiről adunk számot. Jelentősége, hogy egymás munkájáról közvetlenül értesülünk. Lehetőség nyílik arra. hogy klinikusok, megyei s a volt járási kórházban dolgozók és a körzeti orvosok is — tehát a legkülönfélébb területekről érkezők — váltsunk szót tudományos igénnyel, Mindenki jelentkezését elfogadjuk, előfordul, hogy a fővárosból és más megyékből is jönnek.

— Nyilván ez azt is jelenti. hogy valamennyien egy-egy speciális téma jó ismerői, ön mivel foglalkozik?

— A klinikai immunológiával. Talán nem véletlen, hogy a mostani tanácskozáson ennek a helyzetét vitattuk. Ez mindannyiunkat érintő kérdés. A diagnosztikától kezdve, a laboratóriumi vizsgálatokig megvitattuk e folyamat 'szervezését. az. ezt követő beteggondozás feladatait. A munkamegosztásban úgy egyeztetünk, hogy a beteg is jól járjon, de gazdaságos is legyen az ellátás. Egyeztetjük: melyik vizsgálatot

hol végezzék, igyekszünk kiküszöbölni a párhuzamosságokat.

— Ha jól értem, speciális egészségügyi centrumokat hoznak létre.

— Erre törekszünk. Például az immunológia terén a mi klinikánk regionális központként működik már most is.

— Ez azt is jelenti, hogy

bizonyos betegségekben

szenvedő Heves megyeiek is önökhöz kerülnek. Debrecenbe?

— Ez már a jelenlegi gyakorlat szerint is így van. Ugyanakkor a megyei kórházaknak is külön-fcülön megvan a sajátos munkakörük. Ezeket tisztáztuk most.

— Emellett, gondolom, más is szóba került. . .

— A klinikai immunológián belül számos igen fontos betegség van: ismeretlen okból fellépő ízületi gyulladásos természetű elváltozások, gyógyszer-túlér' zékenységek, allergiák. A szervezet védőrendszerének kisiklásából adódó következmény lehet számos kóros tünet, például az AIDS megbetegedés is. Előfordul, hogy egy szervátültetés kapcsán jövünk rá, az immunrendszer hiányosságaira.

A másik fő területe volt ennek a tanácskozásnak az úgynevezett ..gasztoentero- lógia.” Nagyon sok a feké- lyes beteg, a bél- vagy eve- hólyag rendellenességben szenvedő. S persze, érintettük az egész belgyógyászatot. hiszen a mi szakmánkban nem lehet tíz évet várni egyetlen részterület fejlesztésével sem.

— Ha már itt tartunk: az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk a megfelelő táplálkozás hiányának a káros hatásáról. Korunk betegségéről, a túltáp- láltságról.

— El kell árulnom, magam is szenvedő alanya vagyok. Az aktív sportolás abbahagyása után néhány kilót magamra szedtem, s nagyon erőszakosan kellett lefogynom 10 kilót. A munkám miatt ezt csak egyféleképpen tudtam megtenni. Nem reggelizem, nem ebédelek, csak vacsorázom. Ezt persze nem javaslom a betegeimnek. De annyit igen, hogy bizonyos kalórián nem szabad túllépniük és vissza kell szerezni elvesztett mozgáskészségüket.

Alapvetően kellene változtatni kényelemre hajló életmódunkon. S ezt már gyerekkorban el kell kezdeni.

— Sokan mondják, az sem mindegy, hogy mit eszünk.

— A legnagyobb gondot még mindig abban látom, hogy szándékosan tesszük tönkre az egészségünket. A területünkön is nagymértékű az alkoholizálás, a dohányzás. S ennek természetes következményei a 40— 45 éves korban törvényszerűen jelentkező szív- és érrendszeri megbetegedések.

— Kormányunk nemrégi' ben fogadta el az egészség- ségmegőrzés átfogó ■ programját. Hogyan kapcsolódik ehhez a belgyógyászat?

— Mostani ülésünkön direkt formában nem szóltunk erről. De én magam is tapasztalom, hogy az ügye- letünkön megjelenő tíz járóbeteg közül hét olyan, aki maga tette tönkre az egészségét. Sürgős intézkedésre van hát szükség. Most tanácskoztunk a szűrővizsgálatokról. azok mikéntjéről, megszervezéséről. amely, ha nem is része az országos programnak, de nagyon jelentős része az új betegek félderítésének.

Jámbor Ildikó

Egy élet — helytállásban

Áprily Lajos emlékezete

Az évfordulók ünnepi fényeiből alighanem kevesebb jut Áprily Lajosnak, ami nem is csoda, hiszen egész életében csendes, szerény, visszahúzódó ember volt. szívesebben járta és figyelte a természetet, húzódott meg családja körében, mint ott, ahol sok ember volt. A történelem fordulatai mégis úgy hozták, hogy e békességet és nyugalmat kedvelő ember, a szelíd érzések költője, küldetést vállalt és teljesített: az első világháború után szétszórt, válságba került erdélyi magyar irodalomnak lett egyik vezéregyénisége, s átérezve e feladatának súlyát. jelentőségét elkötelezett komolysággal, küldetéstudattal teljesítette.

Száz esztendeje született Brassóban. Ifjúságát Páráidon töltötte. Itt, a „titokzatos temetőkert” melllett alakult ki benne a természettel való szoros kapcsolata, s a hétköznapi, egyszerű mesteremberek iránt érzett rokonszenve. Hamar megmutatkozott költői tehetsége: édesanyja gyakran

mondott meséket, énekelt népdalokat, s kezébe került egy Petőfi-kötet is. mely életre szóló indítását adta. Már felsős gimnazista volt Kolozsvárott, amikor családját súlyos anyagi megrázkódtatás érte, s a fia- tailemlbernek ki kellett vennie részét a kenyérkeresés munkájából is. A bölcsészkaron idegennek érezte magát. annál szívesebben olvasta a vele rokonlelkű Turgenyevet, és mohón szívta be Reviczky Gyula költészetének „édes mérgét”, az újabbak közül pedig Ady- ért lelkesedett. Élete úgy alakult, hogy követhette Ady útját: 1909-ben Párizsba

ment, de hamarosan rádöbbent hogy igazán jól csak otthon érzi magát. Erdélyben. A nagyenyedi kollégium, tanári állását pályázta meg. s tizenhét esztendeig „a dúshagyományú . . . kisváros”, volt az otthona, itt nősült, s itt szervezte tanítványaiból azt a kis kört, melynek tagijai a Nyugat és a Huszadik Század modern szellemiségén nevelkedtek. Az első világháború alapjában dúlta fel életének idilli kereteit. Későn érő lírikus volt. költészetének kibomlásában része volt az erdélyi magyar irodalom új szerep- tudatának is. Amikor 1928- ban megindult az Erdélyi Helikon, elvállalta szerkesztését. Ám alkatához aligha illett az iyen jellegű munka, menekülni akart, szerényen visszahúzódni. Ezért 1929-ben elhagyta Erdélyt. 1934-ig Budapesten, a Lónyai utcában tanított, ám 1930-tól már újra szerkesztenie kellett, ezúttal a Ikéf világháború közötti korszak tekintélyes, színvonalas

folyóiratát, a Protestáns Szemlét. „ ... a végzet les

rám” — írta némi öniróniával, s mintha e végzet újabb próbának akarta volna alávetni: 1934-ben a nagy te'

ikintélyű Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatói teendőivel bízták meg. Versek írására megint alig maradt ideje, az intézményt íviszont felvirágoztatta.

Az ihlet ileginkább a Vi- segrád-környéki erdőkben köszöntött rá, egyre több -idejét töltötte itt. végül telket vásárolt Szentgyörgy- pusztán, és házat építtetett rá. 1942-ben visszalátogatott Erdélybe, majd hazatérte után nem volt hajlandó a tanügyi hatóságok megkülönböztető intézkedéseit végrehajtani, inkább megvált igazgatói állásától. Most egyetlen vigasza maradt :

Jön új világ, hatalmasabb a kornál,

mely börtönében

elvéreztetett.

Rengéssel és viharral

újraformál

patakot, kertet, rétet,

völgyeket.

1952-ben megbízták az Anyegin új.rafordításával. Tolmácsolása igazi esemény volt. a magyar műfordítás- történet jelentős állomása; sikerének jóvoltából saját kötetét is összieólilíthatta Abel füstje címmel. A kötet hetvenedik születésnapjára jelent meg, és kedvező fogadtatásán felbuzdulva újult energiával folytatta irodalmi tevékenységét.

Ekkor születtek remek Tur- genyev-fordításai, Lermontov-tolmácsolása, ekkor adta ki műfordításainak válogatott gyűjteményét Aranyszarvas címmel, s Jelentés a völgyből címmel verseskönyvét. Szívósan őrizte azokat a hagyományokat, melyeket az erdélyi magyar líra teremtett: er'

kölcsi igényessége, csendes,

Túl ötven erdőn

Fogy az ösvény, fogy a

napfény,

hideg árnyék hull a hegyre. Áll mögöttem ötven erdő, ötven évem rengetegje. Torkomig ver csorba szívem, tűz a talpam, seb a térdem. Annyi rémtől megfutottam, míg a ritkulásig értem.

Seb a szívem, seb az

arcom,

vadtövistől vér az ingem.

Aki erdő-járni küldött, az ha megismerne engem. Sűrűségen átfutottam, avarának vért is adtam, ami bennem fiatal volt, rohanásban elhullattam.

Szívem szárnya, szemem

fénye,

kurjantásos fiú-kedvem, férfi-sorsom mély zenéje elveszett a rengetegben.

Csudaváró esti lázban fekszem itt a ritkulásban meglazulva, szerteesve, s nincsen, aki megkeresne. Járna értem, mint a hangya, mint a Lemminkejnen

anyja:

addig járna, felkutatna, kicsi méhvel írt hozatna, varázsszókkal összerakna, úgy siratna, úgy szeretne ...

Fekszem itt a szürkületben, túl a rétnek nagy a csendje.

S zúg mögöttem ötven erdő, ötven évem rengetegje.

szelíd természetszeretete és humánuma melegítette át öregkori költészetét, melynek meghatározó szólama a búcsúzásé.

1967. augusztus 6-án hunyt el. Egész életét az alázat és a szolgálat jellemezte, példája is. költészete is maradandó.

R. L.

Pécsi

tömbrekonstrukció

Tíz évi munka után befejezéséhez érkezett Pécs egyik legértékesebb műemléki épületegyüttesének, az úgynevezett Elefántos tömbnek a rekonstrukciója. Az épülettömb különböző stílusú tagjai szerves egységet alkotva átfogó képet adnak Pécs építészettörténeti múltjáról. A több mint 100 millió forintos költséggel helyreállított épületegyüttesben üzletek, vendéglátó egységek és intézmények kaptak helyet.

(MTI-fotó: Kálmándy Ferenc — KS)

Helyesírási gyakorlatunk bizonytalanságainak hátterérű I

Elvileg helyesírási gyakorlatunkban a magyar helyesírás szabályainak előírásai az irányadók és követendők. Akkor miből, adódhatnak bizonytalanságaink helyesírási gyakorlatunkban? Természetesen abból, hogy nem forgatjuk szorgalmasan a magyar helyesírás szabályainak tizenegyedik kiadását, s kevés gondot fordítunk helyesírás-használatunkkal szemben támasztott előírásokra. követelményekre. Ennek következménye az, hogy társadalmunk helyesírási közérzetében sem tapasztalhatunk minőségi

változást. A napi sajtóban megjelent közlemények

helyesírási gyakorlatában olyan jelenségek tapasztalhatók, amelyek mindennapi írásgyakorlatunk csapdáinak számát is megnövelik. Hogy miért és hogyan, áriról az a példatár bizonykodik, amelynek beszédes példáit az október havában megjelent közlemények írás- gyakorlatából szedtük össze.

A legkirívóbb csapda: a

következetlenség. illetőleg ugyanannak a szóalaknak írásmódjában jelentkező eltérések megszaporodása. Az olvasók nagy tábora nincs abban a helyzetiben, hogy következetesen mérlegelje, melyik is a helyes írásforma, különösen akkor, ha az idegen nyelvekből átvett köznyelvi és szakmai szavak leírásában bizonytalanodik el.

Újságjaink és folyóirataink hasábjain újabban gyakran jut szerephez egy francia eredetű szócsalád néhány tagja. A művészetekben, az irodalomban jelentkező újító törekvések, irányzatok, módszerek—ösz- szefoglaló neve az avant- garde (ejtése: avantgárd)

leírásában különösen szembetűnő a következetlensiég. Az eltérő változatokról ezek a szövegrészietek bizonykodnak: „Megnyílt az orosz avantgarde kiállítás a Műcsarnokiban” (Magyar Hírlap, 1987. okt. 15.). — „A húszas években Rodcsenkó, Chagall az avantgárde legjelentősebb képviselői voltak” (M. Hírlap. 1987. Okt.

9. ). — „Az avantgárdot is

fogyaszthatóvá. ugyanakkor rendkívül drágává tették (Magyar Nemzet, 1987. oktt. 9.). — „Magyarországon válójában nem létezett avatgárd. csak egy-'két költő és Kassák Lajos” (M. Nemzet, 1987. okt. 17.). —

„A Magyar avantgárd mű' vészét a század elején és ma címmel rendezett tíznapos rendezvénysorozat

Kassák Lajos születésének centenáriumához kapcsolódik” (Népszava. 1987. okt.

10. ). — „A művész sokban

merít a korabeli avantgárd törekvések vívmányaiból” (Népszava, 1987. okt. lö.).. Az eltérő írásváltozatck: avantgarde, avantgárd,

avantgárd mellett találkoztunk az avangard. avangárd írásmódokkal is.

A helyesírási szótár az avantgárd változatot írja elő. A sajtó szakembereinek és az újságok korrektorainak lenne tiszte és feladata a bemutatott írásgyakorla- ti következetlenségek elkerülése.

Az sem segíti elő az írás- gyakorlat bizonytalanságainak " megszüntetését, ha újra és újra vitatni kezdjük a helyesírási előírás jogosultságát, helytálló voltát. Az Élet és Irodalomban megjelent cikkben olvashattuk ezt a szövegrészletet: ^Ezután neon avantgárdot, hanem avantgárdot muszáj írnunk. Az És egyik Szerkesztői üzenete (1987. aug. 21.). az avantgárd írás- és ejtésmódot tartja elfogadhatónak” . (1987. szept. 25.). így tálalva ez a kérdés, csak növeli az átlagolvasó elbizonytalanodását, és akadályozza, hogy a szabályzat javasolta írásforma a közgyakorlat szerves és állandó része legyen.

Dr. Bakos József