Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. október 10., szombat Grósz Károly Münchenben és Stuttgartban (Folytatás az 1. oldalról) terelnök díszebédet adott Grósz Károly tiszteletére. A rezidencia XVI. századi, itá­liai reneszánsz stílusú épü­letében rendezett díszebéden Franz Josef Strauss és Grósz Károly pohárköszöntőt mon­dott. A vendég szívélyes köszön­tése után a bajor miniszter- elnök kiemelte azt a hídsze­repet, amelyet a Magyaror­szágon élő német kisebbség tölt be Magyarország és Ba­jorország között. Méltatva a nyugatnémet fővárosban alá­írt nyugatnémet—magyar megállapodásokat, kijelen­tette, hogy üdvözölné, ha a magyar kulturális központot Münchenben rendezhetnék be. A miniszterelnök részlete­sen foglalkozott a kétoldalú gazdasági kapcsolatokkal, hangsúlyozta az előmozdítá­sukat szolgáló politikai cse­lekvés fontosságát. Emlékez­tetett Kádár Jánossal 1986 decemberében folytatott meg­beszélésére is, amely meg­erősítette őt abban a szán­dékban. hogy szorgalmazza a magyar, gazdasági és poli­tikai törekvések támogatását az NSZK részéről. Megemlí­tette azt is, hogy teljes mér­tékben támogatja a nyugat­európai közösség és Magyar- ország között megkötendő kereskedelmi és együttmű­ködési megállapodást. A bajor kormányfő hang­súlyozta. hogy milyen fon­tos a bajor—magyar gazda­sági együttműködés: 1986­ban a Magyarországról szár­mazó nyugatnémet import egyharmada Bajorországba irányult és az NSZK ma­gyarországi exportjának több mint tizennyolc százaléka Bajorországból származott. Strauss megerősítette, hogy tartománya továbbra is ér­dekelt a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok és együtt­működés elmélyítésében. Külpolitikai kérdésekről szólva megállapította, hogy a modern fegyverek, az atom­eszközök korszakában a ha­gyományos fegyverekkel megvívandó háború sem le­het a politikai konfliktusok megoldásának eszköze. Min­dent meg kell tenni azért, hogy a hadviselést Európá­ban se tarthassák elképzel­hetőnek. Gondoskodni kell arról, hogy lehetetlenné vál­jon a NATO és a Varsói Szerződés közötti összeütkö­zés. Gró&z Károly válaszbeszé. dében kijelentette: — Nagy örömmel és várakozással utaztam Bajorországba, amellyel a történelmi tradí­ciónak és a földrajzi közel­ségnek köszönhetően igen sokrétű és intenzív együtt­működést sikerült kiépíte­nünk. A magyar—bajor kap­csolatokat a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kap­csolatrendszerünk egészé­ben is kiemelten kezeljük, s a magunk részéről ezek to­vábbi bővítésére törekszünk. Grósz Károly igen hasz­nosnak nevezte a Franz Jo­sef Strauss-szal folytatott megbeszélést. Közölte, hogy áttekintették a magyar—ba­jor együttműködés fő terü­leteit, s egyetértettek abban, hogy számos területen lehet­séges az előrelépés. — Bajor vendéglátóink — folytatta — nagy érdeklő­dést mutattak a magyar gazdaság és társadalom helyzete, az ország előtt álló feladatok iránt. Cél­jaink megvalósításában — így a termelési szerkezet korszerűsítésében és a mű­szaki fejlesztés felgyorsítá­sában — messzemenően szá­molunk a külföldi vállala­tok közreműködésével is. Meggyőződésem, hogy a ma­gas műszaki kultúrával és hagyományosan jó magyar- országi kapcsolatokkal ren­delkező bajor vállalatok számára mindez új lehető­ségeket kínál. A magunk részéről arra törekszünk, hogy a gazdasági együtt­működés korszerű formái­hoz megfelelő jogi, pénz­ügyi, szervezeti feltételeket biztosítsunk. A kormány elnöke rámu­tatott, hogy a dinamikusan fejlődő magyar—NSZK ide­genforgalomban Bajoror­szág részesedése különösen jelentős. Az NSZK-ba láto­gató magyar turisták nagy része a délnémet területe­ket keresi fel, s a hazánk­ba utazó NSZK-állampolgá- rok tekintélyes része ugyancsak innen érkezik. E körülményre figyelemmel a közeljövőben Münchenben konzulátust kívánunk léte­síteni,. Végül kifejezte a magyar kormány köszönetét Franz Josef Straussnak, amiért az elmúlt években nagy részt vállalt Magyar- ország és a Német Szövet­ségi Köztársaság. illetve Bajorország kapcsolatai­nak fejlesztésében és sze­mélyesen is támogatta az erre irányuló magyar tö­rekvéseket. Grósz Károly és kísérete délután látogatást tett a BMW autógyárba. A kiváló minőségű sze­mélyautóiról világszerte is­mert konszern müncheni gyárában Hans Koch elnök­ségi tag tájékoztatta a mi­niszterelnököt a világszerte 60 ezer munkást foglalkozta- (tó autógyár termelési ada­tairól. A magas fokon szer­vezett karosszériaüzemben Grósz Károly megtekintette a precíziós robotok műkö­dését, amelyek sok száz mun­káskezet helyettesítenek. A kormány elnökének kérdé­sére a vendéglátók elmon­dották, hogy az automatizá­lás nem vezetett elbocsátá­sokhoz, sőt, a növekvő igé­nyek miatt az elmúlt esz­tendőkben évente mintegy kétezer emberrel gyarapodott a konszern alkalmazotti lét­száma. A beszélgetés során kiderült, hogy vannak kö­zöttük magyarok is. A TES- CO szervezésében jelenleg is 400 magyar szerelő dol­gozik itt, közülük Wágner Tamással és Péter Imrével beszélgetett Grósz Károly. Érdeklődésére elmondták, hogy általában minden má­sodik hétvégére hazautaznak. A munka meglehetősen megerőltető, nagy odafigye­lést kíván, de megtalálták a számításukat. A gyár vezetői elmondották, hogy meg van­nak elégedve a magyar mun­kások helytállásával. A gyári látogatás során folytatott beszélgetésekből az is kiderült, hogy a magyar „szakemberexport” 18 millió márkát hoz évente a nép­gazdaságnak. Ezt a hazai partnerek a BMW-től való vásárlásokra — elsősorban termelőberendezések beszer­zésére — használják fel. Az együttműködés jövőbeni bővítésének útja az lehet, ha az erre alkalmas magyar vállalatok szállítóivá válnak a BMW-nek, közvetlen ter­melési kooperációt alakíta­nak ki a konszernnel, s a most aláírt hitelmegállapo­dás ennek finanszírozására is alkalmas lehet A látogatás végén a gyár vezetői egy BMW-személy­gépkocsival ajándékozták meg a magyar miniszterel­nököt. A gyárlátogatással ért vé­get Grósz Károly rövid ba­jorországi programja: eluta­zásakor a müncheni repülő­téren a kormányfőnek kijá­ró külsőségek között, ka­tonai (tiszteletadással búcsúz­tatták. A különgépen innen Stutt­gartba, Baden-Württemberg tartomány székhelyére uta­zott a kormány elnöke és kísérete. A stuttgarti repülőtéren Lothar Sp'áeth tartományi miniszterelnök üdvözölte a vendégeket. GYÖNGYÖS IS ELNYERTE A SZŐLŐ ÉS BOR VÁROSA CÍMET Nemzetközi szőlészeti tanácskozás a Mátra kapujában A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal védnöksé­gével számos szerv rendezé­sében nemzetközi szőlészeti és borászati tanácskozást tar­tottak tegnap Gyöngyösön, a Mátraalji Szénbányák dísz. termében. A szőlő és a bor nemzetközi éve jegyében megrendezett találkozót, amelynek fő témája a szőlő tápanyagellátása volt, dr. Szabó Ferenc MÉM-minisz- terhelyettes nyitottta meg. Hangsúlyozta: bár ünnepé­lyes keretek között, de a mindennapi tennivalók ér­dekében gyűltek össze a ha­zai és külföldi szaktekinté­lyek, hogy tapasztalatot cse­réljenek a hazai és az egye­temes bortermesztésről. A téma azért is fontos, mert az egész mezőgazdaság fej­lesztésének megalapozását je­lenti a talaj termőképességé­nek fokozása, a talajerő­helyzettől pedig még érzéke­nyebben függ a bor minő­sége. Mint mondotta, a tár­ca kéri az ágazat segítségét a gazdasági tartalékok fel­tárásához. ugyanakkor esz­közeivel segíteni is kívánja ezt. A tanácskozáson részt vett prof. Mario Fregoni, a Nem­zetközi Szőlészeti és Borá­szati Hivatal elnöke is, aki bevezetőjében szólt róla: a világon napjainkban mintegy 300 millió hektoliterre emel­kedett a bortermelés. A cél hát nem a mennyiség növe­lése, hanem a minőség ja­vítása, s ehhez valameny- nyi ország aktív közremű­ködésére szükség van. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalnak a vi­lág öt kontinensén harminc- három tagállama van, a ma­gyarországi képviselők tévé. kény részt vállalnak a mun­kából. Hazánknak — véle­ménye szerint — nagy jö­vője van a minőségi borter­melésben. Prof, Mario Fre­goni a tegnapi tanácskozá­son jelentette be, hogy Gyön­gyös is elnyerte a Szőlő és a Bor Városa kitüntető cí­met , s az erről szóló dip­lomát október 31-én adják át Rómában. Dr. Tir Dezső, Gyöngyös Város Tanácsának elnöke arról szólt, hogy az e táj­egységen élők közel ezer esz­tendeje foglalkoznak szőlő- termesztéssel, ma már mint­egy nyolcezer hektáron. A termőtáj adottságai mellett arra törekednek, hogy jól felkészült kutató szakembe­rek tevékenykedjenek a mi­nőség javításáért. A tanácskozás vezetője, dr. Csepregi Pál egyetemi tanár, a Kertészeti Egyetem tanszékvezetője hangsúlyoz­ta, hogy az ország második legnagyobb borvidékén meg­rendezett tanácskozás cél­ja: az elméleti eredményeket a mindennapos gyakorlatban hasznosítani. Számos előadás hangzott el. A hazai szakte­kintélyek mellett NSZK-beli, svájci és osztrák tudósok is foglalkoztak a szőlő talaj­művelésének legújabb ku­tatási eredményeivel, a nö­vényfiziológiai feladatokkal, a tápanyaggazdálkodási tech­nológiával. A délutáni órákban nyílt borbírálatra került sor, ame­lyen a szakemberek értékel, ték a nedűk minőségét. Október 14-én kezdődik a Heves megyei műszaki-közgazdasági hetek programsorozata A MTESZ Heves Megyei Szervezetének vezetői teg­nap délután Egerben, a Technika Házában arról ad­tak tájékoztatót, hogy októ­ber 14-én megkezdődik a műszaki-közgazdasági hetek rendezvénysorozata. Dr. Ko­vács Jenő, a szervezet elnö­ke hangsúlyozta, hogy ha va­laha szükség volt ezekre az összejövetelekre, akkor most még inkább hasznát látja majd a szakma. Ugyanak­kor megemlítette azt is. a műszakiak és a közgazdá­szok közös gondolkodásmód­jával juthatunk csak előre. Kiemelten hangsúlyozta, hogy a konkrét tetteken a sor. Az előre meghirdetett előadá­sok, vitafórumok, kerékasz­tal -beszélgetések szorosan kapcsolódnak a kormány ki­bontakozási és stabilizációs programjához. Nagyban hoz­zájárulhat a színvonal eme­léséhez az is, hogy egy idő­ben rendezik a gyöngyösi műszaki heteket is. Ez az egész megyei rendezvénynek egy rendkívül jelentős ré­sze lesz. A témák között először szerepel környezet- védelem, s olyan előadások is teret kapnak, amelyek a lakosság széles körét is érin­tik. Ez utóbbiakra a Megyei Művelődési Központban ke­rül sor. Az erők koncentrá­lása érdekében — s ez új­szerű vonás —, a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak­magyarországi Bizottsága is részt vesz az előreláthatólag november közepéig tartó ese­ményen. A hagyományok­nak megfelelően ugyanis csak a kezdési időpontot je­lölték ki. Ugyanakkor azon­ban hangsúlyozták, hogy nem a mennyiség, hanem a mi­nőség a lényeg. Mindenkép­pen el kívánták kerülni azt a rendezvénytömeget, ami az elaprózódáshoz vezetne. Ennek azonban nem mond ellent, hogy néhány szakma specialistái is összejönnek Egerben. Az október 14-i megnyitóval egy időben — amit dr. Kovács Jenő. a MTESZ Heves Megyei Szer­vezetének elnöke tart — ren­dezik meg a második Heves megyei újítási kiállítást és börzét. Ezen összesen 160 újítást mutatnak be a me­gye 31 gazdálkodó egységé­ből. HAT ORSZÁGON ÁT (IX/6.) Cambridge-ből Belgiumba A kollégiumok városa, ál­maim, vágyaim egyike lát­hatóvá vált számomra! A Gárdonyi gimnázium egyik tanára várt itt ránk, aki angol nyelvi tantárgy­pedagógiai továbbképzésen volt kint akkor Angliában. Cambridge-ben kiváló ide­genvezetőnkkel, kollégium­ról kollégiumra mentünk. A világszerte közmegbe­csülésnek örvendő rangos egyetemeknek sajátos leve­gője, hangulata, felejtheted len élményt nyújtott vala­mennyiünk számára. Itt is nyári szünet volt. Néhány nappal érkezésünk előtt osztották a diplomát. Örömmel hallottuk, hogy a tanári presztízs további erő­södését remélik attól, hogy a legfiatalabb herceg, Edu­ard itt szerzett most diplo­máit a királyi kalézsban. Persze eddig sem volt presztízsproblémája az angol pedagógusoknak! Nagy érdeklődéssel tekintet­tük meg a kollégiumokhoz kapcsolódó gyöny^ű kápol­nát. amelyek között nem is egy akár dómnak is beil­lett. Hallgattuk a csodála­tos orgonamuzsikát, figyel­tük a kiválóan tájékozott, szellemes idegenvezetőnket. A parkokban itt is bár­sonyos a pázsit, tengernyi a virág. A hozzáértés, gon­doskodás mellett természe­tesen az időjárásnak is nagy szerep jut mindebben. A kapuk, az udvarok, a szökőkutak, a festett abla­kok látványa is újra, meg újra élményt jelentett. Egyetlen gondunk volt, hogy a 17 kollégiumból mindössze hatot láthattunk. Ennyire futotta időnkből. A Cambridge-i kirándu­lás „lönccsel” zárult, majd visszafordítottuk kormá­nyunkat Dover felé. Ang­liai élményeinket visszafe­lé már nem gazdagította a határ. Ügy tűnt, hogy az érkezőkre ügyelnek jobban. Doverban már gyakorlot­tan ment a behajózás. A barátságtalan hullámok na­gyokat lökdöstek a hatal­mas tömegű kompon. Te­kintetünk búcsúzott a szi­getországtól, hamar partot is értünk Calais-nál, ahol gondolatban autóbuszunk nem létező árbocára ismét a francia tricolor került. Rövid utazás után megér­keztünk a belga határra. Micsoda nap! Micsoda utazás! Angliában ébred­tünk. átkeltünk . a csator­nán, francia földön vásá­roltunk, Belgiumban ver­tük le még ugyanaz nap sátrunkat. Belgiumban számunkra minden új, flamand földön még senki nem járt cso­portunkból. Több mindent tudtunk róla, de mennyivel másabb élőben látni, élmé­nyekhez kapcsolni az infor­mációkat. A vámosok itt is drága vízumokra voltak kíváncsiak, majd igen ud­variasan hamar engedtek bennünket tovább. Autóbu­szunk a belga sztrádán is látványosság volt. Fizetnünk kellett a sztrádahasznála­tért, de megérte. Nagyon szép, korszerű és gazdag­ságról tanúskodó pályán mentünk végig a Benelux államokban. Jellemző a gazdagságra, hogy a nem la­kott területeken is kivilá­gították a sztrádát. Nagyon hasznos az útelválasztó élő sövény. Egymást érték az út mentén a telefonok, s jól informáló táblák. A kilenc tartományra osz­tott Belgiumból négyet, il­letve négy fővárost ismer­tünk meg, amelyek közül már az első is nagyon meg­nyerte tetszésünket, Nyugat- flandria fővárosa: Bruges. Egernél valamivel kevesebb lakosú, de hangulatában városunkhoz nagyon hason­ló. Paradicsom a turisták­nak, melyre jellemző az ősi múlthoz Való ragaszkodás, zászlóerdő a múltat idéző tereken stb. Itt jegyzem meg, hogy utunk során a különböző országokban jár­va nagyon sok zászlóval, fellobogózott épülettel, tér­rel, műemlékkel találkoz­hattunk. Ezek közül egyet­len zászló sem volt tépett, gyűrött, napszítta, seszínü. műanyagba csomagolt stb. ... A pénzes turisták szá­mára gumikerekű, épp ezért csendes, a levegőt, sőt a nagyon tiszta utakat se szennyező konflis áll ren­delkezésre. A fiakkeres egy­ben idegenvezető is. A hangulatos utcák, te­rek, katedrálisok, a közép­kort idéző épületek, a jól öltözött emberek, az árubő­ségtől roskadozó polcok, csillogó kirakatok több min­demről árulkodnak. Angliá­nál is drágább ország. Nem vettünk csipkét, nem ültünk be sörözni, nem kóstoltuk meg az éttermek bőséges kínálatát... Kárpótolt vi­szont helyettük a látvány, amely valóban életre szóló. A másik gyöngyszem, Ke- let-Flandria székhelye: Gent. (Folytatjuk) Nagy Andor Prof. Mario Fregoni, a Nem­zetközi Szőlészeti és Borá­szati Hivatal elnöke a szőlő klorózisáról tartott előadást (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents