Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-21 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 248. szám ARA: 1987. október 21., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Alkotó emberek Hazánk története során mindig nevezetes volt arról, hogy hírneves embereket adott a világnak. Számos feltaláló nevét és munkásságát emlegetik ma is szívesen a nemzetközi konferenciákon itthon, de másutt is. Gondoljunk csak Ganz Ábrahámra, Jedlik Ányosra, Neumann Jánosra, Szent-Györgyi Albertre, Szilárd Leóra, hogy csak néhányat említsünk. Tesz- szük ezt azért, mert nem csupán a múltban voltak, j hanem a jelenben is van- j nak nagyszerű emberek, akik nap mint nap vállalkoznak, és újdonságokkal jelennek mag az országot [ gyarapítva. Nem véletlenül beszé- ! lünk erről, hiszen olyan időszakban élünk és dől- ! gozunk, amikor a nemzetnek különösen nagy szüksége van az alkotó, az újat létrehozó műszaki, közgazdász- és agrárértelmiségre. Valamennyiünk közös ügye, hogy közreműködjünk a kormány társadalmi-gazdasági kibontakozási programjának megvalósításában. Ezért csak az elismerés hangján szólhatunk a minap Egerben megrendezett II. Heves megyei újítási kiállításról és börzéről, amely keresztmetsze- i tét adott arról, milyen alkotómunkát végeznek az üzemekben, a vállalatoknál, a szövetkezetekben. So. kan meggyőződhettek azokról az erőfeszítésekről, amelyeket például a Fi- nomszerelvénygyárban, a Gagarin Hőerőműben, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál, a Vilati Egri Gyárában, a Sütő- és Édesipari Vállalatnál, a Gyöngyszöv Áfésznál, a Tanácsi Építőipari Válla' latnál — és még sorolhatnánk a résztvevők körét — tesznek az újdonságokért. A jó szándék, az elkötelezettség tükröződött ebből a kiállításból, hogy miként segítik a szellemi tartalékok széles körű feltárását. a műszaki-technikai fejlesztést és ezen keresztül a vállalati-intézményi célkitűzések eredményesebb megvalósítását. Érdemes idézni Iványi Istvánnak, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettesének az említett kiállításon elhangzott megnyitó szavaiból: 1986-ban több mint öt és fél ezer szabadalmi bejelentés ér. kezeit. Ez volt az eddigi legtöbb a magyar gazdaságtörténetben. És még egy szám, tavaly az újítások és a találmányok értéke a nemzeti jövedelem két százalékát tette ki. Vannak tehát még tartalékok, a szellem tartalékai, amelyek távlatokban is elősegíthetik előrehaladásunkat. Ennek érdekében hozták létre a kormány támogatásával az Országos Újítási Adatbankot, hogy ezzel is előmozdítsák a termelőüzemek, a vállalatok megújulási tevékenységét. A műszaki, a közgazdász-, az agrárértelmiség támogatása nélkül nem valósulhat meg a társadalmigazdasági kibontakozás nemzeti programja. Éppen ezért a sokat hangoztatott érdekeltségüket az újban, az újért mihamarabb meg kell teremteni. Mentusz Károly GYÖKERES VÁLTOZÁSOK SZÜKSÉGESEK Hz egészségmegőrzés megyei programja Valamikor még természetesebben rámondták mindenre eleink: „Nem baj, csak egészség legyen!”. Ma már mintha kevésbé lenne ez egyértelmű, a felmérések azt igazolják, hogy fontosabbak az anyagi értékek még a testi-lelki épségnél is. Hogy ez a fajta szem. léletváltás milyen eredményekkel járt, arról a statisztikák és egyéni tapasztalataik egyaránt árulkodnak. A megbetegedési és halálozási mutatók az 1970-es évek óta jelentősen romlottak. Ezért született kormányzati szinten egészségmegőrzési program, amelynek nyomán megyénkben is megalapozták a cselekvési elképzeléseket. Azért kerestük fel dr. Kovács Sándornét, a megyei tanács elnökhelyettesét, hogy érdeklődjünk ezekről. Mint elmondta, megyénkben még több szempontból rosszabb a helyzet, mint az országban máshol: az időskorúak magas aránya csak részben oka ennek. A legaggasztóbb a munkaképes korosztályok egészségi állapota. Már harmincéves kortól kezdve jelentős a halálozási arány növekedése. A jelenség a férfiak körében számottevőbb, de a nőknél is megtalálható. Az okok: a keringési rendszer problémái, a daganatok, a balesetek, a légző- és emésztőszervi elváltozások, ezeken belül is az alkohol hatásaként kialakult kórok. Mindez annak ellenére történt, hogy jelentős fejlesztésekre került sor. sok intézményt felújítottak, jobb a műszerezettség, több az orvos, szervezeti intézkedések segítik a gyógyítást. Mindez Amikor már csak a műtét segít... nem tudta megállítani a folyamatot, s emögött a káros szokások húzódnak meg. Már konkrét vizsgálatok igazolják például a dohányzás és az alkoholizmus következményeit. Természetesen nagyon sok összetevője van ennek. A túlfeszítettség, a mozgáshiány, a nem megfelelő étkezés, a társadalmi mobilitás, de végül is összességében az életmód tor' zulásai vezetnek a tarthatatlan helyzethez. Mindenképpen gyökeres változásokra volna szükség. Fel kell ismernie mindenkinek: az egészség érték, ami semmi mással nem pótolható. Tudatosan szükséges élni. hogy megelőzzük a jóvátehetetlen bajt. Ezért kell a hangsúlyt a megelőzésre helyezni. hogy ismerjük meg és szorítsuk vissza az úgynevezett kockázati tényezőket: például az alkohol, a dohányzás, a stressz hatásait. Ez feltételez egy egészség- ügyi kulturáltságot, mindenkinek legalább minimális ismeretekkel kell rendelkeznie ilyen téren. A másik oldalról minél általánosabbá szükséges tenni a szűrést, a gondozást és a gyógyultak rehabilitációját. Rendkívül fontos ebben az egyén, illetve a család szerepe. A szokások végül is Fontos szerepet kap megyénkben az egészségmegőrzési programban az iskolafogászat (Fotó: Szántó György) megváltoztathatóak. Lényeges kérdés, hogy az egyes nemzedékek mit örökítenek tovább. Ugyanígy központi probléma a meghatározó, példaadó személyiségek magatartása. Remélhetően több kisebb közösség is megtalálja a lehetőségét, hogy ötletekkel. kezdeményezésekkel szolgálja a közös ügyet. Ezeket a tippeket föl kell karolni és támogatni. De nyilvánvalóan az állami és társadalmi szervek is tevékenykednek a változásért. Elkészült a megyei egészségmegőrzési program tervezete. Ezt a megyei tanács a további munka alapjául elfogadta, ugyanakkor felkérte a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy javaslataikkal gazdagítsák az elképzeléseket. Ebben vázolják a tennivalókat: a káros szenvedélyek elleni harcot, az egészséges táplálkozás érdekében tett lépéseket, aláhúzzák a testmozgás szükségességét, a türelem, a megértés és a megbecsülés fontosságát a családban és a munkahelyen egyaránt. Nem lényegtelen szempont környezetünk ápolása és tisztán tartása sem. Sokszor felmerült, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben rendelkezésre áll- nak-e megfelelő erőforrások az elképzelések megvalósítására. Hosszabb távon mindenképpen meg kell teremteni a feltételeket, de már sok olyan dolog van, ami nem anyagi természetű probléma. Ezután a megyei tanács egyes területenként vizsgálja meg a helyzetet. Körzeti orvosok, védőnők. kórházi és rendelőintézeti szakemberek véleményét kéri ki, hogy meghatározza a konkrét feladatokat. Bizonyos lépések, kezdeményezések már történtek: a megyei Köjál egészségnevelési osztálya életmódklubokat szervez, melyekben fogyást, .vagy éppen a dohányzásról való leszokást tűzték ki célul. Több község csatlakozott a cigarettázás elleni mozgalomhoz. összességében tehát mindenképpen lényegesen javítani kell megyénk lakóinak egészségi állapotát, de ez hosszú folyamat. De várni már nem lehet, nem engedhetjük meg a halogatást. y Németh Károly fogadta az SZNSZ képviselőit Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke kedden találkozott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagjaival, s fogadást adott tiszteletükre a Parlament Munkácsy-termében. A szívélyes légkörű talákozón jelen volt Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Kamarai elnökök tanácskozása Budapesten A Budapest Kongresszu' sí Központban kedden megkezdte munkáját a KGST- tagországok és Jugoszlávia belkereskedelmi kamaráinak 27. elnöki értekezlete. A háromnapos tanácskozáson megvitatják, hogy a kereskedelmi kamarák miként segíthetik elő a szocialista országok műszaki-tudományos fejlődésének gyorsítását, a külkereskedelmi kapcsolatok szélesítését. A keddi ülésen — melyet Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke vezetett — elhangzott: a KGST múlt héten befejeződött 43. (rendkívüli) ülésszaka óta ez az első olyan fórum, amelyen meghatározhatják az ott hozott határozatok végrehajtásának kamarai teendőit. Hangsúlyozták: a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés tartalmi és formai elemeit egyaránt korszerűsíteni kell ahhoz, hogy felgyorsulhasson a tagországok gazdasági növekedése. A technikai- technológiai megújulásban, a kereskedelmi kapcsolatok korszerűsítésében rendkívül nagy jelentősége van a közvetlen vállalati kapcsolatoknak. Ezek szervezése a tagországok kamaráinak is fontos feladata. A kamarai szakembereknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk arra is, hogy segítsék a szocialista, illetve a szocialista-tőkés vegyes vállalatok alapításához szükséges feltételek megteremtését. A tanácskozáson hangsúlyozták: igen hasznosak a műszaki-gazdasági napok rendezvényei, ám az információcsere fejlesztése érdekében szükség van szakmai- ágazati tapasztalatcserékre is. MÜSZAKI-KÖZGAZDASÁGI HETEK ’87 Bérpolitikánk 1988-ban Dr. Halmos Csaba államtitkár tájékoztatója Egerben Dr. Halmos Csaba államtitkár (képünk jobb oldalán) tájékoztatóját tartja a gazdasági vezetőknek (Fotó: Perl Márton) Bérpolitikánkról, a munkaügyi kormányzat gondolkozásáról, az elképzelésekről rendeztek gazdasági vezetők részvételével találkozót kedden délután Egerben, a Technika Házában. A műszaki-közgazdasági hetek kiemelt rendezvényén részt vett Kürtösi Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője is. Dr. Domán Lászlónak, a MTESZ megyei titkárának megnyitó szavai után dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tartott tájékoztatót. Felidézte az Országgyűlés szeptemberi ülését, amely elfogadta és törvénybe iktatta a kormány társadalmigazdasági kibontakozási programját. Emlékeztetett a jövő évben életbe lépő adóreformra és az árrendszer változásaira. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a munkaügyi kormányzat javaslatára 1988-ban várhatóan kidolgozzák és nyilvános vitára bocsátják a bérreformtervezetet is. Ennek a kialakítása viszont széles körű feladatot igényel, különböző testületek bevonásával. Hangoztatta. hogy a bérreformra szükség van, hiszen a stabilizációs program igen fontos láncszeme, és a reformfolyamat kibontakoztatásának elválaszthatatlan része. A továbbiakban az 1988. évi bérpolitikai elképzelésekről beszélt. Rámutatott, hogy január elsejétől a központi bértömegszabályozást vezetik be. Jövőre a nettó keresettömeg 3 százalékkal emelkedhet. Ez a szabályozás ösztönző lehet bizonyos vállalati körökben, és kitörési pontot jelenthet. Ugyanakkor a kereskedelemben és a szolgáltatásokban átlagbérszabályozást valósítanak meg. Arról is szólt, hogy 1988- ban, az átmeneti időszakban meghirdetik az úgynevezett bérklubtagság lehetőségét a vállalatok körében. Erre elsősorban a dinamikusan fejlődő termelőegységek pályázhatnak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnál Ennek feltételeit közzéteszik, amely elősegítheti, hogy felmérjék azoknak a cégeknek a körét, amelyek képesek gyorsan reagálni, alkalmazkodni az új helyzethez. Ez természetesen nem kevés kockázatot jelent, de ugyanakkor előnyökkel is jár, hiszen elősegítheti az előírt feltételeknek megfelelő vállalatoknak a bér- gazdálkodás jelenlegi kötöttségeinek, fékeinek oldását. A tájékoztató után érdeklődéssel kísért vitára került ser. A feltett kérdésekre az államtitkár adott választ.
