Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. október 1., csütörtök 1687. DECEMBER 17. - 1987. DECEMBER 17. Eger török uralom alól való felszabadítása 300. évfordulójának margójára SZOVJET VENDÉGMŰVÉSZEKKEL Kezdődik a hangversenyévad Eger történeti múltja egy sor emlékezetes évfordulóra alkalmat adó eseménynyel teljes, de minden kétségen felül, a legjelesebb események élvonalában foglal helyet Eger várának és városának a 91 hosszú esztendőt felölelő török uralom alól való felszabadítása, az oszmán hódítók kiűzése falaink közül, s a vár és a város visszafoglalása. Ügy hisszük, hogy széles tömegek kíváncsiságának adunk hangot akkor, amikor a 300. évforduló méltó keretek között való megünneplésére számítunk. Az bizonyos, hogy a városi tanács derekasan kitett magáért, amikor a nyári Agria-napok keretében igen tekintélyes summa erejéig lehetőséget biztosított egy, a nevezetes eseményre emlékeztető „vár játék” megrendezésére. A jeles kortárs drámaíró „Kiéheztetés"-é bői előadott részletek azonban, — sokan úgy találtuk — nem nyerte meg túlzottan a nézők tetszését, s nem adta méltó nyitányát a 300. évfordulóra való megemlékezésnek. A városi tanács művelődé. si osztálya nyilvánosságra hozott programja Eger tanulóifjúsága körében való megemlékezést láthatóan jól szolgálja. A Dobó István Vármúzeum is kitesz magáért. Az októberi múzeumi hónap keretében a budapesti Hadtörténeti Múzeum saját anyagából kiállítással áldoz a jeles évfordulónak. A Megyei Könyvtárban pedig egymást követően több történeti, hadtörténeti előadásra kerül sor. Noszva jón pedig immár harmadszor rendezi meg a „várkonferen- ciá”-t, mely már osztrák történész bevonásával, nemzetközivé érett. Előreláthatóan a decemberi évfordulóra megjelenteti a Heves megye és Eger visszafoglalását tárgyaló monográfia jellegű kötetet. December 17-én pedig a városi tanács ünnepi ülést tart, megemlékezvén Eger életében sorsfordító jelentőségű eseményről. Ez minden, ami eddig a tervekben szerepel. Az bizonyos. hogy a városi tanács és a vármúzeum megteszi a magáét. Semmi nyoma sincs eddig annak, hogy a Hazafias Népfront, a TIT, a KISZ, a szakszervezetek, vagy éppen a tanárképző főiskola valamit is tervezne, vagy a maga vonalán hozzájárulna az évforduló megünnepléséhez. Pedig a városnak az oszmán uralom alól való visszafoglalását követően Egerben minden december 17-én ünnepi felvonulással emlékeztek meg a vár és a város felszabadításáról; így vall erről az'egykori levéltári irat. Elődeink is megtették a magukét. Koháry István bányavidéki vicegenerális, Vé- csey ajnácskői várkapitány és az ostromgyűrű sáncaiban felsorakozott hajdúk emlékét utcák és hegy nevében őrizték meg. Ügy hisszük, hogy mindenképpen méltó szép megemlékezés lenne az. ha — más helységek példája nyomán — az évforduló alkalmából a várban egy emléktáblát helyezne el a „Város Közönsége". Mindenképpen illő lenne, ha Gombos Imre putnoki várkapitány emlékét is utcanév örökítené meg a jövendő generációk számára. Gombos magyar katonaságával a felnémeti templomdombon építette ki Eger blokádja során sáncát. Ezért nem véletlen, hogy ma is Sáncnak nevezik e térséget, sőt Sánc utca is vonul át a tetőn. Ja- vosoljuk, hogy a Vécsey utca új neve Vécsey Sándor utca legyen, mivel ez a helyes. No, és nem utolsósorban igazán méltó lenne az Eger köré vont blokád parancsnokának emlékét is egy utcanév formájában megörökíteni. A derék Doria alezredesről van szó. aki tábornoka, a vérszomjas Ca- rafa parancsát megszegve, kötött kapitulációs szerződést Rusztem egri beglerbég pasával. De akik esetleg netalán ódzkodnának a nagy esemény évfordulója méltóan széles keretek közötti megünneplésétől, az arra való megemlékezéstől, nem lesz haszontalan, ha emlékeztetünk arra, hogy Eger kapitulációja előtt 5 hónappal, a Siklós melletti nagyharsányi mezőn Szulejmán nagyvezér hadserege felett aratott megsemmisítő győzelme emlékére a községi tanács tekintélyes emlékművet állított a település főterén. Siklós vára visszafoglalásának múlt évi 300. évfordulója alkalmából nem okozott gondot egy tekintélyes emléktábla felállítása sem. Vagy egy további ragyogó példa. Szigetvár csak 1989-ben fogja megünnepelni a vár visszafoglalását, és már az idén (!!) megkezdődtek a nagyvonalú megemlékezés méltó megünneplésére az előkészületek. Sőt. Szigetváron minden esztendőben nagy ünnepségek közepette emlékeznek meg a vár nem diadalmas megvédelmezéséről. hanem török kézre jutásáról, s egyben Zrínyi és vitézei hősi haláláról. Sajnos, itt Egerben még a fényes 1552. évi dicsőséges várvédelem évfordulója is elsiklik a szürke hétköznapok rengetegében. Eger törökök alól való felszabadításának megünneplése, az arra való megemlékezés közel sem csak az általános és középiskolások részére legyen emlékezetes, de annak jelentősége az egész város minden polgárát át kell hogy hassa! Legyen ez ragyogó alkalom az amúgy is elhallgatott Heves és Hatvan vára és városa visszafoglalásáról való megemlékezésre. De ne feledkezzenek meg az illetékesek (ki az illetékes, nem tudjuk) Eger kapitulációját megelőzően visszafoglalt Sírok, Szarvaskő és Cserép vára feladásáról sem! Felismerték országunk vezetői, — ha kissé késve is —, de nem kis nyomatékkai, a NEMZETTUDAT jelentőségét, s mi volna alkalmasabb annak felszítására, mint Eger törököktől való visszafoglalásának 300. évfordulója méltó megünneplése, s az arról való megemlékezés. Még nincs túlzottan késő, még sok minden becsületes szívvel és lélekkel derekasan pótolható! Sugár István Idegen nyelvű filmklubok Egerben A nyelvtanulás iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mind többen igyekeznek megbízható ismeretekre szert tenni. A Heves Megyei Moziüzemi Vállalat a maga eszközeivel támogatja ezt a törekvést: a tavalyi sikerek nyomán ismét megszervezi idegen nyelvű filmklubjait. A vetítéseket a Prizma moziban tartják október elejétől, bérleteket ugyanitt, az Ifjúsági Ház földszinti pénztárában lehet váltani 30 és 50 forintos áron. Az orosz nyelvű filmklubban levetítik többek közt a Veszélyes őrjárat, az Ivan- hoe, a Szerelem és galambok című alkotásokat. A német programra bérletet váltók találkozhatnak Schimansky felügyelővel, megtekinthetik Doris Dörrie híres filmjét, a Férfiakat, és a Michel Ende könyvéből forgatott Végtelen történetet. Az angol nyelvű filmek között megtaláljuk a Richard Donner által rendezett Sólyomasszonyt, a Graham Green regényéből készített Tiszteletbeli konzult, valamint Koncsalovszkij Amerikában forgatott filmjét, a Mária szerelmeit. Eliszo Virszaladze zongoraművész Ősz van, indul a hangversenyévad. Bár az utóbbi egy-két esztendőben valójában a nyár is megannyi koncertélményt kínált Budapesten és számos városban, hang- versenyteremben és templomokban, szabadtéren, kastélykertekben, várudvarokban és tereken. Mégis, a hivatalos koncertévad csakúgy, mint a színházi szezon szeptembertől májusig tart. S most kezdődnek az Országos Filharmónia bérletsorozatai, fővárosi és vidéki koncertműsorai. A Budapesti Művészeti Hetek nyitóhangversenye — mint hagyományosan — most is Bartók-esttel kezdődött a Zeneakadémián. Ahol miután kicserélték a széksorokat, némileg felújították a nagytermet, kellemesebb körülmények között hallgathatunk zenét. Nagy nevek, világhírű karmesterek, jeles szólisták és népszerű zenekarok, kórusok vendégszereplése teszi izgalmassá az 1987—88- as hangversenyévadot. Csak néhányukat hadd említsem! A legnagyobb várakozás Sir Georg Solti hangversenyét előzte meg azét a Solti György karmesterét, aki ezzel a koncerttel ünnepelte 75. sriiletésnaipját. Aztán a már említett Bartók-est hegedűművésze, a Londonban élő Pauk György volt. És jön Kulka János, a Wuppertal! Opera fő-zeneigazgatója, Joó Árpád Kanadában élő zongoraművész és karmester, Lamberto Gardelli, olasz, Frantisek Vájná csehszlovák karmester, Zuzan- na Ruzicskova csehszlovák csembalóművész, Peter Schreier NDK-beli énekes. Az október 5-től november 5-ig tartó szovjet kultúra napjai alkalmából egész sor élvonalbeli szovjet zeneművészt üdvözölhetünk hazánkban. A karmesterek között Jurij Szimono- vot, Gennagyij Rozsgyeszt- venszkijt és Vaszilij Szi- nalszkijt, a szólisták közül Natalja Sahovszkaja gordonkaművészt. Mihail Voszkre- szenszkij, Dimitrij Baskirov, Eliszo Virszaladze zongora- művészeket. Igor Ojsztrah és Valerij Ojsztrah — apa és fiú — a világhírű hegedűművész David Ojsztrah fia és unokája — együtt koncertezik november 14-én, a ?eneakadémián. Ugyan már az ünnepi napok után, de műsoruk bizonyára ünneppé avatja ezt az estét is. Vendégszerepei a Moszkvai Zongoratrió, a Borogyin Vonósnégyes. Megannyi bérletet is hirdet az idén a Filharmónia általános iskolásoknak, középiskolásoknak; meglepően olcsó sorozatokat (a négy hangversenyre 80 forintért). Több száz hangversenyéből bőven juttat, az ország minden részébe az Országos Filharmónia. Pécsett, Sopronban, Győrben és Nagykanizsán a szovjet kultúra napja alkalmából szovjet művészek hangversenyeznek. Szimonov, Sahovszkaja, Baskirov, valamint Igor és Valerij Ojsztrah. November elején rendezik a dél-alföldi városban a szegedi kamarazenekari napokat, amelyen a Budapesti Vonósok, a Szegedi Kamarazenekar és a Weiner Leó Kamarazenekar lép fel. Szenzációs esemény lesz, hogy az évek óta nem hallott Fischer Annie decemberben Békéscsabán, Orosházán és Miskolcon ad hangversenyt a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Debrecenben karácsonyi koncerten Händel: A Messiás oratóriu~ mát vezényli Lúd ovit Rajter. Februárban Miskolcon rendezik meg S?okolay Sándor szerzői estjét. Szegeden és Debrecenben a Grúz Kamara Zenekar ad hangversenyt. Tavasszal jön Dunaújvárosba. Székesfehérvárra és Nagykanizsára a Szlovén Filharmónia Zenekara, Szegedre és Szolnokra pedig a Drezdai Filharmónia Kórusa. Májusban Ránki Dezső zenekari zongoraestjét hallgathatja Miskolc, Debrecen és Eger közönsége, áprilisban Webbernek, a Macskák zeneszerzőjének Requiemjét Győrött, Sopronban és Tatabányán adja elő a Győri Filharmonikus Zenekar és az Állami Énekkar. K. M. Igor és Valerij Ojsztrah hegedű- művészek Az első Magyar Gyógyszerkönyv IV/3. — 166 — 157. Emplastrum ad Ropta ras. Sérv ellenes tapasz. Végy: Fenyúgyantát a négjrszd;nvolelvárt grammot 480 S.irga tjuszt r.d;ä:.'cnc\rcn grammot 190 Közönséges terpentint s;d;hus{ grammot 120 A megolvasztás és átszúrás után adj hozzá: Sárkány vér-|i őrt Ráginány Tömjén .. mindegeikből Aus; grammot 20 melyeket Megolvasztott és megszűrt terpentinben Syá{hus; grammban 120 okiottdl. Félig kihűtve elegyíts hozzá folylonos kavarés mellett Xadálytű-grSkér port Örményagyag Vérkű mindegyikből hatvan grammot 60 Kisodrandó. 158. EmplastTtim saponatnm. Szappanos tapasz. Végy: Egyszerű ólomtapaszt hats{d{ grammot 600- 167 157. Emplastrum ad Rupturas. Rp. KesinaePini grammata quadring ént a et octaginta Cerae florae grammata centum et nor.aginla Terebentliinae communis grammata cent im et viginti 12t- Liquaiis et colalis addt: PulverU sanguinis Draco nK Mftttirhi» Olibniii 55 grammata viginti 20 Terebinthinae coinninni* lirjnata«- et cnlatae grammotib.«; ce-:t •: e: : -:.-j ] 20 fOluli. Serairefrieeraiis admisce con'izue azitaniot Pnlveris radicis Sympkili Boli armenae Lapidis Haematitis 55 grammata sexaginta 60 Malaiandum. 158. Emplastrum saponatum. Emplastrum «aponato-camphoratum. Rp. Emplastri diachylon simplicis grammata sexetnta 600 Az egymást követő nagy események sodrában az első Magyar Gyógyszerkönyv ügye elakadt és a szabadságharc leverése után, az elnyomatás korszakában to- vábra is a IV. kiadású, majd 1855-től az új,, V. kiadású Osztrák Gyógyszerkönyv volt érvényben az 1854. október 20-án keltezett Osztrák belügyminiszteri rendelet alapján. Az 1867-es Kiegyezéskor már magyar nyelvű szaklappal rendelkezett a gyógyszerész-társadalom. Schédy Sándor pesti gyógyszerész — az 1862-ben megindított „Gyógyszerészeti Hetila p”-ban — már évek óta a haladó szellemű magyar gyógyszerészet érdekében küzdött, s a politikai fordulatban jó érzékkel felismerte a magyar gyógyszerészet önállósításának lehetőségét. A Gyógyszerészeti Heti- lap-ban cikksorozatot indított „A testvérhaza t. gyógyszerész közönségéhez” címmel, hogy az 1848-ban kezdeményezett, de a politikai események következtében háttérbe szorított gyógyszerészi reformmozgalmat újból fellendítse. Törekvése nem maradt visszhang nélkül az országban, mert Debrecen-Bihari Gyógyszerész Testület folyamodványt adott be a belügyminisztériumhoz, melyben a gyógyszerészeire vonatkozó 1848- as teljes tervezetnek visszaállítását, illetve megvalósítását kérelmezte. A többszöri kezdeményezés sikertelensége arra enged következtetni, hogy ezekben az években még nem voltak meg a Magyar Gyógyszer- könyv szerkesztésének feltételei ; hiányzott az a vezető szaktekintély, aki a munka elvi és gyakorlati irányítását elvégezze. A Gyógyszerkönyv megjelentetése ügyében csak akkor történt fordulat, amikor a felelős magyar minisztérium 1868. április 9-én. illetve június 14-én kelt rendeletéivel létrehozta az Országos Közegészségügyi Tanácsot, amelynek alapszabálya sürgős feladatává tette az első Magyar Gyógyszerkönyv kidolgozását. Ekkor az Országos Közegészségi Tanács saját testületéből szerkesztőbizottságot választva, annak elnökéül Thán Károly professzort nevezte ki, aki már évek óta a pesti egyetemen a vegytan nyilvános rendes tanára volt. A szerkesztőbizottság három évig dolgozott az első Magyar Gyógyszerkönyvön, s ezalatt a gyógyszerész-társadalom nagy bizonytalanságban volt a gyógyszer- könyv tartalmát illetően. Linzbauer egyetemi tanár, mint osztrák érzelmű és beállítottságú szakember cikkeiben úgy érvelt, hogy a közös ügyek — külügy, hadügy — közé az egészségügy is besorolható, s így az új gyógyszerkönyvnek Osztrák —Magyar Gyógyszerkönyv, néven, közösnek kell lenni. Schédy Sándor, a Gyógyszerészi Hetilap szerkesztője tudomást szerzett arról, hogy készül az új, VI. kiadású Osztrák Gyógyszer- könyv is, és erélyesen sík- raszállt a feltevés ellen, hogy a szerkesztőbizottság a bécsiek utánzói gyanánt, lemásolná az új Osztrák Gyógyszerkönyvet. Dr. Sípos Jenő gyógyszerész A gyógyszerkönyvet az egyik oldalán magyar, a másikon latin nyelven nyomtatták
