Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-27 / 253. szám
I NÉPÚJSÁG, 1987. október 27., kedd 5. Vajdából fejedelem, fejedelemből király Báthory István arcképe Az Árpád-házi uralkodók jelvényei és ereklyéi Királynéi korona 13. sz. utolsó harmadából M inden nemzet életé• * ben vannak dicső időszakok, ragyogó képességű fpolitikusck, akikre szívesen emlékezik az utókor. Ilyen ragyogó tehetségű államférfid volt az Erdélyhez csatolt tiszántúli vármegyék — az ún. Részek (Partium) leggazdagabb és legelőkelőbb családjából származó, 1533-ban született somlyói Báthory István. A páduai egyetemen tanult, ahol magas humanista műveltséget szerzett. Ifjú korában I. Fer- dinánd híve volt, tőle várva, hogy kiveri a törököt Magyarországból, s egy ideig a bécsi udvarban élt. Látván, hogy Ferdinánd király képtelen erre, hazatért birtokaira. Ekkor Szapolyai János király fia, János Zsig- mond ült Erdély trónján, aki Báthoryt kinevezte udvari kapitánynak, és így részt vett a Habsburgok és Erdély közötti harcokban csakúgy, mint a diplomáciai tárgyalásokon. János Zsigmond békeköveteként kétszer járt Bécsben, 1563- ban és 1565jben. Második követjárásakor az előző évben trónra lépett Miksa király elfogatta, és börtönbe csukatta. őt okolván, hogy János Zsigmond megadta a kikényszerített feltételek teljesítését. Báthory csak török követelésre szabadult, két esztendő múltán A történtekért János Zsigmond rá hárította a felelősséget, amit a 34 éves Báthory méltán vett zokon. Hátat fordított a politikai életnek, s visszavonult gazdálkodni. 1571. március 14-én, a fiatal János Zsigmond meghalt. A szomszédos államok uralkodói körében felvetődött a kérdés: mi legyen Erdéllyel? Miksa a speieri titkos egyezményre és más megállapodásokra hivatkozva magának követelte Erdélyt, mint »Magyarország elszakíthatatlan részét, s csak abba egyezett bele, hogy az erdélyi rendek vajdát válasz- szanak, aki néki hűséget esküszik. s a középkori erdélyi vajdák korlátozott hatalmával kormányoz. A bécsi udvarnak volt is jelöltje, Békés Gáspár, az elhunyt János Zsigmond legfőbb tanácsadója, akit végrendeletében utódjául nevezett. A másik jelölt nem lehetett más, mint a dúsgazdag Báthory család feje, István, aki a török rokonszenvét is bírta. Az erdélyiek több országgyűlésen tanácskoztak arról, hogy mit tegyenek. Eredménytelenül. Közben a török követ is megjelent a vörös bársonyzsákba varrt fermánnal, avval az irattal, amelyben a szultán megnevezte, hogy ki legyen Erdély fejedelme, s egyúttal a török hűbérese. 1571. május 25-én, a két jelölt hívei közötti éles szó- párbajiban a szultáni fer- mánt is behozatták az országgyűlés üléstermébe. A kiabáló tömeg már közel volt hozzá, hogy felbontsa a vörös zsákot, s elfogadja a szultán kezéből az új fejedelmet. Csak három alak ült nyugodt, hideg mozdulatlanságban a terem falánál. három Báthory, Ecsed és Somlyó vártartományainak birtokosai: István, öcs- cse Kristóf és a család ecsedí ágának képviselője (szintén István), akik tudták, hogy Erdély kormánya csakis somlyói Báthory Istvánt illetheti, Báthory pedig nem akarta, hogy török kézből vegye át azt, ami hatalmánál, vagyonánál, műveltségénél és ősi nemességénél fogva megilleti. Fagyos pillantásaiktól kijózanodtak a rendek. A íer- mánt felbontatlanul félretették, majd megválasztották somlyói Báthory Istvánt, aki Miksa kívánságára csak ftz erdélyi vajda és a székely ispán címet vette fel, s a Fejedelmi Ta- ' nács tagjai és a János Zsigmond végrendeletének végrehajtásával megbízott urak előtt — köztük volt a fejedelemségre pályázó Békés Gáspár is — titokban esküt tett a magyar királyra is: engedelmes alattvalója lesz, a vajdai tisztséget és a rábízott várakat, amikor az uralkodó kívánja, átadja neki, és az erdélyi rendeket jogaikban megőrzi. Báthory először Erdély zilált pénzügyi helyzetét rendezte. Az állami jövedelmek növelését a kereskedelem élénkítésében kereste. Támogatta és szabályozta az árucserét. Az elhagyott bányákat üzembe helyeztette, az arany és az ezüst beváltásának jogát állami monopóliumnak nyilvánította. Szabályozta az árakat, s rendszeresen megszavaztatta az évi adót. Nehezen boldogult a szé- kelységgel, amelynek kiváltságait még János Zsigmond vette el. Ősi jussukat — hogy Székelyföldön csak székely kaphasson birtokot —, most Báthorytól követelték vissza, aki azonban ezt az ún. királyi jog érvényesítést nem törölte el. Ezért, amikor 1575-ben Békés Gáspár haddal érkezett Erdélybe, hogy Báthoryt elűzze. a székelység csatlakozott hozzá. Báthory a Par- tiumból toborozta seregét, s a budai pasa török lovas sága szintén segítette Az ellenfelek a Maros két pari ján kerültek szembe egymással. Báthory észrevé! lenül átvitte csapatait a folyón, és július 8-án, Kere- hfezentpálnál ádáz csatában győzött. Báthory hat székely urat felakasztatott, a többit az országgyűléssel ítéltette el, mely készséggel engedelmeskedett, összesen 9 lefejezés, 34 akasztás, ugyanennyi orr- és fülcsonkítás követte Békés csatavesztését. Erdély evvel a csatával nyerte vissza ismét függetlenségét. Ugyanez az ütközet növelte meg Báthory nemzetközi tekintélyét is, s amikor a Jagelló dinasztia fiágon kihalt, és a lengyel trón megüresedett, Miksával együtt Báthory is fölkerült az uralkodásra kiszemeltek lajstromára. 1575. december 14-én aztán a lengyel fö- urak és főpapok Miksát, a nemesség pedig Báthoryt választotta királlyá. Miksa, hogy érvényt szerezzen a választásnak, nekiállt és sereget gyűjtött. Báthory — miután 1576. január 28-án. a medgyesi országgyűlésen bejelentette, hogy Lengyel- országba megy, ahol királlyá választották, s Kristóf öccsét neveztette ki Erdélyben helyettesévé —, serege élén azonnal indult ahol erélyes kézzel fogott a rendcsináláshoz. Bemutatkozásakor a lengyel, ország- gyűlés, előtt kijelentette: azelőtt is megvolt ruhája, élelme; a lengyelek hívásúra jött közéjük, de nem névleges és festett királynak. Uralkodni és parancsolni akar, s nem tűri. hogy bárki is előírja tennivalóit. Királlyá választásakor a vajdai cím helyett — amely a magyar király felsőbbsé- gének elismerését jelentette —, felvette az Erdély fejedelme címet. Báthory István erdélyi fejedelmet a lengyelek 1576 május 1-jén koronázták királyukká, és másnap házasságot kötött Jagelló Annával. Rövid uralkodása alatt rendbehozta Lengyelország pénzügyeit, az újonnan szervezett zsoldos hadsereggel és az Erdélyből toborzott székely katonasággal több hadjáratban helyreállítottá Lengyelország területi épségét, visszaszerezte azokat a területeket, amelyeket IV. Rettegett Iván orosz cár hódított el. Fiatalon, váratlanul halt meg négyszáz esztendeje, 1586. december 12-én, Grod- nóban. Két évvel később helyezték hamvait a krakkói Wawelbe. A lengyelek legnagyobb királyaik között tisztelik emlékét, amit legjobban a következő mondásuk illusztrál: „Vagy soha ne született volna, vagy ha született, örökké élne!” dr. Csonkaréti Károly Tanulságos, szép kiállításon tárja elénk a Magyar Nemzeti Múzeum Árpád-házi uralkodóink jelvényeit és ereklyéit. A két íeremnyi anyag középpontjában a magyar korona ragyog. Körülötte a hozzá tartozó koronázási kellékek pompáznak, mögöttük a Szent Jobb, (amelyet most mutat be először e múzeum, továbbá I. László koponyaereklyéjének tarlója (hermája), hogy csak a legismertebbeket említsük. A koronát őrző ünnepi terem előcsarnokában valamivel hétköznapibb anyag található. Köznapibb annyiban, amennyiben tárgyai az állami élet mindennapjaihoz kapcsolódnak. Ebben a teremben az uralkodói, kormányzati tevékenység fennmaradt emlékei közül látható néhány. A kiállítás rendezői — Fülep Ferenc és Kralovánszky Alán — nem arra törekedtek, hogy minden' e korszakról (895—1301) fennmaradt tárgyat, oklevelet stb. kiállítsanak, hanem arra, hogy bemutassák az Árpád fejedelem véréből származó királyok uralkodói jelvényrendszerének fejlődését, változásait, s ezt az ereklyékkel is hangsúlyozzák. Talán vegyük mindjárt a számunkra legmindennapibbat. a pénzt. Amikor I. (Szent) István király 1000- ben az új magyar királyság itt látható első ezüst déná- rait verette, új állami jelvénynek minősült. Rajta volt latinul a pénzt kibocsátó uralkodó neve: István király. Salamon király (1063 —1074) ezüst dénárján már ott látható az abroncskoronás arcképe. Ez a magyar pénzverés első, képmással ellátott érméje. II. Endre (1205—1235) pénzén tűnik fel először az Árpád-család sávos címere, III. Endre (1290—1301) ezüst dénárján pedig a kettőskereszt. A kettőskereszt úgy került bele az Árpád-ház címerébe, hogy a 11. század elején II. Bazüleosz bizánci császár Szent Kereszt-ereklyét küldött Budára, s az ereklye segítő erejében bízva bekerült az Árpád-háziak, később az állam címerébe is. V. István (1270—1272) egyik pecsétjének felirata szerint; a korona és a kereszt legyen a pecsét ereje. Hol vannak már ekkor, a 13. században azok az idők, mikor az Európán végigszáSzent István király kézfej ereklyéje. Az ereklyetartó 1862-ben készült guldó s megrendelésre dúló pogány magyaroktól való félelmükben a litániába iktatva imádkozták: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram. minket!” Mert Magyarország nem csupán formálisan állt a keresztvíz alá, hanem buzgó katolikussá vált, s szinte sorozatban adta az egyháznak a magyar szenteket, összesen hetet (Margit. IV. Béla leánya, akiről a Nyulak-szigetét elnevezték. csak e században jutott a szentek közösségébe, addig Boldog volt). Az itt bemutatott pecséteket — oklevélen függve vagy magányosan — a pénzhez hasonlóan úgy váltogatták, hogy azok az uralkodói jelrendszernek egy- egy fejlődési mozzanatát láttassák. Az oroszlán, mint az Árpádok pogány időkből származó ősi uralkodói jelvénye a kereszténység felvétele után is megmaradt, s Imre király (1196—1204) 1202-ből származó arany pecsétjén szemlélhető először. Az oroszlánok a nyolc vízszintes sávra osztott címer poros pólyáján állnak. Még hosszasan beszélhetnénk e nagyszerű és fontos kiállítás tárgyairól, amelyek egyértelműen hirdetik az európai szellemi és anyagi műveltségünk ezer esztendős voltát. Ilyen például a budai mészkőből faragott, úgynevezett Szent István szarkofág (azért „úgynevezett”, mert még nincs bizonyítva, hogy Géza nagyfejedelem, Imre herceg vagy valóban Szent István részére készült-e), az európai uralkodói jelvények között szokatlan formájú, buzogány alakú. régi keleti hagyományokat folytató jogar, a piszkei vörösmészkőből készíSzent László király koponya ereklyetartója 15. sz. eleje (MTI-íotó — KS) tett. a 12. századi királyfej, amelyet a 11. században Kalocsán emelt bazilika romjainak feltárásakor találtak. Ilyen a 13. században ezüstből megmunkált, aranyozott drágakövekkel és gyöngyökkel ékesített királynői korona, amelyet 1838-ban találtak a Margitszigeten a domonkos apácák kolostorának a romjai között. ahonnan V. István 1272-ből való sírkövének két töredéke is előkerült. S itt elakad a szó. A mostoha sors ránk szabadította a törököt, s vállaltuk a védőbástya szerepét, mégpedig tudatosan, amint ezt Balassi Bálint egyik nagyszerű versében énekelte: „Oh én édes hazám, te jó Magyarország! Ki kereszténységnek viseled védőpaizsát...” S még ezek után csoda, hogy van mit megmutatni múltunk értékeiből. A számtalan Árpád- házbéli királyunk közül mindössze egyetlennek. III. Bélának és egyik feleségének. Antióchiai Annának a sírja maradt ránk háborítatlanságában. Láthatjuk a kiállításon a sírládákban talált halotti jelvényeket és a királyi házaspár sírládájának első mészkő lapját. 1848-ban bukkantak rájuk Székesfehérvárott a volt bazilika romjai alatt. Földi maradványaikat most a budavári Mátyás-temlom őrzi. A sír- ládák fenéklapján tökéletesen kivehetők az öles termetű király és apró, törékeny királyné testének nyomai. Egyetlen Árpád-házi királyunk sírja maradt csak meg. A törökök mindent feldúltak, kifosztottak, s a csontokat széthányták. Például a már említett Szent István-szarkofág. mely Európában párját ritkító, kiemelkedő jelentőségű, s korai román művészetünk egyik legcsodálatosabb alkotása, a törökök alatt ivó- vályú volt. Tanulságos a kiállítás egyik tablója, amely feltünteti, hova temetkeztek Árpád-házi királyaink. Nagyobb részük nem ragaszkodott Fehérvárhoz, hanem valamilyen neki kedves helyet (Pécs, Vác, Esztergom Nagyvárad stb.) választott örök nyugvóhelyül. Sajnos, mindegyik török hódoltsági területre esett, tehát nyomuk veszett. A kiállítás tehát sokkal többet ad az uralkodói jelvények és ereklyék bemutatásánál. Dr. Csonkaréti Károly ÁLLÁSAJÁNLATAI: Egri Áfész: Eger, Knézich K. u. 2. A közeljövőben megnyíló „Török Bazár” áruházába szakképzett eladókat, pénztárosokat keres felvételre (nyelvtudással rendelkezők előnyben). A Piaccsarnokban üzemelő tej- és kenyérboitba boltvezetőt; ABC-áruházába szakképzett eladókat; Kistályai úti élel- miszerfizemébe műszaki raktárost keres. Jelentkezni a fenti címen lehet. Felvételt hirdet programozó, üzemeltető munkakör betöltésére Sharp és Commodore számítógépekhez. Követelmény: szakirányú végzettség és 3 év gyakorlat. Felvesz továbbá egri telephellyel raktárost és szervizesmosót. KAEV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Felvesz betanított munkára sorjázó lakatost; maróst, targoncavezetőt; betanított gépmunkást. Felvételre keres továbbá tmk-technikusi munkában és fejlesztésben jártas, gyakorlattal rendelkező munkavállalót. Gyermekváros: Eger, Új élet u. 1. Felvételre keres szakképzett ápolónőt. Jelentkezni lehet fenti címen az igazgatóságon. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Eger Város Tanácsa V. B. Terv- és Munkaügyi Osztálya: Eger, Dobó tér 2. FŐELŐADÓT keres felvételre. Az állás betöltéséhez felsőfokú épületgépész vagy mélyépítő végzettség szükséges. Pályázni lehet 1987. november 10-ig szóban vagy írásban a Terv- és Munkaügyi Osztály vezetőjénél. Szolnoki Mezőgép Egri Gyára: Eger, Lenin út 261. Jó kereseti lehetőséggel felvételre keres lakatos, esztergályos, hegesztő és minősített hegesztő szakmunkásokat. Az irodánál (Eger, Dobó tér 2.) minden hétfőn 16—18 óráig díjmentes pályakorrekciós tanácsadás; minden szerdán 16—18 óráig díjmentes munkajogi tanácsadás vehető igénybe. Videós álláshirdetésünk munkanapokon 9—13 óráig tekinthető meg az iroda Dobó térre néző ablakában. Humán-szolgáltatásunkra igénybejelentés munkanapokon 8—12 óráig személyesen történhet. Igényelni lehet korrepetálást, beteggondozást, gyermekfelügyeletet, ház körüli munka végzését stb.
