Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 251. szám ARA: 1987. október 24., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Időpénz A szóösszetétel csak el ső hallásra tűnik meglepőnek, hiszen a közismert mondást — az idő — pénz — tömörítettük egy kifejezőbb erejű nyelvtani kapcsolatba. Mindenekelőtt azért, hogy érzékeltessük: e kincsünkkel is illene okosabban, előrelátóbban, gazdaságosabban bánnunk. Most sajnos — legalábbis az esetek többségében — nem ez történik: pazaroljuk, tékozoljuk, azzal áltatva magunkat, hogy mii Hornosok vagyunk, holott fillérjeinket szórjuk a semmibe. Ezt tesszük, amikor bi- zottságosdit játszunk, amikor maratoni üléseken kó- kadozunk. Szenvedünk a múltbeli kóros örökségtől, riadozunk ha egy-egy kollégánk feláll, s hosszasan közli, hogy egyetért a beszámolóval. Sorjáznak a semmitmondó tiszteletkörök, a fecsegés stílusjegyeivel megspékelt, üresen kongó mondatok. Arra senki sem ügyel, hogy vitának meghirdetett rendez- , vényeinken az egyik fél sem törődik a másik érveivel, s így aztán szükségszerűen nem is születik j semmiféle előbbrevivő konszenzus, távolabbi eredményt sejtető harmónia. Megdöbbenünk, ha valaki zsebébe nyúl, s előveszi azt a vaskos papírkö- teget. amely a számára mások által megírt megjegyzéseket tartalmazza, s rögvest rájövünk, hogy a tartalmi érték egyenlő a félreérthetetlen nullával. Dühöngünk emiatt, ám amikor nekünk rúgják* a labdát, mi is ugyanebben a szerepkörben tetszelgünk, s gátlástalanul elkövetjük azt a hibaözönt, amelyet a többieknél joggal kifogásolunk. Ilyenkor leblokkol az önértékelés, csődöt mond a személyiségismeret, az önkritikái hangolt- ság. Veszedelmesen burjánzik ez a járvány. Természetesen nem jövünk rá, hogy valamennyiünknek az egyértelmű medicinát kellene keresnünk, ugyanis a veszteség társadalmi szinten egyre növekszik, a lo- csogásdömpingben ugyanis épp a legfontosabb, a lényeg sikkad el, vagyis tisztázatlanul maradnak a megoldásra váró kérdések, háttérbe szorulnak azok a problémák, amelyeken könnyen úrrá lehetnénk, ha tisztelnénk egymást, beosztanánk rendelkezésre álló perceinket, mérlegelnénk ,az életképes javaslatokat, s a logika szabályait, s ezekhez alkalmazkodva disputáznánk. Méghozzá a továbbhaladás, a kibontakozás igényétől sarkallva, időpénzünkkel jó takarékosként sáfárkodva, holnapjaink fundamentumát megalapozva, meggyőződve arról, hogy másféle kiút, mellékösvény nem létezik. Sehol, semmikor senkinek ... Pécsi István Élelmiszer-gazdaságunk 1988-ban Országos aktíva a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen Élelmiszer-gazdaságunk 1987.es várható eredményeiről, a jövő év reladatairól, ennek feltételrendszerérői tartottak országos aktívaértekezletet pénteken délelőtt Budapesten, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. Ezen részt vettek a megyei pártbizottságok, a tanácsok, a termelési rendszerek, az oktatási intézmények, a területi szövetségek és a szakmai szakszervezetek vezetői. Az elnökségben foglalt helyet Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, valamint Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Megyénk képviseletében ott volt dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese és Sramkó László, a Teszöv titkára. Váncsa Jenő mezőgazda - sági és élelmezésügyi miniszter bevezető előadásában arról beszélt, hogy az idén nem éri el a kívánt dinamikát a mezőgazdasági termelés. Mindez elsősorban a gabona-, a szőlő- és a bortermelést érinti a kedvezőtlen időjárás miatt. Az állat- tenyésztés, az élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság ugyanakkor teljesíti idei tervét. A továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány és az ágazat 1988—1990. közötti időszakra szóló munkaprogramjával összhangban az élelmiszer-gazdaság fő feladata jövőre is a lakosság kiegyensúlyozott, jó színvonalú ellátása. Minőségi program ez — hangsúlyozta. Továbbra is stratégiai jelentőségű a rubelelszámolású kivitel teljesítése, valamint az agrárgazdaság nem rubelelszámolású exportjának növelése. Ezért a piaci követelményekhez való jobb alkalmazkodás végett biztosítani kívánják az agrártermelés stabilitását, növelve annak rugalmasságát, alkalmazkodóképességét. A miniszter rámutatott, hogy 1988-ban a mezőgazdaságnak 5—5,5 százalékkal kell növelni a termelését. Az erdő- és fagazdaságban fokozni kívánják a termelést és az erdőfelújítást. Az élelmiszeripari szakágazatok termelése átlagosan egy százalékkal növekedhet. A gabona szerepe változatlanul meghatározó marad a növénytermelésben. El kell érni, ihogy jövőre legalább 15,6 millió tonnát termeljenek a gazdaságok. A cukorrépa- termelésben és -feldolgozásban fő cél a ihazai szükséglet biztonságos megtermelése. Kiemelt feladat a fehérjetakarmány-növények mint a borsó, a szója, a csillagfürt vetésterületének növelése. Zöldségfélékből 2 millió tonnás terméssel számol a terv. Szükség van a nagyüzemek és a kistermelők közötti ésszerű munka- megosztás továbbfejlesztésére. A szőlő- és borágazatban a fagykár okozta területcsökkenés, valamint a késleltetett termőre fordulás miatt 1988-ban 4 millió hektoliter bor előállításával lehet számolni. Az állattenyésztésben a minőség javítása mellett a költségek csökkentése a fő cél. Az ipari szolgáltató tevékenységben különösen az élelmiszeripar köre bővül. A kistermelés fejlesztéséhez szükséges feltételek a jövőben is adottak. Váncsa Jenő utalt az agrár-külkereskedelem jövő évi feladataira is. Hangoztatta, hogy a konvertibilis forgalomban a devizabevételek növelésével párhuzamosan az import több mint 9 százalékos csökkenésével számol a terv. Mindez együttesen az élelmiszer-gazdaság áruforgalmi egyenlegének közel 90 .millió dolláros javulását eredményezheti. Ahol lehet, növelni kell a viszonylag gazdaságosan értékesíthető nyerstermékek: a gabona, a vágójuh, a vágómarha, illetve a magas fel- dolgozottságú, gazdaságosabb élelmiszertermékek körét. A továbbiakban foglalkozott az 1988. évi közgazdasági szabályozókkal, az ár, a támogatás, az adórendszer, a munkaerő-gazdálkodás kérdéseivel. A támogatások elősegítik az állattenyésztés beruházásait. a kiemelt célok közül az ültetvénytelepítést, a meliorációt, a gépesítést, és az öntözést. A jövő évben bevezetésre kerülő árrendszer jobban ösztönzi a minőséget és rugalmasabban segíti a termelést. A köz- gazdasági feltételrendszer összességében jól szolgálja a kormány stabilizációs programját szolgáló jövő évi ágazati célkitűzések megvalósítását. A miniszter előadása után Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszélt a készülő 1988. évi népgazdasági tervről, amely szorosan kapcsolódik, a kormány társadalmi-gazdasági kibontakozási programjához. Elismeréssel méltatta a MÉM vezetésének azt a törekvését. hogy időben meghirdette a jövő évi feladatokat és a várható szabályozó rendszert. Hangsúlyozta, hogy a következő esztendőben az élelmiszer-gazdaságban is. úgy, mint a népgazdaság más területein érzékelhető elmozdulást kell elérni. Ebben pedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe a következő években is meghatározó és stratégiai fontosságú marad. Szükség van azonban a szerkezetváltásra, főleg a veszteséges tevékenységek megszüntetésére. Az országos aktivaértekez- let dr. Villányi Miklósnak, a MÉM államtitkárának zárszavával ért véget. Mentusz Károly Befejeződtek a szovjet-amerikai tárgyalások A Moszkvában tárgyaló George Shultz, amerikai külügyminisztert pénteken fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára (Népújság-telefotó — AP — MTI — KSI Üjabb fegyverzetkorlátozási és bizalomerősítő javaslatokat terjesztett elő Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában. a George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott, csaknem ötórás tárgyaláson. A megbeszélésen a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései szerepeltek napirenden, s ezzel összefüggésben áttekintették Eduard Sevard. nadze és George Shultz előző napi tárgyalásainak eredményeit. A tárgyalópartnereket üdvözölve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a két ország kormányainak képviselői közötti rendszeres kontaktusok és tárgyalások jelentőségét, s rámutatott: a politikai kapcsolatok egyre dinamiku- sabbakká válnak. Minden korábbihoz képest erőteljesen felgyorsult a tárgyalási folyamat. S ha az egész utat áttekintjük — Genftől, Reykjavíkon keresztül, egészen a mai napig —, azt lehet megállapítani, hogy nem keveset sikerült tenni. Mindkét fél részéről külön kiemelték Reykjavik jelentőségét, amely igazi áttörést, a szovjet—amerikai párbeszéd fejlődése felszálló ágának kezdetét jelentette, s lehetővé tette, hogy a jelenlegi szinten kerüljenek megvitatásra a kérdések. Ki_ (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly Lengyelországba látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására október 27. és 28-án hivatalos, baráti látogatást tesz Lengyelországban.-Véget ért a KGST-tagországok kamarai elnökeinek értekezlete* A KGST-országok kereskedelmi kamaráinak elnökei október 20—23. között Budapesten tartották 27. értekezletüket. A tanácskozáson részt veitek a KGST- tagországok kereskedelmi kamaráinak küldöttségei, s ott volt a KGST-titkárság képviselője. Az ülésen képviseltette magát Jugoszlávia gazdasági kamarája. Az értekezleten megvitatták a kamaráknak a tv dományos-műszaki fejlődés gyorsításában, a KGST-tagországok közötti külgazdasági kapcsolatok formáinak további fejlesztésében adódó legfontosabb feladatait. Megvitatták a közös vállalatok alapításával és a KGST-tagországok kereskedelmi kamarái közötti információs tevékenység tökéletesítésével kapcsolatos kérdéseket. A delegációk megállapították: a kamarák tevékenységében még mindig jelentős tartalékok rejlenek. Éppen ezért az elnöki értekezlet — a KGST- tagországokbeli kamarák sokoldalú együttműködése szervének — munkáját tovább kell korszerűsíteni —, figyelembe véve a KG6T 43. (rendkívüli) ülésszaka határozatait. A tanácskozás munkájának összegzéséül a résztvevők . jegyzőkönyvet írtak alá. A delegációk vezetőit fogadta Berecz Frigyes, a Mi nisztertanács elnökhelyettese. A résztvevők találkoztak Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel. Az őszi Népkert Eger gyöngyszeme, gyermekeink kedvenc játszótere, egészséges séták színhelye, egy darabka természet a város szívében, ez a Népkert. Az év négy szakában nyújt látványt, felüdülést e kis „sziget”, s néha-néha még ritka látványosságot is nyújt, mint például most, néhány újra virágzó gesztenyefát is. (Fotó: Perl Márton)
