Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. október 15., csütörtök Kisebb fürdőszobákban a fürdőkád az alapterület egy- harmad-, negyedrészét is elfoglalhatja. A felette le­vő hely nehezen hasznosít­ható, mert fürdéskor a fal­ra szerelt polc, szárító vagy a mennyezetre erősített fre- goli zavaró lehet. Egy fal­hoz hajtható ruhaszárító keret (amilyen rajzunk alap­ján elkészíthető) a legki­sebb fürdőszobában is elfér. Jól használhatjuk a fürdő­lepedők, törülközők, vagy a kimosott függöny, takaró, pulóver és egyéb, nem cent­rifugálható ruhanemű szá­rítására. A szárítókeret behajtva a falhoz simul (de így is hasz­nálható szárításra). Ha lá­bait a kád peremére illeszt­jük, a kb. 30 fokos szögben álló keretre feszített, hat­méternyi zsinegen sok ruha glfér. A négyszög keresztmetszetű keretoldalak (A) egy-egy csuklóspánttal kapcsolódnak a kád pereme felett a fal­hoz. A csőből készült kitá­masztók (C) a .keret felső összekötőjén (D) fordulhat­nak el. A keretet az olda­lakkal azonos anyagból ki­alakított merevítők (B) te­szik teherbíróvá és kellően szilárddá. A ruhaszárító készítésé­hez 5 m, 20X20 mm ke­resztmetszetű, négyszögszel­vényű acélcső, 4 m-nyi 20 mm átmérőjű és 2 db, 6—6 cm hosszú. 25 mm átmérő­jű cső, valamint egy 30—20 mm-es nagyságú, 4 mm vas­tag laposacél és 2 db csuk­lóspánt szükséges. Ezenkívül vegyünk még 8 m-nyi, mű­anyag bevonatú ruhaszárító kötelet (zsinórt) és egy egy­szerű kivitelű tolóreteszt, Lassan elérkezik a gyü­mölcsfák, szőlő, díszfák és egyéb cserjék ültetésének időszaka. Hozzá kell tehát látni az ültetés előkészíté­séhez, az őszi talaj munkák elvégzéséhez. Ezek közül legfontosabb a talajforgatás és trágyázás, aminek a cél­ja a talaj termékenységé­nek megőrzése és fokozása. A szaporítóanyag vásárlása­kor ügyelniük kell. hogy csak az egészséges gyökér- zetű. sérüléstől és károsító­tói mentes oltványokat ve­gyenek meg. A fokozott figyelmet a baktériumos gyökérgolyva néven ismert veszélyes be­tegség indokolja, melynek — tüneteit a gyökér nyaki részén, a fő- és mellékere­ken, a daganatok képződé­séről ismerhetnek meg. Gon­dosan történjen a csemeték szállítása is, nagyon fontos Idősebb emberektől lehet hallani: bezzeg a mi időnk­ben nem voltak olyan érzé­kenyek az emberek! Akkor még nem volt front! Vajon igaz ez? Manapság divat a front, és gyakoribb az azzal járó panaszok előfordulása? Megnyugodhatunk: régeb­ben is voltak frontátvonulá- sokikal kapcsolatos rosszul- létek, betegségek, csak ép­pen nem tudtak erről olyan sokan. Ezt a több mint két évezreddel ezelőtt élt kiváló görög orvos, Hippokratesz is bizonyítja. Leírta, hogy a járványos fültőmirigy-gyul- ladás, vagy - ahogyan mi is­merjük, a mumpsz jelentke­zése összefügg az időjárás­sal. Az orvosok kutatásai alap­ján ma már tisztában va­amely a falhoz hajtott ke­ret rögzítéséhez szükséges. A munkához fémfűrészt, fú­rót és reszelőt (vagy sarok­csiszoló gépet) használha­tunk. A hegesztéseket az alkatrészek leszabása, il­lesztése után szakemberrel végeztessük el. Először az 1,2 m hosszú keretoldalakat daraboljuk le, majd az egyméteres mere­vítőket. Ezután pedig a ki­támasztó lábakat fűrészel­jük le a 20 mm átmérőjű acélcsőből. (A lábak hosz- sza 1280 mm.) A keretet fe­lül összekötő cső 1040 mm hosszú legyen. Fémfűrész- szel vágjuk ki a 4 mm vas­tag lemezből a 2 db 120X 20 mm-es lapot, amelyeket majd a kád peremére illesz­kedő alakra kell hajlítani. Ugvancsak a lágyacél lemez­ből készül a 25 mm külső és 20 mm belső átmérőjű csodarab „csapágyakat” az összekötő rúdhoz kapcsoló két lemezfül is. Méretük 40X20 mm-es. Az összeszerelés első műveleteként hegesszük az! említett cső anyagú csapágyakhoz a támasztólá­bakat. Ehhez használjuk fel a ledarabolt lemezfüleket. a gyökérzet védelme, célsze­rű a csemetéket műanyag zsákba helyezni, és óvni kell a vesszőket is a kiszá­radástól és hidegtől. Ültetéskor a gyökérzetet kíméletesen metsszék vissza, és. mártsák be agyagpépbe, melybe kevés Diazinon 5G vagy Galition 5G szert is te­gyenek, a talajban élő kár­tevők elpusztítására. Az ültetésnél kerüljék a túl sűrű tőállományt, bizto­sítsák az optimális tenyész- területet. Ellenkező esetben kedvező körülményeket te­remtenek a károsító szer­vezeteknek. megnehezítik az ápolási munkákat és csök­kentik a későbbi növényvé­delmi kezelések hatékonysá­gát. A gondosan végzett tele­pítési munkák mellett, ne feledkezzenek meg a tör­zsek védelméről sem. A nyu­gyunk azzal, hogy az idő­változásokra főleg az idege­sebb emberek és bizonyos betegségekben szenvedők reagálnak érzékenyen. De honnan tudhatjuk meg, hogy milyen lesz az idő? Igazat mondanak-e a meteorológusok? Van egy érdekes népi meg­figyelés, amelyet kevesen ismernek. A kakasok állító­lag közük az időjárást. Ha a kakasok zuhogó esőben ku­korékolnak, akkor biztosan hamar vége lesz a zuhatag- nak. Miből sejtik ezt? A szakemberek szerint, ami­kor az esőfelhők kezdenek felszakadozni, az egyre job­ban látható fényt a kakasok szeme hamarabb érzékeli. Feltehetőleg ez az oka a ko­Ezután álíítsuk össze a ke­retet. Hegesszük az oldalak­hoz az összekötőket és a merevítőket, valamint a keretoldalak alsó végére a két csuklóspántot A D jelű cső közepére hegesszük rá a tolóretesz egyik felét. Végül a kádperemre illő lemezda­rabokat hegesszük a támasz­tólábak két végére. Az összes hegesztési var­ratot reszeljük vagy csiszol­juk le. Jelöljük meg és fúr­juk ki a keretoldalakon a zsinegek furatait (egyenle­tesen elosztva az oldalak mentén 6—8 db-ot). Ezután rozsdagátló alapo­zóval. majd tetszés szerinti színű zománcfestékkel fes­sük be az egész keretet. Ha a festék megszáradt, két-két, tiplikbe hajtott facsavarral szereljük a keretet a csuklós­pántoknál fogva a falhoz. Kenjünk kevés zsírt vagy olajat a esőcsapágyakba. A kádra támaszkodó lemeztal­pakba belülről ragasszunk gumilapot vagy szlvacsda- rabot. Végül szereljük a fal­ra a tolóretesz másik felét, amellyel használaton kívül a behajtcitt keretet rögzít­hetjük. S. B. lak és pockok távoltartásá­ra náddal, dróthálóval vagy műanyag szalaggal burkol­ják be a fák törzsét. A veteményes és virágos kertekben is akad még né­hány fontos tennivaló. Né­hány zöldségnövény, mint a paprika, paradicsom, ubor­ka, káposztaféle különösen igényes a trágyázásra, míg a saláta, a hagyma és gyö­kérzöldségeknek ez káros lehet. A kert hasznosításánál, a szervestrágyázás elvégzé­sénél ezt figyelembe kell vennünk. A hagymás, gumós virá­gaink közül a dália gumóit és a kardvirág hagymagu­móit a hideg beállta előtt szedjék fel és helyezzék fagymentes helyre. A dália­töveket nedves homokban, a kardvirág száraz, meg­tisztított hagymagumóit pa­pírzacskóban tárolják. ra hajnali kukorékolásnak is. Ha meleg front tör ránk, ingerlékenyebbek vagyunk, élénkülnek reflexeink, sza­porább lesz a pulzusunk. Nö­vekszik a vérnyomás. Ennek veszélyes következménye le­het az agyvérzés. Gyorsul az anyagcserénk, romlik a pajzsmirigy-túlműködésben szenvedők közérzete. Általá­ban csökken a szervezet el­lenállóképessége, így köny- nyebben betegedünk meg. Az alacsony vérnyomásúak viszont jobban érzik magu­kat. Olyanok, akik máskor három dupla feketekávét is kellemes érzéssel isznak meg, most egytől is szívdo­bogást kaphatnak. A légtömegcsere másik gyakori típusa a hideg front. A szép otthon A Corvina Kiadó igényes és hiánypótló vállalkozásba kez­dett, amikor egy lakáskul­túrával foglalkozó sorozatot indított útnak a fenti meg­jelöléssel. Életre hívói írják róla: sorozatunkkal az a célunk, hogy bemutassuk: az idehaza kapható. vagy mondjuk talán így. minden magyar állampolgár számá­ra elérhető holmikkal is la­kályos környezetet varázsol­hatunk magunk köré.” Igé­nyességre, a szépség és har­mónia felismerésére csak ki­finomult eszközökkel lehet az embert nevelni; jelen esetben ezzel a magas mű­vészi fokon elkészített, esz­tétikus „tankönyvvel”. A sorozat első kötete a Skandináv szellemben cí­met viseli. Szerzőjét, Tordai Alizt egy skandináviai kör­utazás ihlette könyve meg­írására. Útja során azt pró­bálta tetten érni az ottani emberek életmódjában és otthonteremtő szokásaiban, ami a finn—magyar rokon­ságból, hajdani azonossá­gukból imáig fennmaradt. A könyv lapjain azonban nem­csak az északi példák sor­jáznak, de bemutatja a szer­ző felfedezettjeit, a skandi­náv szellemben épült ma­gyar házakat, s a bennük fellelhető skandináv szelle­mű tárgyi világot is. Végre egy értelmes divat! El kell tanulnunk északi rokona­ink realitásérzékét és ha­gyományaikhoz való hűsé­gét. mert e két dologban foglalható össze legjobban a Skandináv szellemiség. Az építészeti egyszerűség időt álló, míg a dekoratív sem- mitmondás időleges divat. A szerző és a fotós, Tas- nádi László jóvoltából mi, gyönyörködve olvasók is megtapasztalhatjuk, meny­nyire nem törvényszerű, hogy az ipari sorozatgyár­tás során a tárgyak elve­szítsék eredeti, jó tulajdon­ságaikat. A másik ilyen fel­ismerés, hogy a lakás nem gép, sokkal inkább élő szer­vezet. növekedő, lélegző va­lami. lakóitól függően fo­lyamatosan változik. Ehhez viszont ismernünk kell a közérzetünket is befolyáso­ló anyagokat és színeket, valamint a lakás egyes he­lyiségeinek egymástól elté­rő funkcióit. Aki e szép kivitelű köny­vet nem csupán nézegeti, de végig is olvassa, rájön, hogy a „szellemiség nem pénz kér­dése”. A sorozat további kö­tetei a lakás romantikájával, a falusias berendezkedéssel, a hagyományápolással, a fo­nott, fehér és tarka bútorok­kal, valamint a hűvös cél­szerűséggel foglalkoznak majd. Ilosvai Ferenc Éppen ellenkező hatást vált ki. Érkezésekor gyakoribbá válnak a görcsös fájdal­mak, erről az epe- és vese­betegek tanúskodhatnak. Lassul a vérkeringés, csök­ken a vérnyomás. Az egészséges, edzett em­ber tulajdonképpen nem is veszi észre a frontváltozáso­kat, ám ez nem jelenti azt, hogy a közérzete, hangulata ne változna. Más a helyzet azokkal, akik vagy veleszületett al­kati, vagy szerzett tulaj­donságok révén érzékenyeb­bek. Ilyenek a mozgásszervi, az asztmás és a migrénre hajlamos betegek. Ezek kö­zött sok az idős ember, ök nemcsak a frontátvonulást érzik meg, hanem gyakran előre is jelzik azt. Aki tud­ja magáról, hogy az időjá­rási változásokra érzékeny, annak eleve megvan a lehe­tősége arra, hogy tudatosan védekezzék. KISKERTTULAJDONOSOKNAK Növényvédelmi előrejelzés HA A KAKAS KUKORÉKOL ... Napjaink divatja: a front? Aktuális tudnivalók Szinte naponta találko­zunk a divat különféle szak- kifejezéseivel, egy-egy ruha­darab idegen hangzású meg­nevezésével. Talán nem ér­dektelen. ha ismerjük ezek eredetét is. főleg azokét, amelyeket jóformán egész évben viselünk. a) Blézer — eredetileg angliai klubkabát, amelyet kezdetben csak férfiak hord­tak, utóbb az angol leány­iskolákba és kollégiumokba is bevonult. A 60-as évek elején váratlanul nagy di­vat lett férfiaknál, nőknél, minden korosztálynak egy­formán. b) Redingot — a XVIII. század közepén alakult ki Angliában, lovaglásra szán­ták (riding = lovaglás + coat = kabát). Hamaro­san elterjedt Franciaország­ban. a nők is átvették, de nem lovagláshoz. hanem nappali kabátnak. Dereka karcsúsított, kihajtós gal­lérja van, egy- vagy kétso­rosán gombolódik. Ma is vi­seli mindkét nem a redin­got különféle változatait. c) Trencskó — a divatkreá­torok az egyenruhát is nagy lelkesedéssel ültetik át a ci­vil öltözködésbe. így terjedt el a 20-as években a nők körében is az eredetileg lö­vészárkokban hordott kato­nai esőkabát. Jellemzője a ragián szabásvonal, a sok tűzés, felsőrészén a lebegő elő- és 'hátlap. d) Blúzon vagy zubbony; eredetileg bő, csípőig érő, vászonból készült munkaka­bát. Munkásak és katonák viselték, ma a sportos öl­tözködés jellegzetes darabja. B. K. Zöldségtárolás a pincében és a szabadban Feltétlenül érdemes a fa­gyok beállta előtt kertünk zöldségféléinek tárolásáról is gondoskodnunk, mert így ta­vaszig a friss, új zöldség megjelenéséig fogyasztha­tunk belőlük. A pincei tárolás kedvező hőmérséklete általában 4—5 C-fok. Csak ép, egészséges, kellően érett zöldségféléket raktározzunk. Előzőleg ajánlatos a he­lyiséget kitakarítani; a fa­lakat. a mennyezetet 10 li­ter víz. 2 kg frissen oltott mésztej és 1—2 százaléknyi rézgálic oldatával lekenve fertőtleníteni. A padozatot 2 százalékos formalinoldat- tal tisztítsuk meg. A gyökérzöldségek leve­leit úgy távolítsuk el, hogy szárukból 1—2 cm-es csonk maradjon. Majd két sorban egymással szemben úgy he­lyezzük el, hogy ne érje­nek egymáshoz. Ezután any- nyi homokot szórjunk rá, hogy befedje a gyökerekét. Érre tehetjük ismét az újab­bakat. A szikkadt káposzta­fejeket megtisztítva helyez­zük egymásra. A fagyok előtt leszedett, jól kifejlett pap­rikákat is néhány hétig el­tarthatjuk, ha a pincében kissé nedves homok közé tesszük. A sárgarépával egy helyen almát ne tároljunk, mert az etilénképződés a sárgarépa keseredését okoz­za. Hosszú idejű tárolásra csak teljesen érett, parásodott hé­jú, sértetlen és egészséges burgonya használható. Zsá­kokban, rekeszekben vagy ömlesztve raktározhatjuk. Fontos, hogy hagyjuk a bur­gonyát megszikkadni, majd vigyük az állandó helyre, és. tartsuk sötétben, 4—5 C- fokon, és 85—90 százalék re­latív páratartalom mellett. A gondosan kiválogatott vörös- és fokhagymát száraz, fagymentes helyen szétterít­ve tárolhatjuk. A fokhagy­mát fűzérbe kötve is rak­tározhatjuk. Aki nem rendelkezik pin­cével, az árokban vagy prizmában is tárolhat. Az árkot magas helyen készít­sük el. ahonnan a téli csa­padék majd könnyen lefoly­hat. Az árok fél méternyi széles és 30 cm mély legyen, s a kiásott földet az árok szélén döngöljük le, tetejét tiszta deszkával borítsuk le, s erre szalmát, kukoricaszá­rat rakjunk. Mindig csak fagymentes időben bontsuk ki, s egyszerre nágyobb mennyiségű — egy-egy hét­re szükséges — zöldséget szedjünk ki, majd utána rögtön gondosan takarjuk Vissza. A prizma alapja egy-más- fél méter széles legyen. A földet simára alakítsuk ki. középen egészen végig he­lyezzünk el egy léc vagy deszka szellőzőrácsot. Ez­után jellegzetes prizma alak­ban tegyük rá a zöldséget vagy a burgonyát. Végül a terményt úgy takarjuk le 15—20 cm magasan földdel, hogy a prizma gerince sza­badon maradjon. Ide azon­ban tegyünk egészséges ku­koricakévéket, nehogy a prizma beázzon. Csak akkor bontsuk ki, ha az egész mennyiséget fel akarjuk használni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents