Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1927. Oktober 5.. hétfő Események, képekben Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter (balról) latin, amerikai körútja során Buenos Airesben Raul Alfonsin ar. gentin államfővel tárgyalt (Telefotó: REUTER — MTI — KS) Dr. Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke (jobbról) hivatalos látogatást tett a Német Demokratikus Köztársa. Ságban. A képen: Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államelnöke üdvözli a finn vendéget (Fotó: ADN — MTI — KS) Pillantás a hétre Október második hetében továbbra is bőven van miből válogatni. A hírügynökségek előrejelzéseiben szép számmal szerepelnek fontos események. A közvélemény érdeklődésének középpontjában természetesen a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdése áll, ám a csúcs- találkozó ügyében az időpontra még várni kell. HÉTFŐ: Hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik Mauno Koivisto finn államfő. Mihail Gorbacsov murmanszki javaslatait Helsinkiben nagyon kedvezően fogadták, s a két ország gazdasági együttműködésében is új távlatok nyíltak, így várható, hogy nagyon gyümölcsöző tárgyalásokat folytat majd házigazdáival a finn elnök. KEDD: Űjabb külügyminisz. ter-helyettesi konzultációval folytatódik a szovjet— kínai párbeszéd. A tárgyalásokra ezúttal Pekingben kerül sor és azokon várhatóan szó lesz a határkijelölési kérdések mellett a gazdasági együttműködésről és a regionális konfliktusokról is. SZERDA: Latin-amerikai útjának utolsó állomására. Havannába érkezik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A kubai vezetőkkel folytatandó megbeszélésein elsősorban a közép-amerikai helyzet legújabb fejleményei és a szovjet—kubai gazdasági kapcsolatok fejlesztésének problémái szerepelnek majd a napirenden. CSÜTÖRTÖK: Blackpoolban harmadik napjához érkezik a brit konzervatívok kongresszusa. A biztos parlamenti többség birtokában a törik nyugodtan szőhetnek hosszú távú terveket, így komoly csatározásokra nem lehet számítani. Fontos viszont, hogy milyen politikai vonalat dolgoz ki Margaret Thatcher kormányfő a leszerelési kérdésekben. PÉNTEK: II. Erzsébet brit uralkodó Kanadába látogat. Az egykori gyarmat és gyarmatosító viszonya kiegyensúlyozott, így különösebb szenzációra nem számít a világsajtó, az esemény inkább protokolláris jellegű. Talán nem mindenki tudja, hogy a királynő formailag még mindig kanadai államfő, s jogait főkormányzó útján gyakorolja. Ezek a jogok természetesen nem terjednek ki a politikába való beleszólásra. SZOMBAT: Latin-amerikai körutazást tesz Francois Mitterrand francia elnök. Ezen a napon Uruguayban tárgyal, ezt megelőzően Argentínát keresi fel. A következő állomás Peru lesz. —C Külpolitikai kommentárunk)— Ágyútenger AZ AGYÚK TENGERE LETT a Perzsa(Arab)- öböl. A nyugati lapok karikatúráin egyre többször ismétlődik a kezdetben viccesnek szánt, ma már egyre komolyabb kép: a viszonylag kis kiterjedésű vízfelületen minden hullám hátán hadihajó ring. úgyhogy másnak már nem is jut hely. Iráni nyilatkozatok az amerikai—iráni háború közeli kezdetéről szólnak. Washingtonban leszögezik, a haljók maradnak és ha megtámadják őket. lőnek. Ez utóbbi egyébként támadás nélkül is lehetséges, mint például az állítólag aknákat telepítő iráni hajó esetében történt. A helyzet valóbaif egy lőporos hordóra hasonlít, ahol a kanóc már a robbanóanyag, tói néhány milliméterre parázslik: bármelyik pillanatban bekövetkezhet a katasztrófa. . Az EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK egy csatahajója, két repülőgép-hordozója, tíz fregattja, nyolc aknaszedője és kilenc ellátóhajója van a térségben, s nyilvánvalóan szorosan együttműködik a brit, francia, belga, olasz, holland egységekkel. Ezzel szemben Iránnak csak hét fregattja van a számos kisebb rohamcsónak mellett. A számok tehát nagy amerikai fölényre utalnak. Csakhogy pusztán tengeri és lég' eszközökkel nem lehet megvívni egy háborút. Katonailag tehát nagyon feszült, súlyos a helyzet. Egyetlen meggondolatlan lépés konfliktust robbanthat ki, aminek következményeit ma még lehetetlen felbecsülni. Nem szabad elfelejteni, hogy még mindig óriási mennyiségű kőolajat szállítanak erről a vidékről a tartályhajók. Egy háború — főleg egy elhúzódó háború — tehát megváltoztatná a világpiaci árakat, s így hatással lenne az egész nemzetközi gazdasági és politikai életre, nem beszélve az államközi kapcsolatok rendszeréről. A VESZÉLY TEHÁT NAGY. az ágyútenger mái önmagában is • kockázatokat hordoz. Az emberiség érdeke úgy tűnik, ismét a háttérbe szorul egyes államok szándékai mögött. Pedig józan, előrelátó tettekkel és szavakkal még el lehetne kerülni a bajt. Ehhez azonban legalább két fél jóakaratára lenne szükség. Horváth Gábor MAGYAR-NSZK KAPCSOLATOK Miniszterelnökünk bonni látogatása elé HAT ORSZÁGON ÁT (IX/1.) Egertől Münchenig A Gárdonyi Géza gimnázium egyik osztályában, tanulók helyett tanárok ülnek. Tekintetük a táblán elhelyezett térképen. Rajta Nyugat.Európa. Bejelölve a kiinduló állomás, ahonnan egy hosszú vonal vezet Münchenbe, onnan Párizs, London, Cambridge, Brüsszel, Antwerpen. Rotterdam. Prága, Amszterdam, majd vissza Köln, Bonn, Frankfurt. Passau, Bécs, Hegyeshalom, végül újra a kiinduló állomás: Eger. Több mint hétezer kilométer vár az utazókra a Iá nap alatt és bizonyára tengernyi élményA legmagasabb szinten létrejövő találkozók fontos elemei a két ország évtizedekre visszanyúló, szinte töretlenül fejlődő kapcsolatainak. E kapcsolatrendszerben jelentős szerepet játszik, hogy közösek a gondjaink, az európai béke és biztonság megőrzésében, az enyhülési politika folytatásában mindkét ország egyformán érdekelt. Ezeket az elveket rögzítették azokon a korábbi találkozókon, amelyek Kádár János 1977-es és 1982-es, illetve Lázár György 1981-es bonni látogatása alkalmával jöttek létre, s azok a tárgy alásak is, amelyeket Helmut Schmidt és a mostani kancellár Helmut Kohl. illetve Richard von Weizsäcker budapesti látogatása idején folytattak a magyar államférfiakkal. Bár hazánk és a Német Szövetségi Köztársaság más más szövetségi rendszerhez tartozik, eddig mindig megtalálták a módját annak, hogy együttműködjenek a rendezésre váró nemzetközi kérdések megoldásában. Ennek jegyében a már említett találkozókon pozitív töltésű politikai dialógust folytattak Európa jövőjéért. Mindkét ország fővárosában tudatában vannak annak, hogy a nagyhatalmak munkáját nem tudják elvégezni, de azzal is tisztában vannak, hogy a kis és közepes országok sokat tehetnek a közös ügy előmozdításáért. Igazolta ezt a felfogást a nyugatnémet kormány egyik legutóbbi, a nemzetközi politikában igen nagyon értékelt lépése, amikor állásfoglalásával hozzájárult az eu- rorakétákról készülő szovjet—amerikai megállapodás létrejöttéhez. A Pershing— 1 A rakétákról való lemondás tükrözte Weizsäcker köztársasági elnök múlt évi budapesti nyilatkozatában megfogalmazódott realitás- érzéket. azt, hogy az európai kérdések megoldását nem szabad függővé tenni más problémáktól. A politikai kapcsolatok igen magas szintjét és harmonikus voltát jelzi külügy. miniszterünk ez év júliusi látogatása az NSZK-ban és Hans-Dietrich Genscherrel folytatott megbeszélése. E látogatás mintegy előkészítette miniszterelnökünk, Grósz Károly október elejére tervezett bonni tárgyalásait. A brémai találkozó utáni nyiatkozatukban a külügyminiszterek elégedetten állapíthatták meg, hogy megteremtődtek a reális feltételei a műszaki-tudományos együttműködést elősegítő megállapodás aláírásának és a kulturális kapcsolatok magasabb szintre emelésének, ami a kulturális intézetek cseréjében ölt majd testet. Kívánatosnak tűnne, az országaink közötti igen jelentős kétirányú turistaforgalomra való tekintettel a vízumkényszer eltörlése, amelyre magyar részről már többször is javaslatot tettek a partnernek, csakhogy Bonnban ez ideig mindig a közöspiaci kötöttségekre hivatkoztak. Genscher külügyminiszter legutóbb nem hagyott kétséget afelől, hogy nyugatnémet részről a kérdés rendezése ugyancsak kívánatos lenne. A vízumkényszer eltörlése összhangban állna azokkal a nyugati követelésekkel is, amelyek az emberek és eszmék szabad áramlását helyezik előtérbe, ugyanakkor az emberek szabadabb mozgásának a bürokratikus vízumrendszabályokkal állják útját. A két ország közötti kapcsolatokban igen fontos szerepet játszik a gazdasági együttműködés. A Szovjetunió után az NSZK második legfontosabb kereskedelmi partnerünk, kivitelünk tíz százaléka irányul Nyugat-Európa legerősebb tőkés országába. Naha a nemzetközi környezet egyes jelenségei kedvezőtlenül befolyásolják gazdasági kapcsolatainkat, közös jóakarattal megtalálhatók a fellendítés új eszközei. Ezek mindenekelőtt a vegyes vállalkozások révén realizálódhatnak, s' ismét dinamiku- sabbá válhatnának gazdasági kapcsolataink, ha a fejlett technológiákkal rendelkező nyugatnémet ipar nagyobb részt vállalna a magyar ipar struktúrájának átalakításában. Ehhez a feltételek részünkről adottak. Ezek a kérdések és még sok más szerepel majd azokon a tárgyalásokon, amelyeket miniszterelnökünk folytat bonni vendéglátójával, Helmut Kohl szövetségi kancellárral, az ország más vezető politikusával és gazdasági életének képviselőivel. E találkozók és megbeszélések. valamint az elhatározások remélhetőleg új dinamizmust kölcsönöznek a két ország kapcsolatainak politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. K. A. Az önképzésnek, belső továbbképzésnek egyik újszerű formája ez a Gárdonyiban. Korábban — akkor is az egyéni valutakeret terhére — hasonlóan gazdag programot bonyolítottak le a vállalkozó szellemű tanárok. Akkor Dél-Európa megismerése volt a cél. A szervezést irányító kollégánk nyugodt, magabiztos. Hónapokkal előbb készítette el tervét, amit 'többször megvitatott, módosított. Ez, amit elénk tárt, már véglegesnek látszik. Levelezett ismerősökkel, kartársakkal, tárgyalt utazási irodával, gyűjtötte tanév közben is a jelentkezőktől az útielőleget. Most úgy tűnik, minden rendben. Üijabb találkozás az indulás előtti nap délutánján, amikor elhelyezzük csomagjainkat a számunkra 19 napig otthont jelentő Ikarusz buszban. Vasárnapra virrad, hajnali három. A város még alszik. Programunknak megfelelően a Gárdonyi elől indulunk. Elköszönünk a megyehatárt jelző táblánktól, majd búcsút intünk a Dunának, Hegyeshalomnál hazánknak is. Ausztrián odafelé csak át' utaztunk. Alig álltunk meg néhány perces pihenőre. Az autóút csodálatos, a forgalom hatalmas, az autóáradatban szinte minden náció megtalálható. Az NSZK határ meglepetéssel szolgált. Három útitársunk vízuma a következő naptól érvényes. Az adminisztratív hiba azonnal 60 márkába került, pedig csupán néhány óra választ el az érvényesség napjától. Esteledik, mire a fáradt csapat Münchenbe ér. Csöpögő esőben verünk sátrat. Aki már átélte, igazolhatja, hogy igazi felemelő élmény Mivel Münchenben ismerkedtünk meg a sátorverés élményeivel, ide kívánkozik még. hoP” a kemping •felszereltsége ellen nem volt kifogás, ami tanulságos megállapítás lehet, szemben néhány hazai kempingünkkel. Saját felszerelésünk annál inkább rontotta a hangulatot. Kezdetben hol az egyik, hol a másik gumimatrac engedett le az éjszaka folyamán. Egyébként jellemző volt itt is a tisztaság, mint általában az NSZK-ban, illetve Ausztriában. Nagyon jól éreztük magunkat. Nem a kempingtulajdonoson múlott, hogy a két éjszaka igen keveset aludtunk, sokkal inkább az alkalmazkodást nem vállaló szomszédokon. München nevezetességeinek megtekintése a legmaradandóbb élményeket jelenti. A régi és az új városháza. a gyönyörűen kiképzett tér, sajátos torony- játéka, felejthetetlen volt éppen úgy. mint a prágai, a moszkvai. Felvetődött a kérdés, hogy nálunk vajon rniért nincs több helyen hasonló. idegen számára vonzerőt jelentőd élményt adó toronyjá^ék... A müncheni katedrálisokat látogatva — s aztán még sok-sok műemlék templomot — az a kérdés is megMünchner Donikonzerte fogalmazódott, hogy hazunkban is lehetne akár a jelenleginél sokkal inkább turistacsalogató is a templom. További élmények? Séto a valóban sétáló óvárosban. A németek jólöltözöttek. Az áruházak roskadásig teltek. A csodás autószalonok. az olimpiai falu látványa, az idegenek kaval- kádja. az. óriási forgalom..., az árak? Nekünk nagyon drágák. néhány műszaki cikket kivéve. Egy-két nap egy nagyváros megismerésére, majdnem semmi, de hasznosítható tanulságok megfogalmazására elégséges. Magas életszínvonal. kulturáltság, tisztaság a jellemző. Az. emberek nyugodtak, nem rohannak, nem kapkodnak, viszont jól programozva dolgoznak. Másnap korán volt ébresztő. Sátorbontás, búcsú hangos szomszédainktól, majd indulás. Irány: Franciaország. (Folytatjuk) Nagy Andor
