Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA LENIN ALAKJA A SZOVJET MŰVÉSZETBEN Borisz Ivanovics Sztukalin nagykövet látogatása Egerben Ünnepélyesen megnyitották a moszkvai Központi Lenin Múzeum anyagából rendezett kiállítást Borisz Sztukalin megnyitja a jubileumi kiállítást Tegnap (délután Heves megyébe látogatott Borisz Ivanovics Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. A jvendégel Egerben, a megyei pártbizottságon Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, valamint Németh László, a városi (pártbizottság első titkára köszön­tötte. Lépésről lépésre Nemrégiben műszakiak­kal beszélgettem. Akkor került szóba, hogy ná­lunk fejlettebb államokban a gazdaság és társadalom valamennyi területén mennyire elfogadott gya­korlat a folyamatok előze­tes, alapos megtervezése. Egy épület, egy gép vagy akárcsak egy mindennapi fogyasztásra szánt termék elkészítése előtt hozzáértő szakemberek hónapokig — nem ritkán évekig latol­gatják, mit is. hogyan is kell tenni. A pontos, ala­pos előkészítő munka után pedig már gyerekjáték megvalósítani a művet. A sikeres produktumok­ról utólag mindig kiderül, hogy éppen azért olyan jók. időállóak, mert nem hű- belebalázs módjára csi­nálták őket. Hogy egy adott gazdasági egységben mi­ért sikertelen az előkészí­tés, tervezés folyamata ? Arra sokféle valós, s oly­kor kreált ökot szoktak fel­hozni. Hogy például akado­zó az anyagszállítás, hogy nincs elég szakember és így tovább. Ez persze rend­szerint mind igaz. Ám én azoknak az álláspontja mel­lett vagyok, akik azt mond­ják, még az efféle bizony­talanságok egy része is ki­küszöbölhető, megtervez­hető. A szervezéstudomány szakemberei már régóta több modellt kidolgoztak, hogyan lehet lépésről lé­pésre haladva áttekinteni előre egy munkafolyama­tot vagy akár egy tömege­ket megmozgató rendez­vényt. Mindez persze so­kak számára ismert, nem újdonság. Egyik ismerősöm mesél­te. hogy nemrégiben, ami­kor költözködött, magának előre megtervezte és meg­szervezte a munka sor­rendjét. Aztán amikor hoz­zákezdett, a szállítómunká­sok valósággal kinevették — szerintük — kínos pon­toskodása, aggályoskodá­sa miatt. Aztán egy építész­től hallottam, hogy gondo­san kidolgozott tervrajza­it hány kőműves, ács stb. hagyta figyelmen kívül, mondván: úgyis minden a gyakorlatban dől el, s ők persze jobban értik, mit hogyan kell csinálni, mint az, aki csak a rajzasztal mellett töpreng erről. Szán­dékosan nem hoztam pél­dákat vállalatokról vagy mezőgazdasági üzemekről, hiszen ott már minden jó­val bonyolultabb. Minél több ember avatkozik be­le, annál gyakoribb hiba, hogy a terv, ha megvan is, a végletekig módosul vagy semmibe vész. Még -gya­koribb, hogy az elképzelés idő hiányában, s vélt taka­rékosság címén meg sem valósul vagy csak nagy vo­nalakban készül el. Mindezeken el kellene gondolkodnunk. Most, ami­kor a nagyobb és kisebb közösségek számára nehe­zebb idők következnek, a végzett munkában egyetlen mozzanatot sem szabad ki­hagynunk. s nagyon kell ügyelnünk arra a bizonyos első lépésre. Nehogy lépés- hátrányba kerüljünk... Jámbor Ildikó Az MSZMP oktatási igaz­gatóságán tegnap délután nyílt meg a „Lenin alakja a szovjet művészetben” cí­mű kiállítás. A több mint ötven grafikát, néhány na­gyobb méretű olajfestményt és szoboralkotást magában foglaló impozáns művészeti anyagot a moszkvai Közpon­ti Lenin Múzeum állította össze, hogy a nagy október hetvenedik évfordulóján a magyar közönség is ízelítőt kapjon abból az elevenen ható alkotássorozatból, amely a történelmi egyéniséget megőrzi a felnövekvő gene­rációk számára. A tárlat megnyitóját Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának tit­kára vezette be: Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megtárgyalta a SZOT és a Minisztertanács képviselői november 16-án sorra kerülő találkozójának napirendjét és kialakította az ehhez kapcsolódó szak- szervezeti álláspontot. En­nek keretében megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetés fő irányairól szóló tervezetet, és megfo­galmazta a szakszervezeti véleményt. A napirend vi­tájában részt vett Hoós Já­nos, az Országos Tervhivatal államtitkára és Békési László pénzügyminiszter-helyettes is. A SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a stabilizá­ciós programot következete­sen végre kell hajtani. Az ebből származó követelmé­nyeknek érvényesülniük kell az 1988. évi népgazdasági tervben, amely döntő jelen­tőségű a kormány munka- programjának megvalósítá­sában. — Tisztelt Elvtársnők'. Elvtársak! Kedves Baráta­im! A párt Heves megyei bizottsága és a rendező- szervek nevében tisztelettel és szeretettel köszöntőm a párt, az állami, a társadal­mi és a tömegszervezetek, mozgalmak megjelent kép­viselőit. a kiállításmegnyitó valamennyi résztvevőjét. Mindannyiunk nevében megkülönböztetett tiszte­lettel és nagyrabecsüléssel köszöntőm Borisz Ivano­vics Sztukalin elvtársat, az SZKP KB tagját, a Szovjet­unió rendkívüli és megha­talmazott budapesti nagy­követét. Őszinte örömünkre szolgált, hogy meghívásun­kat elfogadta és ellátogatott hozzánk. Heves megyébe. A SZOT elnöksége tudatá­ban van annak, hogy az egyensúlyi követelmények érvényesítése a vállalatok mellett nagy terheket ró a költségvetésre és a lakosság­ra is. Ugyanakkor hangsú­lyozza, hogy az áldozatok ér­telmét csaik az adhatja meg. ha a gazdaságban megkez­dődnek és fokozatosan ural­kodóvá válnak a műszaki fejlődés gyorsítását, a haté­konyság, a versenyképesség javulását eredményező pozi­tív folyamatok. A testület szükségesnek tartja, hogy a kormány az életszínvonal-politikai dön­tések előkészítése során nagy körültekintéssel mér­legelje az egyes rétegek te­herviselő képességét. Fon­tosnak tartja az adórendszer bevezetésével összefüggés­ben a különböző szociálpoli­tikai ellátásoknak az előter­jesztettnél magasabb össze­gekkel való növelését, Illetve a családi pótléknak a ja­vasoltnál nagyobb mértékű emelését. Nyomatékosan Egerbe. Hálásan köszönöm, hogy vállalta a Lenin alak­ja a szovjet képzőművé­szetben” cimű kiállítás meg­nyitását. A párt Heves megyei bi­zottsága és a rendezőszer­vek nevében őszinte köszö­netét mondok a Szovjetunió Budapesti Nagykövetségé­nek, a Szovjetunió illetékes szerveinek, a Magyar Nép- köztársaság Művelődési Mi­nisztériumának és a Buda­pesti Munkásmozgalmi Mú­zeum vezetésének, mert le­hetővé tették számunkra, hogy a Szovjetunió Köz­ponti Lenin Múzeuma ki­állítási anyaga Budapest után Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán be­mutatásra kerülhetett! Köszönetemet és elismeré­semet fejezem ki a Heves Megyei Múzeumok Szerve­zete. a Megyei Művelődési Központ, a Hevesi Szemle szerkesztőbizottsága, vala­mint az oktatási igazgatóság vezetőinek és mindazon munkatársainak, akik előké­szítették és megrendezték ezt a szép. monumentális kiállítást. Kedves Barátaim! Mély meggyőződésem, hogy ez (Folytatás a 2. oldalon) hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett árszínvonal­emelkedést a lehető legala­csonyabb szinten kell meg­valósítani. A hatósági ár­emelések között elfogadha­tatlannak tartja a gyógysze­rek és gyógyászati segédesz­közök térítési díjának eme­lését. Mindezek mellett további megfontolásra javasolja né­hány bérfeszültséget enyhítő, a teljesítményekkel arányos bérpolitikai intézkedés meg­valósítását. A SZOT elnöksége fel­hatalmazta a titkárság tag­jait. hogy a Minisztertanács képviselőivel sorra kerülő megbeszélésén az 1988. évi tervről és költségvetésről a fentiek szerint kialakított szakszervezeti álláspontot képviseljék. A SZOT elnöksége döntött arról, hogy a közeljövőben összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, ahol elő­terjeszti a tagdíjrendszer módosítására vonatkozó ja­vaslatot. (MTI) Ülést tartott a SZOT elnöksége Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Pénteken Egerben ülést tartott az MSZMP Heves Me­gyei Bizottsága. A testület tagjait Barta Alajos első titkár tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottsága no­vember 11-i üléséről, vala'mint a Heves megyei párt­küldöttség közelmúltban Csuvasiában tett útjáról. El­mondta, hogy a delegáció részt vett a november 7-i ünnepségen is, s útjuk alkalmából sok hasznos tapasz­talatra tett szert. Külön kiemelte, hogy mind a csuva- siai, mind a Heves megyei vezetők részéről törekvés van a közvetlen termelési kapcsolatok kialakítására is. A testületet ezután Virág Károly titkár tájékoztatta a megyei párt-végrehajtóbizottság két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról. A pártbizottsági ülésen Vi­rág Károly és Kiss Sándor titkár elnökölt. Marjai József látogatása az Egyesült Államokban Az amerikai kormány tag­jaival, a kongresszus vezető tisztségviselőivel folytatott tárgyalásokat Washington­ban Marjai József minisz­terelnök-helyettes, aki hét­főn Bostonban részt vett és beszédet mondott a magyar gazdasági és műszaki napok megnyitóján. Marjai József találkozott és megbeszélést folytatott George Shultz külügyminisz­terrel. A szívélyes hangulatú megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit, beleértve a leszerelési tárgyalások ala­kulását. Részletesen szóltak a- magyar—amerikai kap­csolatok helyzetéről, fejlesz­tésük lehetőségeiről. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsola­tai zavartalanok, mindkét fél számára kielégítően ala­kulnak. A megbeszélésen szó volt a világgazdasági helyzetről, valamint a két ország gazdasági együttmű­ködésének lehetőségeiről is. Marjai József tájékoztatta tárgyalópartnerét a kormány munkaprogramjáról, a prog­ram megvalósítására irá­nyuló intézkedésekről. A kormány elnökhelyette­se megbeszélést folytatott William Verity kereskedel­mi miniszterrel. Ennek a ta­lálkozónak központjában a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségei áll­tak. Megállapították, hogy az ilyen kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségei jók, de még nincsenek kellően kihasználva. Mindkét fél érdekében áll, hogy a to­vábbiakban elősegítsék a vállalatok közötti kapcsola­tok és a kereskedelem fej­lesztését. Ugyancsak megbeszélést folytatott Marjai József Colin Powellel, Reagan el­nök új nemzetbiztonsági ta­nácsadójával. A találkozón az eszmecsere központjában a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdései álltak. Az amerikai fővárosban a Minisztertanács einökhe- lyettese találkozott az Egye­sült Államok törvényhozá­sának számos tagjával. A képviselőház külügyi bizott­sága ebédet adott Marjai József tiszteletére. Ezen meg­jelent Jim Wright, a képvi­selőház elnöke. Ugyancsak találkozott Marjai József John Danforth és John Heinz szenátorral, Sam Gibbons képviselővel, a képviselőház költségvetési bizottsága ke­reskedelmi és pénzügyi al­bizottsága elnökével. Bili Frenzel képviselővel, az al­bizottság tagjával. A képvi­selők kérésére Marjai József tájékoztatást adott a magyar gazdaságról, a kormány munkaprogramjáról, a gaz­dasági együttműködés, így a vegyes vállalatok alapításá­nak és működtetésének le­hetőségeiről. Koszorúzás - ünnepi tanácsülés - Pro Űrbe kitüntetés — Tornaterem-avatás Heves felszabadulásának ünnepén Tegnap délután Hevesen ünnepségsorozat keretén be­lül emlékeztek meg megyénk legfiatalabb városának fel- szabadulási évfordulójáról. Mindenekelőtt a párt, a ta­nács és a tömegszervezetek képviselői megkoszorúzták a •Malinovszkij~ emléktáblát, majd ezt követően ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg a negyvenhárom évvel ez­előtti eseményekről. Bognár Istvánná társadalmi tanács­elnökhelyettes beszédében felelevenítette a térség tör­ténelmének fontosabb kérdé­seit. szólt a felszabadító har­cokról. kegyelettel emléke­zett az elesett hősökre. Fel­idézte azt az élményt, amit a szovjet csapatok vezetőjé­nek, Malinovszkij marsall­nak és családjának látoga­tása jelentett 1963-ban. Vá­zolta azt a fejlődést, amely a mostanira alakította He­ves arculatát, szólt a köz- igazgatás fejlődéséről, a ta­nácsok megnövekedett sze­repéről. Végezetül kifejtette a magyar nép, s ezen belül ezen térség lakóinak bé­kevágyát, s figyelmeztető té­nyeket sorolt fel annak ér­dekében, hogy ne ismétlőd­hessenek meg a több mint négy évtizede szerte a világ­ban lejátszódó borzalmak. Az ünnepi eseményen Kontra Gyula tanácselnök a város kulturális, gazdasági életében kifejtett több évti­zedes, aktív tevékenysége el­ismeréseként Pro Űrbe ki­tüntetést adott át Nagy Zol­tánnak, a Rákóczi Tsz nyug­díjasának. Az ünnepi ta­nácsülés után sem kevesen gyűltek össze a 3-as számú általános iskolába, ahol át­adták a társadalmi összefo­gás eredményeként megépült tornatermet. Mint azt Kontra Gyula avatóbeszédében hangsúlyozta. az itteniek összességében több mint két­millió forinttal járultak hoz­zá társadalmi munkában az új létesítmény megvalósítá­sához. Ez pedig sok mindent elárul: akaraterőt, várossze- retetet, összefogást.

Next

/
Thumbnails
Contents