Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-15 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI XXXVIII. évfolyam, 243. szám ARA: 1987. október 15., csütörtök 1,80 FORINT Befejeződött Kádár János kínai látogatása Rajtunk múlik Nemrégiben egyik nagy­községünk vendégeként a szerkesztőség néhány tag­ját úgynevezett Népújság­fórumra invitálták. Bár az érdeklődés nem volt túlon­túl nagy, mégis számos ér­dekességgel szolgált a ta­lálkozás. Először is az tűnt fel, hogy nem a szokvá­nyos kérdések fogalmazód­tak meg. Még mindig so­kakat foglalkoztat, hogy tulajdonképpen mi is tör­tént legutóbb, a parlament őszi ülésszakán. Vagy az, hogy milyen ember is az a Grósz Károly? De felme­rült, hogy valójában gyógy­ír lesz-e bajainkra a meg­hirdetett kormányprogram? Megvallom, az ilyenfajta érdeklődés nemcsak en­gem, hanem jelenlévő kol­légáimat is meglepte. A nyáron ugyanis, amíg csak azokról a vitákról lehetett hallani, amelyek most az Országgyűlés témáját, na­pirendi pontjait is jelen­tették, egyfajta fásultság érződött. Közel sem reagált úgy a közvélemény bizo­nyos dolgokra, mint ahogy az várható lett volna. Ügy tűnt, hogy annyi kellemet­lenség ért már bennünket az utóbbi években, amibe mindnyájan belefáradtunk. Mondogatták is, hogy újabbnál újabb elképzelé­sek, határozatok, szabály­zók jelentek meg, amelyek mind-mind azt a reményt keltették, hogy megvalósí­tásukkal kilábalhatunk je­lenlegi nem könnyű hely­zetünkből, s véget ér a nadrágszíj-húzogatós kor­szak. Csakhogy ezek meg­valósítása, végrehajtása kö­zel sem volt probléma- mentes. tökéletes. Valahol mindig hibáztunk, vala­mit mindig elszámítottunk, s így a remélt gazdasági fellendülés helyett tetéződ- tek gondjaink. Sokan pe­dig már azzal is kiegyez­tek volna, még a szakem- emberek. a képzett köz­gazdászok közül is, ha min­den marad a régiben. De sokáig úgy tűnt, hogy a lejtőn nincs megállás. Aztán jött az a bizonyos csengöszó, ami az Ország- gyűlés őszi ülésszakának kezdetét jelentette. Már akkor azt írták a lapok, arról szóltak a tudósítások, hogy a képviselők, a kor­mány tagjai érzik: nem kevés a felelősségük. Mind­ez még azzal is párosult, hogy munkájuk iránt még soha ilyen nagy érdeklő­dés, figyelem nem nyilvá­nult meg. Nagy szavak használata nélkül mond­hatjuk. hogy felfokozott várakozással tekintett az ország ez elé az ülésszak elé. S milyen jó leírni: ma­ga a kormányprogram, annak előadásmódja, is­mertetése, vitája megfelelt az elvárásoknak. Maga a kormányelnök előterjeszté­se, összefoglalója arra adott jogosítványt, hogy meg­maradhasson az a bizo­nyos felfokozott hangulat a közvéleményben. Remél­hetőleg ez hamarosan tét- . tekben is megmutatkozik, vagyis; a többi már raj­tunk múlik . .. Kis Szabó Ervin Kádár János befejezte hi­vatalos. baráti látogatását a Kínai Népköztársaságban, s szerdán a kora esti órákban különgépe a tiencsini repü­lőtérről Budapest felé in­dult. A Magyar Szocialista Mun. káspárt főtitkára a keddről szerdára virradó éjszakát Tiencsinben töltötte, s el­utazásáig a város vendége is maradt. Délelőtt a Kínai Népköztársaság iparfejlesz­tési és korszerűsítési prog­ramjának terveivel, már megvalósult eredményeivel ismerkedett: ellátogatott a tiencsini gazdasági-fejleszté­si övezetbe. A kínai kormány az ilyen gazdasági zónákra érvényes kedvezményekkel ösztönzi a külföldi működő tőke beáramlását az ország­ba. Tiencsinben harminc­négy négyzetkilométeres te­rületet jelöltek ki a létesít­mények számára. Eddig nyolcvanegy, vegyes vállala­tok alapításáról szóló szer­ződést írtak alá. A tervek szerint 1990-ig 150—200 ve­gyes vállalat kezdi el mű­ködését. A tevékenységüket szabá­lyozó rendelkezések sokat egyszerűsödtek. Tiencsinben, A különböző szervezési vállalatok az Ipari Minisz­térium irányításával évek óta rendszeresen megvizsgál­ják az iparvállalatok teljes gazdálkodását. Ezekről az úgynevezett vállalati átvilá­gításokról szerdán sajtótájé­koztatót tartottak a minisz­tériumban. Ambrózy Géza, az Ipari Minisztérium osztályvezető­je elmondta, hogy minde­nekelőtt a piachoz való al­kalmazkodást, a hatékony­ságot, a pénzügyi helyzetet vizsgálják, s mindezzel ösz- szefüggésben az üzemek szerkezetátalakítási törek­véseit. A vizsgálatoknak többféle módszerét alkalmazzák, úgy, hogy a kialakított értékelé­sek egységes elvek alapján összevethetők legyenek egy­mással. Valamennyi ipar- vállalatnál az elmúlt egy év alatt teljes körű gyors­Amint keddi lapszámunk­ban olvashatták, a HNF He­ves Megyei Bizottsága szer­vezésében magyar—szovjet barátsági napokat rendez­tek. Kedden Pavel Jenkovszki, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának munkatársa kereste fel Mészáros Al- bertnek, a HNF megyei tit­kárának társaságában Zagy­va-parti városunkat. Hat­vant. A HNF városi bizott­ságán Fehérné Lovász Mária városi titkár mutatta be szűkebb pátriáját vendégei­nek, akik a város megtekin­tése után ellátogattak az immár országos hírű Hatva­ni Galériába. Az SZKTH válaszként Kádár János ér­deklődésére elmondották, hogy a külföldi tőke része­sedésének felső határa nincs megszabva, ha eléri, vagy meghaladja a 25 százalékot, a vegyes vállalat már meg- alakultnak tekinthető. Ká­dár János két ilyen vállalat üzemépületeit is felkereste. A hongkongi érdekeltségű Miwa videokazettákat ké­szít, a japán tőkével dolgo­zó Hanaco pedig egyszeri használatú, eldobható mű­anyag orvosi eszközöket gyárt. Termékeivel mindkét cég megjelent már harmadik országbeli piacon is. Délben Li Zsuj-huan. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a városi pártbizottság tit­kára, polgármester ebédet adott az MSZMP főtitkárá­nak tiszteletére. Az ebéden jelen voltak a Kádár János kíséretében lévő magyar po­litikusok, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője, Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter, a Magyar—Kínai Tudo­mányos Kormányközi Ve­átvilágításokat tartottak; et­től kezdetben idegenkedtek a vállalatok, de most már érzik előnyeit, s nemcsak eltűrik a vizsgálódást, ha­nem mind több esetben kez­deményezik azt. A gyors­vizsgálatok alapján kiemel­kedően jól gazdálkodó és fejlődő tíz vállalatról az Ipargazdasági Intézet eset- tanulmányt készít majd. Megkezdték öt veszteséges, alaphiányos, gazdálkodási nehézségekkel küzdő vállalat alaposabb, komplex átvilá­gítását is. Ezt a munkát bel­földi és külföldi szervező- vállalatok együttesen vég­zik, A sajtótájékoztatón a mély- réható átvilágítások vállala­ti tapasztalatait is ismertet­ték. Angyal Ádám, a Ganz- Danubius Hajó- és Daru­gyár vezérigazgatója arról szólt, hogy a vizsgálat vál­lalatánál feltárta a koráb­munkatársa fórumot tartott a HNF városi bizottságán, illetve a hatvani MÁV-cso- móponton az ott dolgozók­kal, MSZiBT-tagcsoportok tagjaival találkozott és be­szélgetett. Megyénk kedves vendégei­nek programja tegnap Pé- tervásárán fejeződött be, ahol Jurij Pavlovics Moj- szejevet, a Szovjetunió Bu­dapesti Nagykövetségének munkatársát a helyi pártbi­zottságon Végh István titkár fogadta és tájékoztatta a nagyközség társadalmi, po­litikai, kulturális életéről. Délután az impozáns Keg- levich-kastélyba várták a gyes Bizottság társelnöke, az MSZMP KB tagjai és Iván László, Magyarország pe­kingi nagykövete. Ugyan­csak ott voltak a párt főtit­kárát vidéki útjára elkísérő kínai személyiségek: Tien Csi-jün, a KKP KB PB tag­ja, a KB titkára, az állam­tanács (kormány) elnökhe­lyettese, Csu Liang, a KKP KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Csu An-kang, Kína budapesti nagykövete. A program annyi időt meg­engedett, hogy a repülőtér felé menet Kádár János megtekintse Tiencsin, a har­madik legnagyobb kínai vá­ros néhány nevezetességét, mindenekelőtt történelmi ko­rokat idéző negyedét. ★ Valóságos „magyar szám­ként” jelent meg szerdán a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának lapja. A lap első oldalán hárem fény­képet közöl, amelyeken Ká­dár Jánosnak Teng Hsziao- pinggel, Kína vezető politi­kusával, a KKP Központi Tanácsadó Bizottságának el­bi pénzügyi gondok okait, s a tapasztalatokat felhasz­nálva a hajógyár részletes programot készített a hiá­nyosságok pótlására. Véle­ménye szerint ezek a vizs­gálatok csakúgy, mint a már régebben bevezetett érték­elemzések, mint szervezés- tudományi módszerek, rend­kívül hasznosan segítik a vállalatok működését. Benyo István, a Veszprémi Szén­bányák Vállalat vezérigazga­tó-helyettese arról számolt be, hogy a vizsgálatok után már az idén több felvetett problémát megoldottak. Ha­sonló, üzemrészeket átfogó átvilágításokat pedig ezen­túl maguk is készítenek, mind a négy mélyművelé­sű bányában, és a kisegítő­üzemekben. Ezek az önvizs­gálatok elsősorban a költ- ségszint-elemzésre terjednek majd ki. (MTI) nagykövetség munkatársát és kíséretét, ahol Jurij Pav­lovics elismeréssel adózott a Mezőgazdasági Szakisko­lában folyó oktató-nevelő munkáról, valamint a pé- tervásáriak élénk kulturális és szellemi érdeklődéséről. Ezt követően látogatást tet­tek a Finomszerelvénygyár helyi üzemében, ahol barát­sági nagygyűlés keretében a szovjet diplomáciai testü­let képviselője, a Szovjet Kommunista Párt külpoliti­kai célkitűzései címen tar­tott előadást az egybegyűl­teknek. A vendégek és kíséretük a késő délutáni órákban utaz­tak el Pétervásáráról. (Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztató az iparvállalatok gazdálkodásának minisztériumi vizsgálatáról HATVANBAN ÉS PÉTERVÁSÁRAN Folytatódtak a magyar—szovjet barátsági napok Állami, ágazati és vállalati szinten egyeztetik az együtt­működési terveket Véget ért a KGST rendkívüli ülésszaka A KGST 43., (rendkívüli) ülésszaka szerdán, Moszkvá­ban befejezte munkáját. A délutáni teljes ülésen a tagállamok küldöttségeinek 'vezetői, köztük Grósz fKp- roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, aláír­ták az ülésszak jegyzőköny­vét, továbbá több más do­kumentumot. Az ülésszak elnöke és a KGST titkára aláírta a KGST' és Afga­nisztán közötti együttműkö­dési szabályzó megállapo­dást megerősítő okmányt. Konvenciót írtak alá a KGST-tagországok által köl­csönösen szállított termé­kek minőségértékelési és ta­núsítási rendszerének létre­hozásáról és megvalósításá­ról. Általános egyezményt ír­tak alá a KGST-országok egyesített energetikai rend­szerei és Vietnam, Kuba, Mongólia energetikai rend­szerei fejlesztésében kiala­kítandó együttműködésről a 2000-ig tartó időszakban. Jegyzőkönyvet írtak alá az atomerőművi berendezé­sek sokoldalú gyártásszako­sításáról és kooperációjáról, valamint az 1981—1990 kö­zötti időszakiban történő kölcsönös szállításairól szó­ló, 1979-es egyezmény hatá­lyának meghosszabbításáról az 1991—2000 közötti idő­szakra. Kormányközi egyezményt írtak alá az INTEREVM Nemzetközi Számítástech­nikai és Elektronikai Ku­tató Központ megalapítá­sáról. Ezután a záróülésen el­nöklő Nyikolaj Rizskov szov­jet miniszterelnök össze­foglalta és méltatta az ülés­szak munkáját. Megállapi- totta: a 43., (rendkívüli) ülésszak eredményei alapot adnak ahhoz, ,hogy nz együtt­működési mechanizmust és a KGST-tevékenységét a kor követelményeinek megfe­lelően átalakítsák. Lehető­vé teszi ,a szükséges gya­korlati intézkedéseket a korszerűsítés érdekében, amihez, szavai ,szerint, a moszkvai ülésszak az „első lépést” jelentette. Meggyő­ződését fejezte ki. hogy min­den tagállam aktívan részt vesz a határozat végrehaj­tásában. Külön méltatta a moszkvai ülésszak alkotó, konstruktív légkörét. (Folytatás a i2. oldalon) Megnyitották a Műszaki-közgazdasági hetek ’87 rendezvénysorozatát A tudás hasznosítása nemzeti ügy A műszaki, a közgazdasági, az agrárértelmiség fontos fó­rumrendszere , évről évre, megyénkben az ilyenkor ősszel több héten át megrendezésre kerülő Műszaki-közgazdasági hetek programsorozata. A tizedik, jubileumi eseményegyüt­tes jünnepi megnyitójára került sor szerdán, délelőtt Eger­ben, a Technika Házában. Ezen részt vett dr. Asztalos Mik­lós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára is. Fábryné Dobai Ilonának, az SZMT titkárának kö­szöntő szavait követően dr. Kovács Jenő, a MTESZ He­ves Megyei Szervezetének elnöke beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy az elkövetkező he­tekben a különböző progra­mokkal is igyekeznek hoz­zájárulni a kormány stabi­lizációs programjának meg­valósításához. Ezért az idei Műszaki-közgazdasági hetek mottójául a magyar nép­gazdaság alkalmazkodóké­pességét választották. En­nek lényege az, miként rea­gálnak a vállalatok, az üze­mek a világgazdasági ki­hívásokra? Mit tesznek a teljesítmények fokozásáért, a műszaki fejlesztésért, a vállalkozásokért, a megúju­lásért. Hangsúlyozta, hogy a nem­zeti vagyon fontos részét képező műszaki közgaz­dász és agrárértelmiség al­kotóképességének felkaro­lása. tudásának eredménye­sebb hasznosítása nemzeti ügy. Ennek érdekében elen­gedhetetlen az érdekeltség megteremtése. A jövő útja ugyanis az, hogy több szel­lemi értéket és kevesebb anyagot építsünk be a ter­mékekbe, Emlékeztetett ar­ra, hogy a mostani rendez­vénysorozatba bekapcsoló­dik a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-Magyarorszá­gi Bizottsága a többi társ- szervezetekkel együtt. Bő­vül a program az először megrendezésre kerülő gyön­gyösi műszaki hetekkel, to­vábbá a környezetvédelmi témák napirendre tűzésé­vel is. Az ünnepi beszéd után a Technika Házának nagyter­mében lványi István, az Országos Találmányi Hiva­tal elnökhelyettese nyitot­ta meg a II. Heves megyei újítási kiállítást és börzét. Hangoztatta, hogy a kor­mány kibontakozási prog­ramjának eredményes meg­valósítása elengedhetetlen a feltalálók és az újítók ak­tív szerepvállalása nélkül. Ehhez azonban szükség van az utóbbiak nagyobb társa­dalmi és anyagi megbecsü­lésére. Kiemelte, hogy a Heves megyei üzemek, vál­lalatok, szövetkezetek által kiállított újítások, termé­kek, országosan is élenjár­nak és eredményesen hoz­zájárulhatnak a népgazdasá­gi célkitűzések megvalósítá­sához. Ezt követően átadták a legeredményesebb újítók­nak, feltalálóknak járó dí­jakat, elismeréseket. A Vilati egri gyárának bemutatója a kiállításon (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents